Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-10 / 8. szám

Forgatás közben Inlei - hisz „lelmásban" A zöldek támadnak, a sár­gák blokkolnak, majd egyi­kük gyengén oldalba taszítja a felugró játékost. Máris felharsan az utasítás: „Nem jó, nagyobbat lökj rajta! Sokkal szabálytalanabbul!" A zöldek megint nekirugasz­kodnak, a lökés most ló. Szabaddobás. Véd a kapusi, hosszú indítás. A sárgák szélsője megiramodik _ és majdnem fellöki az operatőrt! Civil a pályán! Pontosab­ban civilek. Egy egész se­reg. Knoll István rendező. ★ Egy jól „komponált” jelenet, avagy hol itt a szabálytalanság? (Válasz a márciusban már kölcsönözhető filmben!) Fifilina József és Bárány György operatőrök, no és az utasításokat sűrűn osztogató — a szabálytalankodásra „ösztönző” — szakértő, Ma­darász István, a Magyar Ké­zilabdázók Szövetségének fő­titkára. Furcsa feladat egy főtitkárnak: lökdösődésre, szabálytalankodásra „uszíta­ni” a játékosokat. Az ifjúsá­gi válogatottat és az MVSC fiataljait, akik zokszó nél­kül sértik a szabályt egész délután. Es még csak le sem tagadhatják! Fénykép ... akarom mondani film ké­szült róla! Nem könnyű feladat, de az én helyzetem is reményte­lennek látszik. Madarász Istvánnal szeretnék beszél­getni. ő azonban nélkülöz­hetetlennek látszik. Knoll István legalábbis szinte per­cenként hívja vissza a pa­lánk mellől, ahol megpró­báltam az interjút — leg­alább megkezdeni. Így ké­szült ez a cikk — legalább húsz megszakítással, tehát mondhatjuk: „húsz felvo­násban”. Alig három óra alatt azért mindent sikerült megtudni. Ezt foglaltam ösz- sze az alábbiakban, amit tu­lajdonképpen már nem is le­het interjúnak nevezni. — A film címe: A kézi­labdázás játékszabályaiból. A készítőkkel már megismer­kedett. Azért jöttünk a mis­kolci városi, sportcsarnokba, mert az országban ez a le­hető legideálisabb környe­zet. Itt voltunk egyébként a Honvéd—MAI Moszkva mér­kőzésén is, arról is forgat­tunk a filmhez. De itt volt a forgatási napok eevikén a női válogatott is. Naev se-. gítséget kanunk a miskolci­aktól, a snort-esamok veze­tőitől. A7 OTSH rendelésére készülő film egvébként tvar- mincoerces lesz, fő funkciói'» a szabálvok — különösen rr úi előírások — oktatása ed­zők, játékvezetők és játéko­sok számára. Több nyelvű kópiát készítünk kíiiföta-ől ■máris van érdeklődés! Nem jje A kamera mögött: Fifilina József. A kapuval szemben (sötét mezben) a támadó ifjú­sági válogatott s az MVSC védői. Együtt: készül a kézi­labdázás oktatófilmje. csoda, hiszen húszesztendős ötletet valósítunk most meg. No és: a kézilabdázás igen gyors játék, nagyon fontos, hogy egységes értelmezés alakuljon ki a sűrűn ütköző játékosom szabálytalankodá­sainak megítélésében. A ta­valy novemberi, Bulgáriában megtartott nemzetközi játék­vezetői konferencia ajánlá­sait vettük ehhez alapul — feldolgozva a 72-es mün­cheni döntéseket. Február végére szeretnénk elkészül­ni. 28-án kezdődik a férfi JB. az NDK-ban, sott akar­juk bemutatni — többek kö­rött az IHF tanácsülésének. Remél lük. hogv az IHF. a nemzetközi szövetség által ktie'ölt lektor, a sváici Emil Horle nem talál hibát, s fil­münk megkezdheti rendel­tetésének betöltését: megta­nítani minden más nyelven bőszéi őt is ava. hoffv a sza­bályokat ílWően „egy nyel­ven beszéljünk”! (horvóth) A lázas munka hevében néha ketten is magyaráztak egy­szerre: Madarász István, az MKSZ főtitkára mint szak- tanácsadó (balról) és Knoll István, a rendező (jobbról). (Kerényi László felvételei) Budapest—Vidék Az öreg névsora Beszámoltunk már arról, hogy január 18—20-án tizen­két mérkőzésből álló serdülő, női és öregfiúk tornát ren­deznek a miskolci városi sportcsarnokban. A pénteken délután kezdődő, s vasárnap délután végződő torna slá­gere kétségtelenül a két Bu­dapest—Vidék öregfiúk mér­kőzés lesz! — állapítottuk meg már akkor is. Most még inkább mondhatjuk ezt, hi­szen véglegessé vált a név­sor. És ha eddig nem mondtuk volna, hogy teremfociról van szó, az sem baj, hiszen a kö­vetkező nevek mindenkit „útbaigazítanak”: Grosics, Gellér, Mátrai, Novák, He­rendi, Budai, Tichy, Machos, Rákosi, Szimcsák, llku, Bu- zánszky, Szojka, Raduly, Tóth M., Fenyvesi dr., Keg- lovich, Komora, Nemes, Pál László és valószínű: a sze­gedi Mészáros. Városunkat Károly József és Szigeti Osz­kár képviseli — természete­sen a Vidék csapatában. Amikor a rangos ‘névsort leírtuk, arra is megkértük Menyhért Lászlót, hogy vá­logasson, hiszen nem lehe­tünk egészen biztosak abban, hogy a felsoroltak közül kik a vidékiek és kik a buda­pesti csapat tagjai. Kérdé­sünk jogosságát á már múlt­kor is közölt hír igazolja: Fenyvesi dr. vidéken dolgo­zik, s ezért a Vidék csapatá­ban akar játszani! Szóval? íme a vidéki keret: llku, Károlyi, Buzánszky, Szojka, Szigeti, Fenyvesi dr., Keglovich, Nemes. A torna jegyei mától kap­hatók a városi sportcsarnok­ban és a Tanácsház téren levő sportszerboltban. Teremfoci „terven felül ': MVSC—MTK A 18—20-i háromnapos te­remfocitornára készülődő miskolci szurkolók szomba­ton „tréningezhetnek”! A Miskolcon alapozó NB I-es klub, az MTK és az MVSC szolgál ezzel a „terven fe­lüli” lehetőséggel: 14.30-tól két mérkőzést játszanak egymással a sportcsarnok­ban. Először az MTK kékek —MVSC fehérek, majd az MTK fehérek—MVSC zöldek találkozóra kerül sor. A hírt Szentmarjay Tibor szolgáltatta, s elmondotta: örülnek, hogy játéklehetősé­get tudnak biztosítani a fiúknak. Majd óvatosan hoz­zátette: mert itt ugye első­sorban a „részvétel a fon­tos!” — és azután majd meg­látjuk. Különösebb tét nincs, mégis bizonyos, hogy sokan kint lesznek: végre miskolci focicsapatot is láthatnak a miskolci sportcsarnokban. (A DVTK nem vállalta.) Ki­használva az alkalmat, azt is megkérdeztük a vasutasok edzőjétől: hogy ízlik az ala­pozás? Jó hangulatban, naponta edzenek, majd 15-én megy az NB IX. északi csoportjá­nak éllovasa a zsóri „tábor­ba”. Most a pálya és a tor­naterem a színhely, ott vi­szont már a mezeizés is na­pirendre kerül. Most 24-en készülnek, mindenki egész­séges. Zsórin majd partnert is találunk, hiszen a hírek szerint ott lesz a Szolnok, a Szeged, és a Cegléd is. Mi­nél többet akarunk játszani! Készülni kell! Változatlanul bízom a csapatban! — ezzel zárta a rövid beszélgetést Szentmarjay Tibor, az MVSC edzője. A negatív Meteor világos! Elnézést! Valóban hibáztunk! A tegnapi sportoldal képeinek aláírása ugyanis tévesen közöl­te, hogy a Miskolci Vörös Me­teor fiai vannak a sötét mezben. A Tátrán Presov volt abba öl­tözve ! Csak magyarázatképpen: az aláírást készítő újsiágíró csak a kép negatívját láthatta, s azon a világos valóban sötét! Az a bizonyos kisördög . . . ! Sajnál­juk, hiszen így a játékosokat nem ismerő olvasó az egyik kép láttán azt hihette, hogy mis­kolci játékosi rúg bele földön fekvő ellenfelébe, holott ez épp fordítva történt! lA/iittdcn féle Emberevők kerestetnek Egy angol idegenforgalmi iroda az ügyfelek számának emelése érdekében sajátos eszközökhöz folyamodott. Szí­nes reklámprospektust nyo­matott, amely Üj-Guineába invitálja, a turistákat, ahol olyan idegborzongató kalan­dokat ígér számukra, mint „harc a természet erőivel”, „feledhetetlen látogatás az ősi, érintetlen dzsungelek- ben”, és ami a fő, „találkozás emberevőkkel”. Ez utóbbi „szórakozásnak”, csak az a kis szépséghibája, hogy Üj-Guineában már nin­csenek emberevők. Az írógép ősei Londonban 1714- ben szabadalmat ad­tak ki Henry Mill mérnöknek, amely­ben megemlítik, hogy az általa fel­talált gép egyedül­álló betűket, illetve sorokat nyom pa­pírra vagy perga- mentre. Sajnos eb­ből a találmányból csupán a szabadalmi okirat maradt fenn. Sem a modell, sem a rajz nem került elő. Kempelen Farkas volt a következő, aki kísérletet tett az írógép készítésére. 1775-ben különleges modellt szerkesztett Mária-Terézia csá­szárnő vak unokája számára. Bécsben, illetve a linzi Va­kok intézetében ta­lálhatók olyan leve­lek és dokumentu­mok, amelyeket ezen a gépen írtak. A XIX. század ele­jétől kezdve szinte minden évben új írógép-modell jelent meg. 1866-ban, egy szép napon egy ti- roli favágó érkezett Ferenc József csá­szár udvarába és kihallgatást kért. Mitterchoffer Péter­nek hívták. A csá­szár fogadta, és nagy érdeklődéssel szem­lélte a legújabb író- gép-modellt, amelyet a feltaláló azzal a titkos reménnyel ho­zott, hogy kezdemé­nyezése támogatásra talál. A császár jó hangulatban volt, és 200 aranyat adott neki. Mitterchoffer hozzáfogott, hogy találmányát tökéle­tesítse, de a gép gyári előállítását senki sem vállalta. Christopher Latom Scholcz, aki 1867-ben konstruált egy mo­dellt, már szerencsé­sebb volt. Az ame­rikai Remington cég, amely a varrógép mellett puskát gyár­tott, valami vonzóbb cikket akart piacra dobni, s ezért fog­lalkozni kezdett Scholcz egyik írógé­pével. Ennek zárt betűsora volt, írás közben a szöveget nem lehetett látni. A cégnek kezdetben nehézségei voltak a gép értékesítésével, de mind több gépet sikerült piacra dob­niuk azután, hogy megkezdték a gép­írónők képzését is. New Yorkban szer­vezték az első gép­írási tanfolyamokat. Elefántok fülvédőben Az egyik londoni előváros állatkertjében lakó elefántok speciális fülvédőt fognak kap­ni. A dzsungelek lakói ugyan­is nem tudják elviselni a kö­zelben levő repülőtérről star­toló lökhajtásos gépek erős zúgását. Állami pótmamák Amint a Neue Westfälische Zeitung írja, az NSZK-ban na­gyon kevés az óvodai férőhely, és hiányosnak is tartják az ott folyó #evelést. Ezért a család- politikai programban egy új mo­dell kipróbálását kezdték el. Azt tartják ugyanis, hogy az óvo­dában „csak szakemberek" ke­zébe kerülnek a gyermekek és nem családi környezetbe. A dolgozó anyák szerint az NSZK-ban az óvoda nem tudja azt nyújtani, hogy a kisgyerme­kek „szellemileg és lelkileg" gazdagodjanak. így maradna a nagymama, de sok fiatal mama ezt a megoldást sem tartja megnyugtatónak, mert szerintük a nagymamák túlságosan puhán nevelik az unokákat, s a fiatal- asszonyok különben is idejét­múltnak tartják a nagymamák nevelési módszerét. Szerintük az az ideális meg­oldás, ha a kisgyermekeket nem óvodában, hanem családi kör­nyezetben nevelik. Olyan csa­ládba kerülnek a dolgozó szü­lők gyermekei, ahol az édes­anya nem dolgozik, hanem gyermekei nevelésével foglalko­zik, s így a saját gyermekeivel együtt el tudja látni még egy­két más, hasonló korú gyermek gondozását is. A családpolitikai program kidolgozói afelé hajla­nak’ hogy ezt a pótmama-szol­gálatot „államosítani* kell. Ez azt jelentené, hogy a pótmamák megfelelő fizetést kapnának, en­nek egy részét a szülők, a töb­bit pedig az állam fedezné, ugyanolyan arányban, mint az óvodai ellátás esetében. A pót­mama-szolgálatot a gyámügyi hatóságok szigorúan ellenőriz­nék, kiválogatnák az erre alkal­mas pótmamákat, sőt időnként tanfolyamokat is rendeznének számukra. Gyöngy? — Nem! Egy cső pattogatni való kukorica. (Kovács István felvétele) Számológép a zsebben Az erfurti Funkwerk „Mini- rex 73" elnevezésű elektronikus zsebszámológépének hossza 140, szélessége 80, magassága 32 mm, súlya 350 gramm. Az új zseb­számológép alig foglal több he­lyet, mint egy golyóstoll, elvégzi a négy fő számolási műveletet, továbbá az osztást és szorzást — egy állandóval. 12 millió vak Afrikában Az Action című tunéziai lap közölte: a világszerte élő 15 millió vaknak 80 százalé­ka az afrikai országokban la­kik. Ott pedig igen kedvezőt­len a helyzet a szembetegsé­gek kezelése terén. Amennyi­ben nem hoznak erélyes rend­szabályokat, az évszázad vé­géig a vakok száma kétszere­sére nő Afrikában.

Next

/
Thumbnails
Contents