Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-13 / 292. szám

Melyik szerez ma előnyt? A sportcsarnokban: MAI Moszkva—Bp. Honvéd ■^c ... A mezőny fölött. Med- gyesi, a DVTK ifjú kosarasa nemcsak magasságával, ha­nem játéktudásával is társai fölé nőtt. Eredményessége mégis kevésnek bizonyult csapata döntőbe juttatásá­hoz. A Csepel ellen hamar kipontozódott, s a fehérme­zesek jutottak az „ígéret földjére’. (Szabó István felvétele) Várakozás, latolgatás és — bizakodás ... Ezekben a sza­vakban lehet sűríteni a mai BEK-mérkőzés előzetes han­gulatát, mely a magyar baj­nok számára — nyugodtan mondhatjuk — a küzdelem­sorozat legnagyobb próbaté­telét jelent'. Bizonygatnunk sem kell, hogy ha a világ legjobb klubcsapatának szá­mító — múlt évi BEK-győz- tes — MAI Moszkva együt­tesén a Bp. Honvednak sike­rülne „túljutnia", akár a „döntős” címet is nyugodtan lehetne neki adományozni. Fortuna egyébként kegye­sebb is lehetett volna hozzá­juk a sorsolás alkalmával, de hát azt nem lehet befo­lyásolni. Bár ... a kézilabdá­ban sem mindig a jobbaké — mert most a szovjet gár­da határozottan annak lát­szik — a babér. Élénken él még például emlékezetünK- ben a Bakony Vegyész lá­nyainak miskolci BEK-bra- vúrja, amikor a hat éve ve­retlen kijevi lányokat — a világhírű Turcsina vezette együttest legyőzték. És miért ne nyerhetne ezúttal a Hon­véd is, nagy hírű ellenfelével szemben? A HIFK Helsinki elleni mérkőzésükön láttuk, hogy. a csapatban sokkal több van, mint amit produkáltak. És annak a plusznak kellene most kijönnie! Persze, a hal­latlanul gólKépes moszkvai­akkal szemben sikeres ellen­állás, az eredményes helytál­lás más jellegű — fegyelme­zettebb, keményebb és min­denekelőtt jobb — játékot követel a magyar bajnoktól, mint amilyet legutóbb muta­tott. Dékán Rezső edző válto­zatlanul bízik csapatában, s természetesen a minden bi­zonnyal nagy számban meg­jelenő, és a magyar bajnok sikeréért szurkoló közönség­ben is. A fiúk között is az egészséges „rajtláz” tapasz­talható. Különben ezt — az idegfáradtság feloldását — szolgálta a tegnap délelőtti játékos jellegű edzés is. — Az akarati tényezőknek rendkívül nagy szerepük lesz — mondta a zárófoglalkozás után a Honvéd szakvezetője —, s remélem, ezúttal a mi fiainknál lesz az hatéko­nyabb. Bátor játékkal van keresnivalónk a világhírű szovjet csapattal szemben is! — Az összeállítás? — A pillanatnyilag legjobb formában levő játékosok al­kotják a kezdőhetest. A Széplaki — Tifinger, Herte- lendy, Füzes, Budai, Takács, Sárközi összetételű gárda lép először pályára, csereként pe­dig Verőczi, Kocsis Pál és György, Kovács, Molnár és Háhn áll készenlétben. A szovjet együttes is meg­érkezett tegnap délután, a tervezett időpontnál jóval később. Debrecenig ugyanis vonaton jöttek, s onnan hoz­ta a csapatot Miskolcra a BHSE autóbusza. Tegnap es­te edzést tartottak a sport- csarnokban, de az összeállí­tást csak a mérkőzés kezde­tére ígérte az edző. M. GY. Rővidebb lett a Békeverseny távja Bázisszakosztályok a MÉMTE-nél Sportiskolái nevelésen u hangsúly A közelmúlt legnagyobb jelentőségű sporttanácskozá­sát követően ahol határo­zat született városunk sport­jának fejlesztésére, a bázis­szakosztályok rendszerének megvalósítására — egyre fo­kozódik az érdeklődés: vajon e határozót végrehajtása va­lóban elvezet-e oda, hogy Miskolc a sportban is a má­sodik város legyen? Erről, az egyesületére háruló fel­adatról beszélgettünk Dargai Istvánnal, a MÉMTE elnö­kével. — Mit jelent az egyesület számára a bázisszakosztá­lyok létrehozása? Minden sportág minőségi fejlesztése nagyobb feladato­kat ró az egyesületekre. A bázisszakosztályok kialakítá­sával szeretnénk sportisko­lákat is létrehozni ezeknél a szakosztályoknál. Erre mára korábbi időszakban is gon­doltunk, ehhez azonban a főfoglalkozású edző beállítá­sához szükséges anyagi ke­retünk hiányzott. A helyisé­geink, szakembereink meg­vannak, s most már élni is szeretnénk a lehetőségeink­kel. hogy minél több élvo­nalbeli versenyzőt nevelhes­sünk. — Az egyesületnél mely szakosztályok kerültek ki­emelésre? — öt szakosztályunkat emelték ki. Ezekből három — asztalitenisz, vitorlázás, sí, — önállóan, kettő pedig — ökölvívás, és teke — az MVSC és a Miskolci Bá­nyász szakosztályaival pár­huzamosan került kiemelés­re. — Mi jellemzi e szakosz­tályok tevékenységét? — Az asztaliteniszezőink utánpótlása jó, amit ifjúsági és serdülő versenyzőink si­kerei bizonyítanak. A sport­ágban feállítandó sportiskola csak növelheti ezeket a si­kereket. Ökölvívásban már nem ilyen egyértelmű a hely­zet. A csapatversenyeknek eltűnt a rangja, így azután nem nyújtják azt, amit a közönség joggal elvár. Az egyéni versenyek pedig nem tudják pótolni a megszünte­tett CSB-k varázsát. Ebben a sportágban elsősorban az utánpótlás fokozott biztosí­tására kell törekednünk. Sí- zőink versenylehetőségét a hóviszonyok határozzák meg. Két éve még jelentős sikere­ket értek el, tavaly azonban a hószegénység visszavetette a sportágat. Lehetősgeinkhez képest szeretnénk ismét, elő­re lépni, a megye élére ke­rülni. Tekézőink magasabb osztályba kerülése sem fe­ledteti a gondot: az utánpót­lás hiányát. A fiatalok köré­ben valahogy nem népszerű ez a sportág. Van tehát ja­vítanivalónk itt is. Vitorlá­saink eddig, nem kaptak megfelelő támogatást. Ennek ellenére ifjúsági versenyző­ink a vidék legjobbjai vol­tak, s ez a teliesítménv ki­csit a sportág felé fordította a figyelmet. Évek óta sok fiatal kerül a szakosztályhoz, s ezt a tendenciát szeretnénk a sportiskolái képzéssel fo­kozni. — Milyen problémák van­nak az elmondottakkal kap­csolatban? — A fejlesztési elképzelé­sek, célkitűzések megvan­nak. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy fiatal spor­tolóinkban „túlteng” a fővá- ros-centrikusság. Ügy hiszik, hogy csak ott válhatnak él­sportolókká. Ha ez a szem­lélet megváltozik, s nem. utolsósorban: e fiatalokat mi, egyesületi vezetők sem adjuk ki, csak a városi bá­zisszakosztályoknak, — rövid idő múlva valóban elérhet­jük a célt! TÓTH ZOLTÁN Varsóban ülést tartott a jövő évi — sorrendben a 27. — kerékpáros Békeverseny szervező bizottsága, s meg­állapították a viadal idő­pontját és útvonalát. A vi­lág legnagyobb amatőr ke­rékpárversenyére 1974-ben május 7-től 22-ig kerül sor, melyen minden nevező or­szág hat-hat fős csapattal vehet részt. Az ünnepélyes megnyitót a lengyel fővárosban tart­ják május 7-én, majd a kö­vetkező napon a Jatolonna— Nowy Dwor közötti 20 ton­es szakasz egyéni időfutam versenyével kezdődik- a nagy küzdelem. Ezután még 13 etapan mérik össze a részt­vevő csapatok — s ezen be­lül az egyéni versenyben is — tudásukat A szakasz­győztes 30, a második he­lyezett 20, a harmadik pe­dig 10 másodperces jóvá­írást kap. A 14 etapból álló viadal összitávolsága ezúttal lesz a legrövidebb, 1800,5 km. A szakaszok átlagos hosszúsága tehát 126 km, ám ezt sem lesz éppen „gye­rekjáték” teljesíteni! Gérá- ékra tehát igen komoly fel­adatok várnak. Micsoda különbség! Két helyi rangadót bonyolítottak le vasárnap, — az egyi­ket idegenben! A helyi rangadónak számító Debreceni Dó­zsa—Debreceni MTE mérkőzést ugyanis városunk sport- csarnokában, a nemzetközi kézilabda Avas Kupa keretében játszották le. Ezt egy másik helyi j— és valóban „hazai” — rangadó, a DVTK—MÉMTE találkozó követte. A két mérkőzés közötti különbséget, ha „zongorázni tud­nánk” ... És nem is csak azért, mert az előbbi két NB I-es rangú, az utóbbiak pedig harmadik vonalbéli együttesek, hanem azért, amilyen különböző színvonalú kézilabdázást produkált a két debreceni és a két miskolci férficsapat. No­de — mondhatják, — ez nem városunk két legjobb csapata. Mert ugye, a IVleteor, vagy a Miskolci Bányász... Hát ép­pen ez az! A MÉMTE egyik gólját ugyanis Fodor úgy érte el, hogy bevetődött a körön belülre, s az ott pattogó labdát a kapus lába között ütötte (!) a hálóba. Szóval, nagyon ügyesen használta ki a helyzetet. A következtetés azonban nemcsak ennyi! Mindegyik csapatunkban akad még egy-két olyan játékos, akire — ezért vagy azért — el lehet monda­ni: ezt vagy azt nagyon ügyesen, azaz átlagon felüli szín­vonalon csinálta! A következtetés lépcsőfokai a következők: Milyen jó két (!) csapata van Debrecennek; Miskolcon ilyen nincs, nincs NB I-es csapat; nálunk sok NB-s csapat van. Mind­egyikben akad egy-két-három ügyes játékos, akik külön- külön motorjai együttesüknek, de csak a vegetálást garan­tálják. Hogyan lehetne mégis NB I-es csapatunk? Ügy, ahogy azt a november végi városi sportértekezleten elhatá­rozták: bázisszakosztályt keli létrehozni, oda tömöríteni ed­zőket, játékosokat, anyagi feltételeket, s akkor talán meg­érjük, hogy a mi (!) Avas . Kupánkon nem a debreceniek fogják bemutatni a jobbik találkozót, hanem — mondjuk — a Debrecen—Miskolc mérkőzés lesz az igazi sláger! A lehetőség — most már a szándék is — adott, s ha az utánpótlás széles körű. rendszeres felkutatása, képzése is megtörténik, akkor mindez már nem tartozhat a vágyálmok kategóriájába! (horváth) iMindeniéle A nők félénkebbek Az átlagember legjobban a mindennapi élet közönséges dolgaitól fél. Reszket, ha nyilvánosan beszélnie kell, esetleg eltaposnia egy bogarat, vagy ha a lift két emelet között meg­áll. Nagyon sok ember retteg még a kutyától. Erre a követ­keztetésre jutott néhány amerikai tudós, akik háromezer embert kérdeztek meg: mitől félnek a legjobban? Legtöbbjük azt felelte, hogy attól félnek a legjobban, hogy a családjukban történik valamilyen szerencsétlenség. Ezt a félelmet a tudósok normálisnak tartják. Különösen meglepő, hogy aránylag kevesen válaszolták azt, hogy legjobban a magánytól félnek. Általában a nők félénkebbek a férfiaknál. Félnek az el­hízástól, a bogáraktól, a mély víztől, a repüléstől, az autó­vezetéstől. Háromszor annyi nő fél a sötétségtől, mint férfi, négyszer annyi a lifttől. Az asszonyok között sokkal többen félnek a kutyától, a betegségtől és a haláltól. Zajvédelmi fejezet az építészeti tervekben Szokatlan, falnagyságú tér­kép készült nemrég Ukrajna fővárosáról, Kijevről. A rajta feltüntetett hullámos vona­lak és számadatok a város főútvonalainak zajviszonyait jellemzik. A város utcáit a zaj mér­téke szerint kategóriákra osztották, és a beépítés so­rán a tervezők intézkedése­ket tesznek a zaj mérséklé­sére. Ma minden kijevi épü­let tervében okvetlenül sze­repel zajvédelmi fejezet is, amelyet a terv többi részé­vel egyenrangú szinten bí­rálnak el. , A zajt a többi közt magas fákkal és alattuk kialakított bokrosokkal lehet csökken­teni, amivel javítani lehet az utcák levegőjét is. Élhet-e kolostorban? A vatikáni hatóságok bo­nyolult feladat megoldása előtt állnak. Egy nő azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy szeretne belépni egy kolostorba. A bonyodalmat az okozza, hogy olyan férfiről van szó, akit három kényes műtét so­rán változtattak nővé. Naponta 9,5 ezer lakásszentelő A Szovjetunióban naponta átlagosan 9,5 ezer lakást ad­nak át. Többségüket vidéken, ahol az építkezésekben a termelőszövetkezetek is se­gítenek dolgozóiknak, az állam pedig kedvezményes hiteleket nyújt. A falvak speciálisan kidol­gozott modern, szociális komfortot biztosító tervek: alapján épülnek át. Ugyan­akkor számításba veszik a helyi sajátosságokat és a nemzeti építészet jellegét is. Az ország több mint 200 tervez» és tudományos-kuta­tó intézete dolgozik jelenleg a falvak modem átépítésé­nek problémáin. Óvoda szocialista brigádok pénzéből * A kaposvári Húsüzem két szocialista brigádja, a Május 1. női és a Petőfi Sándor felhívást intézett a város többi üze­méhez: segítsenek egy óvoda építésében. A felhíváshoz 130 brigád csatlakozott, és annyi pénz gyűlt össze, hogy felépít­hettek egy száz személyes óvodát, amely 3 millió 147 ezer forintba került. Üj oviban mesél az óvónéni. (Bajkor József felvétele) „Szörnyű” büntetés Ha az autóvezetőnők bír­ságot kénytelenek fizetni, akkor ezt az összeget rend­szerint a férfiak fizetik meg helyettük. Éppen ezért Yves Marchand francia útügyi szakértő azt javasolja, hogy a közlekedési szabályokat megszegő nőket vegyék őri­zetbe és 24 órára helyezzék el egy olyan helyiségben, ahol egy sereg új, divatos kalap hever, de egyetlen tükör sincs. A különböző franciaorszá­gi nőszervezetek hevesen til­takoztak az ilyen „emberte­len kínzással” való fenvege- tőzés ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents