Déli Hírlap, 1974. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1974-02-06 / 31. szám

Jó év volt A DH faw astata az UEFA kongresszusán7 Labdarúgó VB, nyolcas döntővel 2. Négy évvel ezelőtt történt... Fakanál exportra >f: A Pomázi Fatömegcikk Szövetkezetben évente hárommil­lió különböző méretű fakanalat készítenek NSZK-beli meg­rendelőiknek. (Képünkön: csiszolják, finomítják a fakanala­kat.) (Koppány György felvétele) Csuklóra csatolható pulzusmérő És most lapozzunk vi'ssza négy esztendőt!_ Ekkor tör­tént ugyanis, hogy lapunk­ban megjelent az a javas­lat, amit a VB-k igazságta­lan lebonyolítási rendszeré­nek megváltoztatására készí­tettünk — igaz. az 1974-es világbajnokságra gondolva. A válasz lényege: a javas­latról a szervező bizottság­nak van módja dönteni, Sir Rous mindenesetre nagy fi­gyelemmel fogja anyagunkat tanulmányozni. És most ismerkedjünk meg a DH akkor, 1970. április 2- án elküldött tervezetével. Ha összehasonlítják az alábbia­kat az előbb ismertetettek­kel, érdekes hasonlóságokat fognak találni. VB három lépcsőben! A világbajnokságot három év alatt, három lépcsőben ja­vasoltuk lebonyolítani, úgy, hogy minden három év után egy év szünet — az olimpia éve — következzék. Az első lépcső. Rendezzék meg hat „világrész” bajnok­ságait. Európa két csoportra osztva (Kelet—Nyugat), to­vábbá (Óceánia, Ausztrália), Afrika, Dél-Amerika és Kö­zép-, valamint Észak-Ameri- ka megoszlásban. (Ez egyben a szokásos kontinens-bajnok­ságot is jelentené — Euró­pában esetleg úgy, hogy a két csoport első kettője jut­na, ekkor már a VB-től füg­Említettük már, hogy akkor a FIFA elnökének is meg­küldtük elképzeléseink rész­letes leírását. Sir Stanley Rous az alábbi levélben nyugtázta levelünk vételét — 1970. április 13-án Notting Hill-ben (8.15 órakor) lebé­lyegzett borítékban. getlenül, a Nemzetek Európa Kupájának szokásos négyes döntőjébe.) A helyezéseket minden csoportban a legjobb hatig döntsék el. Az így áll­va maradt 36 csapat jut a második „lépcsőbe”. Itt is „mioi-VB-k” A második lépcső. A leg­jobb „hatokat” (Európából — lévén a legmagasabb színvo­nalon „futballozó” kontinens — 2x6 csapatot) osszák szét az említett területekre, mi- ni-VB-kre, amelyek hat ha­tos csoportban kerülnének le­bonyolításra. (Pl.: az Ázsiá­ban rendezendő III. csoport­ba kerülne Ázsia győztese, az Európa I. csoport harma­dikja, az Európa II. csoport másodikja, a 6. helyezett dél­amerikai, az 5. afrikai, s a 4. helyezett közép-, észak­amerikai válogatott stb. Mind a hat csoportban kör­mérkőzést játszanak (15 ta­lálkozó), s a győztesek jut­nak a harmadik lépcsőbe. A harmadik lépcső. A vi­lágbajnokság döntője. Indul a hat kontinens-közi csoport győztese, valamint a rendező ország csapata és a világ­bajnoki cím védője. (Itt je­gyezzük meg: számunkra is szimpatikusabb a FIFA azon elképzelése, hogy mind a nyolc csapat mérkőzéseken harcolja ki döntőbe jutási jo­gát. Elvégre is, a négy év előtti védő már nemigen in­dítja ugyanazt a csapatot, aki valójában a világbajnok! A rendező? Adják annak a rendezés jogát, aki ott van a nyolc között!) Nyolcas körmérkőzés A döntőbe jutott nyolc csa­pat egyfordulós körmérkő­zéssel aöntse el a sorrendet! Ez 28 mérkőzést jelent, s mindössze négy stadion kell a hét forduló lebonyolításá­hoz. (Az NSZK-ban 38 mér­kőzés lesz az idei VB-n!) Minden forduló után két nap szünet, s a döntő időtartama így sem több, mint 19 nap!) Ez volt tehát a DH javas­lata, amit négy esztendővel ezelőtt eljuttattunk a FIFA elnökéhez. Ezért volt tehát ismerős mindaz, amit az edinbourghi UEFA-kongresz- szuson előterjesztendő javas­latról hallottunk! És ez nem jelenti azt, hogy vitatkoznánk Barcs Sándor­ral, a nemzetközi és a ma­gyar labdarúgásért oly sokat fáradozó sportvezetővel, ami­kor ezeket mondja: „Egy ilyen javaslat kidolgozása rengeteg időt igényel, s mi­re valakiben megérlelődik, addig nagyon sok szempontot és véleményt kell figyelembe venni. Elsősorban Európa vé­leményét kell figyelembe vennie, azt a döntő szerepet, amelyet kontinensünk a lab­darúgásban játszik! Európa nem veheti jó néven, hogy a kontinentális rendszer miatt kiesőinél lényegesen gyen­gébbek viszont ott lehesse­nek a világbajnokság döntő­jében!” Elégedettek a tekézők „Soha rosszabb évet!” — adott hangot elégedettségé­nek Papp György, a megyei teke szakszövetség elnöke, amikor feltettük neki a kér­dést:' mit nozott az elmúlt esztendő . a megye tekesport- jában? A rövid elnöki tájé­koztató valóban bizonyította, hogy az utóbbi évek közül a legeredményesebb az 1973-as volt. Megyénk tét csapata — az Ózdi Kohász és a Miskolci Bányász — vívott nagy har­cot egymással az NB II-ben a bajnoki cím megszerzésé­ért; a párviadalból az ózdiak kerültek ki győztesen, s fej­jutottak az NB I-be. Ugyan­akkor a megyei bajnokságot nyert MÉMTE ritkán tapasz­talt fölénnyel győzött az osz­tályozó küzdelmeiben, s a miskolci együttes is feljebb lépett: NB Il-es csapat lett. Az is külön öröm, hogy egyetlen osztályból sem volt borsodi kieső. Igaz, az Or­mosbányának csak nagy harc órán sikerült az NB íl-ben való bentmaradást biztosíta­nia, mégis a második vonal­ban maradtak. Megtisztelő feladatnak tekinthető az is, hogy az MTSZ a borsodia­kat bízta meg az ebben az évben beinduló NB III-as bajnokság Északkeleti cso­portjának vezetésével, mely­hez Borsod megyén kívül Heves és Nógrád tartozik. Végül jobb lett a szövetségi munka is, tehát méltán le­hetnek elégedettek a veze­tők. Készülnek a labdák A Der Tagesspiegel című nyugat-berlini lap értesülése szerint egy elzászi kisváros­ban már készülnek az idei labdarúgó világbajnokság labdái. Anyaguk marhabőr, és kézzel varrják őket. A labdák három színben ké­szülnek, s egy munkás egy nap alatt két „pettyest” tud összevarrni az előkészített bőrdarabkákból. A labdarú­gó világbajnokságra a rész­vevő 16 csapat, s a Mundial szervező bizottsága 690 lab­dát rendelt. Nyugatnémet szakemberek csuklóra szerelhető pulzus­mérőt szerkesztettek. Ezzel a páciens bármilyen tevékeny­ség közben maga is ellen­őrizheti pulzusát — haszná­latát különösen szívinfark­tus után tanácsolják. A be­teget kezelő orvos minden tevékenységfajtára meghatá­roz bizonyos határokat, ame­lyeket nem szabad túllépni. A műszer tapasszal a mell­hez erősített két kis elektró­dától kapja az információt a szív működéséről. A szív minden ütését egy kicsiny vörös lámpa felvilla­nása kíséri, s egy miniatűr szamítóberendezes Számlálja és számlapján jelzi, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. A műszer 190 gramm súlyú és miniatűr elem táplálja, váza rozsdamentes acélból készült. Az eredeti modellen kívül már gyártják az ugyanilyen nagyságú klinikai modellt is, amely az előzőtől eltérően le­hetővé teszi a pulzus meg­hallgatását és elektrokardio- gramm készítését is, ha a speciális csatlakozóit szte­toszkóppal vagy elektrokar- diográffal kapcsolják össze. HORVÁTH KÁLMÁN Lesen áll • Az ellenfél nem jött el • Nemcsak az átlövőn múlik T yúk-stressz Miért tojnak az an­gol tyúkok erősebb héjú tojásokat, mint a/ amerikaiak? 'Ezt kutatják mostanában a nyugati biológu­sok. kémikusok. Az indította el a vizsgá­lódást, hogy az Egye­sült Államokban a tojásoknak 8,8 száza­léka törik össze a tojótelepekről az üz­letekbe való szállítás közben, ami évente mintegy 80—70 mil­lió dollár kárt je­lent, míg Angliában a tojásoknak csak 4,2 százaléka megy tönkre, pedig a cso­magolásban nincs lé­nyeges különbség. A német tudósok a túl vékony tojást tojó tyúkoknál va­lamiféle stressz-ha- tásra gyanakszanak — írja a Die Welt c. lap. Erre utalt Bern­hard Grzimek pro­fesszor is egyik tv- előadásában, aki a magyarázatot abban látja, hogy az ame­rikai tojásgyárakban a tyúkok szorosan egymás mellett és egymás felett ülnek, nem járkálhatnak, nem kapirgálhatnak. Ez bizonyos stressz­hatást gyakorol rá­juk, ami károsan be­folyásolja a hormon­termelésüket. Ezzel szemben az angol farmerek nagyobb mozgási lehetőséget biztosítanak az apró- iószágoknak, ezért is tojnak az angol tyú­kok erősebb héjú to­jást, mint az ameri­kaiak. / y 0 Federation internationale de Football Association 115 Ladbroke Road Holland Park London W.ll The President '-ír. Horváth Kálmán, "Dáli Hirlap" Iviiskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 13, Hungary. Telephone: 01-727 4113 , 13th April 1970. Dear í.ír. Kálmán’, Thank you for your letter of 7th April and the article you have written about the proposed change in the regulations for the World Cup in 1974» 1 I cannot offer you any further information on this matter as my proposals must first be considered by the World Cup Organising Committee for 1974« i'hey alone will decide whether any ciiange shall be made. I have read your comments with much interest. Yours sincerely, Rekordok gyermekfővel Megpatkolt gumiabroncs Érdekes könyvet jelente­tett meg a sportbajnokok eredményeinek vizsgálatáról a kölni sporttudományi inté­zet, s ebben szakemberek elemzik különböző, élvonal­beli úszók és tornászok tel­jesítményeit. Dr. Karl Feige, a kiéli testnevelési intézet igazgatója megállapítja, hogy a korán specializált úszók teljesítménye gyorsabban emelkedik ugyan, de a kiug­ró teljesítmények időszaka náluk rövídebb, mint má­soknál és gyorsabban követ­kezik be a visszaesés. A mostanában feltűnő úszó csodagyermekek 13—14 éve­sen egymás után döntik meg a világrekordokat, de a csúcspont^ után bekövetkező visszaesés legtöbbször végle­gesnek látszik, aminek oka az erőltetett ütemű edzések­ben keresendő. A tervszerű úszóedzések korai elkezdése előnyös és célszerű — álla­pítják meg a szaktudósok —, de annál értelmetlenebb a maximális teljesítmények erőseakolása a gyermekek­nél. Az edzés menetét ugyan­is hozzá Kell igazítani az egész szervezet fejlődéséhez. . A tehetségben rejlő adott­ságokat akkor lehet a leg­jobban kiaknázni, ha az egyes tényezőket a legkedve­zőbb fázisokban érvényesítik maximálisan. A testi fejlő­déshez kell tehát szabni az edzési programot, mert — amint Nöcker orvosprofesszor megállapította — „nem éri el saját lehetőségeinek maxi­mumát az, aki 18. életéve előtt mutatja fel személyes rekordtel jesitményét.” A fokozatos edzésben levő úszólányok nemcsak tovább tartják jó formájukat, ha­nem a csúcsteljesítményük is magasabb. A túl fiatal bajnokok „tenyésztésének” megvannak tehát a káros kö­vetkezményei is, s ezt a szov­jet sporttudományi szakem­berek vizsgálódásai is igazol­ják, akik ugyancsak hangsú­lyozzák, hogy a sportoló fia­talok egész személyiségét harmonikusan kell fejleszte­ni. A sorozatmérkőzésekből ál­ló tornák jellemzője a mű­sor pergő ritmusa. S ez utób­biban előforduló hiányossá­gok mindig jobban bosszant­ják a kikapcsolódásra, moz­galmas eseményekre vágyó sportkedvelőket, mint a ta­lálkozón előforduló esetleges hibák. Sajnos, a kézilabdá­zók Avas Kupa tornája — mely éppen nemzetközi vol­ta miatt nagy tekintélynek kellene, hogy örvendjen — gyakran okoz bosszúságot a sportcsarnokba látogató szur­kolóknak ... Persze, nem ma­ga a torna, hanem néhány csapat magatartása. Késések, távolmaradások borzolják a sportág híveinek idegeit. A Leninvárosi MTK női együt­tese például most másodszor utaztatta be Miskolcra feles­legesen a Borsodi Bányász gárdáját. Ezúttal is — akár­csak karácsony előtt — hiá­ba várakoztak rájuk a Bá­nyász-lányok és a sportcsar­nok közönsége! A jövő évi kupakiírásban jó lenne olyan szabályokat is papírra vetni, amelyek kizár­ják a hasonló esetek lehető­ségét. Mert a kupa tekinté­lyét vissza kell állítani! * A D. Közéit — Lokomotiva Presov találkozó előtt — az esélyek latolgatása közepette — felmerült a kérdés: vajon a félelmetes átlövő hírében álló Huszár, vagy a remekül irányító, a játékot szervező Nagy Klára „kikapcsolása” lenne-e hasznosabb a preso- vi csapatnak?,A pro és kont­ra elhangzó véleményekre aztán a debreceni gárda két, szóban forgó játékosa mel­lett a presoviak üdvöskéje, Koporová, s természetesen a csehszlovák együttes edzője adott csattanós választ. Koporová — edzői utasí­tásra — szinte kikapcsolta önmagát a játékból azzal, hogy megpróbálta Huszárt semlegesíteni. A hajdú-kis­lány nem is volt olyan ered­ményes, mint korábban, de — Koporová sem! Ugyanak­kor Nagy nemcsak szerve­zett, irányított, hanem szinte „szórta” a gólokat is. Mert nem ügyelt rá senki! Orosz- llnrésze volt abban, hogy az igen gyenge napot kifogó debreceni gárda megmentet­te a „veszett fejsze nyelét”, s ugyanakkor igazolódott: hiába a nagy átlövő, ha nincs helyzet1 (monostori) A jegesedés a téli időszak­ban bekövetkező autóbalese­tek egyik fő oka. Hogy a ke­rékabroncs ne csússzon a jé­gen, vagy lánccal tekerik kö­rül, vagy csiszolóanyaggal szórják be futófelületét, vagy pedig fémből készült hegyes szegekkel kiverve készítik a futófelületet. A lánc azonban nemcsak a jeget morzsolja fel, hanem az útburkolatot is; az autóabroncs futófelüle­tére szórt csiszolóanyag na­gyon gyorsan lehull. Mind­máig a szög°líkel kivert fu­tófelület a leghatékonyabb eszköz; a gumiabroncs nem csúszik és az útburkolat sem sérül meg. A moszkvai autószerviz- kiállításon Finnország ötletes pneumatikus pisztolyt muta­tott be, amellyel a szerviz- állomáson gyorsan „meg le­het patkóim” az autóabron­csot. A pisztolyt kemény acél­ból készült kúp alakú szegek­kel töltik meg és a szegeket a futófelület barázdáiba lö­vik be. A sűrített levegő erős nyomása kis nyílásokat üt az abroncs futófelületének ba­rázdáiba, benyomja oda a szeg szélesebbik végét és a gumi összeugorva magába szorítja a szeget, az onnan már nem tud kiesni. Egy autóabroncs „megpat- kolása” — 100—120 szög be- lövése — körülbelül két per­cig tart. Az Ausztráliába áttelepí­tett afrikai oroszlán olyan jól alkalmazkodik új kör­nyezetéhez, hogy ma már hat nagy nemzeti parkban 700 példányt tartanak nyil­ván. Az egyik tenyésztő véle­ménye szerint minden egyes nemzeti park évente mint­egy 60 oroszlánkölvökkel szaporíthatja az állományt. Ausztrália pillanatnyilag ott tart, hogy Amerikába és Afrikába exportál oroszlánt. Ausztráliai oroszlán

Next

/
Thumbnails
Contents