Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-17 / 14. szám
7.32x2.44! ★ „Tájkép csata után”... Legalábbis erről tanúskodik a kispadon vidáman tereferélő lányok ruházata s a fémpásion heverő sisak és tőrpenge. Az arckifejezések azonban mást mondanak: még koránt sincs befejezve a csata. Nem lenne akkor ennyi vidám mosoly, hiszen egy versenyt csak egy vivónö nyerhet meg! (Szabó István felvétele) Lesznek-e utódai a régi nagyoknak? Kevés a párbajtőröző, gyenge a színvonal A megyei vívóbajnokságon mindössze hét (!) párbajtőröző lépett pástra — s ők is csak egy szakosztályt képviseltek —, míg a tőr és a kardversenyekre összesen 101 nevezés érkezett — három egyesülettől... Mivelhogy Borsodban több helyen nem foglalkoznak vívással! A fegyvernemenkénti indulólétszám aránytalansága is szembetűnő — még akkor is. ha tudjuk, hogy a kard- és tőrbaj nolcságokon sok volt az újonc! —, az igazán elgondolkoztató azonban a verseny színvonala volt. A kar- dozóknál két vívó, a férfi tő- rözőknél három versenyző döntős teljesítménye ütötte meg a „jó vidéki” követelmény mértékét; a másik két fegyvernem finalistáira az a kifejezés is túl szép, hogy „volt jobb”. Csoda-e, ha fájó nosztalgiával gondoltunk azokra a nagy vívóegyéniségekre, akik a mi' városunkból, a mi vívóedzőink munkájának eredményeként indultak a világhír felé? Kelemen Vera, Ágoston Jutka, Delneky Gábor, Kulcsár Győző, Szakács György — ifjúsági és felnőtt világbajnokságok, olimpiák aranyérmes hősei — meg a kevésbé számon tartott Örley, Kristóf, Vadász — sokszoros magyar bajnokok — neve jutott eszünkbe. ■ ■ Vajon miért esett annyira vissza Borsod, s különösen Miskolc vívósportja, hogy a vidékbajnokságok kivételével jelentősebb hazai viadalokon „nem jegyzik” versenyzőinket, s az élvonalban csaknem egy évtizede nem találunk „északi” vívót? .., Olimpiai érmék Az 1976-os montreáli olimpiai játékok költségeinek megtérítésére Kanadában megjelent az emlékérmék első sorozata. Öt- és tízdolláros értékben négy különböző fajtából egymillió darab került forgalomba; s a hírek szerint olyan nagy keletjük van. hogy hamarosan újabb sorozatot dobnak piacra. A „miértre” kerestük a választ két vívó szakemberrel. — Borsod hosszú időn át fellegvára volt a vidéki vívósportnak — .mondta Irsa Tibor, a megyei szövetség elnöke —, most pedig több megye. Miskolcot úgyszintén több város előzi meg a rangsorban. Hogy miért; annak több oka van. A legdöntőbb az, hogy az alapbázist adó középiskolás vívósport versenyrendszerét tíz évvel ezelőtt megszüntették. Nem kapott a sportág utánpótlást!... Aztán korábban heti két-há- rom edzés is elegendő volt, a mai követelmények mellett négy-öt is kevés. De ez utóbbi mégis hozhat eredményt, ha megfelelő számú szakember, felszerelés, edzőterem és főként kitartó, a sportágat szerető vívóutánpótlás áll rendelkezésre. Nos, ez utóbbi csak az egy éve létesített DVTK-sportiskolával látszik biztosítottnak. — Az elmondottak Miskolcra vonatkoznak. És a megye? — Valamikor Úzdon és Sárospatakon kívül Szerencsen és Sajószentpéteren is volt vívóélet, sőt Leninvá- rosban is próbálkoztak e sportág meggyökereztetésével. Aztán — a vívószakemberek elköltözése után — a sportág „meghalt”, s ez kihatott a versenyzési kedvre is. Néhány nagyobb megyei egyesület besegíthetne a vívás újraindításába, s akkor Borsod ismét az élre kerülne. Árvay Zoltán, a DVTK szakosztályvezetője így latja: — Éveken keresztül elhanyagoltuk az utánpótlás nevelését; ennek isszuk most a levét. Az anyagiak ugyan biztosítva voltak, de a nevelő edzők nem. Sőt, az alkalmazott szakemberek is adósak maradtak a tehetséges vívók élvonalba hozásával! — Lesz-e a közeljövőben olyan versenyzőnk, aki magasabb szinten is helytáll- hat? — Nehéz erre a válasz. Egész sereg fiatalunk van ugyan, de ők csali négy-öt év múlva hozzák majd az eredményeket. Akkor viszont ismét ott leszünk az élvonalban! Erre garancia a mostani munka. Mintegy másfélszáz vívónk van, akikkel egy £ő és öt mellékfoglalkozású edző dolgozik. Elvileg tehát nem rossz az arány, de a körülmények nem ideálisak. A sportcsarnok edzőterme kicsi, a Miklós utcai tornaterem pedig növeli a megosztottságot. Feltétlenül szükség van tehát egy vívó munkacsarnokra! S ha ez meglesz, akkor a sportág fejlődése is felgyorsul. Kötelező a talpas mérőléc Megjelent a megyei labdarúgó-szövetség ez évi első hivatalos közlönye. Bevezetőben hivatalos közleményben is értesíti a sportegyesületeket az MLSZ elnöke személyében bekövetkezett — korábban már ismertetett — változásról. Ugyancsak tolmácsolja az MLSZ-nek a külföldi átigazolásokkal kapcsolatos tájékoztatóját, ami előírja, hogy külföldi játékengedélyt csakis az MLSZ adhat. Az egyesületnek nincs joga közvetlenül a kikérő fél számára adni hivatalos nyilatkozatot az érdekelt játékos kiadatása ügyében. Külön részben hívják fel az egyesületek figyelmét az új esztendőben szokásos feladat, a pályahitelesítés előkészítésére. Ennek értelmében valamennyi szakosztály köteles elkészítettni és készenlétben tartani egy olyan talpas mérőlecet, ami a kapu magasságának mérésére szolgál. tehát 2,44 m hosszú. A 7.32 m-es keresztméret ellenőrzésére — írja a közlöny — egy olyan kötél is megfelel, amin a 7,32 m-es távolság csomókkal van megjelölve. (Csak vigyázni kell rá, hogy meg ne ázzon! A 6zerk.) Elgondolkoztató az a közlemény, amely az edzőket szólítja fel igazolványuk érvényesítésére. A dolog érdekes voltát a hozzáfűzött magyarázat adja. Idézünk: „Az MTS OE 18/1969. sz. határozata előírja az érvényes edzői igazolványt. Érvényesnek számít akkor, ha szerepel benne a sportorvos, továbbá a megyei szakszövetség edződi zottságának igazolása. A sportedző feladatainak ellátása érdekében köteles szaktudását fejleszteni, továbbképzésben a megye székhelyén részt venni”. Végül: felhívják a sportkörök elnökeinek figyelmét arra. hogy a jövőben gondoskodjanak arról, hogy az edzők a szakmai továbbképzéseken jelenjenek meg! Adminisztrációs hiba miatt módosítani kellett a megyei II. osztály őszi végeredményeit. A módosított tabellán — az északi csoportban — a miskolci csapatok az alábbi eredménnyel szerepelnek: 4. Miskolci Üveggyár 15 7 5 3 30:20 19 8. M. VIMELUX 15 6 4 5 24:23 16 15. M. Kinizsi 15 2 3 10 17:32 7 H. K. MONOSTORI GYULA LAKÁS-, VIKENDHAZÉPÍTÖK FIGYELEM ... ! ÚJ MINTÁZATÚ, SZÍNES (KÜLSŐ, BELSŐ) / " I építészeti üvegek \ kedvezményes áron, azonnali szállítással megvásárolhatók ÜM. MISKOLCI ÜVEGGYÁRA, MISKOLC, TATÁR U. 28. TEL: 15-734, 15-735 Barométer-gomb Francia újságok írják, hogy az üzletekben hamarosan érdekes újdonság jelenik meg: a barométer-gomb. Az időjárás változásait ez a meteorológiai mérőműszer-ékszer a színek változásával mutatja: az égszínkék jó időt jósol, a zöld változékonyat, a piros pedig esőt. Az asszony „alkotóelemei” Egy indiai legenda szerint Brahma vette a rózsa üdesé- gét, a falevelek könnyedségét, az őszibarack bársonyosságát, az őz szelíd tekintetét, a felhő könnyeit, a napsugár vidámságát, a nyúl félénkségét, a páva hiúságát, a toll puhaságát, á gyémánt keménységét, a méz ízét, a tigris kegyetlenségét, a szajkó fecsegését, a galamb turbé- kolását, — és mindebből megalkotta az asszonyt. A kis éhes A kaliforniai Oakfieldben evőversanyt tartottak. A győztes Mike Putt derekasan helytállt a versenyben, és ráadásként még egy hatalmas pudingot is elfogyasztott. Barátai nagy ovációval kísérték haza. — A feleségemnek egy szót se! — figyelmeztette őket a győztes. — Ha megtudja, ma nem kapok vacsorát. Minden évben új feleség Baráti összejövetelen a házigazda így szólt O. E. Hasse filmszínészhez: — Most pedig bemutatom Önt dr. Meyer ifjú feleségének. Meyer arról volt nevezetes, hogy minden évben újra nősült. — Nem, nem, köszönöm — utasította vissza a házigazda ajánlatát a művész —, ezt a feleséget most kihagyom. A hidrogén a jövő energiaforrása „Hiszem, hogy részünk lesz az emberiség energiaéhségének megszüntetésében” — nyilatkozott a moszkvai Kurcsatov atomkutató intézet vezetője, Alekszand- rov professzor. Ebben a kutató- intézetben fejlesztették ki az első hidrogén szintetizáló kísérleti reaktorokat, amelyekkel a jövőben fel akarják váltani a mai atomerőmüveket. (A szakemberek körében Tokainak néven ismertek.) Egyszer ugyanis kimerül az uránkészlet is, amely az atomenergia alapanyaga — jelentette ki Alekszandrov pro* fesszor. A Kurcsatov Intézet tudósai első ízben 1969-ben számoltak be kutatásaikról. amelyek segítségével korlátlan mennyiségű energiát tudnak előállítani a könnyű liidrogénmagok szintézisével. E kutatások során fejlesztették ki a Tokamakot. Időközben már a 10. ilyen kísérlett reaktort vizsgálják. A Tokamak alapján kutatások folynak az Egyesült Államokban és a világ sok más ipari országában is. Eltérően a mai atomerőművektől, amelyekben az atomenergia előállítása nehéz magok bontásával történik, a Tokama kokban hidrogénből nyerik az energiát. Ez gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás. A Tokamak név orosz rövidítés, amelyet azonban mindenütt használnak. Alekszandrov professzor és munkatársai úgy vélik, hogy az energiaelőállftás e forradalmasító eljárását a gyakorlatban 2000 előtt nem lehet felhasználni. Velük együtt azonban más országok fizikusai is felismerték, hogy valójában ez az egyedüli helyes és járható út a tudomány és az emberiség számára. Gyógyító vízsugár A Nehézipari Minisztérium Sikondai Egészségügyi Intézetének Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatóriumában kórházi kezelést nem igénylő, de táppénzes — főként mozgás- szervi betegségben szenvedő — bányászokat is gyógyítanak. Képünkön: vízsugár-masszázs. (Bajkor József felvétele) Víztisztítás — hínárral Tengeri hínár felhasználásával ipari szennyvíz tisztítására alkalmas szűrőt készítettek a türkméniai Kraszno- vodszk kőolaj-feldolgozó üzemében. A szennyező anyagokat magába szívó tengeri fűbői havonta kétszer kétton- nás adagot helyeznek a szűrőkamrába. Ebből a különleges tengeri fűből a Kaspi- tenger partvidékén korlátlan, készletek vannak.
