Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-25 / 71. szám

Aprilis hatodikén nyílik A felújított képtár fje Derkovits Gyula Mi ketten című rézkarca, a Miskolci Képtár grafikai gyűjteményének egyik legszebb darabja lesz a felújított intézmény első kiállításának plakátja. Az átalakításról már korábban is tudtunk és valóban; a hímek megfelelő állapot fogad a Miskolci Képtárban. A lépcsőházban kőművesek dolgoznak, az új grafikai kiállító­teremben csak óvatosan lehet a frissen fényezett parkettára lépni. A másik földszinti helyiségben mozdulni is nehéz az éppen beleltárczott, de még rendezetlen, falhoz támogatott festmények, nagyméretű mappák, bútorok között. Dr. Végvári Lajos művé­szettörténésszel, a képtár ve­zetőjével az emeleti nagy­teremben kezdjük a beszél­getést. Itt viszonylagos nyu­galom van. A jövő hét ele­jén rövid szünet után újra megnyíló * állandó kiállítás megszaporodott anyagáról egyébként is szívesen hall­gatom a szakértő kalauzo­lást. — A város, a Nemzeti Ga­léria ajándékaival, a Her­man Ottó Múzeum anyagá­val bővült a XX. századi magyar festészeti bemutató. Az egyik legértékesebb da­rab Fényes Adolf szegény- erwber-sorozatából az Aszta­los című kép, de Réti István, Rudnay Gyula, Holló László, Iványi Grünwald Béla fest­ményeinek legalább ennyire örülünk. Mokry Mészáros Dezső miskolci festő két ké­pe a múzeumból való, Nagy István festményét a város vette. A büszkeségünk pedig: Szinyei Merse Pál két képe. A kisebbet kiállítottuk kö­zépre. A festő korai korsza­kából származik, érdekessé­ge, hogy kétoldalas. A hátul­ján levő parkrészlet valószí­nűleg a későbbi Rokokó cí­mű kép vázlata. A fest­ménynek minden bizonnyal itteni vonatkozása is van; mikor készült, Szinyei Merse Szirmabesenyőre udvarolt. A Nemzeti Galéria szíves segítőnek bizonyult az elmúlt években. Nemcsak festmé­nyek, hanem egy értékes grafikai gyűjtemény bizo­nyítja támogatási szándékát. De ez már a földszintre, a bejárattól jobbra nyíló, most kialakított két grafikai ki­állítóterembe vezet. — A földszint ezután az időszaki kiállításoké. Az el­sőt a mostani fiatalok előtt járó grafikusnemzedéknek szenteljük. Mind az 52 mű­vet hosszú lenne felsorolni, de Martin Ferenc, Szalay Lajos, Derkovits Gyula, Sző- nyi István, Amerigo Tot, Kondor Béla lapjait megem­líteném. A grafikák mellett birtokunkban van az a gép is, amelyen Kondor Béla dolgozott. Szép anyaggal tud­juk nyitni a későbbi grafi­kai kiállítások sorát. A másik földszinti kiállító­teremben egymás hegyén-há- tán az új anyag. — Azzal, hogy a Miskolci Képtár a Herman Ottó Mú­zeum önálló osztálya lett, hozzánk került az inti zmény festményanyaga; mintegy hétszáz műtárgy. Májusra Régi . magyar arcképek cím­mel festménybemutatót állí­tunk össze belőle. Sok mun­kánk lesz még vele, pilla­natnyilag a Képzőművészeti Főiskola restaurátorműhe­lyében dolgoznak a kiállí­tásra kerülő képeken, és fo­lyamatosan hozzák helyre valamennyit. — Az évben még bizonyá­ra több kiállítás lesz... — Kétnapos tudományos ülésszak lesz a nyáron a mú­zeumban. Ehhez kapcsolódik a nálunk nyíló kiállítás, amelynek a Fiatal művészek Csokonaiért címet adtuk, öt, a főiskolát éppen hogy el­végző fiatal vállalkozott a költő műveinek illusztrálá­sára. Az anyag jórészt elké­szült. Októberben Csontvá- ry—Gulácsi bemutató nyílik, és ezzel egyidőben restaurá­tor-kiállítás; két kép és egy szobor restaurálásának tel­jes dokumentációját hozzuk el. Télen pedig elkezdünk egy sorozatot, aminek A mo­dern magyar grafika meste­rei lesz a címe. „Üjításaink” közé tartozik A hónap mű­tárgyai sorozat; elsőként áp­rilisban a Herman Ottó Mú­zeum legfrissebb, bronzkori leleteit mutatjuk be. Készül a képtári kalauz is, az in­tézmény műtárgyainak re­produkció-gyűjteményét és művészettörténeti áttekintést adunk a közönség kezébe. A Miskolci Képtár. 1969. december 3-án nyílt (nincs rajta mit szégyellni) megle­hetősen kicsi anyaggal. Most több mint ezer műtárgy van a birtokukban, és a meg­gazdagodott, átalakított in­tézmény két-három hóna­ponként kínál új látnivalót. A munka nagyján túl van­nak, és mire a modern föld­szinti kiállítóteremben elké­szül a régi magyar grafikai bemutató — április 6-án, dé­li 12 órakor ezzel a kiállítás­sal adják át a közönségnek a felújított képtárat. (M—) Mi a szerepe a cigányság­nak a magyar zeneéletben, zenekultúránk történetében? Más izgalmas kérdésekkel együtt ezt járta körül a Ma­gyar és az Osztrák Televízió közös filmje. A probléma (és a film) nem lenne különö­sebben érdekes, ha csak az osztrák nézők téves nézeteit kellene cáfolni, eloszlatni. De — bármilyen keserűen hangozzék is — Bartók és Kodály hazájában még min­dig sokan nem tudják, hogy mit tartsanak szépnek és igazán magyar zenének. A csütörtök esti film értékét ez növeli meg: ismeretterjesztő, felvilágosító jellege. (Az in­formáció-értéke mellett ter­mészetesen nem lebecsülen­dő a reklámé sem, hiszen kedvet csihol az osztrák né­zőben egy magyarországi utazáshoz!) A film tulajdonképpen há­rom fogalmat tisztáz: mi a magyar, mi a cigány népzene, s ezeknek mi közük van a „cigányzenéhez”. Itt kell szól­nunk, ha csak érintőlegesen is, az Arany Páva sorozatról. Kitűnő ötlet, jó szervezés, ügybuzgalom egy jó ügy szol­gálatában! Ezek a versenyek minden vezércikknél többet tesznek azért, hogy a népek megismerjék egymást, erő­södjön az internacionalizmus gondolata! Ugyanakkor en­nek a versenysorozatnak a hatása erősen érezhető az em­lített filmen is. Mondhatnók úgy is, hogy épít rá. A kü­lönböző népzenei adások után ugyanis mindenki előtt vilá­gos, hogy a magyar és más népek zenéjére is az egysze­rűség és az őszinteség a jel­lemző. Az egyszerűségen azt értve persze, hogy a zenei ki­fejezőeszközök „takarékosak”, mindig csak a mondanivalót szolgálják. Ügyes dolog volt a rendezők (Lengyelfi Miklós és Stephan Vajda) ötlete, amikor ugyanazt a népdalt bemutatta az eredeti válto­zatában és a cigányzenekarok előadásában. A néző-hallgató rögtön össze tudta hasonlíta­ni, tetten tudta érni az „asz­tali muzsika” cifrázó, szépel­gő ráadásait. Nem a „cigány­zene” elleni hangulatkeltésről van itt szó! A vendéglői, ét­termi muzsikálás szakma, amit a tehetségesebb zené­szek adott esetben művészi szinten művelnek. Rövid tör­téneti áttekintést kaptunk ar­ról is, hogyan alakult a ci­gányság helyzete az elmúlt 500 év alatt, s egyáltalán ho­gyan alakultak ki a mai ci­gányzenekarok. Már ez maga Zenei önismeretünkről is izgalmas téma. Hogyan le­het az, hogy egy, a társada­lom (falvak) peremére sod­ródott (vagy szorított?) nép muzikális fiai meg tudják ha­tár- :ni (kb. a reformkor óta', egy másik nép zenei ízlését, gondolkodását? S teszik ezt úgy, hogy tulajdonképpen el­szakadtak a saját folklórjuk­tól (kitűnőek voltak az ere­deti cigánydalok, táncok fel­vételei !), semmi közük a ma­gyar népzenéhez! Nyilván­való, hogy ez — a tulajdon­képpen gyökértelen — zene csak a virtuozitás, a szakmai bravúr felé fejlődhet tovább. Mert amit Lakatos Sándor, Máté Rácz László, Nyári Ká­roly, Boross Lajos és bandá­ja (őket mutatta be a film) tud a „száraz fával”, az va­lóban virtuóz és hangulatos. A virtuozitás azonban nem zárja ki a giccs lehetőségét! (Lengyelfiék Sugár Károly: Vasárnap délután c. világslá­gerét karikírozták ki.) Bartók és Kodály nyomán tudjuk, hogy a népdalén,ei - lésnek valamikor a lkaim 1 voltak. Télen pl. nevetséges volt aratási nótát énekelni ... A cigányzene eleve szóra­koztató zene. Ez határozza meg a tartalmát, jellegét. Szerves része zenekultúránk­nak, zenei ízlésünknek, mint a slágerek vagy a beatzene (újabban). Eldobni nem kell (nem is lehet), ugyanakkor Bartók intelmeit se feledjük el! A málnaszörpöt, Coca- Colát ne tévesszük össze a nemesebb italokkal: a szür­kebaráttal, a tokaji furmint­tal! A cigányzene csinált, hazug, hamis. Csak tiszta forrásból — mondta Bartók, csak tiszta forrásból!... HORPÁCSI SÁNDOR GB333 HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.00: Rekiammusor. — 12.Só: Tánczenei koktél. — 13.20: Lend- vai Csócsi József népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.06; Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Dávid Gyula: A rózsalángolás — dal- cíkIus Vas István verseire. — 14.22: A Lipcsei Rádió fúvosze- nekara játszik. — 14.40: Kiáltás. — 15.00: Hírek. — 15.10; Iskola­rádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Egy férfi és egy nő. Részletek Lai filmzenéjéből. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Több munkáslakást! Kelemen Kata műsora. — 16.25: Dalok hős vá­rosokról. — 16.37: Cigánydaiok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpo­litikai figyelő. — 17.20: A hét rá­dióhallgatója. — 17.40: Filmklub. — 16.00: „Szóljatok játszók, re- gölok!’’ — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: Mozart műveltségi verseny. — 21.10: Hírek. — 21.13: Buday Ho­na népdalokat énekel. — 21.30: Mikrolánc. petress István műso­ra. — 22.00: Hirek. — 22.20: An- got asszony lánya. Részletek Lecocq operettjéből. — 22.40: Tudósítás helyett. — 23.00: Szim­fonikus zene. — 24.00 : Hirek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.00: Haydn mü­veiből. — 12.43: Ahol a tanárok tanulnak. Tomkai Judit riportja. — 13.00: Hirek. — 13.03: Nagy mesterek — vUághírű előadómű­vészek. — 13.45: Időjárás — 14.00: Kettőtől ötig... — Í7.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. — 19.00: Gulyás László: Első Vendégünk: Pálfv József Az ifjúsági és úttörőház­ban ma délután négy óra­kor Politikai pillanatképek a nagyvilágból címmel külpoli­tikai tájékoztató lesz. A fó­rum résztvevői időszerű kül­politikai kérdésekről beszél­gethetnek Pálfy József fel, a Magyarország című hetilap főszerkesztőjével. MISKOLCI EMLÉKEIM GYORFFY GYÖRGY i. Az elmúlt napokban több tévépro­dukcióban láthattuk Győrffy Györgyöt, a budapesti Nemzeti Színház művészét. A Honfoglalás című filmben magyar tábornokot, a Dúvadban pedig paraszt- embert alakított. Lényéből árad a derű, az élet szere- tete. Szakmai berkekben ma már egyes ■szerepekre azt mondják: „igazi Győrffy- szerep”. Nem különcségeivel, hanem emberi magatartásával, egyéniségével akar kitűnni. Alighogy leültünk beszélgetni, s már harsogva nevettünk. Vidám történeteket mesélt, melyek ízét-zamatát sajnos nem lehet tollal visszaadni. — Haj, Miskolc! Derűs és boldog ifjúságom színtere. A színházban hár­man voltunk jó barátok: Szabados Ambrus, Öze Lajcsi és én. Mindig „hec- celödtünk”. Kettő összefogott a harma­dik ellen és nagyokat nevettünk a szen­vedő fél rovására. Egyszer a villamoson „felbéreltük” a kalauzt, hogy ne fogadja el Ambrus bérletét. Mi Özével a kocsi másik vé­gébe húzódtunk és onnan figyeltük a fejleményeket. Amikor a kalauz kérte a bérleteket. Szabados magabiztosan mutatta fel a magáét. Igen ám, de „cinkosunk” nem elégedett meg ennyivel, hanem elkérte a bérletet, sokáig nézegette, majd kije­lentette: ez érvénytelen, tessék jegyei váltani. Ambrus teljesen elhült és da­dogni kezdett. (Tudni kell róla, hogy az ország legtörvénytisztelőbb polgára, még a zebrán is középen megy át, ne -ogy vétsen a szabályok ellen.) — Tessék mondani, és miért nem ér­vényes? — de úgy kérdezte, hogysnnte érezni lehetett a következő percben már megváltja a fagyét. — Azért, mert... mert ebben az unokája képe van! — vágta ki magát a kalauz és volt is valami igaza, mert barátunknak egy igen ifjúkori képe volt a bérletben. Nem bírtuk tovább, felne­vettünk. Szegénykém, még ö volt bol­dog, hogy csak vicc az egész. A Két úr szolgájában a színlap sze­rint Ambrus pincért játszott. Egyik este, amikor tálalt, tréfás kedvem sugallta, hogy megkérdezzem: — Mondja bará­tom, hogy hívják?! Azt látni kellett volna! Csak állt, nagyokat nyelt és nem tudott mit válaszolni. „Borult” a szín­pad a nevetéstől! De félre a tréfákkal! Miskolcon na­gyon sok szép szerepet játszottam. Leg­emlékezetesebb alakításom Szofoklész Antigonéjában Kreon volt. Kazimir Ká­roly rendezte a darabot. Nagy akarás­sal próbáltunk és minden szerényte­lenség nélkül állítom: kitűnő előadást produkáltunk. A későbbi Körszínház alapgondolata akkor fogant meg, mert amikor Kazi­mir Budapestre került és e szép hagyo­mányt felelevenítő és teremtő színházat létrehozta: az Antigonéval nyitott. Még a szereplők is — Lőte Attila és Mádi Szabó Gábor kivételével — mind mis­kolciak voltak! Ilyen művészi kisugárzása volt Mis- kolcnak a magyar színházművészetre... IMREH JÓZSEF (Folytatjuk) szerelem. — 19.14: Szuperbioló­gia vagy katasZiiofaeimelet? — 10.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 25.10: UJ könyvei!.. — 20.13: A Kauiosziuhaz oemutatoja. Kató­nak. — 20.51; A rock mesterei. Ungvári Tamas műsora. — 21.21: Thomas Beecnam optraíeweie- leiból. — 21.50: Mar lene Diet­rich zenés eietrajza. — ^2. mi: A hét zenemüve. Hodály-korusmu- vek; Pünkösdölö. Mátrai kepek, Jézus és a Kulárok. — 2J.OO: Hí­rek. — 23.15; Könnyűzene Behár György szerzeményeiből. —24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Tükör. — Megyei sporteredmények. — Kérdezzen — az illetékesek vá­laszolnak ... Téma: a lakásügy. Szlovák televízió: 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Híradó. — 18.10: Szlovák népdalok. — 19.00: Híradó. — 20-00: Sangla Adám (tévéjáték). — 21.00: Híradó. — 21.30: Pártoktatás. — 22.10: Sport­műsor. — 22.30: Sajtószemle. Kiállítás; Kossuth Művelődési Ház (10—18): 77 kép a régi Mis­kolcról. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): O maga, rettenetes! (szí. an­gol). — Kossuth (13, 15, 17): Me­rénylők (mb., szí. francia—olasz). — Hevesy Iván Filmklub (f5, í7): Akiket a pacsirta elkísér (ma­gyar) . — Fáklya (5): Csendesek a jajnalok I—II. (Másfélszeres he yár! mb. szovjet). — Petőfi: (15, Í7): A magányos farkas­kutya (mb., szí. jugoszláv). — Szikra (5): Lázadás a Bountyn I—H. (Dupla helyár! szí. ame­rikai). — Táncsics (4, 6): Ka­maszkorom legszebb nyara (16 éven felülieknek! mb„ szí. ame­rikai). — Tapolca—Ady (7:) Az Andersson-magnószalagok. (Fel­emelt helyár! szi. amerikai). — Hámor (4): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek! szí. magyar). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Keringők. — 8.36: Harsán a kürtszó! — 9.11: Saint-Saens: Sámson és De­lila. Háromfelvonásos opera — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 11.14: ..........hová a lelkem vissza-visszatér”. Falu Tamás versei. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zongoraszonáták. — 9.00: Hirek. — 9.03: Színes népi mu­zsika. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. Kulcsár Katalin mű­sora. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 10.30; Babaszerviz. — 11.00: Hírek. — n.45: védőgátak a szervezetben. Az MHSZ Gépjárművezetőképző Iskola személygépkocsi. vezetői tanfolyamot indít Jelentkezési :atáridő: március 30. Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. sí.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents