Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-17 / 14. szám

a miskolciaké a szó Mossam? — Ne mossam? A Centrum Áruházban nadrágot vásároltam. Két egybetűzött cédula volt rá­fűzve. Az egyiken ez áll: •„Mosni tilos!”, mig a má­sikra: „Mosás: kézmeleg (35—40 C°) vízben, kizárólag semleges, szintetikus mosó­szerrel (pl. Tisztaság, Ideál stb.). dörzsölés nélkül, nyom­kodással”. A nadrágot a Zala me­gyei Kézműipari Vállalat Múlt év december 18-án adtuk be ágyneműnket a Pa­tyolat Széchenyi utcai fiók­jába. A vállalási határidő letelte óta feleségemmel együtt rendszeres reklamá­lók vagyunk. Utol iára janu­ár 14-én érdeklődtünk, mi­kor lesz kész, de amellett, hogy a válasz ismét nemle­ges volt, eléggé goromba hangon utasítottak el, mond­(Zalaegerszeg) készítette. A fenti ellentétes utasítások miatt most nem tudom ma­gam mihez tartani. Nem len­ne helyesebb, ha a vállalat csak egy cédulát tűzne a nadrághoz, de az abban fog­laltak megfelelnének a va­lóságnak? — írja Pusztai Miklós, Miskolc Hoffmann Ottó u. 25. sz. alatti olva­sónk. ván, hogy a közbejött ünne­pek miatt késnek. Talán, ha előre közük ezt a hosszú várakozási időt, nem hagy­juk ott az ágyneműt. A vál­lalat dolgozóitól pedig udva­riasabb hangot és segítőké­szebb magatartást várnánk, hiszen türelmetlenségre és bosszankodásra nekünk van okunk. Dósa Sándor Miskolc Kértem a panaszkönyvet,... ... de nem adták oda. Így kényszerítettek arra, hogy ezúton tegyem közre pana­szomat. A kért, de oda nem adott panaszkönyv helyett a pénzt adták vissza, melyet tíz darab krémesért fizet­tünk ki január 6-án, vasár­nap délután a diósgyőr Bástya eszpresszóban. A pulton elhelyezett, kré meseket tartalmazó nagy tál­ca szélén egész sor tészta végig volt öntve valamilyen színes folyadékkal. Amikor azokból is csomagolni akar­tak. a feleségem nem fogad­ta eL Erre a válasz az volt­osak sorban, ahogy követke­zik, úgy adhatják, mert kü­lönben nem tudják eladni mindegyiket. A fizetéstől a kiszolgálás­ig, azaz a pénz visszaadásá­ig eltelt elég hosszú idő alatt akaratlanul is észre kellett venni néhány, a higiéniának és a jóízlésnek ellentmondó dolgot. Azért, mert egy üz­let III. osztályúnak van mi­nősítve. nem jelenti azt, hogy a tisztaságot, az udvarias és figyelmes kiszolgálást mel­lőzzék. Dr. L. Gy. Miskolc Miért mindig csak „kocsmaszemlélet?” Érdeklődéssel olvastam lapjukban a giosszát, vajon „flan- cos”-e a Tokaj, miután „kispénzű dolgozóknak drága ott egy-két fröccs”. Egyetértek a glosszával, amely megvédte a vendéglőt, ahová én is szívesen járok. Szerintem egyáltalán nem drága, de érthetetlen számom­ra, miért kell minden vendéglőt, presszót „kocsmaszemlélet- tel” nézni, miért kell aszerint olcsónak vagy drágának tar­tani: mibe kerül ott a szeszes ital. Egy vendéglőnek vagy presszónak nemcsak az a feladata, hogy ott egyes állampol­gárok leigyák magukat. Lehet ott kávét inni. vacsorázni, hi­deg ételeket enni, és mindezt II. osztályú árakon. En nem vagyok italos, nem tudom, mennyi az ital ára, de szerény véleményem szerint, aki nyilvános helyen akar inni, az fi­zesse meg. Az azonban teljesen lehetetlen, hogy bármilyen vendéglőt aszerint tartsunk „flancosnak” vagy olcsónak, ■ennyiért méri a rövid ita't. 1VT T. ' Az ifjú város két ifjú lakója az új 450 ágyas kórház tlött. (Herényi László felvétele) „Bevásároltunk” az órával Múlt év november 6-án vásároltunk egy kakukkos órát a Búza téri óra- és ék- szerboltban 420 forintért. Sajnos, nagyon „bevásárol­tunk” az órával. Azóta már háromszor vittük vissza ja­vítani és jelenleg sem jár jól és nem üt pontosan. Az egész dolog érdekessége nem is csak ez, hanem, hogy a há­romszori javításnál mindösz- sze egy garanciajegyet vettek le a jótállási szelvényről — hivatkozva arra. hogy csak három hónaponként szabad nekik levenni egy jegyet. Nem tudom, hogy ez az állí­tás mennyire egyeztethető össze a jótállási jegy Általá­nos Tájékoztatójában foglal­takkal szemben, mely ki­mondja: „Minden egyes ja­vítás alkalmával az órajavi- tó köteles egy szelvényt le­vágni.” így akarják megfosz­tani a vevőt a cserére jogo­sultságtól? Vaskó József Miskolc-Tapolca. Bánya u.12. Újtelepi gondok A Martintelepen megépült újtelepi részeket fiatal csalá­dok lakják. Szinte mind­egyikében van kisgyerek, ne­kik pedig mindennap friss tejre van szükségük A leg­közelebbi bolt, a Minimax igen távol esik az újtelepi részektől, így a gyermekgon­dozási szabadságon levő .anyáknak mindennap jócs­kán kell gyalogolniuk. Na­gyon szép az új bisztró és a Minimax is, csak az a baj. hogy 200 méteres körzetben helyezkedik el két vendéglátó egység és két bolt is. A telekvásárláskor láttam az OTP-ben az újtelep hely­színrajzát. melyen egy leen­dő bolt is szerepéit. De mi­kor lehet majd abban vásá­rolni? A közterület ugyan megvan, de egyelőre mint kukoricaföld „díszíti” a tele­pet. Nem lehetne átmeneti­leg egy fabarak-üzlethélyisé- get felállítani? Horváth Pál Temes u. 31. sz. Az idén ünnepli várossá nyilvánításának 20. évfor­dulóját Kazincbarcika. A je­les napok előkészületeiről ma délelőtt a Kazincbarcikai vá­rosi Tanácson tájékoztatták a sajtó képviselőit. Lapunk számára Takács István ta­Lj kőbánya a cementgyárnak . A hejőcsabai új cement­gyár előreláthatólag a jövő év elején kezdi meg a pró­batermelést. A régi kőbánya a megnövekedett mészkő­igényt már nem tudta volna kielégíteni, ezért négyszintes bányát alakítottak ki, ame­lyik négyszer annyi alap­anyagot ad majd az új gyár­nak, mint a régi. nácselnök adott rövid „elő­zetest” a jubileumi prog­ramról. Február 1-én a várostör­ténetet bemutató kiállítást nyitnak a filmszínház épüle­tében. Bár rríindössze két év­tizedről kell számot adniuk, gazdag lesz a kiállítás anya­ga. 1951-ben kezdődött az ipartelepítés az addig mind­össze 5—6 ezer lelket szám­láló községben. A Borsodi Vegyikombinát, a Borsodi Hőerőmű és a szénosztályo­zó mellett azóta számos más ipari üzem is létesült. Ma 25 különböző termelő és szol­gáltató vállalat dolgozik Bar- cikán, melyek — ide számít­va az intézmények létszámát is — körülbelül húszezer em­bernek adnak kenyeret. Hétezer modern lakás épült, és joggal büszkék a barci- kaiak 450 ágyas modern kór­házukra. a hét általános is­kolára, az új bölcsődékre, óvodákra, áruházakra. A gyorsan fejlődő város­ról egyébként 25 perces szí­nes film készült, melyet jú­nius 6-án mutatnak be a nagyközönségnek. Ezen a na­pon ünnepi párt-, tanács-, KISZ- és népfrontülést ren­deznek. Díszpolgári címmel és jubileumi emlékplakettel jutalmazza a város azokat a lokálpatriótákat, akik orosz­lánrészt vállaltak az elmúlt kát évtized fejlesztési fel­adataiból. E napon adják át a városi tanács előtt az új díszmedencét. A jubileum jegyében Barcika számos új létesítménnyel gazdagodik. Orvosi rendelő, gyógyszertár épül és tornacsarnokot kap a főiskola. Az ifjú város lakói­nak régi kívánsága teljesül azzal, hogy elkezdődnek a munkálatok a éTardona pa­tak mentán, ahol szép üdü­lőparkot alakítanak ki. A jubileumi év rendezvé­nyei a város felszabadulásá­nak ünnepségével, december 13-án zárulnak. B. D. 1,6 millió lakásépítésre Jobban dolgoztak, többet kerestek Gépgyári számvetés Egyszerűbb egyszerűsítést! Elhiszem, hogy az Állami Biztosító egyszerűsíteni akarja az ügyvitelt azáltal, hogy kliensével —■ szükség esetén — Kárbejelentő lapot töltet ki. Nekem azonban — s feltehetően még sokaknak — van egynéhány észrevételem az egyszerűsítést illetően. Nem mint kliensnek — soha ne kerüljön erre sor! — inkább fizetem — évek óta és babonás pontossággal — a Cascót! Nos, először is a „Tisztelt ügyfelünk!” című tájékoztatóról, amelynek gondos elolvasását ajánlják. Többször is elolvastam, de oly bonyolultnak találom, hogy képtelen vagyok a sokféle teendőt rögzíteni agytekervényeimben. Még próbálkozom néhányszor, hátha sikerül.. . Nagyobb gondot jelent azonban a Kárbejelentő lap, amit — az előzővel és válaszlevél-borítékkal — ezentúl magamnál kell hordanom, együtt a forgalmi engedéllyel és a jogosítvánnyal. Mert, sohasem lehessen tudni . .. Éppen ezért a T. ügyfél a Kár­bejelentő lapon „A vastagon bekeretezett részt (saját adatait) tölt­se ki előre!” Ennek természetesen semmi akadálya. Legfeljebb annyi, hogy adott esetben ugyanaz lesz-e még a lakcímem, a mun­kahelyem, a gépkocsi rendszáma és így tovább. Akadnak olyan természetű kérések is, amelyeket esetleg nem teljesíthetek. Például: a magam érdeke, hogy a Kárbejelentő lapot sürgősen továbbítsam. Ez függ attól is, hogy a kocsi alól szednek-e elő, avagy az eperfáról csalogatnak le. Vagy: jelöljem meg. piros jelzésben haladtam-e, esetleg nem alkalmaztam-e irányjelzést, ne­tán elsőbbséget nem adtam. Tessék mondani, van olyan maszek, még ha mazsola is, aki nem NB I-es vezetőnek tartja magát, s be­vallja: igaz, balra fordult, bár jobbra tekerte a kormányt. Nem kevésbé kínos kérés a következő sem: „A kárszenvedett érdeke, hogy ezt a lapot — a Kárbejelentő lapot — lehetőleg még a helyszínen, a károkozó által kitöltve és aláírva megkapja, mert kárát rendezni enélkül nem tudjuk”. És mi van akkor, ha a kár­okozót kurblivassal se tudom rákényszeríteni, hogy bűnét bevallva aláírja a lapot, mért esetleg örökletes makacsságban szenved, vagy netán pillanatnyilag használhatatlan a jobb keze, ballal pedig nem tud írni?: Szóval, akadnak kissé fura kívánságok azon a bizonyos, két fél által is kitöltendő lapon. S törheti a fejét a T. ügyfél a magával hordandó tájékoztatón is. Jól tudom, hasznos kezdeményezésről van szó. Ilyen forgalom és — sajnos — gyakori közúti balesetek mellett időszerű az ÁB eme intézkedése, és egyszerűsítené is a dol­got, ha az eljárás módja egyszerűbb lenne; világosabb az eligazítás, kevesebb a papírmunka. Ezen lehet segíteni. Ellenkező esetben ne egy, hanem legalább két Kárbejelcntő lapot adjanak a gépjárműve­zetőknek. Erre szükség lesz még akkor is, ha „A” és .,B” a legbé­késebb egyetértésben nekilátnak a rubrikák kitöltésének, a saját helyszínelés felvázolásának, a kockák bekeretezésénck és így to­vább, mert mke a végére érnek, úgyis annyira benörögnek, hogy a volán mögé ülve, rükvercben célozzák meg a legközelebbi villany­póznát, s kezdhetik elölről a kitöltést. (Folytatás az 1. oldalról) Megvitatta az szb-ülés a vállalat elmúlt évi jövede­lem. és bérgazdálkodását is. A munkások és művezetők körében kedvező visszhangra talált, hogy bérük 11,4 szá­zalékkal nőtt. Egyetértettek a dolgozók a differenciálá­sok mértékével is. A DIGÉP szakmunkásai­nak havi átlagjövedelme az elmúlt évben meghaladta a háromezer, a műszakiaké a 3100 forintot. Minden bizony­nyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók — megért­ve a vállalat ilyen irányú törekvéseit — az előzetes számítások alapján megtaka­rították az előirányzott 300 ezer normaórát. Tovább javult a vállalat munkavédelmi helyzete. Száz különféle szerszámgépet cse­réltek ki korszerűbbre. A tervszerű megelőző karban­tartáson túlmenően 11 millió forintot költött a vállalat a különböző berendezések és felszerelések korszerűsítésé­re. Ez is közrejátszott abban, hogy a vállalatnál csökkent a három napon túli balese­tek és a balesetek miatt ki­esett munkanapok száma, valamint az egy balesetre eső gyógyulási idő. Súlyos és halálos baleset 1973-ban nem fordult elő a DIGÉP- ben. Fejlődés tapasztalható — állapította meg a mai szb- ülés — a társadalombiztosí­tási és szociálpolitikai mun­kában is. A dolgozók lakás- építési törekvései támogatá­sára például a tervezett 1,1 millió forinttal szemben 1,6 millió forintot használt fel a vállalat. A komplex tervben szereplő 55,5 milliós forintos felhasználás' is várhatóan mintegy 94 millió forintra alakul. Sókat mond az is, hogy a vállalat támogatásá­val 1973-ban 63 dolgozó (köztük 39 fizikai dolgozó és 15 fiatal) jutott lakáshoz. Lapzártakor az szb-ülés még tart. (nyikes) Veszett rókák Csongrád megyében több helyen láttak szelíden visel­kedő rókákat, amelyek be­merészkedtek a lakott he­lyekre, a tanyaudvarokba. Az állategészségügyi szervek megállapították, hogy veszett rókákról van szó, ezért azo­kat. akik elejtették és hozzá, nyúltak, védőoltással látták el. Egy veszett rókák által megmart őzet is kilőttek, s megállapították rajta a ve­szélyes betegséget. Az érin­tett körzetben ebzárlatot ren­deltek el, hogy gátat vesse­nek a még kis mértékben je­lentkező veszettség elterjedé­sének. A veszett állatot megnyúz­ni. bőrét, prémjét felhasznál­ni tilos és életveszélyes. A vadásztársaságok a du- vadirtás fokozott kiterjeszté­sével veszik ki részüket a betegség elterjedésének meg­akadályozásából. — a A jubiláló Barcika Még nekik áll feljebb!

Next

/
Thumbnails
Contents