Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-15 / 268. szám
a miskolciaké a szó Kitört ajtók A városközpontban levő bérházak hatalmas üvegajtói elég gyakran törnek be. Tudjuk, hogy nem kis összegbe kerül az újbóli beüvegezte- íése. A 37., 39. sz. alatti lépcsőház ajtaja hónapok óta' ki van törve. Teljesen felesleges a kaput bezárni, a lakóknak a kapupénzt fizetni, hiszen így is az megy be éjjel és nappal, aki akar. Meg a'hideg idő beállta előtt jó lenne rendbehozni ezeket a kiéért ajtókat és ablakokat. A másik gond: a Kuruc utca számozása még mindig nincs megoldva. Egyes ház- felügyelők kiteszik ugyan a lépcsőház ajtajára a házszámot, s ebből lehet következ- tetani, hogy jó irányba halad-e az idegen (hiszen az itt lakók hazatalálnak), de a sok egyforma bérház között, ilyen körülmények mellett, nehéz eligazodni — írja S. Gy. Kárba vész A Szentpéteri kapuban, a Pozsonyi utca 80. sz. ház mögött, a játszótér melletti aknából több mint egy hete folyik a víz. Alámossa a ház falát, eláztatja a játszótér környékét és utat törve magának, az úttest szélén folyik tova. A vízműveknek szinte naponta szólunk, de nem intézkednek. Nem nézhetjük tétlenül, hiszen tudjuk, hogy bérházaink felső emeletein sokszor alig csöpög a viz, itt pedig kárba vész — hívta fel telefonon szerkesztőségünket Krajcz Dezső olvasónk. (Jármay György rajza) Veszélyes előzés • November 9-én délután Lillafüredre mentünk családommal személygépkocsival. A megengedett sebességgel haladtam, amikor az úttörőház előtt látom, hogy a hátam mögött egy Skoda nagy gyorsasággal közeledik felém. Kétszer is megvillantottam a féklámpát, hogy ezzel őt is lassításra kényszerít- sem, de — ennek ellenére — a járdasziget előtt elém- be vágott, minden irányjelzés nélkül. Ezzel hirtelen megállásra kényszeritett, s talán a véletlenen, s lélekjelenlétemen múlott, hogy nem történt karambol. A kocsi rendszáma IY—37—59 volt. Miért nem vigyázunk egymás testi épségére, miért kell kockáztatni magunk és mások életét ezzel a sokszor eszeveszett száguldással? Dr. Kőnis Mária Miskolc Ezt mondja a jogszabály A BEVONULÁSI SEGÉLY A hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelet szerint a munka- viszonyban álló dolgozó és a termelőszövetkezet tagja, sorkatonai szolgálatra való ■bevonulása esetén, egyszeri bevonulási segélyre jogosult. A bevonulási segély ösz- ezege, ha a bevonulónak olyan gyermeke van, akinek eltartásáról bevonulás előtt maga gondoskodott, a havi átlagkereset 100 százaléka, egyéb esetekben a havi átlagkereset 50 százaléka. A tsz-tagok esetében a segély fix összegű. Az említett rendelet előírja, hogy a bevonulási segélyt a munkáltató, illetőleg a tsz, a bevonulás előtt köteles a jogosult számára kifizetni. Ha a behívott személy a sorkatonai szolgálat alól — bármilyen Oknál fogva — halasztást kap, vagy igény- bevételére nem kerül sor, a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívás esetén azonban bevonulási segély nem illeti meg. Az említetteken kívül a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy — az előírt feltételek esetén — családi segélyt folyósítsanak azon hozzátartozóknak, akiket a sorkatonai szolgálatot teljesítő személy a bevonulást megelőzően saját keresetéből, illetőleg jövedelméből tartott el, ha azok munkaképtelenek és "eltartásra szorulnak. DR. SASS TIBOR Becsületes fiatalok Proks Tamás és Asztalos István, az ózdi 102. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet elsőéves villanyszerelő-tanulói hangversenyről igyekeztek haza a Liszt Ferenc Művelődési Háziból, amikor az úttesten egy aktatáskát pillantottak meg. Kinyitották, s nagyobb összegű készpénzt találtak benne. Azonnal elvitték a táskát a rendőrségre; ott aztán kiderült, hogy ki veszítette el. Jutalmul ötszáz-ötszáz forintot kaptak, de ennél nagyobb öröm volt számukra, hogy szüleik, másnap pedig az iskolában és a műhelyben nevelőik megdicsérték őket. Mindenképpen elismerés illeti a két fiatal magatartását, de azokat is, akik ilyenné nevelték őket. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFONSZAMA: lí-WI Egészséges családi életre neveljük ifjúságunkat! Dr. Schiefner György kórházigazgató a népesedéspolitikai ankétről (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Egészségügyi Szervezők Tudományos Egyesületének ankétjén —, amelyen a különböző szakterületek \ ezető intézményeinek képviselői is ott voltak az előadók sorában — részt vett dr. Schiefner György, Megyei Vezető Kórházunk igazgatója, öt kértük meg: tájékoztassa olvasóinkat a tanácskozáson elhangzottakról, népesedés- poütikánk időszerű problémáiról. — Az ezredfordulóra milyen születési arány elérése kívánatos? — Hazánk lakosságának jelenlegi életkor-összetétele kedvezőbbé kell, hogy váljon az ezredfordulóig. Ebhez — tudományos megállapítás szerint — évi 16 ezrelékes születési arány szükséges. A jelenlegi évi születési arányok — bár az 1962- és mélypontnál jobbak — a kívánt szintet ma is csali mintegy 90 százalékban érik el. Az optimális meny- nyiségi és minőségi reprodukcióhoz tehát — az ankét tanúsága szerint — a 16 ezreléket mérsékelten, de folyamatosan meghaladó élve születési arány szükséges. Ez akkor érhető el, ha azokban a családokban, amelyekben a gyermekáldást egészségügyi okok nem akadályozzák, a három gyermek vállalásának elve megvalósul. Csak ennek az elvnek az érvényesülése biztosíthatja hosszú távon a termelőképes korosztályok és az eltartott korosztályok szükséges arányát. A lakosság reprodukciójának minőségi követelménye ugyanakkor egyértelműen az, hegy az eddiginél mintegy 20 százalékkal magasabb élve születési arányon belül olyan gyermekek szülessenek és nevelkedjenek fel, akik a társadalomnak minden tekintetben hasznos és értékes tagjaivá válhatnak. — Ml az egészségügy feladata ennek megvalósításában? _ A cél érdekében az egészségügyi gondozást már a fogamzás előtt meg kell kezdeni a jövendő anyáknál, s biztosítani kell a terhességük szövődménymentes viselését, a sikeres szülést. Miután az egészséges magMust lett a lébő! Családomnak kedvelt itala a grape fruit-lé — már amikor kapható az üzletekben. Legnagyobb örömünkre a közelmúltban ismét megjelentek a polcokon az ízléses műanyag-flakonok, ám a tartalmuk ezúttal nem a régi. Jómagam a Győri kapui Szuperettben vásároltam 17 forintért egy palack grape fruit-lét, s miután a papírcédulán ez olvasható: „Fogyasztás előtt felrázandó! — nosza jól felráztam, hadd legyen minél élvezhetőbb. Amikor lecsavartam a flakon tetejét, s a zamatos lé — mint a pezsgő, ha pohárba töltik — futott ki a tasakból. S az íze sem volt a régi. Reklamációmra a boltban ugyan visszavették a portékát, ám a többi flakonok — feltehetően hasonló tulajdonsággal rendelkező tartalommal — továbbra is ott sorakoznak a polcokon, s meggyőződésem, hogy nemcsak a Győri kapui Szuperettben, hanem más kereskedelmi egységekben is. S bizonyára akad vevó is, aki — gondolva, hogy a készítmény szénsavval dúsított —, gyanútlanul elfogyasztja a valójában erjedő italt. K. János Miskolc Zökken a kerék A Tanácsház téri villamosmegálló Hunyadi utca felőli részén van egy váltó. Egy idő óta, ha a villamos ezen keresztülhalad, -a közeli lakásokat olyan erősen megrázza, hogy az az érzésünk, mintha örökös földrengés közepette élnénk. Sajnos, ez a rázkódás nagyon rongálja a tévékészülékeinket is. Szeretnénk, ha mielőbb megszüntetnék ezt az áldatlan helyzetet. Horváth Mária Miskolc, Hunyadi u. 4. sz. Sötét ut... Amikor az ember sötétedés után befordul a Téglagyár utcába, ösztönösen körbepillant, hátha a homályban megsejti a „villanyoszlopokat”... No, nem a korszerű ostornyeleket — erre gondolni sem mer a koromsötétben —, csak amolyan hangulatos „kalapos” lámpácskákat, mécsesfényeket, a század első felének közvilágítási faoszlopait... De hát ez hiú reménynek bizonyul. Kivilágitatlan utca ez, itt sötétedés után — sötét van. Kis utca, sötét utca — vehetnénk tudomásul közönyösen. Igen ám, de Diósgyőr e félreeső helyén áll a 100-as számú Pataki István Szakmunkásképző Intézet és a 116-os számú szakmunkásképző intézeti kollégium. A minap a kollégiumban jártam. A szobákból kiszivárgó neonfények óvön körbefogták az épületet. Bent pedig panaszkodtak a tanárok, a diákok: a közvilágítás hiánya miatt. Az utóbbi időben elszaporodtak errefelé a huligánok, a „iejmolók”, azok a garázda elemek, akik elfogják a magányos fiatalokat és a sötétség leple alatt egyszerűen kifoszt,ják őket... Ezért itt vacsorázni is veszélyes. Mert nem a kollégiumban étkeznek, hanem egy száz méterrel arrébb eső épületben. A kollégium vezetősége egy évvel ezelőtt levélben kérte fel a terület kezelőjét, a Lenin Kohászati Művek Igazgatóságát. majd a közvilágítás üzemeltetőjét, az ÉMÁSZ-t: világítsák ki az utcát! Az ÉMÁSZ-nak erre nincs pénzügyi kerete, a felelősséget az LKM-re hárították át. Az LKM illetékesei ugyancsak az anyagi eszközök hiányára hivatkoztak. A kollégium lakói a sötétben azóta is félnek. A Téglagyár utca kivilágitatlan maradt... zat világra jöttének feltételeit biztosítjuk, kellő gondoskodás szükséges az újszülöttkor, a kisgyermekkor, a gyermekikor egész idejére is. Ehhez hozzátartozik az is, hogy egészséges életvitelre neveljük az ifjúságot. Ennek első fázisa az egészséges családi életre való nevelés. Ez nem csupán egészségügyi feladat, de — elsősorban! — a családi nevelés, és csaknem azonos felelősséggel, a pedagógia feladata is. Velük szoros együttműködésben kell az egészségügyi ágazatnak ellátnia a családi életre való felkészítést. — A legközelebbi tennivaló? — A házasulni szándékozók felkészítése a harmonikus és egyben a társadalmi elvárásoknak is megfelelő családi életre. Értem ez alatt a házasságkötés előtti tanácsadás megszervezését, annak kellő tartalommal való kitöltését. Szakigazgatásunk rendezvénysorozatokon készíti fel erre az orvosokat. Javítanunk kell a terhesség korai időszakával kapcsolatos orvosi felügyeletet is, és ebben a házasságkötés előtti orvosi tanácsadásnak komoly szerep jut, mivel a fogamzást közvetlenül követő időszak egészségügyi problémáira az eddigieknél több gondot kell fordítanunk. Bebizonyított tény, hogy a megszületendő gyermek sorsát a terhesség első három hónapjának történései döntőbben befolyásolják, mint a már jelenleg is szoros orvosi felügyelet alatt töltött második és harmadik terhességi harmad eseményei. A terhesség első három hónapjában érhetik a magzatot súlyos károsodások már azáltal is, hogy a leendő anya jövendő gyermekére károsan ható gyógyszereket szed, esetleg röntgenvizsgálatokon megy keresztül, vagy nem kívánatos fizikai, kémiai behatások érik: dohányzik, szeszes italt fogyaszt vagy fizikai ártalmaknak van kitéve. Tehát az első harmadban szükséges az eddiginél közvetlenebb gondozás alá vonni a terhes anyákat, hogy a biológiailag teljes értékű újszülött-hányad növekedjék. A terhesség második és harmadik harmadában bekövetkezhető nem kívánatos szövődmények szakszerű elhárítására az egészségügyi hálózat felkészült. Ugyancsak felkészültünk a magas szintű intézeti szülés vezetésére, s javultak feltételé- ink az újszülött- és csecsemőkori megbetegedések eredményes leküzdésére. Erőteljesen fejlődik a gyermekszakorvosi hálózat, városunkban ezen a téren az ellátottság kiemelkedően jó. A gyermekkor és serdülőkor egészségnevelési feladatainak megoldása azonban az eddiginél intenzivebb és koordináltabb tevékenységet igényel. — Mi a feladata a xuál-pedagóeriának ebben az együttműködésben? — Megítélésünk szerint: fel kell számolni az álszenteskedő, álszemérmes nézeteket mind a családon, mind az iskolán belül. Természetesen nem azzal a céllal, hogy szexuális szabadságot propagáljunk, hanem tudatosan és következetesen azért, hogy az ifjúságot egészséges családi életre neveljük — fejezte be a tájékoztatást dr. Schiefner György igazgató. Rt £• A miskolciak is kedvelik Sziráki kolbász Nagyon megszerették a miskolciak a sziráki kolbászt. Már akik hozzájutottak. Mert egyelőre kevés az a száz sertés, amit hetente feldolgoznak a borsodsziráki Bartók Béla Tsz sajószentpéteri húsüzemében. A húsüzemet egyébként az elmúlt év júliusában hozták létre, több, eddig más célra használt épület átalakításával. A tőkehúst a tagok között értékesítik. a töltelékáru hetven százalékát Miskolcra szállítják, de kapnak belőle még a kazincbarcikaiak és a sajó- szentpéteriek is. — Az a kimondatlan vád ért bennünket, hogy ipari szövetkezetté válunk — mondja Ráki Ferenc tsz- elnök. — Ezért is fejlesztettük fel az egyesülés után a sajószentpéteri Űj Élet Tsz húsüzemét, amely naponta csak 3—4 sertést dolgozott fel. Legnagyobb gondunk, hogy nincs korszerű sertéstelepünk. Egy év alatt így is le tudunk vágni 5—6 ezer sertést. Ebből 1500 süldőt, malacot a tagok otthon hizlalnak meg, aztán visszavásároljuk tőlük. Így a sertés- tenyésztés ráfizetéses, jóllehet a húsüzem nyereséges üzem. De mivel a jó húsellátás országos érdek, kötelességünknek érezzük továbbra is fenntartani, legalábbis a miskolci húskombinát átadásáig. Termékeinkért sorba állnak. Még Ozdról is eljönnek a sziráki kolbászért. A legszívesebben nem is hagynák megérni, kivennék a füstölőből — de a minőségre ügyelnünk kell. A legnehezebb elosztani az árut, mert legalább 25 cég ostromol bennünket. Sajó- szentpéter és Kazincbarcika minden segítséget megad, hogy húsboltokat létesítsünk náluk. A szállítással nincs gondunk, mert idejönnek a kész áruért. Persze, később szeretnénk egy hússzállító kocsit venni. — Mi a siker titka? — A házi készítésű hurkának, kolbásznak nincs párja. Nincs ebben semmi ördöngösség. Tiszta sertéshús megy bele. Elég erősen fűszerezzük. mert a többség így szereti. Vannak, akik azt mondják, kár, hogy csíp egy kicsit, mert így a gyerekeknek nem vihetnek, de hát mindenki szája íze szerint nem lehet kolbászt gyártani. A húsüzemnek több specialitása is van. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat — főleg húsvét előtt — bejelenti igényét főzött kolbászra, füstölt csülökre, kötötzött sonkára és az úgynevezett parasztsonkára. Forgalomba hoznak régi receptek alapján készített cigányszalonnát és füstölt májas árukat is. B. Gy.
