Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-12 / 265. szám

Ötvenötezer ember konyhája Téli gondok a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalóinál sfe A közös konyhára készül (Kerényi László felv.) Felvételi vizsga a Képzőművészeti Főiskolán ötvenötezer ember. Egy te­le stadion éhes ember. A szemnek is sok, a közleke­désnek gond. Hát még ha jól is kell lakatni őket! Pe­dig kell, mert ennyien étkez­nek naponta a Bükkvidéki Vendéglátó 58 éttermében. A téli gondokról tájéko­zódtunk Koltai László igaz­gatónál. — Meghatározó profilunk az üzemi étkeztetés. A leg­nagyobb gondot az a 10—12 étterem okozza, amelyek a téli időszakban olykor nehe­zen megközelíthetők, vagy éppen megközelíthetetlenek hosszabb-rövidebb ideig. — A nyersanyagszállítás? — A szállítás. Egyetlen megoldás — és ez már be­vált gyakorlat nálunk —, hogy növeljük ilyenkor a raktárkészleteket. Ami több­letkiadást ez jelent, azt vál­lalnunk kell. A másik téli gond, hogy ugyanolyan változatosan kell főzni télen is, mint nyáron. Talán meg fog lepődni, de télen mi több vitamint adunk, mint nyáron, hiszen akkor más forrásokból is vi­taminhoz jut a dolgozó em­ber. Gyümölcsöt eszik, zöld­paprikát tesz a zsíros ke­nyérre. Megállapodásunk van a hűtőiparral; 1972-ben pél­dául a téli, kora tavaszi hó­napokban 111 tonna mély­hűtött árut vettünk át. Két­szer annyit, mint az év töb­bi hónapjaiban. — A Bükkvidéki Vendég­látó a megye, ezen belül A Balatoni Halgazdaság, a Magyar Horgászok Országos Szövetségének támogatásával, az idén is nagy mennyiségű előnevelt ponttyal, süllővel és busával gyarapította a magyar tenger nemeshal-ál- lományát. A pontytelepítés a somogyi halastavak őszi le­halászásával nemrégen feje­ződött be. Az idén 11 vagon, Miskolc legnagyobb családú háziasszonya. Mit tanácsol télre a háziasszonyoknak? — A család szónak örülök. Magunk miatt. Csaknem két­ezren dolgozunk a vállalat­nál. A dolgozóink közül 1006-an törzsgárdatagok. Ez sokat megmagyaráz az ered­ményeinkből. És hogy mit ajánlunk a háziasszonyok­nak? Egyszer beszélgetés közben, enyhe túlzással, azt mondtam, hogy én még meg­élem azt az időt, amikor konyha nélküli lakásokat is építenek. Tény, hogy egyre kevesebb az olyan háziasz- szony, akinek a munka mel­lett ideje és ereje van a ha­gyományos főzéshez. Azt a lekvárt, amit valaha egy éj­szakán át kavartak, ma meg­vesszük a boltban. A télen szükségszerűen elszegényedő .piac pótlására a hűtött áru és konzerv jelent megoldást. Különben mi magunk is ál­lítunk elő félkész és kész konyhatermékeket, amit át­adunk a kiskereskedelem­nek. Üttörők voltunk ebben, akkor sem hagytuk abba, amikor ráfizetéses volt Azt hiszem nagyon sok igazi há­ziasszonynak segítünk ezzel. — Beszéltünk a télről. Jó­soljunk december 31-re is? — Tavaly az évet 277 mil­lió forintos forgalommal zár­tuk. Ehhez járul még a köz­ponti kiegészítés. Idén a 306 millió forintos forgalmat ter­veztük. Nem jóslás, hanem becslés: elérjük a 309 millió forintot. B. G. egyenként átlag 25—30 de- kás ponttyal növelték az ál­lományt. Az őszi busatele­pítés 3 vagonra tehető. A magyar tenger repre­zentatív halfajának, a fogas süllőnek az állományát is minden évben számottevő anyagi áldozattal gyarapít­ják. Ezenkívül 12 mázsa an­golnaivadék került a tóba. Timföld — bauxit nélkül Lengyelonszágban eddig netm sikerült bauxitot talál­ni. így hiányzik a timföld- gyártás hagyományos alap­anyaga, timföld híján pedig nincs alumínium, ami nélkül nem létezik korszerű ipar, sőt ma már a mindennapos élet is elképzelhetetlen. Ezért kezdett keresni jó három év­tizeddel ezelőtt a Krakkói Bányászati és Kohászati Fő­iskola 6zilikátkómiai tanszéke olyan eljárást, amellyel eset­leg bauxit nélkül is lehet timföldet gyártani. Magyarországon három év­vel ezelőtt a Tatabányai Szénbányák szakemberei a szénbányászat eddig nagy­részt hulladékként kezelt melléktermékeinek hasznosí­tására kezdett különféle módszereket keresni. A két kutatást egymástól függetlenül, egymásról nem is tudva folytatták, és jutot­tak el egy-egy olyan techno­lógiai felfedezéshez, amely­nél a timföld előállításához nincs szükség bauxitra. Az új módszerrel pernyé­ből, salakból, a meddőhányók anyagából és különféle agyagásványokból kitűnő tim­földet leb,et előállítani. Az „alapanyag” 25 százalékából lesz timföld, de a többi há­romnegyed része sem megy veszendőbe, mert abból igen jó minőségű cementet készí­tenek. A Magyar Képzőművésze­ti Főiskola felvételi vizsgát hirdet rendkívüli rajztanár­képző tagozatán mindazok számára, akik kétéves peda­gógiai gyakorlattal, általános iskolai rajztanári oklevéllel, illetve a Képzőművészeti, vagy az Iparművészeti Főis­kolán négy érvényes félév­vel rendelkeznek. Ugyancsak felvételt hirdet a főiskola a tárgyrestaurátor szak levele­ző tagozatán mindazok szá­mára, akik kétéves múzeumi tárgy-restaurátor (kerámia, fém, csont, bőr, stb.) gyakor­lattal, középiskolai végzett­séggel, szakmai alapfokú tanfolyammal vagy főiskolai végzettséggel rendelkeznek. A jelentkezési korhatár 45 év. A felvételi vizsgák ideje: 1974. január 2, 3 és 4. A jelentkezéseket novem­ber 15-ig kell a főiskola rek­tori hivatalába benyújtani. Bányászújítók tanácskoztak A Borsodi Szénbányák igazgatósága és szakszerveze­ti bizottsága november 14-én délelőtt 9 órakor a vállalat székházának első emeleti ta­nácstermében rendezi meg az újítók tanácskozását. Ezúttal választják meg az iparág újí­tóinak tanácskozásán a vál­lalatot képviselő küldötteket és átadják a Kiváló újító ki­tüntetéseket. nyugdíjügyek a bírtsápk előtt Mint ismeretes, a társada­lombiztosítási bizottságok ha­tározatai ellen városunkban, illetve megyénkben is a te­rületileg illetékes járásbíró­sághoz fordulhatnak kereset­tel az elégedetlen nyugdíja­sok. A felmérések szerint az elsőfokú bíróság előtt tár­gyalt nyugdíjasügyek száma egy év alatt nőtt, míg az igénylő keresetének helyt adó ítéletek száma csökken. Ugyancsak csökkenés tapasz­talható a másodfokú bírósá­gon tárgyalt ügyeknél is. Gépgyári véradók November 5—6. és 8-án véradónapokat szerveztek a Diósgyőri Gépgyárban; 582 dolgozó jelentkezett önkén­tes véradásra. A háromna­pos akció eredménye: 189 liter életmentő vér Ne törje össze, dobja el! es ne Cserélje ki Halak a Balatonban Elfásulhat-e az orvos? Medikus ismerősöm beszélte. — Műtős voltam a középiskolái szünidő­ben. Magam próbájaként; vajon bírom-e a kórházi légkört, a betegség, a szenvedés látványát?... Az osztályon a kezembe ad­tak egy fehér pelenkába csomagolt vala­mit. Vigyem a proszektúrára. Csak fogtam a könnyű kis batyut és nem akartam hin­ni: nemrég még meleg testecske volt dobo­gó szívvel az a valami, ami most a tenye­remben dermedt. Aztán félni kezdtem. Meg­magyarázhatatlan félelemmel. Ez volt az első találkozásom a halállal. Azt hittem, sohasem fogom megszokni... — Aztán már mint medikus kerültem a kórházba. Nyári gyakorlatra. Az osztályon volt egy nyolcágyas kórterem. Hetven év körüli bácsi feküdt az egyik ágyon. Nagyon beteg volt és nagyon tréfás kedvű. A vizi­tek hangos hahotába fulladtak, amikor rá­került a sor a vizsgálatnál. Oly erősen hitt a gyógyulásban, hogy az egész kórterem a hatása alá került. Tartotta a lelket be­tegtársaiban is... Még ott voltam, amikor összeroppant. Mosoly és könny fagyott az arcára... * Elfásulhat-e az orvos, ha gyakran talál­kozik a halállal?— A kórteremben csend van. Csak a sípoló- kapkodó lélegzet hallatszik az infúziós ké­szülék mellől. A paplan alatt szinte eltűnik a törékeny test. Csak a körvonalai sejlenek, amikor megremeg. Idős orvos hivatása alázatával hajlik a haldokló néni fölé. De arca szenvtelen. El­igazítja homlokán a verejtékes tincset, pul­zust számlál, szívhangra figyel. Injekcióstű villan — könnyíteni a lélegzetet. Percekig úgy tűnik, visszafordítható minden. Az or­vos mélységes élet-tisztelete önnön szemét, tapintását, fülét csalja meg. Senkije, sem­mije ez az asszony. De most — minden idegszála érte feszül. A betege. Egy betege. Haldokló beteg. .. Sokadik, akinek agóniá­ja fölé rezzenetlen arccal hajol... A folyosón törnek cserepessé vonásai. * De hát ki látja az orvos arcát — amikor kimegy?! RADVÁNYI ÉVA Régi, használhatatlan TV-készü lékéért november 12-től december 22-ig — új készülék vásárlása esetén — a kis- és középképernyősökért 300 Ft-ot a nagyképernyős készülékekért 500 Ft-ot adunk, illetve a vásárlási értékbe beszámítunk Miskolcon és a megye területén levő — tv-készüléket árusító — műszaki és iparcikk boltjainkban! BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT /

Next

/
Thumbnails
Contents