Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-17 / 14. szám

A hó a kenyerük Kiléptél reggel az ajtón, bokáig merültél benne, tet­szett a szemednek, bár láza­dozott ellene az átnedvesedő cipőd. Négyen állnak az utca szögletén. Narancsszínű mel­lényük messzire' világít. — Jaj, csak ez a hó ne lenne... — Merthogy rá tápod ják a járdára, azért... Ibók Rudnlfné, Balogh Elemérné és Hankó, Erzsébet (a negyedik asszonyka nem mond nevet) szinte még csak most ismerkedik a hóval: —Ha volt is, elment az magától... — Kegyetlen egy munka oedig ez ... Milyen a havas város? Gép járja a főutcát. Becsei Ferenc, a hórakó gép vezető­je mondta: — Csuda gép ez. kérem. Sajnos, cáak kettő van be­lőle Miskolcon. Egy óra alatt akár negyven kocsit is meg­rakna, ha lenne elég kocsi mögötte.. . — Van? — Hát... Tény: hóesés ide, hóesés oda, a főutcán viszonylag rend van. Itt mintha a ház-; mesterek is éberebbek len­nének. Ahová nem ér el a seprű, oda elér a hamu. . . 'Kintebb, a város szélein már nagyobb „meglepetést” oko­zott a tél! Gépkocsivezetőnk szelíden szitkozódva fékez. Egy pil­lanatig keresztben csúszunk az úton. aztán megállunk a menetiránnyal szemben. Ez már Tapolca. Ide még nem értek el a gépek. Kerékagyig járunk a sózott, szórt latyak­ban. ahol csak varázsát vesz­ti, de nem enyhül -a tél. Tisztul a villamosmegálló. Az MKV segédmunkásai ez­úttal hómunkásként a meg­állókat tisztogatják. Balogh Dezső mondta: — Sose legyen rosszabb munka... Topogó emberek állnak a megállóban, amely most va­lóban olyan, mint egy sziget. Itt verjük le magunkról a havat és sandítva az égre nézünk: esik-e? A krónikás pusztán annyit jegyezhet fel. hogy ezt a ki­sebb hócsatát megnyerte a város. Legalábbis a fő uta­kon. rvtf- v ■ • ’ B. G. Borsod „szapora” megye Evente hatszor megyünk moziba Az év végi, év eleji szám­vetés jó eszköze a KSH most megjelent Statisztikai Év­könyve, amely a legátfogóbb adatokat tartalmazza éle­tünkről. gazdálkodásunkról, „szükebb hazánkról”. Borsod a „szapora” me­gyék közé tartozik. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma tartósan 16 körül van. (1960-ban meghaladta a 18- at!) Akad megye, ahol a szü­letési arányszám magasabb a borsodinál, mint például Fejér, de a lényeg, a termé­szetes szaporodást jelző mé­rőszám Borsodban a kedve­zőbb. A természetes szapo­rodás hat-ezrelék fölött ala­kult; de Szabolcsban például 9.5. Csongrádban viszont, a lakosság fokozatos elörege­dése miatt, az egy ezreléket sem éri el. A megyei rangsorban jól állunk a beruházásokkal is. Egy borsodi lakosra 1972- ben 10.5 ezer forint teljesí­tett beruházás jutott. Komá­romban 11. Veszprémben 18. de Szabolcsban csak hétezer forint. A búza legjobban Bács- Kiskunban fizetett; hektá- , ronként csaknem 35 mázsát adott. A borsodi átlag 27 má­zsa. A legtöbb személygép­kocsi (a lakosság számához viszonyítva) Budapesten van. A további sorrend: Komá­rom, Baranya, Somogy. Tol­na; Borsod az utolsók között kullog, bár az elmúlt 13 év alatt megtízszereződött a gépkocsi-tulajdonosok száma. Múzeumaink látogatottsága közepesnek mondható. Egy borsodi átlag kétévenként jut el valamelyik múzeum­ba. A Duna-Tisza közének lakói viszont csak ötéven­ként. A legszorgalmasabb mozilátogatók a budapestiek. Évenként 11-szer ülnek be a nézőtérre. Haidú-Bihar, Ko­márom lakói sem adják nyolcnál alább. A borsodiak évenként átlagosan hatszor mennek moziba. (brackó) REFLEKTOR Ma Budapesten a Művelő­désügyi Minisztériumban ala­kuló ülését tartja a műve­lődési otthonok országos ta­nácsa. Balmazújvárosban megnyitják ,,A falu a szo­cializmus . útján” kiállítást. * Kiskunfélegyházán Dar­vas József-emlékestet ren­deznek. + Nyergesújfaluban 100 személyes óvodát adnak át rendeltetésének. Mözs községben (Tolna megye) az Üj Élet Tsz kisállattenyész­tő telepén megkezdik a nyércvágást. Pécsett ki­állítják Halász Károly gra­fikusművész alkotásait. ■ I Előadások postásoknak A hónap hátralevő részé­ben három előadást szervez postások számára a Közleke­déstudományi Egyesület. Holnap délután 3 órakor a miskolci postaigazgatóságon a távíróhálózat fejlesztéséről, ugyanott január 23-án a pos­takezelés és feldolgozás kor­szerű módszereiről tájékoz­tatják az érdeldődöket. Ja­nuár 29-én a kazincbarcikai postaigazgatóságon hangzik el előadás a levélirányítási módszerek és rendszerek he­lyes alkalmazásáról. Film készül a kéményseprőkről? A Kéménvseprőipari Fej­lesztési Társulás es a Vue Touristique Kelet-európai Kiadó és Fémstúdió tárgyalá­sokat folytat mintegy félórás színes film elkészítéséről, amely a kéményseprő szak­ma múltját és jelenét mutat­ná be. A társulás titkára, a társulás három bizottságá­nak elnöke (közülük ketten megyénk kéményseprő válla­latának' vezetői) és a film­stúdió képviselői az elmúlt kedden folytattak megbeszé­lést, a tervezett filmről. Szó­ba került, hogy bemutatnák azokat a területeket, ahol még az évtizedekkel ezelőtti módszerekkel történik a ké­ményseprés, de hű képet fes­tenének a korszerű, drága műszerek alkalmazásával történő ilyenfajta munkáról is. A film ugyanakkor emlé­ket állítana néhány, hazánk­ban élő kéményseprő-dinasz­tiának. A Kéményseprőipari Fej­lesztési Társulás február 26-i közgyűlésén dönt a ké­ményseprők igazgatói taná­csa arról, hogy adnak-e meg­bízást a film elkészítésére, amelynek költségeit a 19 megyei kéményseprő vállalat közösen finanszírozná. Az osztályfőnök, a tanár, akit növendékeinek továbbtanu­lása aggaszt, természetesen jól ismeri az iskolával szemben támasztott követelményeket. Ezeket így fogalmazza meg dr. Kardos József, az MSZMP KB munkatársa (Társadalmi Szemle, XXIX 1.): „Az egyéni érdeklődés, tehetség kibon­tása, a megfelelő pályairányítás biztosítása javarészt az isko­lák feladata. Közgondolkodásunkban jelentős szemléletvál­tozásra van szükség a tehetség értelmezése, a fizikai munka megbecsülése tekintetében, ami a jelöltek es szüleik döntéseit reálisabbá tehetné.” — Sajnos — mondja némely szülő olyan arccal, mintha élve boncolnák —, nem elég tehetséges a gyerek, kénytele­nek leszünk neki valami szakmát keresni. (Merthogy a szak­mához nem kell tehetség?...) Nemigen értem, hogyan élhet ilyen sokáig egy ennyire ostoba nézet. Arról most nem be­szélek, hogy a szellemi foglalkozás, de inkább az íróasztal miszticizmusa a kétkezi munkások — s miért ne mondanánk ki — vezető osztályunli lebecsülését jelenti. Zavart támaszt a fejekben, generációkat1 mérgezhet meg. A tételt aligha kell részletesen kifejteni, de nézzünk néhány példát — a magunk portájáról. Ebben a nagy házban, ahol a lap készül, nyomdászok (gép­szedők, mettőrök, cinkográfiusok), fotósok, adminisztrátorok s persze újságírók dolgoznak együtt. Megfigyeltem, hogy az idegen az íróasztalokra, a fehér köpenyekre, szóval a „hiva- lal”-ra figyel inkább. A nagy intellektust, kombinatív kész­séget, stílusérzéket, kitűnő szemet és gyorsaságot igénylő tör- delőkre (ők rakják össze ólomból az oldalakat) ügyet sem vet a vendég. — Hoztam egy fotóst is — tekint hátra az új­ságíró-gyakornok munkatársára. Mert fogalma sincs a fotó- riporter tehetségéről, a képek információs értékéről. „A közfelfogás — idézem ismét Kardos cikkét — gyakran csak a szellemi pályákon mutatkozó tehetséget véli igazán tehetségnek, sőt előfordul, hogy ezen belül is különbséget tesz, rangsorol.” Azt hiszem, világos, hogy miről van szó. A jól kereső divatos diplomás okvetlenül tehetséges is a köz­felfogás szerint. Pedig lehet, hogy csak ügyeskedő sarlatán. De ne kanyarodjunk el eredeti témánktól. Ha a tanárt továbbtanuló diákjaival kapcsolatban most aggaszthatja va­lami, az elsősorban az, hogy az évek folyamán nem mére­tett meg -kellően kinek-kinek a tehetsége. Ez persze nehéz dolog, hiszen a gyerek annyi, de annyi minden iránt érdek­lődik. Az intenzív, tartós, spontán és alkotásokban is mér­hető érdeklődésre kell figyelni — tanácsolják a szakemberek. Ha már kezdetben felismerjük a tehetség irányát, könnyebb dolgunk van. Pályaválasztásnál nem kell győzködni a szülőt, nincs tapintatra szükség, s nem kell az érdemjegyekkel sem érvelni, mint perdöntő dokumentumokkal. Természetesen nemcsak a tehetség iránya, hanem a személyiség teljes isme­rete szükséges ahhoz, hogy felelősségteljes tanácsokat adhas­sunk. Vagy, hogy ilyen jellemzést írjunk a továbbtanulóról. Ezekben a hetekben jobban kell fogni a gyerekek kezét, mint eddig. Fel kell készíteni őket az esetleges kudarcokra is. s mindenekelőtt tudatosítani: nem hiába dolgoztak, tanul­tak — a tehetségükre szüksége van az országnak. Be kell látnunk, nem agyondédelgetett — s ezért sokszor határozat­lan — jó tanulókra, hanem önmaguk lehetőségét ismerő emberekre van szükség. (gyarmati) Kis méretű konyhabútor A Tisza Bútoripari Válla­lat sátoraljaújhelyi gyárában új, kisméretű konyhabútorok gyártását kezdték meg. Ezek­kel akár a házgyári konyha­bútorok is helyettesíthetők. Kapósak a gyár Pötyi elne­vezésű apró, variálható bú­torai is. Repülőgép hitelre Arfolvamváltoztatással védik a forintot ellent a fentieknek, hiszen adott esetben pozitív döntés lehet a hitelmegtagadás is. Az idei hitelpolitika első­sorban a bel- és külföldi szükségletek kielégítését biz­tosító, jól jövedelmező fej­lesztéseket támogatja, s előnyt biztosit a minden irányban értékesíthető, ex­port-árualapot termelő kapa­citások gyors növelésének. Jelentős hiteltámogatást él­vez a ruházati rekonstrukció, 1,6 milliárdot kap az építő- és építő.anyagipar, s a szol­gáltatóipar hosszúlejáratú, ' kedvezményes kamatú köl­csönben részesül. lemmel van arra is, hogy az árváltozások nyomán a tőkés valuták reálértéke csökken, s azonos összegért mind , ke­vesebb árut lehet kapni. Mint ismeretes, eddig is több ár­folyamváltozással védték a forint értékét, legutóbb ja­nuár 1-én értékeltek le né­hány nyugati valutát. A tő­kés országok immár nem is konjunkturális, hanem speiku- iációsnak tekinthető áremel­kedése elleni védekezés egyik eszköze, hogy a bank \ hitele­ket nyújt olyan termékek vá­sárlására. amelyek most elő­nyösebb feltételek mellett, sze­rezhetők be, mint később. Hogy mi mindent lehet hi­telre venni? Például repülő­gépet is. A MALÉV három TU—154 típusú gépet vásá­rolt tavaly, s az ezekre a be­szerzésekre fordított milliók is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben a vállalatok és a szövetkezetek kétmilli­árd forinttal több. összesen 13,5 milliárd forint beruhá­zási célú hitelt vettek fel, mint 1972-ben Ismeretes, hogy kedden tar­tott sajtótájékoztatót dr. i László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Ha rossz a rajt A beruházásokkal való részletesebb foglalkozást nemcsak az indokolja, hogy a negyedik ötéves terv során Borsodban megvalósuló be­ruházások összege meghalad­ja az Ötvenmilliárd forintot, hanem az is; mit tesz, mit tehet a bank, hogy a hitel- feltételekkel gyorsítsa a fej­lesztés ütemét. Az államtitkár elmondotta, hogy az iparban egyes kie­melt fejlesztési programok végrehajtása a tervezettnél lassúbb volt, s e célra a vál­lalatok nem használták fel a teljes hitellehetőséget. (A megyei pártbizottság, a bor­sodi nagyberuházások hely­zetét értékelve a múlt év őszén állapította meg, hogy a 11 nagyberunázás közül az 1969 és 1971. között megkez­dett hét beruházás előkészí­tése nem volt megfelelő, ezért az esetenként előfor­duló egy-másíél éves késés a rossz rajtnak tudható be.) Lesz, amit megtagadnak A Magyar Nemzeti Bank 1974. évi, a tavalyinál mint­egy húsz százalékkal maga­sabb beruházási hitelkeretét igényes válogatással kell fel­it as mám — mondotta dr. László Andor. Ez pedig azt a kettősséget jelenti, mely egy­felől stabilizálni igyekszik. a népgazdasági • egyensúlyt, másrészt élénkítően hat a beruházási piacra. A több pénz természetesen nem je­lenti azt, hogy mindenfajta beruházás zöld utat kap. To­vábbra is akadnak majd olyan hitelkérelmek, ame­lyeknek teljesítését megta­gadja a bank. Ez nem mond KétmiHw magyar Htafrtt Az idei népgazdasági, vál­lalati tervek teljesítéséhez kedvezőek a pénzügyi felté­telek. A gazdálkodó egysé­gek pénzügyi helyzete stabi­lizálódott, s ennek egyik — nemcsak a bank szempontjá­ból — jellemző bizonyítéka, hogy' a fizetési késedelmek csökkenő mértékűek és rö­vidülő időtartamúak. A hitelpolitika, a korábbi évekhez képest, jobban iga­zodik a nemzetközi pénz-piac változásaihoz. A bank figye­Idegenforgalmi érdekeket szolgál (tavaly hétmillió kül­földi járt hazánkban, s két­millió magyar utazott a ha­táron túlra), hogy a nemzeti bank január elsejétől 11 európai konvertibilis valuta árfolyamát csökkentette, s az ezen országokba utazó ma­gyar túristák a személyen­kénti 3 300 forintos keretből az árfolyamcsökkentéssel ará­nyos mértékben több valutát kapnak. B. I. / Iskola — tehetség n.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents