Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-06 / 261. szám
Szerkeszti Varsányi Zsuzsa Miskolc, László Jenő utca 95. Vendégségben Lengyeléknél — Nem ősz ez, csak poros — kacsint János bácsi, amikor almát kínáló kezéről hajára téved a szemem. — Fiatal vagyok én még! Április 20-án múltam hatvan. Nevet, de a szeme komoly marad. Huszonöt év — egy kenvéradó! — Tán nem is élt még, amikor én már fát vágtam a Bükkben. A háborúban meg ecetet árultam. A Búza téren volt egy ember, aki egy kiló cukorért tíz liter ecetet adott. Ezt elvittem Szerencsre, ahol egy liter ecetért huszonöt kiló cukrot kaptam. Tudja, mi az az infláció? Vasércet pakoltam, mikor a fiam született, de vele együtt jött a felelősség is, pénzt kellett keresni! Visszatértem alapszakmámhoz. Kőműves vagyok. Éppen huszonöt éve dolgozom a BÁÉV-nál. — Az eredeti szakmában? — Most művezető vagyok. Olyan, mint az isten báránya. Azon csattan minden ostor! Na, ne vegye komolyan, viccelek. Mi szüljük meg a tervezők által elkép- zelteket. Éppen most készültünk el az új gyógyáruraktárral. A Földes Gimnázium háta mögött. Szép, masszív vasbeton épület. Öröm nézni, engem mégis elszomorít egy kicsit. Ez volt az utolsó munkám. Helyet kell adni az ifjúságnak. Tudomásul kell vennem, hogy az idő lejárt. Nem is nagyon ágáltam, de a pénz az pénz, s a kislányom még csak most fog érettségizni. Tovább akar tanulni. Éva terve — Még nem tudom, hová jelentkezem — pirul el Éva, a negyedikes gimnazista. — Ésszerűbb lenne az építő- mérnöki, de én geofizikus szeretnék lenni. Oda viszont csak ötöt vesznek fel egy évben. Az átlagom 4,7. Matek és fizika előkészítőre is járok, meg fogom próbálni. — Az udvaron láttam az épülő házat. Nagyon szép lesz. Garázzsal, manzard- szobával, napos terasszal a város felé. Neked készül? — Nem. Az enyém ez a szoba lesz, ahol most Feri bátyám meg a felesége lakik. Azt a házat ők építik. 0 tervezte, és apuval ketten csinálják. Feri építésztechnikus, rajzot, anyag- és szakismeretet tanít a 114-es ipari szakmunkásképző intézetben. — Kétévi munka van már benne, meg kétszázezer OTP- kölcsön. Ha minden jól megy, jövő ilyenkorra beköltözünk — mondja az adminisztrátor feleség, és közben a gondosan sorba rakott számlákat nézegeti. „Mi mindio doboztunk” — Gyűjtik? — Muszáj. Volt már eset, hogy bizonyítanunk kellett, nem loptunk se téglát, se deszkát. Irigyek az emberek! — Az út, egészen a Dózsa György úttól idáig, rettenetes állapotban van. Hogyan tudták felhozni az építőanyagot idáig? — Nehezen. De ha már az útnál tartunk, az a baj, hogy ha eső van, ide se postás, se taxi, se mentő nem tud feljönni. Minden elakad. Mi is térdig járunk a sárban. A motorral csak a járdán tudok menni. Épp most büntetett meg a rendőr. Megcsinálták a szennyvízcsatornát, minden család kifizette érte a hatezer forint közműfejlesztési hozzájárulást, de azóta még rosszabb az állapot. Ha nyögve is, de szívesen fizetnénk újabb hatezrest egy jó útért. — A másik nagy probléma a telefon — folytatja a mama. — Nagy hibát követett el a posta, amikor a környék egyetlen nyilvános telefonját bevitte egy magánházba. Ott meg nem szeretik, ha valaki este nyolc után bezörög. Meg sokszor nincsenek is otthon. És innen messzi van a város, ha baj van. Vissza kellene állítani a nyilvános fülkét! — Szidom a postát, pedig magam is ott dolgozom már 1942-től. Az új, kiliáni postán vagyok főellenőr. — Meg itthon! — szólal meg a családi kórus. Biztosan nagyon jól érzi ott magát, mert mindig későn jön haza! — No persze, mert útközben kell vásárolnom. Itt, az utcán csak egy kis fűszer- meg tejbolt van. Nem kapok meg mindent, a városból kell cipekedni. No de már megszoktuk. Mi mindig dolgoztunk! — Igen! — bólint rá János bácsi. — Mindig. VARSÁNYI ZSUZSA A nikkel veszélyes! Philadelphiában, az egészségügyi központban kísérleteket végeztek, és bebizonyították, hogy a bőrbetegségek legalább 5 százalékánál a bőr károsodását olyan tárgyak érintése okozza, amelyek nikkelt tartalmaznak. Az Egyesült Államokban széles körben használják ezt a fémet, karórákat, tűket, bizsukat, emléktárgyakat, sőt pénzérméket is készítenek belőle. A philadelphiai toxi- kológusok ezért úgy vélik, hogy a jövőben sokkal figyelmesebben, gondosabban kell egyes tárgyakat előállítani, nehogy bőrbajt okozzanak. „Jött valakim, aki nem volt idáig - Felém rajzó bomlott vágyakkal telten .. Ingruhák és fériiingek Az 1974-es készruha-divat láthatólag visszatér a természetes anyagokhoz: a legtöbb bemutatott modell pamutból, vászonból és selyemből készül. A Porte de Versailles-! divatbemutatón, amelyen a kreátorok az 1974. tavaszi-nyári kreációkat vonultatják fel, a vászon és a selyem volt az uralkodó anyag. A bemutatott modellek arról tanúskodnak, hogy a jövő évi tavaszi divat rendkívül nőies lesz. Továbbra is uralkodó az ingruha, a nadrágkosztüm és a háromrészes kompié. Az ingruhák egy része plisszírozott, más része egyenes szabású. A divat- bemutatón néhány újfajta blúzmegoldást is felvonultattak, és ismét felújították a tengerészdivatot. Ami a férfiing divatját illeti, a francia divattervezők láthatólag új szabással és új anyagokkal kísérleteznek. Az anyagok általában puhábbak, mint a tavalyiak, a szabás kissé karcsúsított, a gallér magas, hosszú, szétálló hegyben végződik, ez illik a divatos nagy nyakkendőkhöz. A legkeresettebbek a széles csíkozású és a különböző színű kockás ingek. Ünnepélyes alkalmakra általában erősen plisszírozott, alakra szabott és fényes anyagból készült inget viselnek. Életkor és alkotóerő Lengyelországban megvizsgálták a különböző iparágakban dolgozó kiváló feltalálók és újítók személyi adatait és kiderült, hogy a legtöbb feltaláló a 31—35 évesek korcsoportjába tartozik. Utánuk a 36—40 évesek, majd a 26—30 évesek következnek. A feltalálók és újítók több mint 55 százaléka 26 évesnél idősebb, de 40 évesnél fiatalabb. Gyönyörű ám a mi nyelvünk, ha kedve tartja, így becéz: kismama. Próbáld tovább a szót: kicsi anya. Mottóul Kaffka Margit verséből idéztem, hiszen a világ legnagyszerűbb felfedezése ez: „Jött valakim, aki nem volt idáig.” A Csabai kapui rendelő- intézet alagsorában, a nőgyógyászati rendelés folyosóján állva jutott eszembe a vers. Ügy kaptam ajándokul tőlük. Tőlük, a kismamáktól. Aztán láttam a csodálatos élmény forrását, a gépet. Világított a kismama óriásra nyílt szeme: — Hallottam. Értitek? Hallottam. Ügy, mintha itt tartanám a kezemben. Csak vert a kicsi szíve, dobolt nekem ... A többiek hallgatták őt, a boldogot. A gép neve: Baby Dop. Ára huszonkilencezer forint. Korábban is használták, de csak kórházakban. Egy hónapja sincs, hogy használják a Csabai kapui SZTK-ren- delőintézetben is. Álltam a nőgyógyászat alagsori folyosóján, ahol bizony idegen a Jiérfi, miatta suttogóbb a szó: — Nem, ezt nem lehet elmondani. Tudom, hogy gyerekünk lesz, várjuk, készülünk, de hallottam a szívét, ahogyan dobog. Értse meg... Nincs ennél csodálatosabb... — Én legszívesebben visz- szabeszéltem volna neki. Megkérdeztem volna, hogy ízlett-e az ebéd, fiam? Oly«« közel volt így. Ezt csak anya érti... ■ ■ Dr. Sass hajós főorvos: — Nekem, az orvosnak i» nagy élmény ez a készülék. Látni azt, ahogyan a kismama erre a csodálatos hangra figyel. Orvosnak legnagyobb ünnep az élet, nőgyógyásznak a születés. — Mit tud a készülék? — Kis energiájú, nagy frekvenciájú ultrahangot állít elő. Nem a hangot, hanem a szív mozgását észleli. Ezt halljuk hangként. — Dobog a magzat szíve? — Igen, dolgozik az a kis ember. Az orvosnak ez a műszer feltétlenül nagy segítséget jelent. Pontosabb tájékozódást nyújt a magzat állapotáról. Kilenc-tizenkét hetes terhességnél 15 százalékban már hallható a szívhang. A 13—16 hetes terhességeknél 50 százalékos eredménnyel keressük így a szívhangot. Persze, lehetne beszélni a kórházi hasznáról, hogy a szülőszobában szülés közben is ... — És a betegek? — No, nem betegek. Tudom, hogy nem az orvos véleménye a fontos, nem a gyógyászati lehetőségekre kíváncsi. Tény: Szegeden, ahol dolgozni kezdtek ezekkel a készülékekkel, feljegyeztek olyan eseteket, amikor a kismama a terhesség megszakítása miatt kért orvosi vizsgálatot, de amikor meghallotta a gyereke szívdobogását, elállt a kéréstől. Gyönyörű hatalom ám az a kis tik-tak... Ketten topogunk az előcsarnokban. Egy lobogó hajú fiatalember már a második cigarettára gyújt gyufa nélkül, hogy ki ne fogyjon a szájából a nyugtalanságot elűző füst. Aztán kijön az asz- szonyka, szinte szaladva megy elé. És hallom: — Képzeld! Hallottam. Érted? Hallottam!... Mennek az utcán, egymáshoz hajolva, és talán arra az előbb hallott csodálatos ritmusra lépnek. BARTHA GABOR Wroclawban járt a Manézs Október huszonnegyedikén kezdődött és egy hétig tartott a IV. nemzetközi egyetemi és főiskolai diákszínjátszó fesztivál Wroclawban. A seregszemlén részt vett a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház Manézs Színháza. A színjátszók vezetője Lengyel Pál. ö beszél lengyelországi élményeiről : — Részvételünk nem azonos a szerepléssel, mi „csak” nézői voltunk az előadásoknak. Jutalomét? Mondhatjuk így is. Az együttes költségeinek felét a művelődési ház fizette, abból, amit az eddigi versenyeken nyertünk. Engem pedig a fesztivál hivatalos vendégeként fogadtak. Hazánkat a szegedi JATE színjátszói képviselték a Petőfi rockkal, és sikerük volt. A nagy előadás előtti esten a külvárosban bemutatták műsorukat, s a jó szereplés híre alig huszonnégy óra alatt végigseperte a várost, megindult a roham a szegedi jegyekért. Teltházas előadás, a közönség végig „vette a lapot”, együtt énekelt a magyarokkal. A Petőfi rockot rögzítette a wroclavi TV is, s a szegediek ott maradtak egy nagyobb lengyelországi turnéra. összesen huszonnégy együttes lépett pódiumra, jfc A wroclawi színjátszó- találkozó érdekes plakátja. a város kilenc színhelyén. Főiskolai aulában, iskolai kistermekben, hagyományos nagyszínházban, kamarszín- házban meg játéktéren. És minderre a zsúfoltság volt a legjellemzőbb. Volt olyan játékszín, ahová 150, de volt olyan is, ahová csak ötven szerencsés fért be. Az érdeklődők száma meg öt- és nyolcezer között. Kicsit túlméretezték a fesztivált lengyel barátaink a lehetőségeikhez képest. Mi végignéztünk csaknem minden előadást. A véleményem? Mindig úgy képzeltem az ilyen nemzetközi seregszemlét, hogy a meghívott színjátszók olyan produkciókkal lepik meg a Nagyérdeműt, amelyek a nyelvi nehézségeken túllépve, mindenki számára közérthetőek. Talán kettő volt ilyen. Két éve is voltam Wroclawban, s az akkori fesztiválhoz viszonyítva most nemcsak a közérthetőségi szint, hanem a színvanalesés is óriási. Az amatőr diákszínjátszás színvonala esett, vagy csak a válogatás volt rossz? Két éve is sokat kellett „diétázni”, sok olyan játékot végignéztünk, ami nem jelentett igazi élményt, de azért akkor legalább minden ik- szedik előadásra jutott egy élményszámba menő. Hogy miért volt érdemes mégis? A Manézs-tagság többsége először járt nemzetközi fesztiválon, először érték ilyen impressziók, először volt lehetőségük kitekinteni a világba egy szélesebb ablakon keresztül. % A legjobb szakács Az ausztráliai Brisbane városában nemrég versenyt tartottak a legjobb szakács címért. A fődíjat John Ko- koren nyerte el. Amikor a díjat átnyújtották neki, elmondta, hogy ő egy mező- gazdasági üzemben dolgozik, ahol ételeket készít — a malacoknak ! Zene a klinikán A lipcsei Robert Koch Klinikán megállapították, hogy megfelelő zene alkalmazása csökkentheti a fájdalmas műtétekre készülő betegek szorongását és félelmét. A megfelelő módon kiválasztott zene sugárzását más nyugtató eljárásokkal kötik össze. A zenét a beavatkozás közben sugározzák. Ilyenkor elengedő a helyi érzéstelenítés. Szívhangok
