Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-06 / 261. szám
------v! Uáll'i "'y««*#«. * A régi közvágóhíd és az új húskombinát Az egyik 1892-ben épült, a másikat 1975-ben avatják. Ha sietnek az építők Félidőben a „leg“-ek gyára Az első kapavágás 1971. április 5-én történt, az utolsó simításokat 1975 tavaszára tervezik. Most a félidőnél tart a húskombinát építése. A munka látványosabb része már a végéhez közeledik, állnak az épületek, de a neheze, a gépek szerelése még csak most kezdődött el. A felsőfokhoz szokott olvasót nehezen hatják meg a „leg”-ek, de a miskolci a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb húsipari beruházása, s a modern üzem megfelel a legszigorúbb higiéniai előírásoknak is. A több mint nyolcszázmillió forintos beruházás magja a 126x48 méter alapterületű, kétszintes üzemépület, amelyben helyet kapnak az állatvágás és a húsfeldolgozás korszerű eszközei. Az automata húsgyár teljesítménye kétszáz sertés és harminc marha óránként. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a régi — még 1892- ben épült, s ma is álló — közvágóhídon a századforduló táján egy év alatt termeltek annyit, mint ameny- nyit az új üzemben fognak majd egy hét alatt. Kotró helyett — műszerek A kéményseprő szakma jövője Budapesten rendezték metr a kéményseprők II. országos tanácskozását. A szakma vállalatai, az ÉMV-hez tartozó számos iparvállalat és kutatóintézet vezetői és képviselői két napon át tanácskoztak egy ősi foglalkozás, illetve szolgáltatás jelené- női és jövőjéről. A konferencián előadóként, illetve felkért hozzászólóként részt vettek megyénk kéményseprő vállalatának vezetői, dr. Majoros Barna igazgató és Viszokai Tibor főmérnök is. őket kérdeztük: miről volt szó a Technika Házában, mennyiben befolyásolják az rt‘ elhangzottak a szakma fejlődését? Tüzeléstechnikai szakemberek A szénhidrogének (gáz, olaj) alkalmazása a tüzelésben — forradalmasította a kéményseprő szakmát. Nincs messze az idő, amikor nem kéményseprőkről, hanem tüzeléstechnikai szakemberekről beszélünk majd. A gáz- és olajtüzelésű berendezések vizsgálata, ellenőrzése, az egyre növekvő számú szakvéleményezés ugyanis elképzelhetetlen műszeres mérések nélkül. Ez viszont technikusi szintű tudással rendelkező szakembergárdát tételez fel. Ezért is foglalt állást olyan értelemben a budapesti konferencia, hogy a kéményseprő vállalatok nevét meg kell változtatni (valószínűleg Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Vállalat névre). Levegőtisztaság A szakemberek felkészítése a nagyobb feladatok elvégzésére Miskolcon is megkezdődött. A megyei vállalat jelenleg 50 ezer forint értékű műszerparkkal rendelkezik, melyek használatára tanfolyamokon képezik ki a kéményseprőket. Budapest rövidesen műszeres mérőkocsikat is kap, s ezekből legalább egy — remélhetőleg — városunknak, illetve megyénknek is jut. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel a kéményseprő vállalatok a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepet kapnak a levegőtisztaság-védelmi feladatok elvégzésében is. Miskolc levegőjét például mintegy 100 ezer háztartási, s több száz ipari kémény szennyezi, a porról nem is beszélve. A levegőtisztaságvédelmi feladatok kidolgozásában élen járunk; Viszokai Tibor főmérnök dolgozta ki azt a tervezetet, amely más vállalatnak is útmutatóul szolgál majd, s amellyel az ÉVM is egyetért. Noha a miskolci vállalat viszonylag jól el van látva műszerekkel, ezek mennyisége mégis kevés. Talán változtat majd a helyzeten, hogy január 1-től a kommunális és szolgáltató vállalatoknál új szabályozó rendszer lép életbe. Ez megszünteti a vállalatok nyereségérdekeltségét, s így a szolgáltatás színvonalának emelését, a fejlesztési lehetőségek bővítését eredményezi. Kéménygondok A fővárosi konferencián nem véletlenül jelent meg egy sor kutatóintézet s építőipari vállalat. Sok gondot okoznak ugyanis a kémények. Kiderült, hogy szerte az országban a szénhidrogénekkel üzemeltetett üzemi berendezéseket a hagyományos tüzelési módra épített kéményrendszerekbe kötötték be (más nem volt). Ezek azonban nem alkalmasak gáz- és olajtüzelésre. Hasonló a helyzet a napjainkban sokszor emlegetett termoforkéményekkel is, amelyeket az egész ország a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyáregységétől kap. A konferencián kiderült: nem felelnek meg a követelményeknek. Ny. L A DH várospolitikai fóruma • Nyáron egyszerűbb • Hol sportoljon a fiatal? • Fedett uszoda A futballpálya nagyságú csarnok mellett korszerű, háromszintes szociális épületet emelnek. A kombinát legmagasabb létesítménye a nyolcszintes irodaház lesz. A környezetvédelmet (csúcs- időszakban 215 köbméter szennyvíz termelődik) önálló víztisztító telep biztosítja majd. A húskombinát avatására még jó másfél évig kell várni. A mielőbbi átadás most azon múlik, hogy mennyire sietnek az építők, és menynyire nem siet a tél. Ha még a nagy fagyok beállta előtt tető alá, fűthető épületbe kerülnek a szerelők, akkor már biztosra vehető, hogy új üzemet avatnak Miskolcon hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóján. B. I. Almából, Étéi jó volt a termés Az utóbbi évek legjobb körtetermését, s az elmúlt évit megközelítő almatermést szüreteltek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az alma szedése országszerte befejeződött. A munkával a szokásosnál egy-két héttel korábban végeztek. a terméseredményekkel elégedettek a mezőgazda- sági üzemek. Különösen azt tartják kedvezőnek — s ez a fogyasztók számára is előnyös —, hogy az alma „darabossága” szinte ideálisan alakult: ez azt jelenti, hosy a gyümölcs nagysága a szabványértékeknek megfelelő, a túlságosan apró. vagy a nagy almák aránya ebben az évben a tavalyinál kisebb. A gyümölcsök színét sem érheti kifogás, a hosszú hetekig tartó napsütés megtette a hatását, és az alma ízével is elégedettek lesznek majd a belföldi vásárlók és az exportmegrendelők. A közelmúltban a 101-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulóival beszélgettem arról, milyen sportlétesítményeket kívánnak ők az Avason létesítendő ifjúsági kul- túrközpontba. Jó alkalom volt az eszmecsere arra is, hogy feltérképezzük, milyen lehetőségek vannak városunkban jelenleg a testedzésre, a tömegsport fejlesztésére. Miskolc gyönyörű környéke — elsősorban a Bükk — tág lehetőséget nyújt a turisztika kedvelőinek. De azoknak is igazuk van, akik mindmáig csak kiaknázatlan lehetőségként emlegetik ezt is. A turistautak elhanyagoltak, nincsenek felfestve a jelzések, s bár épült néhány pihenő- és szalonnasütőhely az utóbbi hónapokban, még sok hasonlóra lenne szükség. Kevés a tornaterem Az igények hangoztatásával persze nem sokra megyünk. Jó lenne, ha a természetjáró szakosztályok már a jövő nyáron maguk köré gyűjtenék a turisztikát kedvelő fiatalokat és társadalmi akciót indítanának a kedvelt kirándulóutak rendbehozatalára. De ezekkel a problémákkal együtt is azt mondhatjuk, hogy tavasztól őszig kielégítheti mozgásigényét a csikó-kedvű fiatal. Hiszen az erdők, hegyek bebarangolásán túl rendelkezésre áll a város három strandja, és számos játszótéren is kialakítottak már labdarúgó-grundot. Lényegesen rosszabb a helyzet télen. Köztudomású, hogy az iskolák tekintélyes hányadának nincs tornaterme. Büszkeségünk, az új sportcsarnok — az eddigi gyakorlat legalábbis ezt igazolja — kevés ahhoz, hogy pótolja az iskolai tornatermeket. Azok előtt pedig, akik nem tagjai egyetlen soortegyesületnek sem, hanem csak úgy saját mulatságukra szeretnének néha tornázni, vagy valamilyen labdajátékot űzni, többnyire zárva van a magas rezsijű, reprezentatív csarnok. Televízióközvetítések alkalmával a riporterek nem szűnnek meg dicsérni a lelkes — többnyire fiatalokból álló — szurkológárdát. Kicsit elszomorító, hogy ez a néhány ezer fiatalember tulajdonképpen csak nézője lehet itt a vetélkedőknek. Dunaújváros példája Lehet-e változtatni a jelenlegi helyzeten, miként szolgálhatná a tömegsportot az eddiginél jobban a csarnok? Nehéz kérdések, megválaszolásuknál elsősorban az anyagi lehetőségeket kellene mérlegelni. De ha az eddiginél többször be is engednének a csarnok falai közé egy-egy mozgásra vágyó kis csapatot, aligha oldódna meg minden probléma. Nem is ezt fájlalták legjobban beszélgető partnereim, sokkal inkább a műjégpálya hiányát. Többször leírtuk lapunkban is, hogy a sportcsarnok hátsó falát azzal a gondolattal látták el ülőhelyekkel, mert majdan itt is különböző pályákat — köztük műjégpályát! — kívánnak kialakítani. Eddig azonban nem konkretizálódott a terv. Pedig nem teljesíthetetlen óhaj ez, gondoljunk csak arra, hogy a másik kohászcentrum, Dunaújváros nem sajnálta az áldozatot, műjégpályát építtetett. Valamivel jobb a helyzete a másik téli sport, a sí barátainak. Bánkúton a múlt nyáron építőtábort szerveztek, és a fiatalok rendbehozták a lesiklópályákat. Felvonóval, melegedővel ellátva Bánkút síparadicsommá válhat. Ezért felesleges is az avas! kultúrközpontba sípályát tervezni. (Mellesleg: nem is alkalmas erre az a terep.) De helyénvaló lenne megvalósítani a szakmunkásjelöltek ötletét: építsenek ide szánkópályát. Hasonlót ahhoz, amilyenen a nemzetközi versenyeket rendezik. Persze sze- lídebb lejtőkkel, enyhébb kanyarokkal, hogy az is kipróbálhassa rajta ügyességét, aki nem mesterfokon irányítja ródliját. Visszaiéro pana«z Visszatérő panasza a miskolci fiataloknak, hogy nincs a városnak fedett uszodája. A tapolcai barlangfürdő nem alkalmas sportolásra. Az Augusztus 20. strand nyitva tart ugyan egész télen, ám vize túl meleg. Melegngk kell lennie, hiszen főleg idősebbek látogatják, akik inkább ücsörögnek, mintsem mozognak a vízben. Jó lenne, ha legalább néhány iskola kebelében működne mini-fedett- uszoda. Ám erre még néhány évtizedig valószínűleg várnunk kell. Az viszont nagyon is reális remény, hogy 1980-ig, a következő ötéves terv befejezéséig elkészül az a fedett uszoda, melyet az Egyetemvárosba terveztek. Megvalósítása eddig anyagiak híján késett. Ha elkészül és nem messze tőle, az Avason télen is találnak fűtött öltözőt, zuhanyozót a sportpályák mellett a fiatalok, akkor majd elégedettebbek lehetünk. Ám az avasi ifjúsági kultúrközpont s a fedett uszoda sem pótolhatja az iskolai tornatermek hiányát. A következő ötéves terv időszakában legalább néhány oktatási intézmény igényét méltányolni kell. Hiszen a fiatalokról, e város jövendő gazdáiról van szó. Róluk, kik magasabbra nőnek minden eddigi nemzedéknél, ám az orvosi vizsgálatok szerint 30 százalékuk katonai szolgálatra alkalmatlan. BÉKÉS DEZSŐ Jogi továbbképző intézet létesül Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a művelődésügyi miniszter elrendelte: az egyetemi továbbképzés keretében gondoskodni kell a jogászok szakismereteinek elmélyítéséről, a jogászi hivatás ellátásához szükséges új tudományos eredmények megismera továbbképzési formákat kezdeményezze, és a továbbképzést megszervezze. A munkájával összefüggő kiadványokat megjelenteti, tájékoztat a továbbképzési lehetőségekről, szaktanácsadással, tanfolyami előadókkal és tananyagokkal elősegíti az intézeten kívül folyó jogi továbbképzést és képzést is. A továbbképzésben részt Megnyitották az őszi fásítási idényt tetéséről, valamint a meghatározott szakirányú jogi továbbképzésről. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítására az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi továbbképző intézetet létesítenek. Az intézet egyetemi intézetként működik, s a művelődésügyi miniszter által megbízott igazgató vezeti. Fő feladatai közé tartozik, hogy vevők a foglalkozásokon való részvételről igazolást kapnak. Az utasítás nem érinti az országos központi szervek által szervezett továbbképzés, valamint a szakvizsgára történő előkészítés jelenlegi rendszerét. Az új intézet jogi végzettséggel nem rendelkező szakemberek számára is szervezhet jogi ismereteket nyújtó tanfolya- Tnfífli Vasárnap délelőtt ünnepséget rendeztek a kőbányai Magyar—Szovjet Barátság Parkban, s ezzel megnyitották az országos őszi fásítási idényt is. Az ünnepségen megjelent Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A volt téglagyári bányagödrök helyén ez év február 13-án, Budapest felszabadulásának évfordulóján kezdték meg a talaj- és fásítási munkálatokat. Azóta több tízezren kapcsolódtak be a társadalmi munkába. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács által közösen alapított emlákpla- kettet és elismerő oklevelet osztott ki a fásítás eddigi munkájában kiemelkedő eredményeket elért személyeknek, intézményeknek. Végül az ünnepségen megjelent párt- és állami vezetők emlékíákat ültettek el.
