Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 8. szám

Játék? Hobby ? Barkácsok boltja Barkácsbolt. Hosszú pult­sor kínálja a sok száz alkat­részt. a szerszámokat. — Jókor jöttek. Most ép­pen nem vagyunk sokan — fogadott Vajda Károlyné. a Széchenyi utcai bolt vezető­je. — Lényegében olcsó árukból napi tizenhárom, tizennvolcezer forint forgal­munk van. — Karácsony előtt? — Ne is kérdezze! Tömve volt az üzlet. Bgv apa pél­dául használt televíziót vett a fiának, aki elektroműsze­résznek készül. — Hobby? — Is. de több annál. Kér­dezze talán a vevőket... Vágyak és rév ók — Bocsásson meg! Ebből, amit a kezében tart. mi lesz? A kérdésre ki meglepet­ten. ki kevés szóval, ki szí. vesen magyarázkodva fe­lelt. Zakár István hengeresz­tergályos, aki mosógépal­katrészt nézett: — Rendszeres vevő va­gyok. Otthon szinte mindent magunk csinálunk és ehhez hatalmas segítség ez a bolt. Én vasas vágj’ok. a fiam technikus, ö a villanyt, én a többit. Gyors számadás: negyven, két forintba kerül az alkat­rész. A javíttatás 150—200 forint volna. Soltész Józsi tizennégy' éves, vágyakozással forgatott egy hegesztőpdsztolyt: — Rádiót építek. A zseb­pénzemből. Erre még nem telik, de majd ha rádiósze­relő leszek .. . H. Andrásné Felsővadász­ról jött: — Táskavarrógépem van. Nem tudom a nevét, amit keresek, de megismerném ... A mellettünk álló eladó azon nyomban segít kitalál­ni a kérdéses alkatrész ne­vét. A legmeglepőbb választ Magyar Alfrédtől kaptam: — Tranzisztorokat nézek. Egv fotocellás redőnvhúzo- gatót barkácsolok. Ahogv sö­tétedik vagy világosodik úgy emeli vagy engedi majd le a redőnyt. — Mi a foelalkozása? — Vegyipari szakmunkás vagyok. Ebből mi lesz? Szeretjük ezt a boltot — mondták az eladók. — Sok az ismerős vendég. Van né­hány gyerek, aki a szemünk láttára, szinte napok alatt lesz a szerszámok értője és az első rádiótól biztosan el­jut a bonyolultabbhoz. És persze, sokan vannak, akik­nek gyakorlati dolgokban tudunk segíteni. Játék? Hobby? Hasan os szórakozás? Ez is. az is a vevő vágyaitól függően, de játékként is hasznos, a ha­szon mellett is nagyszerű já­Az Észak-Magyarország szerkesztősége oyors-gépírót alkalmaz. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a szerkesztőség titkárságán Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. II. emelet. + Tájékozódás a polcok közölt. Deszka az ablakon Vándorlás Borsodból Borsodba Másfél ezerre tehető a borsodi lakásoknak a szá­ma, melyeket lakói sorsukra hagytak. Nemhogy eladni, de még elajándékozni sem tud­ták — mit tehettek, beszö­gezték az ajtót és az abla­kot. Ez a közlés dr. Pusztai Bélától, a megyei tanács el­nökhelyettesétől való. s az elmúlt év decemberében hangzott el azon az értekez­leten, amelyen a munka­ügyi miniszter folytatott esz­mecserét a megye vezetőivel. Ahogy Bács és Békés „ta­nyás” megye, úgy Borsod aprófalvas. A települések száma annyi, ahány nap van egy esztendőben, vagyis 365. A többnyire gazdasá­gilag fejletlen területek la­kóinak gondja nem helyi probléma, hanem a megye közős ugye. A Sa'ó-völsv vonzó Az eltérő természeti adott­ságok és a termelőerők el­helyezkedésének aránytalan­ságai miatt Borsod igen vál­tozatos képet mutat. A nagy hagyományokkal rendelkező Sajó-völgyben koncentrálódik a megye állóeszközállomá­nyának kilencven százaléka s az iparban foglalkoztatot­tak háromnegyed része. Ugyanakkor az encsi, me- zőcsáti és sátoraljaújhelyi járásban ezek az arányok a két százalékot sem érik el. Az iparosodott, a jobb foglalkoztatottsági és nagyobb kereseti lehetőséget nyújtó REFLEKTOR Ma Budapesten az OTP sajtótájékoztatót tart a MU- OSZ székházában. Békés­csabán világnézeti vetélkedőt rendeznek. Egerben ta­nácskoznak az újítók. Ko­módiban (Hajdú megye) pá­lyaválasztási kiállítás nyílik, ác Leninvárosban hangver­vidékeken tömörült a lakos­ság, máshol viszont egyre csökken a népesség. A gaz­daságilag elmaradott terü­leteken 145 ezren élnek je­lenleg, és — nincs mit szé­píteni a tényeken — az itte­ni emberek életszínvonala tartósan elmarad a megyei átlagtól. A varosokban és a nagyobb településeken egy­re gyorsuló urbanizálódási folyamat a korábbinál is élesebben rajzolja körül az elmaradott területek hatá­rait. Nenyvene/rfH elköltöztek A havi átlagjövedelmek több száz forinttal marad­nak a megyei átlag alatt a Bodrogközben, a Bódva völ­gyében vagy Dél-Borsodban. Jellemző, hogy ezeken a te­rületeken tíz esztendő alatt negyvenezerrel csökkent a népesség száma. Különösen szembetűnő, hogy a bodrog­közi és Hernád-völgyi köz­ségek lakóinak száma több mint húszezerrel lett keve­sebb. Az elvándorlás oka elsősorban anyagi természe­tű, de közrejátszanak egyéb tényezők is. (A megye négy­száz képesítés nélküli neve­lőjéből 240 jut ezekre a te­rületekre, s itt van a leg­több betöltetlen orvosi állás.) Oktalanság lenne a váro­sihoz hasonló körülménye­ket követelni az aprófalvas területek lakóinak. Az el­vándorlási folyamatot sem lehet visszafordítani, ám ha a jelenlegi helyzetet adott­ABC-áruház Encsen Üj ABC-áruház épül 1974- ben Encsen. A 480 négyzet- méter alapterületű boltot előreláthatólag még ebben az évben átadják. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az élelmiszer-áru­házát modern berendezé­sekkel szereli fel. nak fogadjuk is el, nem te­kinthetjük befejezett tény­nek, tennivalót nem jelentő konfliktusnak. Lesznek-e ? Jönnek-e? Az- itt élő családok férfi­tagjai ingáznak, korszerű gépeken dolgoznak, meg­szokják az üzem szociális létesítményeinek komfort­ját. Az asszony gyerekeket nevel, és az apró jószággal bajlódik... És fürdőszobá­ra vágyik. Sok férj. külö­nösen a fiatalabbja, a csa­ládot is maga után hozza. Egy névvel több a lakáski­utalásra varók listáján, egy bedeszkázott ablakú házzal több vidéken ... A városi üzemek bejára­táról le sem kerül a mun­kástoborzó tábla. A prognó­zis szerint még ebben a tervidőszakban a minden forrásból jövő munkaerő­utánpótláson felül tízezer férfira lenne szüksége a borsodi iparnak. Lesznek-e? Jönnek-e? Vállalják-e az albérletet vagy a munkás- szállást? Nem véletlenül utalt arra a munkaügyi mi­niszter, hogy ebben, az esz­tendőben a korábbinál na­gyobb munkaerő-vándorlás várható, s erre fel kell ké­szülni. Nem a vándormada­rak meg-megújuló, több kárral, mint haszonnal iáró munkahely-vái toztatásáról van szó. hanem a társada­lom és az egyén részéről is indokolt, szükségszerű moz­gásról. B. I. Kevesebb reklamáció Évről évre kevesebb a mi- nőségi kifogás a Mályi Tég­lagyár termékeire. 1972-ben még 8Ö0 ezer, 1973-ban pe­dig már csak 300 ezer forin­tot térítettek vissza minőségi reklamációk miatt a vá­sárlóknak. if Ha én ezt megvehetném ... (Kerényi László felvételei) senyt ad a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa. Nagycsaládnak nehezebb Osztják az üdülőjegyeket Mint azt a sajtó hírül ad­ta, a hét elején a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége megvitatta az 1974. évi üdültetési tervet. Az idén majdnem 400 ezer dolgozó üdülhet a szakszer­vezet hozzájárulásával. A Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsánál az iránt ér­deklődtünk, hogyan alakul az üdültetés az első félévben megyénkben ? ■ m Az első félévi üdülő jegyek már az üzemek birtokában vannak, elosztásuk éppen ezekben a napokban törté­nik. Az idén Borsod megye mintegy 270 ezer szervezett dolgozójának 6,06 százaléka üdülhet SZOT-beutalóval. Valamivel kevesebb tehát, mint tavaly. Csökkent a szanatóriumi SZOT-beutalók száma is, mi­vel Párádon a szanatórium B-épületét tatarozzák. így az idén 634 borsodi dolgozo pi­henhet háromhetes turnu­sokban Hévizén, Párádon. Balaíonfüreden. A. beutalókat az üzemorvos vagy a körze­ti orvos javaslatára, a vál­lalati szakszervezeti. bizott­ságok adják. A legtöbb be­utaló Hévízre szól. A családosoknak az első félévben 521 felnőtt- és 413 gyermekférőhely jut. Az SZMT felhívással fordult a vállalati szakszervezeti bi­zottságokhoz, hogy ezeket a beutalókat a nagycsaládosok, munkások, alacsonykeresetű- ek s a gyermeküket egyedül nevelő dolgozók kapják. H ■ A felnőtt kedvezményes beutalók száma az első fél­évben 5800. Ezek között akad házaspári, „szóló”, de elvétve családos beutaló is. Csakúgy mint minden év­ben, most is feltűnően sok téli balatoni beutaló jutott Borsodnak! A januári első turnus beutalói között példá­ul 140 a balatoni... Megérkeztek a téli külföldi csere- és turistabeutalók is. Április 15-ig összesen hatva- nan üdülhetnek a Szovjet­unióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában és Lengyel- országban. A cserebeutalók költségeihez a szakszervezeti bizottságok is hozzájárulnak, de viszonylag olcsók a turis­tabeutalók is. Az SZMT üdültetési bizott­ságának ebben az évben is gondot okoz a második is­kolai félév gyermek-üdülő­jegyek értékesítése. Január 10-től május végéig 400 al­sós és felsős borsodi fiú és leány üdülhet háromhetes turnusokban az ország leg­szebb részein, így például Vajtán, Tóalmáson, Parád- sasváron, Parád-fürdőn, Kő­szegen. Az első három cso­port éppen ma indult. A 23 napos üdültetésért a szü­lők összesen 230 forintot fi­zetnek. Az utaztatás ingye­nes. A gyermekek az üdülők­ben rövidített iskolai tanítási foglalkozásokon vesznek részt. Ezt az üdültetési for­mát mégsem kedvelik. ■ m Az SZMT üdültetési bi­zottsága az első félévi üdü­lőjegyeket az ágazatok között a szervezett dolgozók lét- számarányának megfelelően osztotta el. Kivételt képezett a kiemelt bányász, vasas, és vegyész szakma. S még va­lamit: a szervezett dolgozók többsége az idén is a válla­lati szakszervezeti üdültetés­be« vesz részt. A borsodi nagyüzemek saját üdülőiben 1974-ben is 35—40 ezren pihennek majd. (nyikes) AMÍG A KÉSZLET TARTI műbőrcsizmák reklámáron, 110 forintért A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT MISKOLCI ÉS MEGYEI SZAKUZLETEIBEN

Next

/
Thumbnails
Contents