Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-28 / 279. szám

Általa híresebb a város... A mi egyetemünk Jövőre negyedszázados ju­bileumát üli a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem — általa ismertebb és híresebb lett a város, érte az alapí­tás nehéz időszakában ezrek dolgoztak, mint ahogy dol­goznak most is, három kará­ról utrabocsátott diplomások jelentősen növelik az ország szellemi tőkéjét, segítik ipa­ri fejlődését — mégis újra és újra be kell mutatni ezt a felsőoktatási intézményt. Vagy- inkább: folytatni kell a beszélgetést az egyetemi­ekkel, azzal a bevallott szán­dékkal, hogy erősítsük a mi egyetemünk és a város kap­csolatait, közhírré tegyük en­nek az oktatási és tudomá­nyos bázisnak eredménífeit, * megvitassuk a gondokat, ha vannak gondok. Ezúttal dr. Kozák Imre tanszékvezető egyetemi ta­nár. az egyetem rektorhe- lyettese, dr. Mating Béla ad­junktus, a part-vb .oktatási felelőse és Török Imre ta­nársegéd. az egyetem KISZ- bizoütságának általános tát- karhelyettese áldozott fel egy délutánt, hogy informáljon bennünket. — Enegedjenek meg beve­zetőül egy közhely-kérdést. Hogyan él ma ebben a vá- rosméretü intézményben az egyetemi hallgató? — Ha itt akar élni. s szak­emberré válni, akikor sokat kell dolgoznia. Ezt tudják már az ide készülők is. Az idei felvételi vizsgákon a je­lentkezők . hatvan százaléka szerzett tizenöt vagy ennél több pontot. Más felsőokta­tási intézményekhez viszo­nyítva igen jók a szociális feltételeink, következésképp a tanulási lehetőségek is. Hallgatóink 76 százaléka kol­légista, a fizikai dolgozók gyermekeinek pedig 88 szá­zaléka kapott kollégiumi he­lyet. — A szülök olykor némi malíciaval jegyzik meg. ho-y ingy enes iskoláink egyre töb­be kerülnek. ■ . — A szülőnek természete­sen vállalni kell anyagi ál­dozatokat. de tessék a tények alapián ítélni. Talán ismere­tes, hogy az egyetemi hallga­tó eltartóinak jövedelme határozza meg a szociális tá­mogatás mértékét. (Nem az ösztöndíjról beszélünk!). A jövedelem, egy családtagra jutó havi összege szerint hat kategória van. Hallgatóink 36 százaléka, közöttük a fi­zikai dolgozók gyermekeinek 58 százaléka az első két ka­tegóriába nyert besorolást levy családtagra legfel iebb 900 forint jut), juttatásuk 450 illetve 350 forint havon­ta. Ebből a kollégiumi ellá­tásért. ebédért és vacsoráért csak 50 illetve 100 forintot kell fizetniük, tehát az első kategóriába tartozó hallgató­nak (családfában estv tagra 600 fo-ínt jut) 400 forintja rrared. Ha jel“= tanuló, ak­kor még kap 500 formt ösz- fönHfia-t ís. s ha netán nép­köztársasági ösztöndíjas, ak­kor 1100 forintra rúg az ösz­töndíj. — Ha egy kicsit megvallai- juk az adatokat, úgy tűnik, örvendetesen magas itt a fi­zikai dolgozók gyermekeinek arányszáma. — Negyvenkét—negyven­hatom százalék. Más egyete­mekhez viszonyítva ez tény­leg jó arány. A munkásszü­lők korábban úgy véleked­tek. hogy minél előbb keres­sen a gyerek. Egyre inkább változik ez a szemlélet. A közeli megyék iparosítása is érezhető nálunk. Hallgatóink 60 százaléka Miskolcról Bor­sod. Heves. Nógrád. Hajdú és Szabolcs megyéből verbu­válódik. Sajnos, még mindig gond. hogy a tanulmányi okokból ideiglenesen eltávo­zok közül (félévenként még kilencvenen sincsenek) a fi­' zikai származású hallgatók — az előbbi szám 33 száza­léka egy része hátat fordít az egyetemnek. Pedig nem­csak joga volna folytatni ta­nulmányait, hanem tehetsége is alkalmassá tenné erre. Egyébként a fizikai szárma­zásúak vizsgaeredménye jobb, mint a többieké, vagy lega­lábbis azonos a többiekével. — Azt hiszem, elérkeztünk, a leglényegesebb kérdéshez, a hallgatók tanulmányi gon- dozásához. — Egyre erősítjük egyete­münkön a patronáló rend­szert. Ez nemcsak tanulmá­nyi segítés, hanem kiterjed a hallgatók eszmei, politikai nevelésére is. Minden tanu­lócsoportnak van patronáló tanara. Ezek a kollégák amo­lyan egyetem i osztályfőnö­kök. Ok azok, akik meg­könnyítik már az első lépé­seket is az egyetemen. Meg­ismertetik „városunk'1 min­den objektumával az első­éveseket. irányítják tevé­kenységüket, formálják em­beri arculatukat. Természe­tesen a KISZ kü^ön is figye­lemmel kíséri mind a tanul­mányi. mind a közéleti te­vékenységet. önkormányzati szervein keresztül felderíti a tanulmányi gondokat, jelen­tős szerepe van az ötszáz vá­lasztott ifjúsági vezetőnek a szociális és kulturális gondo­zásban. a. megfelelő magatar­tásformák kialaiutásában. Sokoldalúan képzett, s kor­szerű ismeretekkel rendelke­ző szakembereket akarunk nevelni, akik nemcsak mű­szaki vezetői lehetnek majd egy-egy közösségnek. — Ismerjük a kulturális bi­zottság munkálat, hallottunk a népművelési körről, a film­klub vetítéseire mi is öröm­mel ülünk be időnként: tud­juk, hojrv a speciális kollé­giumok keretében rendszere­sen találkozna’- a hallgatók vállalati vezetőkkel, a bá­rra iárások. üzemi gyakovla- tok hasznát talán nem is kell részletezni. Mégis úgy érez­zük, túlságosan zárt vá-os ez — homogén közeg, mely­nek jóleső védettségében ta­lán nem izmosodhatnak meg kellően a hallgatók. — Milyen jó lenne, ha a város is segítené ezt az iz­mosodást egy uszodával, vagy sportteleppel! De nem akar­juk tréfával elütni a kérdést. Majdnem minden ötödik hall­gatónk miskolci, s átlagban a város minden ötvenedik csa­ládjából dolgozik valaki az egyetemen. Mégis gyakran elhangzik, hogy nem sikerült kellően integrálódnunk Mis­kolc közéletébe. (Más kérdés, hogy milyen termékeny tu­dományos kapcsolataink ala­kultak ki az üzemekkel.) Ez a 'település szinte több kis városból tevődik össze. Az emberek földrajzilag is távol élnek egymástól. A nyújtóz­kodó Miskolc épületeivel már- már elér bennünket; ez a közelítés is sokat jelent. De oktatóink talán — mint vá­lasztott vezetők — is többet vállalhatnának a város köz­életi gondjaiból. A hallgatót kicsit ..marasztalja” az itteni kényelem. Mindent, még a színházat és a hangversenyt is helyben élvezheti. Az ..egyetemi polgár” csak ak­kor utazik a városba, ha ér­demes. ha kaphat ott vala­mit, vágj’ igénylik, hogy ad­jon. Ezekről a dolgokról egyre többet kell beszélget­nünk. .. Gy­★ Már teljes magasságában pompázik a város egyik új létesítménye, a gabonatároló toronycsokra. A csaknem öt­ven méter magas siló mun­kálatainak látványosabb ré­sze befejezéséhez közeledik. A BÁÉV építői a csúszózsa­luzással végeztek, s most a belső munkálatok folynak, hogy tavasszal megkezdőd­hessen a technológiai szere­lés. (Herényi László felvételei) Szerelmi illemtan A pályaválasztási tanács­adó munkatársa. Vass Hona látogat el ma este fél 7- kor a 116. számú szakmun­kást« nuló kollégium pince­klub á-ba. A szerelem illem­tana; ól oesaélget el a kollé­gista fiatalokkal. iifLMm Ma Budapesten a Favero» Művelődési Házban meg­nyitják Kós Zsófia iparmű­vész kiállítását. * * Békéscsa­bán bemutatót tart a Jókai Színház gyerrnékszánháza. k Cegléden vendégszerepel a kecskeméti Katona József Szznház együttese, Debre­cenben a nagyüzemek nyílt napot tartanak az idén végző általános és középiskolások részére, k Egerben „A kör­nyezeti ártalmak feltárása és térképezése” címmel amkétot rendeznek. A vezetést mindig tanulni kell! A napokban múlt 11 esztendeje annak, hogy az MSZMP VIII. kongresszusán, a Kádár János elvtárs által előterjesz­tett központi bizottsági beszámolóban a következők is el­hangzottak: „...a kádermunkában most előtérbe került a feladatra való alkalmasság követelményének érvényesítése”. Ez az igény a kongresszusi határozatban is megfogalmazó­dott: „...a népi demokráciához hű, kellő politikai és szak­mai felkészültségű, művelt, tehetséges, szervezőképes és irá­nyítani tudó embereket kell vezető tisztségekbe helyezni.” A határozatból idézett mondatrész nem csak egyszerűen egy feladatot jelöl meg. Azt is meghatározza, hogy milyen­nek kell lenni egy vezetőnek a mi társadalmunkban. A szük­séges tulajdonságok felsorolása pedig azt jelenti, hogy az a jó vezető, aki az említettek összességével rendelkezik! Az elmúlt tizenegy esztendő a határozat végrehajtásának ideje volt, s az akkor szintén megfogalmazott követelmény szellemében zajlott le, azaz: a múltbeli érdemek számontar­tásával, és változatlan megbecsülésével! Különösen kijárt ez a megbecsülés azoknak, akik alkalmazkodva a magasabb szintű feladatokhoz, folyamatos önképzéssel, tanulással újra és újra igyekeztek alkalmassá tenni magukat a vezetésre. Egy kongresszusi határozat végrehajtása hosszú folyamat és sok esetben nem is csak a következő kongresszusig tartó négy esztendő feladata. Ez a magyarázata annak, hogy — az egyébként újabban és ismételten is megfogalmazott követel­mény értékelése érdekében — a VIII. kongresszusig, a kez­deti meghatározásig „nyúltunk vissza”. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése ma meg fokozottabban teszi kötelezővé az idézett részben felsorolt tulajdonságok megkövetelését. Azokét. amelyek ma még- inkább kell jellemezzék a szocialista társadalomban felelős felső- vagy középvezetői beosztást betöltő embereket. Á fejlődés sohasem egyenletes, s ebből természetszerűleg következik az értékelés: a vezetést még mindig tanulni kell! Elsősorban ott, ahol „megállt az idő”. Elsősorban azoknak, akik nem mondhatják magukénak a felsorolt tulajdonságok valamelyikét. Például azoknak, akik kellő szakmai fel- készültséggel rendelkeznek ugyan, de nem tudják a vezetést művelt ember módjára gyakorolni. Azoknak, akik a hibák őszinte feltáróit, s nem magukat a hibákat veszik célba, illetve azoknak, akik még ma sem szereztek érvényt a szin­tén a VIII. kongresszuson elhangzottaknak: „Gondozzuk part- életünk és egész közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitá­kat, őrködjünk a bírálat szabadságán”. Miért kell erre is emlékezni? Mert akad még olyan vezető, aki felelősségre meri vonni dolgozóit, ha tarthatatlan maga­tartása ellen panaszt tesznek; aki megtorlást — akár elbo­csátást is — kilátásba helyez annak, aki közösseget vállal az őszintén bírálóval; aki ma. 1973-ban ki meri jelenteni: „Vegyék tudomásul, hogy úgyis mindig a dolgozó húzza a rövidebbet!” Nos, ezért él még ma is az 1962-ben megfogalmazott fel­adat. az, hogy ma is nagyon fontos dolog ..a feladatra való alkalmasság követelményének érvényesítése”! HORVATH KALMAN Efeiüesedett szakmák Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. november 26-án először alkotott és fogadott el a ma­gyar országgyűlés a nők egyenjogúságáról, jogi egyen­rangúságáról szóló törvényt, amely új fejezetet nyitott a nők egyenjogúsításáért sok évtizedes harcban. A negyed- százados tőrvény első parag­rafusa kimondta: „a törvény célja 3tr„ hogy a valóságos emberi alapjogok szolgálatá­ban a megváltozott társadal- » Egy íróasztal története Az a bizotiyos íróasztal ha­talmas. lenyűgöző bútorda­rab. Akkora, hogy pingpon­gozni lehetne rajta. Fáját fe­ketére pácolta az idő. Se- hogysem illik a telefonos, kávéfőzös irodába. A fali reklámkép porszívót kínáló lenge ruhás hölgye is értet­lenül néz az üveg mögül. Az Íróasztal egyidős a gyár­ral, azaz 61 esztendős. Sok mindent élhetett meg; az 1912-es alapítás nehézségeit., két világháborút, gazdasági válságot, s az államosítást. Először talán Deischel Adol­fé volt, aki jó érzékkel gyá­rat alapított. Az öreg egyéb­ként hamar átengedte a ve­zetést és az asztalt fiának, Ervinnek, aki okleveles mér­nök volt és — egry korabeli tájékoztató szerint — a po­rosz seregben katonáskodott az első világháború idején, s főhadnagyként szerelt le. A harmincas évek végén már jó neve volt a gyárnak. A Deichsel A. Magyar Acél­drót-, Drótkötél és Drótgyár Rt. — mint arról a borsodi gazdaságtörténet beszámol — tőkeerős vállalkozás volt, s szakszerű vezetés jellemezte. A második világháború kitö­résének évéből való híradás arról tudósít, hogy Magyar- ország egyetlen acélárát gyá­ra ötszáz munkást és ötven tisztviselőt foglalkoztat. Az íróasztal ekkor élhette virágkorát, s bizonyára ek­kor gyüjihette politúrozott hatara a boros es pálinkás poharak diszkréten árulkodó nyomait. Az államosítás után kicserélődtek az emberek, kicserélődtek a vezetők, új gepek és új bútorok jöttek. Az Íróasztal történetéről eb­ből az időszakból biztosat senki sem tud. Egynéhány­szor az elmúlás is fenyeget­te, amikor kisebb hasonmá­sával együtt (amely mögött a két világháború között Dé­nes Vilmos gyárigazgató, a Magyar Feltalálók Országos Szövetségének tanácsadója ült) a szemétre került. Hosszú viszontagság után az asztal a műhelyeken és az olajtól csúszós, ragadós csar­nokokon át a sodrómű gyár­egység vezetőjének irodájába került. A gyáregységvezető­nek megtetszett az asztal, s csak az volt a kérdés, hogy befér-e .az ajtón. Hat ember küszködött vele, de vegülis befért. Gyula napra a gyár- egysegvezetö díszes, angyalos tintatartót kapott egyik kol­legájától. s most ez ékesíti az aktákkal, iratokkal, terv­rajzokkal teljesen soha nem befedhető asztallapot. A tin­tatartók üvegtartálya tapló- száraz. Ki ír vágott tollal a golyostollas világban? j A gyáregységvezető szobá­jában új életre kelt az asz­tal. Szeretetet élvez és meg­becsülést. s kivívja a látogató elismerését. Es a maga mód­ján büszke lehet arra, hofry pohárnyomokat őrző hátán születtek meg a December 4. Drótmúvek világszabadal­mának, a laposkötélnek a tervei. „Jó az öreg a ház­nál” — gondolhatná magá­ban, ha tudna gondolkozni, ám némi fantáziával bátran felruházhatok emberi tulaj­donságokkal a kedves, meg­szokott tárgyak. A hatalmas asztal sokat van egyedül. A gyáregység- vezető gyakran utazik lciil- földre, s gyakran tölti idejét az olaj szagú csarnokokban, hogy az íróasztalra könvn- kölve kigondolt tervek való­ra váljanak. BRACKÚ ISTVÁN mi viszonyoknak megfelelő­en a nők szamára mind a közszolgálat körében, mind a többi életpályán való elhe­lyezkedés szempontjából a ierfiakeval egyenlő jogállást biztosítson.” Napjainkban tóbb, mint 2 millió 100 ezer nő — a mun­kaképes korú Lányok, asszo­nyok 70 százaléka — dolgo­zik, Ez a szám egymillióval tóbb, mint amiről az 1948-as krónika szól. A munkát vállaló lányok, asszonyok közül csaknem 800 ezren munkálkodnak az ipar­ban. Az iparban iogiaikoztá­tották 44,2 százaléka, az épí­tőipari munkások 16 százalé­ka nö. A könnyűiparban, dolgozik, az ipari munkásnők 40 százaléka. A lányok, asszonyok meg­növekedett közéleti aktivitá­sát — s egyben a lehetősé­get a közéleti tevékenységre — jól mutatja, hogy mind többen kaptak helyet legfel­sőbb államhatalmi testüle­tünk, az országgyűlés tagjai között. Hazánkban jelenleg a mér­nökök közül 11 százalék nő: az utóbbi 25 év alatt tóbb, mint 5500 leány és asszony szerzett műszaki mérnöki diplomát A felszabadulás előtt a feljegyzések egyetlen, ügyvédnőt sem tartottak szá­mon. Ma viszont az ügyészek a bírók, az ügyvédek 20 szá­zaléka nő. Napjainkban a közgazdászok egyharmada a nők közül kerül ki. Ez a sta­tisztikai adat is gyökeres vál­tozásról tanúskodik, hiszen a felszabadulás előtt mindösz- sze 200 diplomás közgazdász­nő volt Magyarországon. Szerte az országban összesen 28 ezer orvos tevékenykedik: 32 százalékuk leány, asszony. Az orvostudományi egyete­meken idén felvett elsőéve­sek több, mint 60 százaléka nő. „Nőuralom” van a peda­góguspályán is.

Next

/
Thumbnails
Contents