Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-25 / 96. szám

Országgyűlés előtt Képviselő az iskolában De hát ennél sokkal érde­kesebb, hogy (hétfőn kérdez­ték) miről tanácskozik most szerdán, meg csütörtökön az országgyűlés. Lám csak, nem hiába néz­nek gyerekeink tévét, s úgy látszik, újságot is olvasnak. Ez abból is kiderül, hogy hallottak a családjogi tör­vény előkészítéséről. Már mennénk, mert vége az órának, de az egyik fiú még kérdezni akar. Látszik, hogy gondolkozott előtte: merje vagy sem. Végül az­tán győz a kíváncsiság: „Hámori elvtársnak volt-e ellenjelöltje?” — Igen, az én körzetemben is éltek a ket- ős jelölés jogával — vála­szolja a képviselő. —És győzni tetszett! — bukik ki önkéntelenül agye­rekből. *: Az észak-magyarországi festő és grafikusművészek Rajzok című kiállítása holnap, április 26-án, este 6 órakor nyílik a Miskolci Galériában. Elöljáróban az itt látható mintegy száz alkotás közül mutatunk be egyet. Korkos Jenő rajzának a címe: Katonák. Tavaszi szél Három nyolcadik osztály zsúfolódott be az egyik szak­tanterembe, hogy meghall­gassa a képviselőt. Nem volt ünnepi dísz, egyenruha, fo­gadás; a képviselő nem rep­rezentálni jött, hanem — el­fogadva Galambos Béla igaz­gató meghívását — tanítani. Pontosan érkezett, mint lelkiismeretes tanárhoz illik, s nem futott ki az időből; mire csengettek, a gyerekek utolsó kérdésére is válaszolt. Az óra tárgya az országgyű­lés funkciója és ügyrendje volt. Hámori József rendkí­vül érdekfeszítően beszélt erről. ■ B Azt hiszem, a gyerekek éppen ilyennek képzeltek el egy képviselőt. Miért, hát milyennek képzeltek volna? Talán nem a világ legter­mészetesebb dolga, hogy Há­mori József, az LKM nagy- olvasztó gyáregységének ve­zetője átszaladt a negyvenes számú iskolába — egy nap­pal az országgyűlés tavaszi ülésszakának megnyitása előtt —, hogy gyarapítsa a gyerekek állampolgári isme­reteit? Itt és most már ter­mészetes. A gyerekek nem tudják, hogy kik és milye­nek voltak régen a képvise­lők. Csak azt tudják, hogy nálunk minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár már választó és választható. Így akár képviselő is lehet. (Bár ők már előbb is szíve­sen szavaznának). Rendkívül tetszik nekik, hogy az or­szággyűlés tagjai között hu­szonévesek is ülnek. A nép, a választók bizalmából ter­mészetesen. Erre már rákér­deznek. Mire Hámori József — nagyon szerényen — el­mondja szakmai és közéleti pályafutását. Mindennapos karrier. Egy fiatal segéd­munkás — miközben szor­galmasan dolgozik a hatal­mas üzemben — arra is fi­gyelni kezd, hogy miként élnek, s hogyan dolgozhat­nának jobban munkatársai. Többször szót kér az ifjúsá­gi szervezetben, s úgy érzi, műszak után is van tenni­valója. Megbízatásokat kap, s felismeri, hogy milyen sok mindent nem tud még. Ta­nulni kezd ... Persze azért nem ilyen egyszerű. Tizennyolc ezer ember közül kiemelkedni, s harmincezer választónak képviselőjévé válni, az nagy és tiszteletre méltó dolog. De erről nem esik szó. Ellenben nagyon érdekli az egyik gyereket; mit tesz a képviselő, ha a Parlament­ben nem juthat szóhoz? Hámori József megmagya­rázza, hogy nem csupán par­lamenti felszólalások formá­jában kérhet, vitatkozhat a képviselő. Ezt persze tudták a régiek is — a mamelukok. A nyilvános szereplést in­kább csak amolyan látvány­nak szánták. Kérni inkább kártyázás közben meg vadá­szatokon, úri mulatságokon kértek a kegyelmes uraktól, barátoktól. S természetesen mindig maguknak kértek. Állást, vasutat a birtokuk közelébe, esetleg valamely rangot, amit nem adnak pénz nélkül. A választékák­kor látták őket, mikor át­vették a mandátumot, s mi­kor a következő választáson újra szükség volt a népsze­rűségre. A Parlamentben ennek el­lenére látványos, sőt viha­ros élet folyt. S az ered­mény? Nem állhatom meg, hogy ide ne másoljak Mik­száth egyik országgyűlési karcolatéból néhány monda­tot. „Ügyes dolog volt Tisza Kálmán tegnapi megjegyzé­se a községi nótáriusokra, akik az érettségi vizsgát akarják kvalifikációnak. Igen derék dolog ez — úgymond — hanem van benne egy kis hiúság is! Ha a községi jegy­zők érettségit tesznek, hova legyek én akkor a főispán­jaimmal? S így maradtak a derék községi jegyzők a négy eleminél”. (1882 no­vember.) Egyetlen pici epizód, s mi mindent elárul az akkori állapotokról! S mégis hogy dagadtak a mellek a zsinó- ros magyar ruhák, meg a keményített ingmellek alatt: jogállamban élünk. Sajnos magyarázatra nincs idő, pedig többet kellene tudniuk a gyerekeknek a kettős jelölésről és még sok másról, ami államéletünkkel kapcsolatos. A képviselő bi­zonyára azok között lesz majd, akik minden fórumon támogatják, hogy bevezettes­sék iskoláinkban az állam- polgári ismeretek oktatását. Ennek fontosságáról beszél­getünk Hámori Józseffel, a villamosmegállóhoz gyalogol­va ... (gyarmati) Ma délután 5 órakor ren­dezik meg a Miskolci Mű­vészklubban azt a képző- művészeti vetélkedőt, amely befejező aktusa lesz a ma­gyar képzőművészet törté­netét ismertető előadássoro­zatnak. Múlt év októberétől mos­tanáig 12 előadást hallhattak a résztvevők a román kortól a mai magyar művészetig. A vetétkedőt dr. Végvári Lajos művészettörténész ve­zeti. A legjobbakat díjazzák. Az Ifjúsági Park építésé­ben részt vevő szocialista brigádoknak rendez aján­dékműsort a Gárdonyi Géza Művelődési Ház április 29- én, hétfőn este 6 órakor. A népdalokból, virágénekekből álló műsor címe Tavaszi szél. Közreműködik Béres Ferenc és Bodza Klára nép­dalénekes, valamint Béres János (furulya). Gyümölcsét Egyszer — tán esztendeje — Írtam már a sajtóház közelében levő buszmegállóban diszlő galagonyáról. Dicsértem elültetőjét, amiért leginkább a mezők, legelők szegé­lyén növő cserjét „urbanizálta”, amely itt, a Bajcsy-Zsilinszky utca járdaszegélyén fá­vá cseperedett, hiszen koronájának a teteje legalább öt méterre van a földtől. Dicséretemet a hála szülte, mert a gala­gonya felidézte bennem gyermekkoromat, midőn akkori lakóhelyem, az egyik urada­lom határában gyakran felkerestem az öreg bakonyi kanászt, aki izgalmas betyárhistó­riákkal ismertetett meg, annak ellenében, hogy a kutyájával együtt visszatereltem a kondához az elcsatangolt disznókat, amíg ő egy galagonyabokor tövében hűsölt. S ki nem hálás annak, aki eszébe juttatja a gyermekkorát, ha azt már jó néhány év követte? Most a fát dicsérem. Ha társalogni tud­nék vele, köszönő szavakat mondanék neki. Mert a fa — „előkelőbb" társaival, a gyü­mölcsfákkal ellentétben — az ősszel nem vetette le a termését. Amikor csatakos, majd zimankós estéken hangulatomban az időjáráshoz idomulva, s a napi munkától fáradtan a megállóhoz ér­keztem, pillanatok alatt mindig felvidámi- tott a tar ágak között pirosló galagonya­bogyók látványa. Színük mindinkább söté­tebbé, majd szinte feketévé változott — de a fa tartotta őket, egyre töpörödő-aszalódó „gyermekeit”. És — ami nekem botanikai rejtély — o tavalyi termés még most, a tavasz közepén is, bár szerényen, de ott díszlik az immár zöld lombok, s az új termést érlelő rügyek között. S a galagonyafa valószínűleg csak akkor válik meg előző évi gyümölcseitől, ha már megtermeli az ideieket — az újat. Mindezek okán a fa számomra nemcsak levegőt tisztító növény, s esztétikai „jelen­ség” - hanem szimbólum is. Társadalmi életünkre is vonatkozó jelkép — és példa. Szimbolizálja, hogy a régebbi teremtő erő­feszítéseink eredményei mellett szépen meg­férnek az újak — s példázza, hogy az előb­bieket mindaddig nem szabad elvetnünk, amíg a pótlásukról nem tudunk gondoskod­ni. Az erről való meditálgatás végett szeret­ném a figyelmébe ajánlani a galagonyát mindazoknak, akik előző „gyümölcstermé­seinket” semmibe veszik, s azt hiszik, időn­ként hangoztatják is, hogy az a valami, amelynek létrehozásában már ők is közre­működtek. És akik nem tudják, hogy mind­ez nem volna számukra lehetséges, ha mindannyiunk „fája” korábban — az előző generáció nemegyszer keserves erőfeszíté­seinek árán — már nem hozott volna gyü­mölcsöt. TARJÁN ISTVÁN m Szikrázó lányok Mai történet, sok zenével, dalbetéttel, humorral és még tanulsággal is — ez a Szik­rázó lányok, Bacsó Péter színes, új magyar filmje. Az első pop-film, amelyet film­gyártásunk produkált, két­ségkívül azzal a szándékkal, hogy főként a fiatalok tet­szését nyerje meg. Vukán György muzsikája az ő ze­néjük, a történet róluk szól. A címadó dal valahol a film közepe táján hangzik el, mintegy programként ír­va elő minden tizen-, hu­szonéves számára az élet maradéktalan vállalását. Addig azonban sok min­den történik a konzervgyár­ban dolgozó, munkásszállá­son lakó lányok életében. Többségükben vidékiek. A hétköznapok munkája után örülnek a vasárnapi szóra­kozásnak, szerelmesek, a párjukat várják, vagy csaló­dásaikon igyekeznek túltenni magukat. Fiatalok. Később motiválódik a kén: olyan fia­talok, akikben sokkal felfo- kozottabb a felelősségérzet egymásért, a másik és vala- mennyiőjük sorsáért, mint az az első pillanatban lát­szik. Tudnak harcolni az igazukért és együtt érnek felnőtté. Nagyon rokonszen­vesek. Közben Bacsó Péter­nek és Zimre Péternek (ő a másik forgatókönyvíró) arra is van ideje, hogy az üzem mindennapjainak, jellegzetes figuráknak a megrajzolásá­val olyan fonákságokat is felvillantson, amelyek vala­mennyiünket bosszantanak. A Szikrázó lányok sajátos műfajú film; a kritikai ész­revételek a továbbiakban eb­ből következnek. A zene és a tánc nyelvén — alig en­CSÜTÜRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 13.40: Fogadóórán. Pásztor Magda műsora. —14.00: Kóruspódium — Mátészalkán I. — 14:22: A debreceni Délibáb együttes műsorából. — 14.35: Az MRT Közönségszolgálaténak tá­jékoztatója. — 14.40: Iskolarádió. Történelmi társasjáték az álta­lános iskola 8. osztályosainak. — 15.00: Hírek. — 15.10: Dvorzsák: IX. szimfónia. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.03: Vers­színpad. — 17.00: Hírek. — 17.05: Népdalcsokor. — 17.57: Szemünk fénye. A gyermek a Német De­mokratikus Köztársaságban. —■ 18.22: Oj lemezeinkből. Gienn Gould zongorázik. — 19.00: Esti krónika. — 20.00: Kritikusok fó­ruma. — 20.09: Gershwin: Porgy és Bess. Háromfelvonásos opera. — 22.00: Hírek. — 22.17: Válto­zások a Nílus partján? — 23.00: Tánczene. — 23.30: Domenico Scarlatti: A négy évszak — sze­renád. — 24.00: Hírek. — 0.10: Albert Mangelsdorff. Petőfi rádió. 12.00: Gounod ope­ráiból. — 12.43: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.03: Magyar muzsika. — 13.40: Tudományos könyvespolc. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Rádió­napló — kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiatalok­nak! — 19.13: Rádió-hangverse­nyekről. — 19.43: Galántai Jó­zsef: Magyarország az első vi­lágháborúban. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Könnyűzene — esti han­gulatban. — 20.25: Oj könyvek. — 20.28: Rendezte: Sólymost Ottó. „Nem hal meg mindenki...” — 21.15: Gitárral — angolul! Catch the Words. — 21.39: A Belügyminisztérium Duna Mű­vészegyüttesének népi zenekara játszik. — 22.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23.00: Hírek. — 23.15: Daljáték. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. 17.30—18.00: A városért. . . Lakók, vezetők és építők Mezőkövesden. — Kerá­mia az építészetben — a Pécsi Porcelángyár kiállítása Miskol­con. — Kamarazene — a mis­kolci Bartók-teremből. — 18.00— 18.15: Borsodi Tükör. (Az ország­gyűlésről jelentjük; Ismét „ki­váló” lett a Miskolci Kárpitos Szövetkezet: A hétvégi ellátás­ról.) — 18.15—19.00: Filmzene. — Az ifjúságról és az ifjúságért.. Fiatalok fóruma. — Negyedóra beat-kedvelőknek. Televízió. 17.13: Műsorismerte­tés. — 17.15: Hírek. — 17.20: Az időváltozás jelei. — 17.50: „Ne­gedve meg valami kevés jól illeszkedő prózát — nehéz beszélni. A filmből az derül ki, hogy alkotói most tanul­ják ezt a nyelvet, és nem bizonyulnak rossz tanítvá­nyoknak. Vukán György a történettel együtt élő, a tar­talmat hordozó zenéje he­lyenként nagyon jó. Ponto­san azokon a helyeken, ahol a dramaturgia találkozik a dallal és a tömegeket moz­gató koreográfiával, mint például Brigitta vasárnapi sétájakor, akkor, mikor a művezetőt paradicsommal dobálják meg a lányok, az üzembe csempészett kisgye­rek elringatásakor, vagy a gyár gyűlésén. Itt egymást erősíti a műfaj minden össze­tevője, máshol — és ez a gyakoribb — egymástól füg­getlenül él. Ilyenkor segít a színészi játék, a jó szerepek. Bánsági Ildikó és Bodnár Erika tehetségesek és szere­tik ezt a filmet. Játékuk színeit pedig a női kórus erősíti. Pap Évának és Avar István­nak nincs gondja a rájuk bízott szereppel. Madaras József művezetője kitűnő karikatúra. A táncokat a Pécsi Balett táncolja, és a két közreműködő, a Mikro- lied és a Skorpió-együttes a műfaj népszerű művelői. Az altatódalt Szirmay Márta énekli és Kovács Katinak is jut hangjához illő dalbetét. Az egészében kellemes, szórakoztató film végén mégis bizonytalan az ember. Több-e vajon ez az első próbálkozás, mint * egyszeri moziélmény? Bízzuk a né­zőkre. (makai) kein szülőhazám...- — 18.30: Az Országházból jelentjük... — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Gondolatok a hétköznapokból. — 20.20: Aranyborjú. Tv-játék Ilf és Pet­rov ihletésére. 1. rész. — 21.40: Magyar tudósok. Köpeczi Béla akadémikus. — 22.35: Tv-híradó, 2. kiadás. Szlovák televízió. 17.40: Had­seregmagazin. — 18.10: Autó-mo­tor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Donya Perfecta (tv-játék). — 21.25: Híradó. — 21.55: Szerel­mesek. Miskolci Nemzeti Színház (7): Szerelem. Madách bérlet. Kiállítások. József Attila Klub- köriyvtár (10—18): Pásztor Gábor grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — A grafikai gyűjtemény új szerze­ményei. — Miskolci Galéria (11— 19): Kernstok Károly-emlékkiál- lítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): 77 fénykép a régi Mis­kolcról. Filmszínházak. Béke (f4, hn6, 8): Apacsok (mb. színes NDK). — Kossuth (f3, hn5, 7): Szikrázó lányok (magyar). — Hevpsy Iván Filmklub (f5): Ványa bácsi (mb. színes szovjet). — (f7): Jog a filmkockán. Közöny (16 éven fe­lülieknek!, színes olasz—francia). — Fáklya (Í5. f7): Sutjeska (szí­nes jugoszláv). — Petőfi (f5, f7): Csínom Palkó (színes magyar). — Szikra (5, 7): A betyárkapi­tány (mb. színes román). — Tán­csics (5, 7): Kabaré (16 éven felülieknek!, színes amerikai) — Hámor (6): Lóháton, ágyútűzben (színes szovjet). PENTEK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: zempléni Kornél Liszt-rapszódiákat zongo­rázik. — 8.50: Mi az a szerelem? — 9.10: Verbunkosok. — 9.54: Édes anyanyelvűnk. — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Iskolarádió. —10.30: Sárközy István: V-háború. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Oj laboratóriumok a soproni egyetemen. — 11.10: Bach-művek. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Périchole. Részletek Offen­bach operettjeiből, — 9 00: Hí­rek. — 9.03: Ezeregy délelőtt... — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene köz­ben. — 10.59: Lottóeredményei*. — 11.00: Hírek. képőmávészeti vetélkedő

Next

/
Thumbnails
Contents