Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-06 / 261. szám

------v! Uáll'i "'y««*#«. * A régi közvágóhíd és az új húskombinát Az egyik 1892-ben épült, a másikat 1975-ben avatják. Ha sietnek az építők Félidőben a „leg“-ek gyára Az első kapavágás 1971. április 5-én történt, az utol­só simításokat 1975 tavaszá­ra tervezik. Most a félidőnél tart a húskombinát építése. A munka látványosabb ré­sze már a végéhez közele­dik, állnak az épületek, de a neheze, a gépek szerelése még csak most kezdődött el. A felsőfokhoz szokott ol­vasót nehezen hatják meg a „leg”-ek, de a miskolci a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb húsipari be­ruházása, s a modern üzem megfelel a legszigorúbb hi­giéniai előírásoknak is. A több mint nyolcszázmillió fo­rintos beruházás magja a 126x48 méter alapterületű, kétszintes üzemépület, amely­ben helyet kapnak az állat­vágás és a húsfeldolgozás korszerű eszközei. Az auto­mata húsgyár teljesítménye kétszáz sertés és harminc marha óránként. Csak érde­kességként jegyezzük meg, hogy a régi — még 1892- ben épült, s ma is álló — közvágóhídon a századfor­duló táján egy év alatt ter­meltek annyit, mint ameny- nyit az új üzemben fognak majd egy hét alatt. Kotró helyett — műszerek A kéményseprő szakma jövője Budapesten rendezték metr a kéményseprők II. országos ta­nácskozását. A szakma vállala­tai, az ÉMV-hez tartozó számos iparvállalat és kutatóintézet ve­zetői és képviselői két napon át tanácskoztak egy ősi foglalko­zás, illetve szolgáltatás jelené- női és jövőjéről. A konferen­cián előadóként, illetve felkért hozzászólóként részt vettek me­gyénk kéményseprő vállalatá­nak vezetői, dr. Majoros Barna igazgató és Viszokai Tibor fő­mérnök is. őket kérdeztük: miről volt szó a Technika Há­zában, mennyiben befolyásolják az rt‘ elhangzottak a szakma fejlődését? Tüzeléstechnikai szakemberek A szénhidrogének (gáz, olaj) alkalmazása a tüzelés­ben — forradalmasította a kéményseprő szakmát. Nincs messze az idő, amikor nem kéményseprőkről, hanem tü­zeléstechnikai szakemberek­ről beszélünk majd. A gáz- és olajtüzelésű berendezések vizsgálata, ellenőrzése, az egyre növekvő számú szak­véleményezés ugyanis elkép­zelhetetlen műszeres méré­sek nélkül. Ez viszont tech­nikusi szintű tudással ren­delkező szakembergárdát té­telez fel. Ezért is foglalt ál­lást olyan értelemben a bu­dapesti konferencia, hogy a kéményseprő vállalatok ne­vét meg kell változtatni (valószínűleg Kéményseprő­ipari és Tüzeléstechnikai Vállalat névre). Levegőtisztaság A szakemberek felkészí­tése a nagyobb feladatok el­végzésére Miskolcon is meg­kezdődött. A megyei vállalat jelenleg 50 ezer forint értékű műszerparkkal rendelkezik, melyek használatára tanfo­lyamokon képezik ki a ké­ményseprőket. Budapest rö­videsen műszeres mérőkocsi­kat is kap, s ezekből leg­alább egy — remélhetőleg — városunknak, illetve me­gyénknek is jut. Ez annál is inkább fontos lenne, mivel a kéményseprő vállalatok a jövőben minden eddiginél nagyobb szerepet kapnak a levegőtisztaság-vé­delmi feladatok elvégzésében is. Miskolc levegőjét például mintegy 100 ezer háztartási, s több száz ipari kémény szennyezi, a porról nem is beszélve. A levegőtisztaság­védelmi feladatok kidolgozá­sában élen járunk; Viszokai Tibor főmérnök dolgozta ki azt a tervezetet, amely más vállalatnak is útmutatóul szolgál majd, s amellyel az ÉVM is egyetért. Noha a miskolci vállalat viszonylag jól el van látva műszerekkel, ezek mennyi­sége mégis kevés. Talán vál­toztat majd a helyzeten, hogy január 1-től a kommu­nális és szolgáltató vállala­toknál új szabályozó rend­szer lép életbe. Ez megszün­teti a vállalatok nyereségér­dekeltségét, s így a szolgál­tatás színvonalának emelé­sét, a fejlesztési lehetőségek bővítését eredményezi. Kéménygondok A fővárosi konferencián nem véletlenül jelent meg egy sor kutatóintézet s épí­tőipari vállalat. Sok gondot okoznak ugyanis a kémé­nyek. Kiderült, hogy szerte az országban a szénhidrogé­nekkel üzemeltetett üzemi berendezéseket a hagyomá­nyos tüzelési módra épített kéményrendszerekbe kötöt­ték be (más nem volt). Ezek azonban nem alkalmasak gáz- és olajtüzelésre. Hasonló a helyzet a nap­jainkban sokszor emlegetett termoforkéményekkel is, ame­lyeket az egész ország a Be­ton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyáregységétől kap. A konferencián kiderült: nem felelnek meg a követel­ményeknek. Ny. L A DH várospolitikai fóruma • Nyáron egyszerűbb • Hol sportoljon a fiatal? • Fedett uszoda A futballpálya nagyságú csarnok mellett korszerű, háromszintes szociális épü­letet emelnek. A kombinát legmagasabb létesítménye a nyolcszintes irodaház lesz. A környezetvédelmet (csúcs- időszakban 215 köbméter szennyvíz termelődik) önálló víztisztító telep biztosítja majd. A húskombinát avatására még jó másfél évig kell vár­ni. A mielőbbi átadás most azon múlik, hogy mennyire sietnek az építők, és meny­nyire nem siet a tél. Ha még a nagy fagyok beállta előtt tető alá, fűthető épü­letbe kerülnek a szerelők, akkor már biztosra vehető, hogy új üzemet avatnak Miskolcon hazánk felsza­badulásának harmincadik évfordulóján. B. I. Almából, Étéi jó volt a termés Az utóbbi évek legjobb körtetermését, s az elmúlt évit megközelítő almatermést szüreteltek a mezőgazdasági nagyüzemek. Az alma szedé­se országszerte befejeződött. A munkával a szokásosnál egy-két héttel korábban vé­geztek. a terméseredmények­kel elégedettek a mezőgazda- sági üzemek. Különösen azt tartják kedvezőnek — s ez a fogyasztók számára is elő­nyös —, hogy az alma „da­rabossága” szinte ideálisan alakult: ez azt jelenti, hosy a gyümölcs nagysága a szab­ványértékeknek megfelelő, a túlságosan apró. vagy a nagy almák aránya ebben az év­ben a tavalyinál kisebb. A gyümölcsök színét sem ér­heti kifogás, a hosszú hetekig tartó napsütés megtette a hatását, és az alma ízével is elégedettek lesznek majd a belföldi vásárlók és az ex­portmegrendelők. A közelmúltban a 101-es számú Szakmunkásképző In­tézet tanulóival beszélgettem arról, milyen sportlétesítmé­nyeket kívánnak ők az Ava­son létesítendő ifjúsági kul- túrközpontba. Jó alkalom volt az eszmecsere arra is, hogy feltérképezzük, milyen lehetőségek vannak váro­sunkban jelenleg a test­edzésre, a tömegsport fej­lesztésére. Miskolc gyönyörű környé­ke — elsősorban a Bükk — tág lehetőséget nyújt a tu­risztika kedvelőinek. De azoknak is igazuk van, akik mindmáig csak kiaknázatlan lehetőségként emlegetik ezt is. A turistautak elhanyagol­tak, nincsenek felfestve a jelzések, s bár épült néhány pihenő- és szalonnasütőhely az utóbbi hónapokban, még sok hasonlóra lenne szükség. Kevés a tornaterem Az igények hangoztatásá­val persze nem sokra me­gyünk. Jó lenne, ha a ter­mészetjáró szakosztályok már a jövő nyáron maguk köré gyűjtenék a turisztikát ked­velő fiatalokat és társadalmi akciót indítanának a kedvelt kirándulóutak rendbehozata­lára. De ezekkel a problémák­kal együtt is azt mondhat­juk, hogy tavasztól őszig ki­elégítheti mozgásigényét a csikó-kedvű fiatal. Hiszen az erdők, hegyek bebarangolá­sán túl rendelkezésre áll a város három strandja, és szá­mos játszótéren is kialakítot­tak már labdarúgó-grundot. Lényegesen rosszabb a helyzet télen. Köztudomású, hogy az iskolák tekintélyes hányadának nincs tornater­me. Büszkeségünk, az új sportcsarnok — az eddigi gyakorlat legalábbis ezt iga­zolja — kevés ahhoz, hogy pótolja az iskolai tornater­meket. Azok előtt pedig, akik nem tagjai egyetlen soortegyesületnek sem, ha­nem csak úgy saját mulat­ságukra szeretnének néha tornázni, vagy valamilyen labdajátékot űzni, többnyire zárva van a magas rezsijű, reprezentatív csarnok. Tele­vízióközvetítések alkalmával a riporterek nem szűnnek meg dicsérni a lelkes — többnyire fiatalokból álló — szurkológárdát. Kicsit elszo­morító, hogy ez a néhány ezer fiatalember tulajdon­képpen csak nézője lehet itt a vetélkedőknek. Dunaújváros példája Lehet-e változtatni a je­lenlegi helyzeten, miként szolgálhatná a tömegsportot az eddiginél jobban a csar­nok? Nehéz kérdések, meg­válaszolásuknál elsősorban az anyagi lehetőségeket kel­lene mérlegelni. De ha az eddiginél többször be is en­gednének a csarnok falai közé egy-egy mozgásra vágyó kis csapatot, aligha oldódna meg minden probléma. Nem is ezt fájlalták leg­jobban beszélgető partne­reim, sokkal inkább a mű­jégpálya hiányát. Többször leírtuk lapunkban is, hogy a sportcsarnok hátsó falát az­zal a gondolattal látták el ülőhelyekkel, mert majdan itt is különböző pályákat — köztük műjégpályát! — kí­vánnak kialakítani. Eddig azonban nem konkretizáló­dott a terv. Pedig nem telje­síthetetlen óhaj ez, gondol­junk csak arra, hogy a má­sik kohászcentrum, Dunaúj­város nem sajnálta az áldo­zatot, műjégpályát építtetett. Valamivel jobb a helyzete a másik téli sport, a sí ba­rátainak. Bánkúton a múlt nyáron építőtábort szervez­tek, és a fiatalok rendbehoz­ták a lesiklópályákat. Fel­vonóval, melegedővel ellátva Bánkút síparadicsommá vál­hat. Ezért felesleges is az avas! kultúrközpontba sípályát ter­vezni. (Mellesleg: nem is al­kalmas erre az a terep.) De helyénvaló lenne megvalósí­tani a szakmunkásjelöltek ötletét: építsenek ide szánkó­pályát. Hasonlót ahhoz, ami­lyenen a nemzetközi verse­nyeket rendezik. Persze sze- lídebb lejtőkkel, enyhébb kanyarokkal, hogy az is ki­próbálhassa rajta ügyességét, aki nem mesterfokon irá­nyítja ródliját. Visszaiéro pana«z Visszatérő panasza a mis­kolci fiataloknak, hogy nincs a városnak fedett uszodája. A tapolcai barlangfürdő nem alkalmas sportolásra. Az Augusztus 20. strand nyitva tart ugyan egész télen, ám vize túl meleg. Melegngk kell lennie, hiszen főleg időseb­bek látogatják, akik inkább ücsörögnek, mintsem mozog­nak a vízben. Jó lenne, ha legalább néhány iskola kebe­lében működne mini-fedett- uszoda. Ám erre még néhány évtizedig valószínűleg vár­nunk kell. Az viszont nagyon is reális remény, hogy 1980-ig, a következő ötéves terv befejezéséig elkészül az a fedett uszoda, melyet az Egyetemvárosba terveztek. Megvalósítása eddig anya­giak híján késett. Ha elkészül és nem messze tőle, az Avason télen is ta­lálnak fűtött öltözőt, zuha­nyozót a sportpályák mellett a fiatalok, akkor majd elé­gedettebbek lehetünk. Ám az avasi ifjúsági kultúrközpont s a fedett uszoda sem pótol­hatja az iskolai tornatermek hiányát. A következő ötéves terv időszakában legalább néhány oktatási intézmény igényét méltányolni kell. Hi­szen a fiatalokról, e város jövendő gazdáiról van szó. Róluk, kik magasabbra nő­nek minden eddigi nemze­déknél, ám az orvosi vizsgá­latok szerint 30 százalékuk katonai szolgálatra alkal­matlan. BÉKÉS DEZSŐ Jogi továbbképző intézet létesül Az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szer­vek vezetőivel egyetértésben a művelődésügyi miniszter elrendelte: az egyetemi to­vábbképzés keretében gon­doskodni kell a jogászok szakismereteinek elmélyítésé­ről, a jogászi hivatás ellátá­sához szükséges új tudomá­nyos eredmények megismer­a továbbképzési formákat kezdeményezze, és a tovább­képzést megszervezze. A munkájával összefüggő ki­adványokat megjelenteti, tá­jékoztat a továbbképzési le­hetőségekről, szaktanácsadás­sal, tanfolyami előadókkal és tananyagokkal elősegíti az intézeten kívül folyó jogi to­vábbképzést és képzést is. A továbbképzésben részt Megnyitották az őszi fásítási idényt tetéséről, valamint a megha­tározott szakirányú jogi to­vábbképzésről. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítá­sára az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen jogi to­vábbképző intézetet létesíte­nek. Az intézet egyetemi inté­zetként működik, s a műve­lődésügyi miniszter által megbízott igazgató vezeti. Fő feladatai közé tartozik, hogy vevők a foglalkozásokon va­ló részvételről igazolást kap­nak. Az utasítás nem érin­ti az országos központi szer­vek által szervezett tovább­képzés, valamint a szakvizs­gára történő előkészítés je­lenlegi rendszerét. Az új in­tézet jogi végzettséggel nem rendelkező szakemberek szá­mára is szervezhet jogi is­mereteket nyújtó tanfolya- Tnfífli Vasárnap délelőtt ünnepséget rendeztek a kőbányai Ma­gyar—Szovjet Barátság Park­ban, s ezzel megnyitották az országos őszi fásítási idényt is. Az ünnepségen megjelent Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A volt téglagyári bánya­gödrök helyén ez év február 13-án, Budapest felszabadu­lásának évfordulóján kezdték meg a talaj- és fásítási mun­kálatokat. Azóta több tízez­ren kapcsolódtak be a tár­sadalmi munkába. Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács által közösen alapított emlákpla- kettet és elismerő oklevelet osztott ki a fásítás eddigi munkájában kiemelkedő eredményeket elért szemé­lyeknek, intézményeknek. Végül az ünnepségen meg­jelent párt- és állami veze­tők emlékíákat ültettek el.

Next

/
Thumbnails
Contents