Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-10 / 84. szám

JL ★ Dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár is felszólalt az orvosnapon. Az elnökségben helyet foglalt Deme László, a megyei pártbizottság titkára. Csótai Já­nos, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhe­lyettese és dr. Pavlyák Pál, megyei főorvos. IV. borsodi orvosi napok Eayre több baleset országon az utóbbi tíz esz­tendőben háromszorosára emelkedett a balesetek szá­ma. Sajnos, a balesetet szen­vedettek elhelyezésére szol­gáló kórházi ágyak száma nem nőtt ilyen mértékben. A statisztikák szerint az ösz- sses fejlett országokban és hazánkban is a legtöbb meg­betegedést és halálozást a balesetek okozzák, megelőzve a régen oly rettegett pusz­tító népbetegséget, a tbc-t, sőt a rákot is. Ezért mind­inkább előtérbe kerül a bal­esetek megelőzéséért és kö­vetkezményeik enyhítéséért folytatott küzdelem. Magyar-- országon a mentőszolgálat és a traumatológiai hálózat vi­lágszínvonalon végzi munká­ját. A közeljövő legfontosabb teendője, Szántó professzor szerint, a mentők rohamko­csi-szolgálatának fejlesztése, az életmentéshez szükséges alapvető eszközök további gyarapítása és elsősegély- nyújtó tanfolyamok szerve­zése. A rendezvénysorozat első napján szót kért többek kö­zött dr. Schiefner György, a megyei vezető kórház igazga­tója, dr. Kubassy László, az Országos Mentőszolgálat Bor­sod megyei mentőszervezeté­nek főorvosa, dr. Csató Péter, a Szentpéteri kapui kórház traumatológiai osztályának vezetője. A IV. borsodi orvosi na­pok mai,témája: az emésztő­rendszer felső részének he­veny vérzéses megbetegedé­se. Vita vezető: dr. Prónay Gábor, üléselnök: dr. Föld- váry Gyula belgyógyász fő­orvos. ♦ Dr. Csató Péter főorvos > a lágyrészsérülések ellátásá­ról beszélt. A sürgős betegellátás idő­szerű kérdései szolgáltak a IV. borsodi orvosi napok el­ső témájául. Dr. Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár előadásában hangsúlyozta' hogy a követ­kező esztendők egyik ki­emelt feladata lesz a sür­gős betegellátás rendszeré­nek továbbfejlesztése. Utalt arra, hogy az idén nyáron Budapesten megrendezésre kerülő konferencián erről fognak tárgyalni a szociális- § ta országok egészségügyi miniszterei. Nagy érdeklődés kísérte az Országos Traumatológiai In­tézet igazgatójának, dr. Szán­tó Györgynek a felszólalását. A professzor elmondta: a gépkocsi-közlekedés térhódí­tása, a mezőgazdaság gépe­sítése és az iparfejlesztés magával hozta, hogy Magyar­Altatás a Szentpéteri kapui kórház baleseti sebészetén. (Ágotha Tibor felvételei) Felelősségünk az ifjúságért I. Önvizsgálatra, önkritikára, s a nem kevés eredmény el­lenére is még több cselek­vésre késztet bennünket mindaz a tapasztalat, amely a négy esztendővel ezelőtt hozott ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtását összegezi. — Voltaképpen ez a magja az újabb intézkedési terv­nek, a szóbeli kiegészítőnek és csaknem valamennyi fel­szólalásnak, ami a városi pártbizottság tegnapi kibő­vített ülésén elhangzott. Különösen fontos a ludatlormalás A rendkívül fontos politi­kai, társadalompolitikai kér­dés bár sok oldalról, de lé­nyegre törő közelítését jól érzékelteti néhány kiragadott mondat is. Bartha Ernőné pedagógus: „Tanítás és ne­velés, avagy: nevelés és ta­nítás? összhang, de ho­gyan?!” Salamon Ferenc, a Miskolci Szimfonikus Zene­kar pártalapszervezetének titkára: „Hatással van-e az ifjúság internacionalista ne­velésére a közművelődés?” A kérdés önmagában is téma volna egy tanulmány megírá­sához ... Tökei Lajos, az Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság pártbizottságának titká­ra: „Az ifjúsági szervezet védnökségvállalásai? Nem vi­tatható ezek gazdasági, de mindenekelőtt politikai hasz­na, csak alaposabban gon­doljunk bele!” Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titká­ra: „Az elmúlt négy év bá­zist jelent, erre támaszkod­hatunk. Sokrétű, bonyolult munka. Mi benne a legfon­tosabb? Az ifjúságpolitikai munkában minden fontos. Mégis: eszmei, politikai, vi­lágnézeti szempontból kell gyorsabban előrelépnünk. Ez a meghatározó. Valamely, az ifjúságot érintő szociális gond megszüntetése csak pénz kérdése. A tudati ráha­tás nem ilyen egyszerű. Már csak azért sem, mert a tu­datformálás módszere nem egységes. Egy biztos: a fia­talok nem szeretik a sablont, a szólamokat. Nem szeretik a direkt-módszert. A ráha­tás, az indirekt nevelés he­lyes módja az olyan társa­dalmi közeg, amelynek szelle­me, cselekedete magával ra­gadja a fiatalt, ily módon befolyásolja eszmei-politikai magatartását. Fontos az is, hogy a politika és a gyakor­lat legyen egységes. Hanem az, a fiatal bizonytalanná vá­lik, taszítólag hat rá a ta­pasztalás. A mi felelőssé­günk az ifjúságpolitikai ha­tározat egységes végrehajtá­sában van.” Varga Zoltán, a MÁV miskolci Járműjavító igazgatója: „Változott-e a fel­nőtt társadalom ifjúságszem­lélete? Szerintem igen. Ered­ménye — munkahelyi tapasz­talataim mondatják velem — különösen a munkásfiatalok körében észlelhető.” Benczkó Béla, a DIGÉP KlSZ-bizott- ságának titkára: „Van-e elég rangja, becsülete a fizikai munkának? Még mindig nincs. Még járja a mondás: ha nem tanulsz, legfeljebb szakmunkás lehet belőled . ..” Kiss József, a 3-as Volán pártbizottságának titkára: „Milyen a felnőttek maga­tartása, életformája? Gyakran kétszínű. A fiataloktól fegyel­met követelünk, de magunk fegyelmezettek vagyunk-e mindig? Legyünk őszinték magunkkal, egymással szem­ben is, mert ragadós a jó példa is, a rossz is.” Hozzáértéssel, célratörően Néhány idézett mondat — megannyi izgalmas kérdés. A téma is az. Miért? „Akié az ifjúság, azé a jövő.” Nem bölcselkedés. Tény. Az ifjúság a szocialista rendszeré. A társadalom fejlődik, benne az ifjúság is. De nemcsak ben­ne, hanem általa. Ezért az ifjúság ügye — társadalmi ügy. Ez az ügy nem tűr mu­lasztást, közönyt; lepereg ró­la a formalitás; átgondolt, célratörő cselekvést kíván; hozzáértést, hajlékonyságot, mert érzékeny, akár a szeiz­mográf. És felelősségérzetet, őszinteséget. Aztán természe­tesen megértést, türelmet, szeretetek Van-e, volna-e ér­telme egy nemzedék — s benne egy sokat átélt, de nagyszerű történelmi ese­ményt megért nemzedék — küzdelmének, áldozatának, erőfeszítéseinek, ha csodás örökét nem önnön maga táp­lálta fejek, mesterfogásra okított kezek mívelik tovább? Ebben a felelősség! A négy év tapasztalatai sok-sók kérdésre adnak vá­laszt. Több vonatkozásban kedvező a változás. A kibő­vített pártbizottsági ülés tu­domásul vette az eredményt, tekintettel azonban az ügy fontosságára, tanácskozását a tennivalókra összpontosította. Cs. L. (Folytatjuk) Borverseny Április végén megyei bor­versenyt rendeznek Tárcá­ién. Ezer. részt vesznek a magán termelőik borai is: aszúk, szamorodni, pecse­nyeborok. A verseny győzte­sei részt vehetnek a bala­tonfüredi 14. országos bor­versenyen. Szépül a Gyermekváros környéke A Miskolci Kertészeti Vállalat nagy gondot fordít a parkok, terek csinosításá­ra. szépítésére. A Gyermek- város területén ebben az évben másfél millió forint értékű munkát végeznek a kertészek, hogy a kis lakók számára még barátságosab­bá tegyék a környezetet. Továbbtanuló szakmunkások REFLEKTOR Ma Budapesten, a Techni­ka Házában közgyűlést tart a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület. +: Egerben ifjú­ságpolitikai szabadegyetem nyílik. +: Békéscsabán a megyei lap szerkesztőségé­nek előcsarnokában hobbi- kiállítást nyitnak meg. Kaposvárott Autókec-fiók nyílik. +: Kiskunfélegyházán parkerdőt avatnak, Nagy- mágocson, a Viharsarok Tsz- ban új csehszlovák gyárt­mányú automata burgonya­ültető gépek kezdenek mun­kához. ★ Pécsett megrende­zik a Baranya megyei bo­rok hagyQgjiyvo* ver«« Szalonkák szerencséje Tovább építik az észak-déli fénytengelyt A nyáriasan meleg tavaszi időjárásban a korábbi évek­nél csaknem két héttel ha­marább kezdődött meg a szalonkahúzás a Bükkben, de a szokásosnál rövidebb ideig is tartott. A vadászok megállapítása szerint a me­leg elől szinte „menekültek” a hosszú csőrű, gyorsröptű madarak és a déli fekvésű zárt völgyekben nem is tűn­tek fel az idén. A húzás a szokásosnál gyengébb volt. Bár a vadászok szinte min­den este „megszállták” az ismert szalonkázó helyeket, alig egy tucatot sikerült pus­kavégre kapni. W Ej munkásszálló épül Még az elmúlt évben meg­kezdték egy új munkásszál­ló építését a Miskolci Köz­úti Építő Vállalat új tele­pén, • teróqp*» mögötti te­rületen. A 120 fős szálló univáz-szerkezetek felhasz­nálásával készül és a tervek szerint még ebben az évben atgdják az vttépítöknek. Az elmúlt évben 14 mil­lió 234 ezer forint volt Mis­kolc közvilágítási áramszám­lája, és ebben még nincs benne néhány díszkivilágí­tás költsége. A megyeszék­hely útjait, tereit az esti óráktól hajnalig 5143 hi­ganygőzlámpa és fénycső, illetve 22 438 villanykörte világítja meg. A szakembe­rek szerint Budapest este a területi arányokat tekintve is többszörösen fényesebb, mint az ország második vá­rosa. Maradnak a villanykörték is Az ÉMÁSZ, a városi ta­nács megrendelése alapján, foly amatosan korszerűsíti az utcák, terek világítását, a városszéli kis utcákban azonban még hosszú évekig megmaradnak az egyszerű villanyégók. Annál nagyobb gondot fordítanak viszont a főbb útvonalak kivilágítására. Az ÉMÁSZ felmérései szerint a legfontosabb idei feladatok­ra körülbelül 4,5—5 millió forintot kellene költeni. Ezek egyike az észak-déli fény­tengely továbbépítése a Szentpéteri kapuban. Ahol szükséges, az egyoldalas vi­lágítást kétoldalassá kell bő­víteni. Ilyen munkákra lesz szükség a Szemere utca kör­nyékén is. A Júmó-szálló környéke az idén kap közvilágítást, még­pedig eléggé egyedi megol­dással. A tervezők magas lámpákat képzeltek el a szálló köré, de nem olyano­kat, mint a Búza téri gom­ba alakú fényforrások, ha­nem több karú higanygőz- lámpákat. A tapolcai út új szakaszé« nak közvilágítása is az idei évben készül el, ugyanúgy, mint a Gyermekvárostól Tapolca felé vezető úté. A lakótelepeken kandeláberek Elkészültek az összekötő városrész közvilágítási ter­vei, míg az Avas-déli lakó­telep kettes építési ütemé­nek, a leendő belvárosi la­kótelepnek a közvilágításá­val most foglalkoznak a szakemberek. A fejlesztések során csak a modern hi­ganygőzlámpás világítás jö­het számításba. A lakótele­peken pedig a kandeláberes megoldás a legmegfelelőbb, a leghangulatosabb, ezért ragaszkodnak hozzá más vá­rosokban is. Régóta foglal­koznak a közvilágítás terve­zői azzal, hogyan oldják meg az átmenetet az erősen megvilágított és a kevésbé „fényes” utcák között. A hirtelerf fényerőváltozás ugyanis különösen a gépko­csivezetőket zavarja. Ezért egyre gyakoribb az a meg­oldás, hogy a főutcákról nyíló, apró mellékutcákba vesző összekötő szakaszokon közepes erősségű világítást szerelnek fel. A légvezeté­kek jelenleg 383 kilométert tesznek ki, míg a kábelek hossza 145 kilométer. A jö­vő a föld alatti kábeleké, mert ezek biztonságosabbak és nem rontják a lakótele­pek esztétikai összhatását. A közvilágítás ki-bekaDcso- lását Miskolcon is alkony­kapcsoló végzi: automatiku­san működik erős szürkü­letben, illetve sötétedéskor. Így aztán ha napoal. ziva­taros időben túlságosan el­sötétül az ég, az automata ugyancsak bekapcsol. Kittet!.: . N. J> A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál egyre több fizi­kai munkás, szakmunkás je­lentkezik középiskolába. Je­lenleg 24-en tanulnak kö­zépfokú oktatási intézmé nyékben esti, illetve levele­ző tagozaton.

Next

/
Thumbnails
Contents