Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-21 / 68. szám

Lapunk február 13-i számában „Az utánpótlás nevelői védelmet kívánnak” című cikkünkben azt javasoltuk az OTSH illetékes ve­zetőinek, hogy az egyesületi pontrendszer módosításával az első nevelő edző munkáját egy ideig még azután is honorálják, hogy versenyzője már eltávozott anyaegyesületéből. A cikkünkben ismer­tetett javaslatra az OTSH Testnevelési és Sport Főosztályának ve­zetője az alábbiakban válaszolt. (Levelét némileg rövidítve közöl­jük.) „Őszinte örömmel olvas" tam a Déli Hírlap munka­társának a versenysport utánpótlás nevelésének egyes kérdéseivel foglalkozó fejte­getését. Régi igazság az, hogy a jövő felnőttéi olya­nokká válnak, amilyenekké neveljük őket. A sport a maga sajátos eszközeivel a fiatalok nevelésében rendkí­vül nagymértékben befolyá­soló tényező, és mi akik ezen a szép területen dolgo­zunk mindnyájan kell, hogy ezt átérezvel végezzük mun­kánkat. A kérdéses cikkből is ez az őszinte felelősségér­zés ragadott meg elsősorban, ezért is említettem örömö­met. Ismeretes mindnyájunk előtt, hogy az utóbbi 10—15 évben a világ sportjában milyen változások történtei:. Ezek közül első helyen em­líteném, hogy a sport, ezen belül is a versenysport irá­nyába rendkívül megnőtt az érdeklődés. Elég ha utalok a legutóbbi olimpiai játékokon részt vett nemzetek számára. A technika, a tudományok igen gyors és nagymértékű fejlődése a versenyzők tel­jesítményét ugyancsak je­lentősen befolyásolta. Mind­ezt, 'és még sok egyéb té­nyezőt figyelembe kell ven­nünk akkor, ha versenyben akarunk maradni a világgal. Le kell szögeznem, hogy versenyben akarunk marad­ni, ehhez azonban a végbe­ment változásokat és a je­lenlegi feltételeinket figye­lembe véve módosítani kell korábbi gyakorlatunkon, módszereinken. Felismerve a változtatás szükségességét, még 1963- ban a sportvezetés az után­pótlás nevelését egységes rendszerbe foglalta. A ho­zott intézkedések megterem­tették azt a lehetőséget, hogy minden évben felmér­hessük fiatalságunkat, fel­színre kerülhessenek a meg­felelő sportadottságokkal rendelkező tehetségek. Ezt a célt szolgálják az úttörő­olimpia, a középfokú isko­lák és az egyes sportágak rendszerbe foglalt versenyei. Tény azonban az, hogy ma még nem állnak rendelke­zésre a kívánt számban és színvonalon minden általá­nos és középfokú iskolában, sportegyesületekben a fiata­lok korszerű sportfelkészíté­séhez szükséges személyi és egyéb feltételek. A Művelő­désügyi Minisztériummal közösen ezért határoztuk el a kiemelkedő adottságú fia­talok számára a testnevelés tagozatos általános és kö­zépfokú Iskolai foglalkozás biztosítását. A gyermekek napi kétszeri sportfoglalkoz­tatása néhány éve még csak szép álomnak tűnhetett, ma már mintegy száz iskolában valóság. És ezek száma a fel­tételek fejlődésével egyidő- ben fokozatosan növelhető. Mindezek nem kis erőfe­szítésbe kerültek, de társa­dalmunk ilyen megértő ösz- szefogása nélkül nem is jö­hettek volna létre. Ma vi­szont már együtt örülhetünk annak, hogy létrejöttek azok a szervezetek, ahol az egy­séges nevelői ráhatások mel­lett ezek a gyerekek az is­kolai célkitűzések teljesítése mellett a legnagyobb sport­feladatoknak is megfelelhet­nek. Feladatunk és felelőssé­günk tehát kétirányú: to­vábbra is fejleszteni kell an­nak a lehetőségét, hogy az úgynevezett nevelő kisegye- sületek, iskolák, minél több fiatallal, minél többet és korszerűbben foglalkozza­nak, és a kiemelkedő ké­pességűeket pedig — mint az iskolákban az általános is­kolákból a középfokú tan­intézeteken át az egyete­mekre — a felkészítésüket legjobban biztosítani képes sportegyesületekben végez­zük. A pontrendszer és a neve­lők védelme kérdéseiben egyetértek azzal a felvetés­sel, hogy a módszereinken tovább kell finomítani. Meg­jegyzem azonban, hogy ta­pasztalataink és vélemé­nyünk szerint ez a fajta ér­tékelési módszer — amely csak egy a többi között — igen sokat segített a ver­senysport utánpótlás nevelé­sének területén. Éppen az­zal, hogy egy 14—18 éves fiatal eredménye ugyanany- nyi pontot hoz a „konyhá­ra”, mint például egy olim­piai, vagy világbajnok spor­toló felnőtt kategóriákban, ösztönzőleg hatott azokra a sportegyesületekre, ahol ta­nulmányi, katonai vagy eg­zisztenciális okok miatt tör­vényszerűen nem maradhat­nak ott a fiatalok. Való igaz, hogy a pontverseny ma már az egyik mutatója a tá­mogatás mértékének meg­határozásánál, ez így helyes is. De ismétlem; egyetértek azzal, hogy a nevelő egye­sületek és edzők értékes és nélkülözhetetlen munkáját megkülönböztetetten támo­gatnunk szükséges.” KOZMANOVICS ENDRE főosztályvezető >)c . .1 Légiharc ... Eper­jessy magasan kiemelkedik a Spartacus-játékosok gyűrű­jéből és pontot szerez. (Szabó István felv.) Kevés az egyéni tornász! „Kevés a tornász, ve­szélyben az utánpóltás!” — hangoztatta nemegyszer Sző­ke Istvánnal az élen több megyei szakvezető, s aztán az aggodalmat kiváltó okot is elmondták. Rendkívül munkaigényes ez a sportág és csak sok évi kemény ed­zés hoz eredményt. Ráadá­sul a versenyek száma sem túl sok, s a labdajátékoknak és más népszerűbb sport­ágaknak is nagy a szívó­hatásuk. Ezekre gondoltunk mi is, amikor a stadion tornater­mében megrendezett közép- iskqlás megyei fiú tornász- bajnokság induló látszámán meditáltunk. A csapatverse­nyeket tekintve ugyan — látszólag — nincs ok külö­nösebb aggodalomra, hiszen a B kategóriában négy, a C-ben pedig 13 együttes állt rajthoz. Annál „foghíjasabb” volt az egyéni versenyzők mezőnye. Itt ugyanis az A osztályban mindössze egy, a B-ben pedig csak öt fiú lé-' pett küzdőtérre!... Dehát miért? Móré József, az Is­kolai Sportbizottság vezető­je a fentebb említetteket ismétlte, de hozzátett még valamit: — A csapatok felkészítése egyszerűbb, mert az egyéni versenyeken szerenként még külön-külön szabadon vá­lasztott gyakorlatokat is meg kell tanulni a kötele­zőn kívül, s a pontverseny­be csak a csapat eredménye számít be! Mindezeket figyelembe véve is roppant kevésnek tartjuk az egyéni verseny­zők összesen hatfős (!) lét­számát, de a B kategóriás csapatversenyben indult együttesek száma sem nagy! A B osztályú csapatbaj­nokságon a várt meglepetés — a Leninváros előbbre rukkolása — nem követke­zett be; maradt a városi bajnokságban kialakult sor­rend. A területi döntőn te­hát két miskolci iskola gár­dája képviseli a város szí­neit. A C kategóriában vi­szont a vidék vitte el a pál­mát. Ezt a viadalt azonban csak megyei szinten ren­dezték, innét nincs tovább­jutó. Az egyéni viadalokon — természetesen a több indu- lós B kategóriában — elég nagy volt a tudásbeli kü­lönbség a tornászok között, amit a pontszámok is kife­jeznek. Talajon és nyújtón mutattak be igazán jó gya­korlatokat a tornászok, s egy-két versenyzőnél az ug­rásolt is jó színvonalúak voltak. Az első négy helye­zett jutott a területi döntő­be. A csapatversenyek érmesei a B kategóriában: 1. M. Földes G. 264 p, 2. M. 2. sz. Ipari Szakközépiskola 253 p, 3. I>e- ninvárosi Kun Béla G. 257,3 p. C kategória: 1. lemjnvárcei Kun Béla G. 260,9 p, 2. kazincbarci­kai 105. sz. Szakmunkásképző intézet 260.35 p. 3. M. Villamos- ipari Szakközépiskola 259,45 p. Az egyéni A kategóriás ver­senyben: 1. Regős (M. 2. sz. Ipari Szakközépiskola) 106,2 p. B kategória: 1. Rudolf (M. Föl­des G.) 113,8 p, 2. Tóth (M. 2. sz. Ipari Szakközépiskola) 109 4 p, 3. Csizmár 102.3 p, 4. Kovács 97,8 p, (mindkettő a M. Géipari Szakközépiskola tanulója). M. Gy. apróhirdetés Őllttf Miskolci Pamutfonó felvételre keres gyors- és gépírót. Jelent­kezés a .munkaügyi osztály ve­zetőjénél. Felvételre keresünk gyakorlott gyors-gépírónőt és bérszámfejtőt. Jelentkezés: Női Szabó Szövet­kezet. Miskolc, Széchenyi u. 29. A 100. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet távfűtésben jár­tas, fűtő vizsgával rendelkező dolgozót azonnali belépésre al­kalmaz. Jelentkezés: a tmk ve­zetőjénél (Miskolc» III., Tégla­gyár u. 2. sz.). Felvételre keresünk érettségi­zett fiatalokat adminisztratív munkakörbe, valamint 1 fő tetőfedő, 1 fő kőműves és l fő épületlakatos szakmunkást. Je­lentkezés: Borsodi Élelmiszer Kisker. Vállalat munkaügyi o. [II*, Győri kapu 149.-uetel VW. 1300-as, 40 000 km-rel köl­tözködés miatt sürgősen eladó. Dr. Vékony Sándor, Putnok. Konyhabútor eladó. Vörös­marty 16., Mezeiné. Érdeklődni: mindennap du. 5 órától. ingatlan Víkendtelek házzal eladó. Pe­reces-völgyben. Érdeklődni: Deák tér 7. mindennap 17 órá­tól. Labdarúgás-ügyben Levél a szurkolókhoz Március 30-án, szombaton 15 óra 30 perckor az MVSC pályá­ján kezdődik a Magyarország— Jugoszlávia ifjúsági UEFA kupa selejtező labdarúgó-mérkőzés. A találkozót városunkban a Borsod megyei Labdarugó Szövetség rendezi. Ez ügyben küldte ei hozzánk levelet dr. Borossy László, a megyei szövetség el­nöke kérve, hogy továbbítsuk azt a szurkolókhoz. A megyei labdarúgó szö­vetség minden lehető módon igyekszik gondoskodni arról, hogy a magyar ifjúsági vá­logatott és jugoszláv vendé­geink a lehető legideálisabb körülmények között vívják meg első találkozójukat, s Miskolc vendéglátása kelle­mes emléket jelentsen majd az ide érkező fiatal labda­rúgóknak. A magyar ifjúsági váloga­tott döntő jelentőségű mér­kőzés előtt áll, hiszen Mis­kolcon kell megfelelő előnyt szereznie annak érdekében, hogy nyugodtan utazhasson a jugoszláviai visszavágóra. A tét: az ez évi UEFA-tor­na döntőjébe való jutás. Fia­tal labdarúgóink mindent megtesznek a siker érdeké­ben, de ez csak akkor vál­hat teljessé, ha a miskolci közönség olyan légkört te­remt, ami fokozza az ambí­ciókat: Nem titok: a 30-i ta­lálkozó megrendezése egy kicsit Miskolc számára is „vizsga” lesz, hiszen a si­keres rendezés feljogosíthat­ja a megyei szakvezetést ar­ra, hogy a jövőben maga­sabb rangú válogatott talál­kozót is kérjen városunknak. A csapat és saját maga ér­dekében tehát közönségünk tehet a legtöbbet! Kérjük, hogy aki csak szereti a lab­darúgást jöjjön el az ifiket biztatni, legyen tele ismét az MVSC-pálya! A találkozó sikere érdeké­ben a szövetség különféle rendelkezéseket is foganato­sított. A legfontosabb: „1974. március 30-án, szombaton Borsod megye területén lab­darúgó-mérkőzés nem ren­dezhető!” Eddig a levél, amit teljes egyetértéssel ezúton továb­bítottunk a szurkolókhoz. Egyetértéssel már csak azért is, mert jól tudjuk: a hazai mérkőzések látogatottsága közötti különbség volt oka annak, hogy a Mogvarország —Bulgária (III. 31.) felnőtt válogatott találkozót nem Diósgyőrben, hanem Zala­egerszegen rendezik meg! (horváth) A szennyezett levegő gyermekáldozatai A tokiói városi hatóságok közlése szerint a japán fővá­ros mintegy ötszáz ifjú lakó­ja súlyosan megbetegedett a levegő szennyeződése követ­keztében. De maguk a „vá­rosatyák” is beismerik: ez a számadat messze jár a való­ságtól. A Tokióban élő két és fél millió. 15 éven aluli gyer­mek közül legalább húszez­ren szenvednek a levegő szennyezettségéből következő betegségekben. Rágógumi a postások védelmére Az ausztráliai posta meg­bízásából egy gyár speciális rágógumit készít. Ha a pos­tás kézbesítés közben hara­pós kutyával találkozik, elég, ha odadob neki egy ilyen rágógumit és... még a íeg- dühösebb kutya állkapcsa is legalább tíz percre megbíz­hatóan összeragad. Amint az első tapasztalatok mutatták, a különleges rágógumi gyár­tása jóval kevesebbe kerül, mint az eltépett egyenruhák rendehozása és a postások kutyaharapástól sérült lábá­nak gyógyítása. A törpéken múlik A Theatre de la Musique-ban bemutatták a Carlo Gozzi da­rabja és Puccini operája nyo­mán született „Turadot herceg­nő” című darabot, amelyben 18 törpe szerepel. A párizsi szín­ház történetében most első íz­ben áll vagy bukik az előadás sikere a törpéken, a csoport fele egyébként nem hivatásos színész. Külsejüktől eltekintve a tör­pék normális, dolgozó, szerető, küzdő emberek. Számuk Fran­ciaországban 80—100 körül lehet. Pontos adatunk nincs. Soha nem tartottak köztük népszám­lálást, nem tömörültek egye­sületekbe, nincs érdekvédelmi szervezetük. A törpékkel folytatott beszél­getés során fény derűit arra, hogy ezek az apró emberkék sekszor emberfeletti problé­mákkal küszködnek a társada­lomban, ha ma már nem dob­nak is követ utánuk, a kíván­csiskodó tekintetek is el-elma- radnak, a gyerekek sem csú­folják őket úton-útfélcn. Sokan igen nehezen keresik meg a mindennapi kenyerüket. Legtöbben vásári inutau anyós­ként tengetik életüket. A sze­rencsésebbek — és tehetsége­sebbek — elszegődnek egy -egy cirkuszhoz, vagy leszerződnek a filmhez. A Turandot hercegnőben sze­replő törpék közül a mindössze 103 centiméter magas Marcel Guégan akrobatikus mozgása és igazi elownhoz méltó tehet­sége révén érvényesül, a 130 centiméter magas Jean Debove és a 133 centiméter na^as Paul Michel levendulát, illetve ame­rikai mogyorót árul a heti pia­cokon. Patricia Hamida (120 centiméter) 19 éves, tekercselőnő egy villamos készülékeket gyár­tó üzemben. Tűzoltó zselé Svédországban új vegyi­anyagot dolgoztak ki tüzek oltására. Ez az anyag egy felületaktív vegyület — a polietilénoxid — és néhány illóolaj keveréke. Ha ebből a keverékből egy kis meny- nyiség (kb 2—4 százalék) vízbe kerül, több mint húsz­szorosára növeli a tűzoltás hatékonyságát, mivel raga­dóssá teszi a vizet. Az ilyen vízzel oltott égő tárgy felü­letén kocsonyás réteg képző­dik. Ez sokkal gyorsabban oltja el a tüzet és hűti le az izzó felületet, mint a tiszta víz. Az új anyag másik elő­nyös tulajdonsága, hogy sok­kal kisebb kárt tesz az égő tárgyakban, mint a tűzoltó­csövekből nagy nyomással kiáramló vízsugár. Fiatalos családfő Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetben Európában egyedülálló klímakamrát hoztak létre. A vizsgáló berende­zésben különböző nedvességtartalmak mellett mínusz 20 Cel­sius foktól plusz 55 fokig állítható a hőmérséklet és így föl­dünk szinte valamennyi éghajlati viszonya előállítható. A klímakamrában az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes építőelemek hő- és páratechnikai tulajdonságát vizsgálják. (Csikós Gábor felvétele) Az 07SH válasza megkülönböztetetten támogatnunk szükséges” A 70 éves nigériai Idahosza Uszebor családja legutóbb három új taggal szaporodott: 36 esztendős felesége, Filo­móna — akinek addig már háromszor születtek ikrei — ezúttal hármas ikreknek adott életet. Klímakamrában a könnyűszerkezet

Next

/
Thumbnails
Contents