Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-25 / 71. szám
Tolongtunk a kávéőrlő körül Változnak A vízgépészet belvzele a vásárlói szokások A cigarettatárca, a nyakkendőtű, a zsebóra és a ka- lucsni kiment a divatból. Divatot mondunk, pedig nemcsak erről van szó. Cigarettáink többsége már olyan csomagolásban kerül forgalomba, hogy a kartondoboz nemcsak eleganciában, hanem a szívni való minőségének megóvásában is felveszi a versenyt a legdíszesebb cigarettatárcával. Változnak a fogyasztói szokások, azaz változnak azok a körülmények, amelyek között bizonyos árukat megveszünk és használunk. Az olvasó emlékezetében meg bizonyára élénken él a kávé hazai betörésének első időszaka. Amelyik üzlet csak egy kicsit is adott magára, kávéőrlőt szerzett be, s ez önmagában garantálta a kávéforgalom megsokszorozódását. Ma már nemcsak hogy sorba nem állnak az üzleti daráló mellett, hanem hiánya sem tűnik fel. Ugyanis nem sokkal a kávé tömeges térhódítása után megjelentek a boltokban azok a viszonylag olcsó, elektromos őrlők, amelyek ma már ugyanúgy hozzátartoznak a háziasszony konyhai arzenáljához, mint a húsvágó deszka. A változásnak nemcsak hősei, hanem áldozatai is vannak. Ilyen például a padlókefélő gép. Tavaly Borsodban jó, ha félszázat eladtak belőle. Három évvel ezelőtt még ötszörös volt a forgalom. A parkettlak iránti kereslet viszont legalább ötszörösére nőtt. Ám a siker múlandó. A parkettlakknak ve- télytársa akadt, a szőnyeg- padló, s ez ismét módosít a keresettségi arányokon. A példák szinte kifogyhatatlanok. Nézzük a vaj kontra margarin ügyet. A télen — mérsékeltebb termelés mellett is — hat vagonra rúgott a Borsod megyei Tejipari Vállalat készlete. Kétségtelen. hogy az áremelés is hozzájárult ahhoz, hogy a kereslet a margarin felé tolódott el, de ehhez szükség volt a minden tekintetben kifogástalan, vajpótló Rama- ra. A következmények láncolata hosszú. Visszafogták a vajtermelést, növelték a tej- és az egyéb tejtermékek zsír- tartalmát, s az illetékesek törni kezdték a fejüket tejből készült új termékek előállításán. A fogyasztás változásának ezeket a tendenciáit figyelembe nem venni rossz üzleti érzékre vall. Az lenne a jó, ha iparunk, kereskedelmünk „elebe menne” ezeknek a szükségszerű módosulásoknak. Hogy mire gondolunk? Szabadjon a bútorra hivatkozni. Az ipar és a kereskedelem a kényelmesség és a jövedelmezőség szempontjából a komplett garnitúrák értékesítését szorgalmazza, a ..Típus lakásba típus bútort” hamis jelszóval. A jobb sorsra érdemes vásárló viszont a lábát lejárhatja, amíg egy valóban megfelelő asztalt, fotelt vagy heverőt talál. A szakemberek és a nem szakemberek most a rövid néhány év alatt végrehajtott bútoripari rekonstrukciótól várják a megoldást, s talán megérjük azt is, hogy nem kell egy teljes szobaberendezést vásárolni annak, aki csak egy könyvespolcot szeretne. (brackó) A vízgépészet jelenlegi hazai helyzete a vízi közművesítésben és környezetvédelemben címmel előadóülést rendez március 27-én délelőtt 10 órakor a MTESZ miskolci székhazában a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi Csoportja, az ÉVI- ZIG és a Vízgépészeti Vállalat. A megnyitót Schmied László, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke tartja. Ezt követően hat, a témához kapcsolódó előadás hangzik el, amelyekhez dia- és hangosfilmeket is bemutatnak. Szén trófeák ígérkeznek A korai nagy meleg fárasztja az alföldi vadállományt. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén s a homoki erdőségekben nem találják helyüket a nemesvadak. A szokottnál korábban, már ellőhelyet keresnek az őzek, s ugyanakkor nászra készülnek a bakok: dörzsölik, tisztogatják a fák törzsein agancsukat. A gímszarvasok pedig most növesztik fejdíszüket. „Koronázásuk” 120 napig tart, s ez idő alatt a fejlettebb bikák, olykor 9— 10—11 kilogrammos agancsot raknak. Megfigyelések szerint kitűnő az állatok kondíciója, így az ősszel ismét sok ritka trófeát zsákmányolhatnak a vadászok. Havonta ötezer szilvás gombóc IBUSZ-út a Bajkál-tóhoz Az idegenforgalom korunk tömegmozgalma. E gondolat jegyében nyílt meg kedden a Csepeli Munkásotthonban az európai szocialista országok idegenforgalmi nevezetességeit bemutató színes fotó- és plakátkiállítás. távoli vidékeinek megismertetésére. A kölcsönös idegenforgalom lehetőség népeink kapcsolatának erősítéséhez, hozzájárul egymás eredményeinek jobb megismeréséhez. A miskolci Expressz étterem a Magyar Hűtői par miskolci hűtőházának egyik legjobb partnere: mind gyakrabban és mind nagyobb mennyiségben használja fel hűtőházunk termékeit. Ez nemcsak élőmunka-megtakarítást eredményez, hanem a korszerű táplálkozás elterjesztéséhez is hozzásegít. Ma már az Expressz'oen havonta 30 mázsa hűtőházi hasábbur- i gonyál. 600 kilogramm főze- I léket, 3 mázsa uborkasalátát I és 5 ezer hűtőházi szilvás gombócot dolgoznak fel, illetve tálalnak. ★ A Mskolci Mélyépítő Vállalat az elmúlt étben bocsátotta dolgozói rendelkezésére a képünkön latható korszerű munkásszállót. (Ágotha Tibor felvétele) Ipari dolgozóink szociális körülményei A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén a többi közt azt a tájékoztatót is megvitatta, amely több mint 64 ezer ipari dolgozó szociális körülményeiről végzett megyei NEB-vizsgálat tapasztalatairól ad számot. Kevés az öltözőszekrény Üzemeink dolgozói körében — különösen a szennyezett munkahelyeken —gyakran képeznek beszédtémát az öltözők, mosdók, illemhelyek, öltözőszekrények. Ezért terjedt ki a vizsgálat erre a területre is. A megállapításnak, hogy a Borsodi Szénbányáknál, az ÓKÜ-nél, a TVK-nál, az LKM-ben a mosdók és illemhelyek száma többszöröse a szükségesnek, illetve az előírtnak, csak örülni lehet. Annak azonban már korántsem, hogy ugyanezeknél a vállalatoknál kevés az öltözőszekrény. A MÁV miskolci rendezőpályaudvarán ráadásul a zuhanyozó és a mosdó is kevés. Az üzemegészségügy helyzetét is felülvizsgálták a népi ellenőrök. A felmérésbe bevont vállalatok fizikai dolgozói közül 29 ezren dolgoztak, illetve dolgoznak egészségre ártalmas munkakörben. Ez önmagában is jól érzékelteti az üzemegészségügy dolgozói munkájának fontosságát, felelősségét. Néhány vállalatnál — így például az ÓKÜ-nél és a Borsodi Szénbányák egyes üzemeinél — krónikus üzemorvos-hiány- nyal küzdenek. Követendő példa az LKM, ahol a vállalat a szükséges orvosi létv szám biztosítása érdekében évenként egy lakást biztosít az arra jogosult orvosnak. Ugyanitt évente egy üzemegészségügyi dolgozót — természetesen, ha van rá érdemes — kiváló dolgozó címmel jutalmaznak. KamatmeDtes kölcsönök A párt és a kormány felhívása nyomán egyre több vállalat ad segítséget a dolgozók lakáshelyzetének javításához. A felmérésben az elmúlt év adatai ugyan nem szerepelnek, így is kitűnik azonban, hogy egyes vállalatoknál milyen fontosságot tulajdonítanak a dolgozók ilyenfajta támogatásának. A vizsgált vállalatoknál 1972- ben például bérlő- és vevőkijelölési jog vásárlása, valamint kamatmentes építési kölcsön biztosítása címén 249 lakás juttatására 12,7 millió forintot költöttek az üzemek. A fizikai, illetve a termelést közvetlenül irányító dolgozókra ebből 202 lakás jutott. Ez a szám 1973-ban nyilván tovább nőtt. Tavaly egyébként — központi kezdeményezésre — új lakásjuttatási formák valósultak meg. A munkáslakásakció formáit több vállalat továbbfejleszti. Nem egy vállalatnál például meghosszabbították a kölcsön törlesztési idejét, mert kiderült, hogy a dclgc .ókra a kölcsöntör- lesztés még kamat nélkül is nagy terheket ró. Ny. I. A KGST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett bemutatón az IBUSZ vezetői elmondották, hogy a tagországok közötti turizmus évről évre növekszik. Ma már a hazánkba látogató külföldi vendégek csaknem 60 százaléka az európai KGST-tagállamokból jön, a magyar turistáknak pedig háromnegyed része a szocialista országokat választja úticélként. Az elmúlt év néhány jellemzője: legtöbben Csehszlovákiából. Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunió köztársaságaiból érkeztek hozzánk, a magyarok közül pedig a legnagyobb számban a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Romániába utaztak. Mire számíthatunk 1974- ben? A hét európai KGST- ország idegenforgalmi irodái között kötött szerződések alapján várhatóan 10 százalékkal növekszik a KGST- tagállamok idegenforgalma. A hagyományos programok mellett tovább bővül a testvérmegyék. testvérvárosok barátságmozgalma. Növelik a különvonatok számát. Több ezek közül négyszáz-ötszáz fős csoportokkal Indul. Érdekes újdonság egyebek között, hogy idén az IBUSZ már a Bajkál-tóhoz, Buha- rába és Irkutszkba is szer- «2 utakat, a Szovjetunió e Miskolci történetkék A kormányelnök a sorompónál Vizgondok a Győri kapuban Elég gyakran lehet hallani, olvasni napjainkban a Gömöri-sorompó fölött tervezett felüljáróról, illetve a sorompó kiiktatásáról. Egyike ez Miskolc nagyon regi gondjainak. Talán éppen negyven esztendeje, hogy a Kazinczy utcán felavatták az akkor elkészült új postapalotát, azaz a mai l-es posta földszintjét és első emeletét. Korábban a Kazinczy utcában a Megay-sarokhoz közelebb volt a főposta, most bölcsödé és óvoda van a helyén, s ekkor, az új épület elkészültekor helyezték át jelenlegi helyére, a Kazinczy utca és Debrecenyi utca sarkára, amit most — az isten tudja, miért — Régiposta utcának hívnak. A hajdani Régiposta utca ugyanis a mai postaépület túlsó oldalán volt, s jelenleg Horváth Lajos utcának hívják. De nem is erről akartam szólni, hanem a posta avatásáról. Szemben, ahol most a Hősök tere van, földszintes rozoga épületek álltak, alacsony deszkakerítéssel. Legtöbbjük földbe süppedt épület volt, az ablakok alsó széle mélyen a kövezett utca szintje alatt. Az avatóünnepségen ott voltunk mi is, miskolci diákok, gimnazisták, polgáristák, tanítóképzősök, egyebek, mert rangos vendéget vártak és kellett a tömeg. Ott szorongtunk az új épülettel szemben, amely fellobogózva várta a magyar kormány elnökét, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnököt. Nagy volt a felvonulás, a megyei, meg a vámosi főispán dísz- magyarban, díszruhás hajdúk, meg minden, ami ilyenkor illett. Diszemelvény, zászlók, éljenzés, szónoklatok minden. Amikor vége volt a postaavatásnak, a miniszterelnök gépkocsiba ült és a kél főispán, meg a polgármester és más helyi urak kíséretében elindult Sátoraljaújhely felé. El is jutott ege :en a Gömöri-sorompoig. A fiatalabb gei érádénak tudni kell, hogy akkor még nem volt selyemréti aluljáró, sőt Baj- csy-Zsilinszky utca sem volt, és egyáltalán semmilyen utca ezen a részen, az István- malom épületei álltak a vasút mellett a mai aluljáró helyén egyik oldalon, a másik oldalon pedig katonai gyakorlótér volt, amelyre időnként a területnek nevet adó egykori textilüzem selyemkészítményeit terítették ki száradni. A sorompónál megállt a fényes menet, s várt. Még nem volt tábla a sorompón, hogy 10 percnél hosszabb ideig is zárva tartható, de bizony zárva tartották. A miniszterelnöki kocsi hiába dudált, hiába szaladgáltak a kísérő hajdúk, a sorompót kezelő uasuías „a szabál, az szabál” elv alapján nem tett kivételt a miniszterelnökkel sem. Szégyenszemre az állomás főnököt kellett előrángatni, s na- gyon-nagyon hosszú álldogálás és kínos magyarázkodás után folytathatta útját Gömbös Gyula Másnap a miskolci lapok címoldalán foglalkoztak a nagy eseménnyel, és vastag dmbetűkben fejezték ki reményüket, hogy ha már Gömbös Gyulának is álldogálnia kellett a sorompónál, hihetőleg igen hamar megoldódik Miskolcon a Gömöri-sorompónál a felüljáró építése. Mint említettem, talán éppen negyven esztendeje ennek. Igaz, hogy a felszabadulásig nem is jött egyetlen miniszterelnök sem Miskolcra. 1952-tűl meg már ott van a selyemréti aluljáró. BENEDEK MIKLÓS Válaszol a főmérnök A napokban többen is kérdéssel fordultak szerkesztősegünkhöz, hogy mi az oka a tartós vízhiánynak a Győri kapu északi területén. A kérdést Piukovics Józsefhez, a miskolci vízművek főmérnökéhez továbbítottuk. A panaszosok azt kifogásolják, hogy csak a késő esti vagy az éjszakai órákban, ilíetve hajnalig van víz a csapokban. Az utca másik oldalán levő lakásokban viszont egész nap van hideg és meleg víz is. A vízművek főmérnöke elmondta, hogy a jelenlegi zónabeosztás miatt alakul így a vízellátás. Mindenesetre mától már másképpen — néhány óra eltéréssel — működik az átemelő berendezés, ami azt jelentheti, hogy egy kicsit kedvezőbb lesz az ellátás ezeken a „mostohább” területeken is. Sem az olvadás, sem pedig a februári esőzés nem hozott jelentős víztartalékot. A források hozama pedig a tartós szárazság miatt fokozatosan csökken, s ez okozza a vízhiányt. Ahhoz, hogy az egyes zónahatárokon beiül a legmagasabb pontokon is mindig legyen víz, annyi vízre lenne szükség, ameny- nyit jelenleg nem tudunk biztosítani. A vízművek főmérnöke elmondta, hogy ha a szárazság még tovább tart, nehéz tavasz elé nézünk, és valószínűleg olyan területeken is nélkülözni kell majd a vizet a nap bizonyos időszakában, ahol most még egész nap van víz a csapokban. Hogy az utca egyik oldalán van víz, a másikon pedig nincs? Ennek az elkerülhetetlenül szükséges zónabeosztás az oka. Amíg a Győri kapu északi része az egyik zóna legmagasabb, a másik oldalon levő terület a következő zóna legalacsonyabb része. Érthető, hogy a hiány a legmagasabb ponton jelentkezik legelőször, és a legmélyebb ponton legutoljára. Az átemelő berendezés it emeltetésének megváltoztatott menetrendje feltehetőleg némileg enyhíti a Győrt kapui vízgondokat. N. J.
