Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-10 / 84. szám

if Az elnökség tagjai. „Fáklya, amit lángra kell lobbantam” Országos pedagógiai tanácskozás Csontváry művészete Három napig tartó országos pedagógiai tanácskozás kez­dődött tegnap Kazincbarci­kán. Résztvevőit Varga Gábor- né, az Országgyűlés aleinöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsának elnökhelyettese kö­szöntötte, megnyitót dr. Kiss Árpád, az Országos Pedagó­giai Intézet tanszékvezető ta­nára mondott, ezt követően pedig Erdey—Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke tartott előadást „A pedagógus szerepe a tudo­mányos-technikai forradalom­ban” címmel. A továbbiakban aktuális oktatáspolitikai kér­désekről dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a pedagó­gusképzés jelenéről és jövőjé­ről pedig Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője beszélt. Dél­után szaktantermi bemutató tanításokat hallgattak meg _ a résztvevők. Ma és holnap há­rom — humán, reál és úgyne­vezett alsótagozati — szekci­óban, kisebb csoportokban folytatják szakmai megbeszé­léseiket az ország minden ré­széből érkezett, különböző is­kolatípusokat képviselő taná­rok. Az előadásod szünetében kértem meg dr. Kiss Árpá­dot, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető taná­rát, a tanácskozás szakmai elnökét, hogy segítsen tájé­koztatni olvasóinkat: — Milyen igény hívta létre az crszág pedagógusainak mostani tanácskozását? — A tudományos—tehc- nikai és a gazdasági fejlő­dés természetesen hat az' iskolára is. Ez változtatáso­kat tesz szükségessé. Korunk megköveteli, hogy nyolc-tíz évenként a felnőtt is dol­gozza át magában az isko­lában szerzett ismereteit. A későbbi önképzés szilárd alapjait azonban itt kell, a modern kor igényeinek meg­felelően, lerakni. Az eddigi és azután következő válto­zásokat pedig mindenkelőtt a pedagógus kell. hogy ért­se és magáévá tegye. Ami­kor Erdey-Gruz Tibor idéz­te a szovjet tudósok megál­lapítását, hogy a gyerek fe­je nem bögre, amit megkell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantam, tu­lajdonképpen nagyon tömö­ren elmondta oktatáspoliti­kánk lényegét. Pontosan kör­vonalazta a pedagógus fel­adatait is. Az iskolának biz­tosítania kell a korszerű alapműveltséget, fel kell kel­tenie a gyermek érdeklődé­sét, az ismeretszerzés iránti tartós igényét, és azt a kész­séget, hogy felismerje az ér­téket, tudja az utat, amely ide elvezeti. Legyen birto­kában később is azoknak az eszközöknek, amelyek a mindig újabb értékek befo­gadására alkalmassá teszik. Talán ez a konferencia is segít, hogy a pedagógusban az új szemlélet, másfajta be­állítottság megszilárduljon. — A tematikából kitűnik: konkrét útbaigazítást is kap­nak munkájukhoz az egybe­gyűltek. — A fejlődés sok lépcső­ben valósul meg. A Műve­lődésügyi Minisztérium kép­viselői éppen erről, az évti­zed végéig várható tantervi és módszertani változásokról számolnak be. Itt első kéz­ből kaphatnak tájékoztatást a résztvevők az úgynevezett kerettanterv lényegéről, ar­ról, hogyan módosul az alapfokú oktatás funkciója, hogyan, milyenre tervezik a középiskolák szakirányú és fakultatív oktatását. Iskola- politikánk lényeges része a tanárképzés megújítása. A közeli jövőben itt is jelen­tős szemléletbeli és gyakor­lati változások várhatók. — Mi a szekcióülések fel­adata? — Az Iskolatelevízió év­tizedes jubileumát és a ven­déglátó város születésének 20. évfordulóját köszönti a tanácskozás. Nem véletlen tehát, hogy az Iskola televí­zió hatékonyságának, az ok­tatásban betöltött szerepé­nek elemzése a megbeszélé­sek egyik sarkalatos pontja. Remélhetőleg születnek hasz­nos ötletek, hogy az oktatás- politika változásait hogyan öntse formába a népszerű műsorsorozat, ök nagyon sokat segíthetnek. A másik a szaktantermi oktatás, ami­nek lehetőségeit és eredmé­nyeit számba veszik. Ka­zincbarcikán jó eredményei és hagyományai vannak en­nek a modern formának. A szekcióülések lehetőséget ad­nak a tapasztalatcserére, és az itteni bemutató tanításo­kat közvetíti a televízió. meghívás A szolnoki megyei könyv­tár évről évre úgy ünnepli meg a költészet napját, hogy valamely tájegység alkotóit látja vendégül. Az idén a Napjaink költői kaptak meg­hívást, akik csütörtökön es­te mutatkoznak be az alföl­di város közönségének. Ez alkalommal Gulyás Mihály, irodalmi lapunk főszerkesz­tője ismerteti a Napjaink elmúlt tíz esztendejének tör­ténetét, társadalmi, iro­dalompolitikai törekvéseit, majd Kalász László, Papp Lajos. Péntek Imre és Ser­főző Simon olvassa fel ver­seit. Szolnoki Francia filmek a mozikban Több francia alkotást vá­sárolt a Filmátvételi Bizott­ság. Ismét találkozhatnak a nézők Jean Gabinnal és Alain Delonnal: a Két fér­fi a városban című, Jósé Giovanni rendezte, francia —olasz koprodukcióban ké­szült film izgalmas társa­dalmi dráma. Simone Sig­norét a főszereplője A ki­rálynő nehéz napja című francia—svájci koproduk­ciónak. A fogyasztói társadalom karikatúráját rajzolja meg Michel Bemy rendező A nagy érzelmektől jókat le­het zabálni című filmjében. Marcello Mastroianni az egyik főszereplője az Üdv a művésznek című filmnek, amely sok derűvel, vidám­sággal fűszerezett történet „haknizó” színészekről. Irodalmi est a Bartókban A költészet napja tiszte­letire irodalmi est lesz ma este 6 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ könyv­tárában. Bevezetőt Kordos László tanár mond, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Ferenc, Nagy László, Váci Mihály és Vass István ver­seit a Vasas Irodalmi Szín­pad tagjai mondják el. Az est alkalmából rendezett könyvkiállításon látható mű­vek a helyszínen megvásá­rolhatók. A Rónai Sándor Művelő­dési Központban csütörtökön este 6 órai kezdettel az esz­perantó szakkör tagjai ta­SZEBDA Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.: 0: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Verbunkos muzsika. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Bartók és az ifjúság. — 14.30: Simándy József operettdalokat énekel. — 14.44: A költészet hete. Apáti Miklós, Dobai Péter, Kiss Be­nedek és Veress Miklós versei. — 15.00: Hírek. — 15.10: Mik- robi és a Pentagonit. Fantaszti­kus rádiójáték, IH. rész. —15.53: Noaek—Ihleaiféld: Szorb rapszó­dia. — 16.00: A világgazdaság hí­rei. — 16.05: Diáktarisznya. — 16.35: Az MRT Közönségszolgá­latának tájékoztatója. — 16.38: Az élő népdal. — 16.48: Cseh kó­rusmuzsika. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételein­ket. — 17.43: Munkásstúdió. Az újítók országos tanácskozásé elé. — 17.55: Közvetítés az O. Dózsa —Bayern München BEK elődöntő mérkőzésről, a Népstadionból. — 18.48: Hírek. — 19.47: A költészet hete. „Hörpintek valódi világot.” — 20.57: Hirek. — 21.00: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Richard Strauss: Salome. Egyfelvonásos opera. — 24.00: Hírek. — 0.10: Kruza Richárd együttese játszik. Petőfi rádió. 12.00: Régi hires énekesek műsorából. — 12.30: A 04 , 05, 07 jelenti. — 13.00: Hi­rek. — 13.03: Bach: 210. kan­lálkoznok. CsorUváry művé­szete címmel színes, eszpe­rantó nyelvű' diabemutatót nézhetnek meg. táta. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Az Ifjúsági Rádió új ze­nei felvételeiből. — 10.29: Az If­júsági Rádió Irodalmi önkérző- köre. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: „Szóljatok, játszók, regö- lők!” — 19.46: 100 este — 100 népdal. — 19.53: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Oj könyvek. — 20.13: Jákó Vera nótákat énekel. — 20.28: Liszt­művek. — 21.04: Kis magyar nép­rajz. — 21.09: Zenaida Pally és Dimitr Petkov énekel. — 21.38: Kis szekeres, nagy szekeres ... Bogdán István írása. — 21.58: Vers és zene. — 22.20: Könnyű­zene Berki Géza szerzeményei­ből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Mu­sicalekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.30—18.00: ön­zetlenül, a közösségért __ — Bartók kórusművei — miskolci kórusok előadásában. — 18.00— 18.15: Borsodi tükör. (A földek­ről jelentjük ... ; Baráti talál­kozó a népfrontnál: Az alkoho­lizmus ellen; Szaktanári tovább­képzések a tavaszi szünetben.) — 18.15—19.00: Sanzonok. — Női gondok, női dolgok. — A me­gye sportéletéből. — Előadó: a szerző. Televízió. 17.13: Műsorismerte­tés. — 17/5: Hírek. — 17.20: Mindenki közlekedik ... — 17.50: Ü. Dózsa—Bayern München lab­darúgó BEK elődöntő mérkőzés közvetítése. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv-hlradó. — 20.30: önök kérték... A Televízió kí­vánságműsora. — 21.40: A látó­határ szélén. Dokumentumfilm­sorozat. I. rész. A múlt. —22.15: Tv-híradó 2. kiadás. — 22.25: Telesport. Szlovák televízió. 15.50: Cseh­szlovákia—Szovjetunió jégkorong VB-mérkőzés. — 18.25: ötvenkét komikus. — 19.00: Híradó. — 20.00: Magyar tévéfilm. — 21.50: Híradó. — 22.10: Sajtószemle. Miskolrl Nemzeti Színház (7): Testvérek. Lehár és Egyetemi bérlet. Kiállít! sok. Miskolci Képtár (10—18): A grafikai gyűjtemény új szerzeményei. — Miskolci Ga­léria (11—19): Kernstok Károly- emlékkiállítás. — Kossuth Mű­velődési Ház (10—18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke <f4, hn6, 8): özvegy Coudercné (színes olasz—francia). — Kossuth 'f3, hn5, 7): Hangverseny Bangla- desért (színes amerikai). — He- vesy Iván Filmklub (hn5): Egész­ségügyi kisfilmek. — Ságvári (Ady Műv. Hában; 7): Melody (mb. színes angol). — Tapolca — Ady (Í8): Modern idők (ame­rikai) . CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Berki László népi zenekara játszik. — 8.49: A költészet hete. Szegények vonulása ... — 8.59: Rossini-cik- lus. A selyemlétra. Egyfelvoná­sos vlgopera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kincskereső kisködmön. IV. rész. — 10.43: Zenekari mu­zsika. — 11.29: Mindenki könyv­tára. Illés Béla: A vígszinházi csata. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Barokk muzsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Sárosi Katalin és Poór Péter énekel. — 9.30: A 01, 05, 07 jelenti. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek, — 11.98: Szemiorgatás nélkül. (makai—) Ha Becsbe viszik is... „Az ökröt, ha Bécsbe viszik is, ökör marad.” Nem tudom, ma mennyire is­merős ez a szólás, hiszen a monarchia felbomlása óta kevés ökröt exportálunk a hajdani császárvárosba, de Mikszáth idejében még mindenki tudta, az író is sűrűn emlegette s bizony le is írta; főleg képviselőtársai okulására. Persze könnyű volt Mikszáthnalc, mert akkor valódi ökörségükben mutatkoztak meg az ökrök. A joviális írónak csak le kel­lett valahol ülnie, teszem azt egy ár­nyas kertvendéglőben, s máris jöttek ... Hízott mamelukok, mézesszavú arszlá- nok, holdevő alanyi költők, síberek és spílerek, valódi gazdagok, elszánt kincs­keresők és szerény szegények. Persze mindenki viselt maszkot is, de inkább csak illendőségből; s any- nyira még az óvatosak is kitetszettek az álarc mögül, hogy nagyot nem té­vedhetett senki, ha el akarta sütni a fenti szólás patronját. Mostan jó, ha elővigyázatosabb az ember. Nem mintha az a bizonyos szó­lás már nem volna igaz, hanem nem tudhatjuk, hogy kit viszünk Bécsbe. Az ökrök metamorfózisa olykor elképesztő. S mi legtöbbször már a külső változá­soknak bedőlünk. De félre a rébuszokkal, hisz tulajdon­képpen a saját csalatkozásaimról sze­retnék beszélni. Tekintélytisztelő ember vagyok, s ezt tudják azok is, akik csak áhítozzak a tekintélyt; pitiznck érte. fúrnak, marnak s fröcskölik a sarat a valódi tekintélyre. Kitűnő médium va­gyok számukra. Elég, ha „arcot ölte­nek”, meglengetik felém tiszteletet pa­rancsoló szakállukat (ez az állszjkáll, természetesen álszakáll), s a beavatot­tak biztonságával mondják el az abra­kadabrát. En ott állok kicsit részegen, keresve a szavakat, mely méltó hozzá­juk. De hát mire is kell válaszolnom? Semmire, semmit nem mondtak, de azt jól, azaz, hogy adekvátan mondták. Olyan is van közöttük, aki adekvátan hallgat. Bevallom, ezektől már félek. Mert nagyon sokféleképpen lehet hall­gatni. Például elnéző jóindulattal, enyhe gúnnyal, tartózkodóan, sőt zárkózottan. De lehet rejtélyesen, vésztjóslóan, dühö­sen és ellentmondást nem túróén is. Biológiai csoda, hogy nincs a fejben semmi, s az arc ennyi mindent tud fes­teni. Sokáig hittem a pózoknak, tisztelettel adóztam a pöffeszkedő álbölcsességek­nek, s elismertem igazát annak is, aki maga volt a kétlábon járó hamisság. Hittem bennük, mert hatásosan játszot­tak. Az erős effektusok, a harsogás mindig megtévesztő. Néhány évvel ez­előtt a képzőművészeti gimnázium nö­vendékeit elvitték egy tárlatra, ahol a műalkotások közé egy giccset is fel­akasztottak. A gyerekeknek a giccs tet­szett legjobban. Aztán találkoztam valódi bölcsekkel; egyszerű, szívélyes, kevés szóval ma­gyarázó, s a gondolatot is olvasó min­dent tudó, de semmivel sem dicsekvő emberekkel... S akkor elhatároztam, hogy (persze a magam módján) meg­leckéztetem göröqtüzet fúvó, ködöt za­báid embereimet. Akik hallottak a „kle- bizésröl”, azoknak nem új az ötlet. Klebelsberg Kunó, egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter Miklós Andor kapacitálására (a zseniális pénzember­nek természetesen nem a Klebi tollára volt szüksége ...) hetenként írt cikket az Est-lapok egyikébe. Miután az első publikáció megérkezett, a segédszer­kesztő felhívta a minisztert és meg­köszönte a cikket. A jó fülű redaktor azonnal észrevette, hogy a nagy úrnak mennyire tetszik a néhány dicsérő szó, s belemelegedett. A következő héten még jobban. Aztán hétről hétre egyre inkább. Végül — ekkor, mint Bodó Béla érdekes könyvében írja, már hall­gatósága is volt a klebizésnek — zseni­nek, istennek nevezte a szerkesztő a minisztert, majd (mintegy révületben a cikk hatásától) tegezni kezdte. Nos. én is klebízem már jó ideje a pozőröket. Megtanultam az abrakadab­rát, tudok rejtélyesen hallgatni, s jó szórakozás nekem, ha trambolint tehetek alájuk. Azaz, hogy szórakozás (eléggé erkölcstelen) volt! Azt hiszem — éppen azok miatt, akiket igazán tisztelek és becsülök —, be kell fejezni a játékot. Ha lovat adunk alájuk, még magasabb­ról néznek le, még inkább elszemtele- nednek a széllelbéleltek. Le az álarccal, fogjunk marokra egy-egy szakállat, hátha nem igazi; vetkőztessük pőrére pácienseinket. Ne engedjük az ökröket Bécsbe, mert nem az ( baj, hogy azok ott is ökrök maradnak, hanem az, hogy ■ Bécsben azt hiszik, nálunk mindenki... I hogyismondjam csak... (gyarmati) i ★ Borka, azaz Szerencsi Éva, csak az egyik hőse azoknak az izgalmas kalandoknak, amelyekben A törökfejes kopja című új magyar film hősei részt vesznek. A kosztümös filmek ren­dezésében már járatos Zsurzs Éva Kolozsvári Grandpierre Emil azonos című regényének szereplőit eleveníti meg. 1560-at írunk. Helyszín: a törökök által feldúlt és a néme­tektől szorongatott Magyarország. Kopjás Dani, akinek szülei török portyának estek áldozatul, egy falu fiataljaival felveszi a harcot a törökök és a császáriak ellen... Többet már az illendőség kedvéért sem árulhatunk el a film tartalmából. A törökfejes kopja holnaptól a Béke moziban látható. Lm1! brl3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents