Déli Hírlap, 1973. december (5. évfolyam, 282-305. szám)

1973-12-13 / 292. szám

MMWgagaMK a miskolciaké a szó Füstölgés December 11-én kedden, a kora délelőtti órákban gép­kocsival haladtunk végig a Győri kapuban. Előttünk egy pirosra festett, zárt teherautó haladt, rendszáma: FI—62—25. A gépkocsin a kipufogó cső oldalt volt elhelyezve, s abból a korommal majdnem azonos, fekete füst szállt, borította be az utat A járdaszigeteken várakozó embereket is — különö­sen, aki nem vette időben észre — jól megviccelte, pontosan eltalálva arcát a kellemesnek éppen nem mondható füsttel. Rossz vicc volt, sokan szidhatták érte, nem szólva arról, hogy városunk amúgy sem „ózondús” levegőjét is mennyire szennyezte. M. G. Miért nem intézkednek? Friss, meleg a pattogatott kukorica (Ágotha Tibor felvétele) Pulóver Moszkvába, bunda a hollandoknak Exportáló miskolci szövetkezetek Gomolya»úró — régi áron A gomolyatúrót a televí­zió is régóta reklámozza. Az ára csökkent: 3 forint 80- ról 2 forint 80-ra. A város- központban levő Kunié ut­cai AGROKONZUM-ban azonban nem veszik figye­lembe sem a reklámot, sem az árcsökkenést, ők válto­zatlanul a régi áron hozzák forgalomba. De miért? — hívta fel figyelmünket Hi­das Sándor. Miskolc, Kuruc u. 63. VI1./2. sz. alatti ol­vasónk. Befejeződött a vetélkedő A MÁV Miskolci Járműja­vító Üzemben a helytörténe­ti vetélkedő igen szoros küz­delmet és eredményt hozott. A döntőbe tíz szocialista bri­gád 30 tagja került be és há­romórás kérdés-felelet so­rozat után döntötték el egy­más között a sorrendet. Ez a vetélkedő már előkészítője volt az 1974-ben induló, Mis­kolc város felszabadulásának 30. évfordulója rendezvény- sorozatnak. Legmagasabb pontszámot és így az első két helyezést a tervosztályi Lenin és a tech­nológiai osztály Ságvári szo­cialista brigádjai érték el. Va­lamennyi brigád díszes okle­velet, két brigád könyvjutal­mat, nyolc brigád pedig a miskolci kilátó kicsinyített mását kapta meg. A verseny­ben jól szerepelt szocialista brigádok között az üzem igazgatója 5 ezer forint pénz­jutalmat i osztott szét. Pál István Miskolc Mire jó a gyerekhinta? A Kiliár.-északi lakótelepen nagyszaúású csatornázási munká­latok tolynak, még a téli időszak­ban is. Ezért őszinte elismerés illeti az ott dolgozó munkások. .. Egy kis hiányosságot azonban mégis tapasztaltam. A ktliáni buszmegálló közelében, a gyer­mekjátszótér környékén húzódó csatornázási árok végénél négy gyermekhintával, kétszemélyes li­bikókával torlaszolták el az ár­kot. A torlasz nagyon célszerű, de miért nem léceket használnak fel erre a célra, mint a főút­vonalon. Nem tartom helyesnek, hogy a gyerekek kedvenc nyári játéka hosszú időn keresztül he­verjen a hóban, sárban. Lehet, hogy teljesen tönkremegy, hasz­nálhatatlanná válik. Ezeknek a gyermekjátékoknak nem az a rendeltetése, amire használják. Kun Pál Miskolc A télnek még csak az elején járunk, de a hó már munkát adott. A köztisztasági vállalat, aminek feladata az úttestek le- takarítása, véleményem szerint igyekezett is ennek eleget tenni Ugyanezt, sajnos, nem mondhat­juk el egyes bérházak házfel­ügyelőiről. akiknek — tudomá­som szerint — munkakörükhöz tartozik a bérházak előtti Járda letakaritása. Ha le is takarítot­ták. azt csak közvetlen a bér­ház előtt tették, s ott. ahol egy­más mellett több bérház is van egyvonalban, 10—12 méteres sza­Az év októberében a Ben- ke József u. 3. sz. alatt ki­cserélte a csapadékcsatornát a MIK. A munka befejez­tével a kibontott csövet és a törmeléket otthagyták, amit azóta sem szállítottak el. Súlyosbítja helyzetünket, hogy az udvari bejáratnál —, amely mindössze két és fél méter széles — a földet tömörítetlenül hagyták. A munkálatok megkezdése előtt a bérlőket nem értesítették. Sajnos, ennek következtében már egy szomorú eseményt Ha valaki nem ismerné meg a képen látható létesít­ményt, elárulom: a Győri kapui, új szolgáltatóházat kaptam lencsevégre — esti kivilágításban. Amely — mit tagadjam — nem a leggyö- nyörködtetőbb. A Tokaj Ét­terem feliratából csak az „erem” olvasható, míg a földszinti fényképész szövet­kezet ajtaja felett az „oto” felirat virít. Másik oldalt a szabóságnak a felét szintén eltitkolják az új szolgáltató­kombinátot csodálok elöl; hadd törjék a fejüket, vajon mit rejt a titokzatos felirat. kasz kimaradt, „senki földje­ként kezelték. így volt ez a Kő- rösi Csorna Sándor utcai torony­házaknál, vagy például a Kata­lin közben. Lehet, hogy a bérhá­zak közötti járda letakaritása nem a házfelügyelők feladata. Ezt eldönteni az illetékesek fel­adata. Az azonban bizonyos, hogy elesni, balesetet szenvedni az el nem takarított, és lefa­gyott, csúszós járdán, senki sem szeretne. K. J.-né, Miskolc átéltem: a fenti munkálatok miatt kocsimat az utcán kel­lett hagynom, és egy ott parkírozó másik személy- gépkocsi a parton elindult, s összetörte. (Az utcánk eléggé keskeny és lejtős.) Már többször felkerestem személyesen és telefonon a vállalatot, de még csak megnyugtató választ sem kaptam a mielőbbi intézke­désre — írja Kovács János- né, Miskolc, Benke József u. 3. sz. alatti lakos. A létesítményt hivatalosan alig tíz napja adták át, a város felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére. Nem hiszem, hogy a gondos törő­dés, a helyiségek és a tarto­zékok karbantartása, javítá­sa az ünnepélyes esemény­nyel bezárult volna. i Kondi Attila Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFONSZAMA: 18-221 A Mecsek—Duna—Dráva háromszögében — hazánk egyik legtermékenyebb vidé­kén — évente százmilliós károkat okoz a jégverés. Ugyanakkor külföidön, főleg a Szovjetunió déli köztár­saságaiban, igen eredménye­sen védekeznek a jégesők el­len. A szakemberek foglal­kozni kezdtek a kérdéssel, majd gondos előkészítő mun­ka nyomán az illetékes kor­mányszerv határozatot ho­zott: Baranya délkeleti ré­szén állítják fel az első ma­gyar jégelhárító rendszert. A természet vad erőinek „megrendszahályozására” született terv most jutott a megvalósítás szakaszába. Ki­jelölték a jégelhárító rend­szer központját, amely a Tenkes-hegy tetején — 407 méter magasságban *— lesz Az ide vezető utat már meg­építették, s amint az időjárás engedi, hozzáfognak a radar ­Amíg a miskolciak nagy része már kisiskolás korban tudja, hogy egy sor ország vasútja diósgyőri sínen és vasúti kerekeken fut, vi­szonylag kevesen ismerik exportáló szövetkezeteinket. Pedig az évről évre bővülő szövetkezeti, export nemcsak jó árbevételt és nyereséget biztosít, hanem városunk hírnevét, rangját isv növeli. Három szövetkezetnél ér­deklődtünk, hogyan teljesí­tették ez évi exportkötele­zettségeiket, milyen kilátá­sokkal tekintenek 1974 elé. Három év: 73 százalékos növekedés A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet termékeit külföl­dön talán jobban ismerik, mint itthon. Igaz, a belke­reskedelemnek is dolgoznak, s a színházunkkal szemben levő bemutatóüzletükben is árusítják termékeiket, ám a szövetkezetnél készülő kö­töttáru nagyobb része kül­állomás felépítéséhez is. On­nan figyelik majd a lokáto- ros szakemberek a légkört, hogy idejében felfedezzék a kialakuló jégfelhőket. Tizen­két rakétakilövő állomás mű­ködik majd a térségben. A rakétátok a radarközpontból kapják az utasítást a kilö­vésre. A rakéta olyan vegy­szert juttat a felhőbe, amelynek hatására a vízcsep- pek azonnal kristályosodnak és lehullanak, s a melegebb légrétegbe jutva megolvad­nak és eső alakjában érnek a földre. A radarközponl mellett légkörfizikai kutató­állomás is működik majd. A Szovjetunióval történd megállapodás szerint 1974 második negyedében kapjuk meg a korszerű technikai felszerelést, a kilövésekhez szükséges rakétákat pedig folyamatosan szállítja majd a szovjet partner. A rendszer teljes, hatékony működésére földön talál vevőre. A fel­vevő piac változatos, a Ka­nári-szigeteken éppúgy si­kert aratnak a miskolci pu­lóverek, mint mondjuk, Moszkvában. — Az idén talán minden eddiginél nagyobbat léptünk előre, — mondja Jambrik Gézáné, a szövetkezet elnö­ke. — Kimutatásunk szerint 1970-hez képest az idén 73 százalékkal növeltük expor­tunkat. Azt hiszem ez dina­mikus fejlődésnek mondha­tó. Jól jött, hogy egész év­ben felső kötöttárut gyártot­tunk. Tavaly például csupán 6 ezer darab ilyen árucik­ket készítettünk, az idén már 70 ezer darabot! Az utolsó tétel a napokban hagyta el szövetkezetünket. Ha minden jól megy, a jövő évben átvehetik a di­ósgyőri új üzemházukat, s fejlesztik bedolgozó rend­szerüket is. Ez utóbbival kapcsolatban hadd hívjuk fel mi is az illetékesek figyel­mét arra, hogy a szövetke­zetnél 300—400 borsodi nő foglalkoztatására lenne le­1975-ben kerül sor. A bara­nyai „jégernyő” mintegy 150 ezer hektárnyi értékes me­zőgazdasági területnek nyújt védelmet. Felállításának költsége — beleértve a kí­sérleti év költségeit — 33 millió forint. A továbbiak­ban évi tizenötmillió forint­ba kerül a jégelhárító rend­szer működtetése, ami azon­ban csak egy kis része a jégverés okozta károk össze­gének. Az illetékes jugoszláv szer­vek javasolták, hogy teremt­senek együttműködést a ju­goszláv területen már meg­levő és a Tenkesen felállí­tandó jégelhárító rendszerek között. A javaslatot a ma­gyar szervek elfogadták. Ily módon az egymással szom­szédos magyar és jugo­szláv mezőgazdasági körzetek együttes erővel védekeznek majd a pusztító természeti csapás ellen. hetőség. Ehhez azonban nö­velni kellene a forgóalap- támogatást ... Sirauszék, Neckermannék maradnak Szakmai körökben közis­mert, hogy milyen jó kap­csolatot alakított ki a Mis­kolci Textilkonfekció Szövet­kezet a svájci Strausz és a nyugatnémet Neckermann céggel. Az ez évi mintegy 17 millió forintos termelési érték több mint fele export- bevételt jelent. Igaz. az elő­ző esztendőhöz képest az idén némiképpen csökkent az export, ám a szövetkezet jelentős beruházásokat való­sított meg, dolgozói új, kor­szerű gépek kezelését tanul­ták meg, s akadozott az anyagellátás is., — Ráadásul a belkereske­delem részére jelentős meny- nyiségű bébi- és óvodai ru­hákat készítettünk — mond­ja Kmeczkó István műszaki vezető. — A jövő esztendő­re 10 millió forintos expor­tot tervezünk. Legfőbb ve­vőnk ismét a Strausz és a Neckermann cég lesz. Már birtokunkban vannak a megrendelések, a keretszer­ződések egész esztendei, a konkrét megrendelések pe­dig első negyedévi kapaci­tásunkat kötik le. Az idén jó évet zárt az évente 2500—3000 bundát exportáló Miskolci Szűcsipa­ri Szövetkezet. Idei export­feladataiknak már novem­ber 1-re eleget tettek. A Miskolcon készült szebbnél szebb bundák Nyugat-Né- metországban, Belgiumban és Hollandiában öregbítik a szövetkezet dolgozóinak hír­nevét. Nem ilyen rózsás a hely­zet a jövő esztendőt illetően. Hosszú esztendők óta nem fordult elő, hogy december közepe táján ne tudták vol­na. milyen exportmunkák­kal kell a következő évben számolniuk. Sajnos, most ez a helyzet. Az exportot bo­nyolító külkereskedelmi vál­lalat jelzése szerint az ed­dig bérmunkát biztosító kül­földi cégekkel megszakad a kapcsolat. A szövetkezet ve­zetőit ugyan megnyugtatták, hogy munka akad bőven, de egyelőre még keretszerződés sincs a miskolciak birtoká­ban. Remélhetően e hét vé­gére már vátozik a helyzet. NY. L Titokzatos feliratok Radar és rakéta „JégemycT Baranya felett Kinek a kötelessége?

Next

/
Thumbnails
Contents