Déli Hírlap, 1974. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-25 / 21. szám
Óvodában tanítani III. SZEGÉNYKE KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT GABOR ANDOR. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL KÖZÖLJÜK EGYIK SZATÍRÁJÁT. A bundás-cilinderes úr idegesen járkált fel és alá az utca sarkán. Ezt láttam már messziről. Mikor én is odaértem, hirtelen mellém lépett, és megszólított: — Uram, a legkisebb könyörado- mányt is ... Csodálkozva néztem rá, ámbár az az alapelvem, hogy aki kér, annak adni kell. ö megértette csodálkozásomat, és így folytatta: — Háztulajdonos vagyok, pesti ház- tulajdonos ... A szívem összefacsarodott, megszorítottam a kezét. Könny szökött a szemembe, mikor tovább mondta: — Tizenkét házam van. Mind négy- emeletes ... — Rémes! — mondtam én. — Tizenkét házban háromszázhatvan lakó! Csupa nagy lakás, csupa nagy lakás! — Iszonyú! És nem fizetnek, ugye, egy krajcárt se fizetnek? — Ügy van. Ketten egy krajcárt se fizetnek. De egy sárgaréz krajcárt se! — Ketten? — Igen. Ketten. Nagyon meg voltam törve. Megcsókoltam a háztulajdonos jobb arcát. — Köszönöm — mondta ö —, köszönöm, a részvét szép. Azonfelül három lakásom üresen áll. — Üresen? Óriási! És megcsókoltam a háztulajdonos bal arcát. — Köszönöm — mondta ő —, köszönöm, a részvét balról is szép. Azonfelül az egyik házmesterem fizetését is fel kellett emelnem ... . — Sokkal ugyebár? — Nagyon sokkal. Havonként három forinttal. Mert azt mondja, hogy most az emberek otthon ülnek éjszaka, nincs kapupénz-jövedelem. Nekem kellett pótolnom. — Havonként három forinttal? — Annyival — mondta ő, és belemeredt az éjszakába. — Mi lesz velem? Mi lesz velem? — sóhajtotta. — És a családjával, nemde? — Nem. Családom nincs. Agglegény vagyok. Ha családom volna, régen ki kellett volna irtanom. A legszükösebb megélhetésre sem futja. Hiába minden. Nem futja. Lesújtottan álltam előtte. Vannak bánatok, amikre nincs se balzsam, se ír, se vigasz. Vörösmarty megírhatta a Kis gyermek halálára című elégiáját, én éreztem, hogy hiába írnék akármit, a földretaposottat nem tudnám felemelni ... — Jóember... — mondottam —, jóember... hát mégis mi a szándéka? — Nem tudom — válaszolta tompán, — Talán eladom a járadékaimat... — Ne! Azt ne! — kiáltottam ijedten — Hiszen most aligha kapna értük valamit. — Aligha! — dadogta az árva. — Ha négymillió koronát adnak érte, akkor sok. De lehet, hogy még azt se kapom meg. — Egyebe nincs? — Nincs. Egy birtokom, ami van Zala megyében... egy cukorgyáram Pozsonyban ... egy gőzfűrészem Szlavóniában ... egy gabonatáram Bánátban ... úgy állok, mint az ujjam, mint a meztelen ujjam! És mutatta az ujját. Csakugyan: a nagy gyémántgyűrűkön semmi, ruha nem volt. Felvittem magamhoz az élet e kivert kutyáját. Leültettem az asztal mellé, kenyeret adtam neki, friss és jóízű sárga kenyeret. Mohón evett, nagy falatokat nyelt. Szerettem volna a nyakába borulni tönkrement embertársamnak. — Istenem — sóhajtott ő evés közben. — Hat hónapja nem ettem kenyeret! A sirás most már az én torkomon szorongott: — Hát mit evett, szegény, szegény barátom? — Csak zsemlét! — mondta, és a hangja elcsuklott a zokogástól. (1918) A kocsi rabjai Ma este premier. A Miskolci Nemzeti Színházban ősbemutatóként láthatja a közönség Páskándi Géza A kocsi rabjai című kétrészes Tragikomédiáját. A bizarr játék cselekménye, mely nem nélkülözi az abszurditásokat sem, napjainkban játszódik. Helyszín: egy eldugott település eldugott börtöne, ahol azonban a kocsi éppen olyan státusszimbólum, mint más tereken, ahol szeretnek — vagy szeretnének — ,.furikázni” az emberek. Hősünk, Becze János, a börtön igazgatója sajnos, csak szeretne, de nem kocsikázhat, mert... A konfliktusból előzetesként talán ennyi is elég. A drámát Orosz György Jászai-díjas rendezte. Képünkön: Csapó János, Sallós Gábor Jászai- díjas, Győri Ernő és Demeter Hedvig Jászai-díjas. (Kerényi László felvételei) Zárva a Művészklub A Miskolci Művészklub vezetősége értesíti tagságát, hogy január 24-től február 4-ig zárva tart. Kérjük ez idő alatt újítassák meg igazolványaikat, mert február 4-től csak új, érvényes, bélyeggel ellátott igazolvánnyal lehet a klubot látogatni. Mi vár a szakközépiskolára? Eg y pillanatig sem akarunk azokkal vitatkozni, akik azt hangyái3'ózzák, hogy magas követelményt keli támasztani az óvónőképző intézetekben. A kétkedőket az óvodai tantervek is meggyőzhetik. Az általános iskolába menő kisgyerek sokoldalú ..alapozása” az óvoda feladata. ló, ha ezt a munkát nem gyerekfejjel kezdik az óvónők, hanem éretten, kialakult erkölcsi, etikai normákkal. nevelői tudattal, alapos általános és szakmai műveltséggel. Ezért vált —• érettségihez kötött — felsőfokú oktatási intézménnyé nálunk az óvónőképző. Ellenérvként elmondhatnánk, hogy a környező országokban középfokú intézményekben képezik az óvónőket, sőt azt is, hogy napjaink vezető óvónőinek, szakfelügyelőinek nagy-nagy hányada ugyancsak középfokú iskolában szerzett oklevelet. Hogy időközben többször is továbbképeztük, őket? Nos, a továbbképzésről ezután sem szabad lemondanunk... Kiket nyerünk? Kérdés, hogy mennyire felel meg céljainknak és követelményeinknek a középfokú képzés? Annyiban okvetlenül, hogy viszonylag gyorsan tudnánk pótolni az óvónők hiányát. De hát mennyivel tud többet egy ilyen szakközépiskolát végzett fiatal lány, mint akit (képesítés nélküliként) gimnáziumi érettségivel állítanak a gyerekek mellé? A tanterv ismeretében erre nem nehéz válaszolni. Az óvónőképző szakközépiskolában — a közismereti tárgyak mellett — tanulnak pedagógiát, pszichológiát, óvodai módszertant, éneket és zenét, s nagy gondot fordítanak a rajz oktatására is. Ezenkívül a növendékek év közben és nyáron szakmai (óvodai) gyakorlaton vesznek részt. Nehéz lenne vitatni, hogy ezek az ismeretek — hangsúlyozom, óvodában — mégiscsak többet érnek, mint az általános tagozaton szerzett érettségi. Más kérdés, hogy a tantervet — hosszú távon — tökéletesíteni lehetne. A 33— 34 órás heti elfoglaltság szerintünk sok. Elgondolkoztató az is, hogy most heti négy kémiaórával már az első évben letudják a tárgyat, és sorolhatnám tovább. Ez azonban már a szakemberek dolga, mint ahogy nekik kell gondoskodniuk megfelelő tankönyvekről is. Pszichológiái például most a felsőoktatási intézményekben rendszeresített könyvekből kell tanulni. Hogy megfelelő gyakorló óvoda álljon a növendékek rendelkezésére, abban már a városi tanácsnak kell ■ segítenie. Es segít is. bár pillanatnyilag még a bázisóvodában is vannak képesítés nélküliek, akiktől (persze, jó szakemberek is vannak) mégse lehel módszertani, gyakorlati ismereteket szerezni. Járható utal! De ezek részletkérdések. Elképzelhető, hogy ötesztendősre emeljük a középfokú képzést, hogy több mindenre — elméletre és gyakorlatra — jusson idő. Az is járható útnak látszik, hogy a negyedik év után egy esztendeig még gyakoroljon a jelölt, s csak azután kapjon oklevelet. Mindenképpen el kellene azonban dönteni, hogy mi lesz a sorsa ennek a szakközépiskolának. S jó lenne, ha igazi gazdája is volna végre... Tisztázni kellene, hogy mennyiben szakközépiskola, s mennyiben nevelőképző intézet. Ügy látjuk, most túl sokat bíznak az illetékes igazgató találékonyságára. Az óvónőképző osztályok iránt igen nagy az érdeklődés. A jelentkezés az idén is sokszoros. Miskolcon megnyugtató a felvétel módja; okos, szakszerű készség- és képességvizsgálat után iratkozhatnak be ide a kislányok, akikről négy esztendő alatt szinte csalhatatlan biztonsággal meg lehet állapítani, hogy mennyire éreznek hivatást a pálya iránt, menynyire sajátították el a szükséges ismereteket. Röviden: méltók-e arra, hogy reájuk bízzuk kisgyermekeinket, kontárok-e a céhben, vagy szakemberek... (gyarmati) A nézőé a főszerep? Izgatottan, nagy érdeklődéssel vártuk az „És színész benne minden férfi és nő’’ című sorozatot. A tévé ezzel siet a bajba jutott színház segítségére? Gyárfás Miklós óvatosabban fogalmazott. Beszélgetése Kazimir Károllyal (a drámarészletek rendezőjével) nem adott többet, mint amit minden magyartanár elmond a középiskolák első osztályában. Nem becsüljük ezt le. csupán megállapítjuk. Annál is inkább, mivel a tévé nagy lehetősége nem ebben van, hanem hogy valóban színházat is adhat. S ebben már lényegesen több, mint a legjobban sikerült irodalomóra! Nem tudjuk, hogy milyen lesz a sorozat, mert minden darabot más rendező fog rendezni! Azt azonban jó megfontolni a tévének, hogy miből (és hogyan) kíván többet adni: is- meretterjesztésböl-e vagy élményből. Érdekes volt, amit Kazimir a különböző fordításokról és az antik drámák előadási, megközelítési módjáról mondott. „Az ember színre lép” — cím kissé megtévesztő. Európában valóban a görögség („az emberiség derűs gyermekkora” — mondta Engels) teremtette meg a színjátszást. Hosszú utat tett meg, míg a kultikus, inteneknek bemutatott áldozatokból eljutott az emberábrázolásig. Kitűnő volt a makett az ókori színházról. hasznos a magyarázat a maszkokról. A mértéktartóan stilizált díszlet. (Kaunitz Ervin munkája) jó játéklehetőséget teremtett. Nem vitatkozhatnak a tragédiák kiválasztásán sem. Aiszkhülosz Perzsák-ja a görögség egyik sorsdöntő háborújára emlékezik. Kevésbé ismert, mint az utána bemutatott Antigoné. Ezért jó lett volna, ha több részletet is láthatunk belőle. A két tragédia ugyanakkor kitűnő példa volt a dráma fejlődésének bemutatására is. A nagyobb élményt az Antigoné adta. Valóban csak a csúcspontokat mutatta a tévé, ahol az ellenfelek a legélesebben csapnak össze. Az isteni és az emberi törvénynek, a lelkiismeret parancsának vagy a zsarnok rendelkezésének engedelmeskedjen az ember? Alapkonfliktusát a részletekből is megérthette a néző. A kedd este látottak élményt keltettek bennünk; több volt ez — hála a kitűnő színészéinek is —, mint ismeretterjesztés. Az adás felcsigázta érdeklődésünket — várjuk a folytatást. HORPACSI SÁNDOR I..IÍTTTJ PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Szántai Ildikó és Csapó Károly népdalokat énekel. — 13.45: Pro és kontra — a munkásszállás-építkezésekről. III. — 14.00: Születésnapi ajándék... — 14.25: „Nyitnikék”. — 13.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva... — 15.25: Kadosa Pál zongorázik. — 15.42: Kyral: Szülőföldem — szvit. — 15.54: A világgazdaság hírei. — 15.59: Zokogo majom. Bálint Tibor regényét rádióra alkalmazta Z. Szalai Sándor. I. rész. — 17.00: Hirek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Beniamino Gigli fiatalkori felvételeiből. — 17.40: Mikrofórum. A hétköznapok titkai. Te, meg én... — 18.00: Spirituálék. — 18.11: Rádiószínház. Részletek egy naplóból. — 19.00: Esti Krónika. — 19.38: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának Csajkovsz- kij-hangversenye az ifjúságnak, — Közben, 20.20: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. — 21.25: Verbunkosok. — 22.00: Hírek. — 22.20: Meditáció — a számítástechnikai „gon- dolkodás”-ról. Jankó Géza írása. — 22.30: Magnósok, figyelem! — 23.15: A varázshegedű. Részletek Egk operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Harangozó Teréz virágénekeket énekel. Petőfi rádió: 12.00: Pántlikák a vőfélyboton. Lakodalmas népdalok a világ tájáról. — 12.25: Barokk muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Szecsödy Irén és Losonczy György énekel. — 13.40: Szobanövénykedvelők ötperce. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Húszas stúdió. Lépésváltás. — 19.10: Ifjú Magyari Imre népi zenekara játszik. — 19.39: Szabályozha- tók-e a világkonszernek? Adám György írása. — 19.54: Jő estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Oj könyvek. — 20.28: A rock mesterei. — 20.58: Daljátékokból. — 21.30: Renata Tebaldi dalokat énekel. — 22.00: vörös Kálmán népi zenekara játszik. — 22.20: Szimfonikus zene. — 23.00: Hirek. — 23.15: Wolf Péter szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Kulturális krónika — művelődéspolitikai műsor. — Händel összes fuvolaszonátái a miskolci Bartók-terem- ben. — Borsodi tükör: krónikaműsor. — Lemezbemutató. — Nyugalom? — Műsor az idősebbeknek. — Hol töltsük a hétvégét? — Dzsésszkedvelők tízperce. Televízió: 17.38: Műsorismertetés. — 17.40: Hírek. — 17.45: Nő — három szerepben. Táguló világ. — 17.55: ,. Nekem szülőhazám”. Üttörők honismereti expedíciója. — 18.35: Üt perc meteorológia. — 18.40: Vállalati gazdálkodás. ni. rész: Van-e megállás? — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Emlékezés Illés Bélára. Pofonok. Tv-játék. (14 éven felülieknek!) — 21.35: A Tv zenei klubja. Komoly zene? Könnyűzene? — 22.25: Tv- tükör. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 15.40: Hirek. — 15.45: Gyermeknézők levelesládája. — 16.15: Lengyel dokumentumfilm. — 16.40: Kerületeink hangja. — 18.10: Szórakoztató zenés műsor. — 19.00: Híradó, sport. — 19.30: Rövidfilmek. — 20.15: Mikrokomédia. — 21.00: Híradó. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kocsi rabjai. Bemutató bérlet. Filmszínházak: Béke (f4, hn 6, 8): Egy kis hely a nap alatt (magyar). — Kossuth (f3, f5, ti): A rendőrség megköszöni (mb. szí. olasz, 16 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Az utolsó mozielőadás (16 éven felülieknek! amerikai). — Fáklya (f5. f7): Szent Teréz és az ördögök (mb. szí. román). — Petőfi (6): Az árulás napjai I— II. (Másfélszeres helyár! szi. csehszlovák). — Szikra (5, 7): Régi idők focija (Szí. magyar). — Táncsics (4 6): Némó kapitány és a víz alatti város (mb. szi. angol, premier helyár!) — Hámor (4): Mese Szaltán cárról (mb. szovjet). Kiállítások: Llbresszó: Reinec- ker János festőművész gouache- sorozata (nyitva 13—20 óráig). — Miskolci Galéria: Schaár Erzsébet szobrai (nyitva 11—19 óráig). — Miskolci Képtár: Magyar festészet a XX. században (nyitva 10—18 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Naptártörténeti kiállítás (nyitva 10—18 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: Cso- konai-emlékkiéllítás (nyitva 10— 18 óráig). — Farkas Gyula fotókiállítása (nyitva 10—18 óráig). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Híres történetek — nagy egyéniségek. — 10.00: Hirek. — 10.05: Cigánydalok. — 10.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye. — 11.35: Operett- dalok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Chris Doerk és Frank Schöbel énekel. — 8.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. — 9.03: zenekari muzsika. — 10.00: Szabad szombat — Péntekéknél. — 11.00: Hírek.