Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-28 / 279. szám
Általa híresebb a város... A mi egyetemünk Jövőre negyedszázados jubileumát üli a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem — általa ismertebb és híresebb lett a város, érte az alapítás nehéz időszakában ezrek dolgoztak, mint ahogy dolgoznak most is, három karáról utrabocsátott diplomások jelentősen növelik az ország szellemi tőkéjét, segítik ipari fejlődését — mégis újra és újra be kell mutatni ezt a felsőoktatási intézményt. Vagy- inkább: folytatni kell a beszélgetést az egyetemiekkel, azzal a bevallott szándékkal, hogy erősítsük a mi egyetemünk és a város kapcsolatait, közhírré tegyük ennek az oktatási és tudományos bázisnak eredménífeit, * megvitassuk a gondokat, ha vannak gondok. Ezúttal dr. Kozák Imre tanszékvezető egyetemi tanár. az egyetem rektorhe- lyettese, dr. Mating Béla adjunktus, a part-vb .oktatási felelőse és Török Imre tanársegéd. az egyetem KISZ- bizoütságának általános tát- karhelyettese áldozott fel egy délutánt, hogy informáljon bennünket. — Enegedjenek meg bevezetőül egy közhely-kérdést. Hogyan él ma ebben a vá- rosméretü intézményben az egyetemi hallgató? — Ha itt akar élni. s szakemberré válni, akikor sokat kell dolgoznia. Ezt tudják már az ide készülők is. Az idei felvételi vizsgákon a jelentkezők . hatvan százaléka szerzett tizenöt vagy ennél több pontot. Más felsőoktatási intézményekhez viszonyítva igen jók a szociális feltételeink, következésképp a tanulási lehetőségek is. Hallgatóink 76 százaléka kollégista, a fizikai dolgozók gyermekeinek pedig 88 százaléka kapott kollégiumi helyet. — A szülök olykor némi malíciaval jegyzik meg. ho-y ingy enes iskoláink egyre többe kerülnek. ■ . — A szülőnek természetesen vállalni kell anyagi áldozatokat. de tessék a tények alapián ítélni. Talán ismeretes, hogy az egyetemi hallgató eltartóinak jövedelme határozza meg a szociális támogatás mértékét. (Nem az ösztöndíjról beszélünk!). A jövedelem, egy családtagra jutó havi összege szerint hat kategória van. Hallgatóink 36 százaléka, közöttük a fizikai dolgozók gyermekeinek 58 százaléka az első két kategóriába nyert besorolást levy családtagra legfel iebb 900 forint jut), juttatásuk 450 illetve 350 forint havonta. Ebből a kollégiumi ellátásért. ebédért és vacsoráért csak 50 illetve 100 forintot kell fizetniük, tehát az első kategóriába tartozó hallgatónak (családfában estv tagra 600 fo-ínt jut) 400 forintja rrared. Ha jel“= tanuló, akkor még kap 500 formt ösz- fönHfia-t ís. s ha netán népköztársasági ösztöndíjas, akkor 1100 forintra rúg az ösztöndíj. — Ha egy kicsit megvallai- juk az adatokat, úgy tűnik, örvendetesen magas itt a fizikai dolgozók gyermekeinek arányszáma. — Negyvenkét—negyvenhatom százalék. Más egyetemekhez viszonyítva ez tényleg jó arány. A munkásszülők korábban úgy vélekedtek. hogy minél előbb keressen a gyerek. Egyre inkább változik ez a szemlélet. A közeli megyék iparosítása is érezhető nálunk. Hallgatóink 60 százaléka Miskolcról Borsod. Heves. Nógrád. Hajdú és Szabolcs megyéből verbuválódik. Sajnos, még mindig gond. hogy a tanulmányi okokból ideiglenesen eltávozok közül (félévenként még kilencvenen sincsenek) a fi' zikai származású hallgatók — az előbbi szám 33 százaléka egy része hátat fordít az egyetemnek. Pedig nemcsak joga volna folytatni tanulmányait, hanem tehetsége is alkalmassá tenné erre. Egyébként a fizikai származásúak vizsgaeredménye jobb, mint a többieké, vagy legalábbis azonos a többiekével. — Azt hiszem, elérkeztünk, a leglényegesebb kérdéshez, a hallgatók tanulmányi gon- dozásához. — Egyre erősítjük egyetemünkön a patronáló rendszert. Ez nemcsak tanulmányi segítés, hanem kiterjed a hallgatók eszmei, politikai nevelésére is. Minden tanulócsoportnak van patronáló tanara. Ezek a kollégák amolyan egyetem i osztályfőnökök. Ok azok, akik megkönnyítik már az első lépéseket is az egyetemen. Megismertetik „városunk'1 minden objektumával az elsőéveseket. irányítják tevékenységüket, formálják emberi arculatukat. Természetesen a KISZ kü^ön is figyelemmel kíséri mind a tanulmányi. mind a közéleti tevékenységet. önkormányzati szervein keresztül felderíti a tanulmányi gondokat, jelentős szerepe van az ötszáz választott ifjúsági vezetőnek a szociális és kulturális gondozásban. a. megfelelő magatartásformák kialaiutásában. Sokoldalúan képzett, s korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket akarunk nevelni, akik nemcsak műszaki vezetői lehetnek majd egy-egy közösségnek. — Ismerjük a kulturális bizottság munkálat, hallottunk a népművelési körről, a filmklub vetítéseire mi is örömmel ülünk be időnként: tudjuk, hojrv a speciális kollégiumok keretében rendszeresen találkozna’- a hallgatók vállalati vezetőkkel, a bárra iárások. üzemi gyakovla- tok hasznát talán nem is kell részletezni. Mégis úgy érezzük, túlságosan zárt vá-os ez — homogén közeg, melynek jóleső védettségében talán nem izmosodhatnak meg kellően a hallgatók. — Milyen jó lenne, ha a város is segítené ezt az izmosodást egy uszodával, vagy sportteleppel! De nem akarjuk tréfával elütni a kérdést. Majdnem minden ötödik hallgatónk miskolci, s átlagban a város minden ötvenedik családjából dolgozik valaki az egyetemen. Mégis gyakran elhangzik, hogy nem sikerült kellően integrálódnunk Miskolc közéletébe. (Más kérdés, hogy milyen termékeny tudományos kapcsolataink alakultak ki az üzemekkel.) Ez a 'település szinte több kis városból tevődik össze. Az emberek földrajzilag is távol élnek egymástól. A nyújtózkodó Miskolc épületeivel már- már elér bennünket; ez a közelítés is sokat jelent. De oktatóink talán — mint választott vezetők — is többet vállalhatnának a város közéleti gondjaiból. A hallgatót kicsit ..marasztalja” az itteni kényelem. Mindent, még a színházat és a hangversenyt is helyben élvezheti. Az ..egyetemi polgár” csak akkor utazik a városba, ha érdemes. ha kaphat ott valamit, vágj’ igénylik, hogy adjon. Ezekről a dolgokról egyre többet kell beszélgetnünk. .. Gy★ Már teljes magasságában pompázik a város egyik új létesítménye, a gabonatároló toronycsokra. A csaknem ötven méter magas siló munkálatainak látványosabb része befejezéséhez közeledik. A BÁÉV építői a csúszózsaluzással végeztek, s most a belső munkálatok folynak, hogy tavasszal megkezdődhessen a technológiai szerelés. (Herényi László felvételei) Szerelmi illemtan A pályaválasztási tanácsadó munkatársa. Vass Hona látogat el ma este fél 7- kor a 116. számú szakmunkást« nuló kollégium pinceklub á-ba. A szerelem illemtana; ól oesaélget el a kollégista fiatalokkal. iifLMm Ma Budapesten a Favero» Művelődési Házban megnyitják Kós Zsófia iparművész kiállítását. * * Békéscsabán bemutatót tart a Jókai Színház gyerrnékszánháza. k Cegléden vendégszerepel a kecskeméti Katona József Szznház együttese, Debrecenben a nagyüzemek nyílt napot tartanak az idén végző általános és középiskolások részére, k Egerben „A környezeti ártalmak feltárása és térképezése” címmel amkétot rendeznek. A vezetést mindig tanulni kell! A napokban múlt 11 esztendeje annak, hogy az MSZMP VIII. kongresszusán, a Kádár János elvtárs által előterjesztett központi bizottsági beszámolóban a következők is elhangzottak: „...a kádermunkában most előtérbe került a feladatra való alkalmasság követelményének érvényesítése”. Ez az igény a kongresszusi határozatban is megfogalmazódott: „...a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, művelt, tehetséges, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell vezető tisztségekbe helyezni.” A határozatból idézett mondatrész nem csak egyszerűen egy feladatot jelöl meg. Azt is meghatározza, hogy milyennek kell lenni egy vezetőnek a mi társadalmunkban. A szükséges tulajdonságok felsorolása pedig azt jelenti, hogy az a jó vezető, aki az említettek összességével rendelkezik! Az elmúlt tizenegy esztendő a határozat végrehajtásának ideje volt, s az akkor szintén megfogalmazott követelmény szellemében zajlott le, azaz: a múltbeli érdemek számontartásával, és változatlan megbecsülésével! Különösen kijárt ez a megbecsülés azoknak, akik alkalmazkodva a magasabb szintű feladatokhoz, folyamatos önképzéssel, tanulással újra és újra igyekeztek alkalmassá tenni magukat a vezetésre. Egy kongresszusi határozat végrehajtása hosszú folyamat és sok esetben nem is csak a következő kongresszusig tartó négy esztendő feladata. Ez a magyarázata annak, hogy — az egyébként újabban és ismételten is megfogalmazott követelmény értékelése érdekében — a VIII. kongresszusig, a kezdeti meghatározásig „nyúltunk vissza”. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági fejlődése ma meg fokozottabban teszi kötelezővé az idézett részben felsorolt tulajdonságok megkövetelését. Azokét. amelyek ma még- inkább kell jellemezzék a szocialista társadalomban felelős felső- vagy középvezetői beosztást betöltő embereket. Á fejlődés sohasem egyenletes, s ebből természetszerűleg következik az értékelés: a vezetést még mindig tanulni kell! Elsősorban ott, ahol „megállt az idő”. Elsősorban azoknak, akik nem mondhatják magukénak a felsorolt tulajdonságok valamelyikét. Például azoknak, akik kellő szakmai fel- készültséggel rendelkeznek ugyan, de nem tudják a vezetést művelt ember módjára gyakorolni. Azoknak, akik a hibák őszinte feltáróit, s nem magukat a hibákat veszik célba, illetve azoknak, akik még ma sem szereztek érvényt a szintén a VIII. kongresszuson elhangzottaknak: „Gondozzuk part- életünk és egész közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitákat, őrködjünk a bírálat szabadságán”. Miért kell erre is emlékezni? Mert akad még olyan vezető, aki felelősségre meri vonni dolgozóit, ha tarthatatlan magatartása ellen panaszt tesznek; aki megtorlást — akár elbocsátást is — kilátásba helyez annak, aki közösseget vállal az őszintén bírálóval; aki ma. 1973-ban ki meri jelenteni: „Vegyék tudomásul, hogy úgyis mindig a dolgozó húzza a rövidebbet!” Nos, ezért él még ma is az 1962-ben megfogalmazott feladat. az, hogy ma is nagyon fontos dolog ..a feladatra való alkalmasság követelményének érvényesítése”! HORVATH KALMAN Efeiüesedett szakmák Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. november 26-án először alkotott és fogadott el a magyar országgyűlés a nők egyenjogúságáról, jogi egyenrangúságáról szóló törvényt, amely új fejezetet nyitott a nők egyenjogúsításáért sok évtizedes harcban. A negyed- százados tőrvény első paragrafusa kimondta: „a törvény célja 3tr„ hogy a valóságos emberi alapjogok szolgálatában a megváltozott társadal- » Egy íróasztal története Az a bizotiyos íróasztal hatalmas. lenyűgöző bútordarab. Akkora, hogy pingpongozni lehetne rajta. Fáját feketére pácolta az idő. Se- hogysem illik a telefonos, kávéfőzös irodába. A fali reklámkép porszívót kínáló lenge ruhás hölgye is értetlenül néz az üveg mögül. Az Íróasztal egyidős a gyárral, azaz 61 esztendős. Sok mindent élhetett meg; az 1912-es alapítás nehézségeit., két világháborút, gazdasági válságot, s az államosítást. Először talán Deischel Adolfé volt, aki jó érzékkel gyárat alapított. Az öreg egyébként hamar átengedte a vezetést és az asztalt fiának, Ervinnek, aki okleveles mérnök volt és — egry korabeli tájékoztató szerint — a porosz seregben katonáskodott az első világháború idején, s főhadnagyként szerelt le. A harmincas évek végén már jó neve volt a gyárnak. A Deichsel A. Magyar Acéldrót-, Drótkötél és Drótgyár Rt. — mint arról a borsodi gazdaságtörténet beszámol — tőkeerős vállalkozás volt, s szakszerű vezetés jellemezte. A második világháború kitörésének évéből való híradás arról tudósít, hogy Magyar- ország egyetlen acélárát gyára ötszáz munkást és ötven tisztviselőt foglalkoztat. Az íróasztal ekkor élhette virágkorát, s bizonyára ekkor gyüjihette politúrozott hatara a boros es pálinkás poharak diszkréten árulkodó nyomait. Az államosítás után kicserélődtek az emberek, kicserélődtek a vezetők, új gepek és új bútorok jöttek. Az Íróasztal történetéről ebből az időszakból biztosat senki sem tud. Egynéhányszor az elmúlás is fenyegette, amikor kisebb hasonmásával együtt (amely mögött a két világháború között Dénes Vilmos gyárigazgató, a Magyar Feltalálók Országos Szövetségének tanácsadója ült) a szemétre került. Hosszú viszontagság után az asztal a műhelyeken és az olajtól csúszós, ragadós csarnokokon át a sodrómű gyáregység vezetőjének irodájába került. A gyáregységvezetőnek megtetszett az asztal, s csak az volt a kérdés, hogy befér-e .az ajtón. Hat ember küszködött vele, de vegülis befért. Gyula napra a gyár- egysegvezetö díszes, angyalos tintatartót kapott egyik kollegájától. s most ez ékesíti az aktákkal, iratokkal, tervrajzokkal teljesen soha nem befedhető asztallapot. A tintatartók üvegtartálya tapló- száraz. Ki ír vágott tollal a golyostollas világban? j A gyáregységvezető szobájában új életre kelt az asztal. Szeretetet élvez és megbecsülést. s kivívja a látogató elismerését. Es a maga módján büszke lehet arra, hofry pohárnyomokat őrző hátán születtek meg a December 4. Drótmúvek világszabadalmának, a laposkötélnek a tervei. „Jó az öreg a háznál” — gondolhatná magában, ha tudna gondolkozni, ám némi fantáziával bátran felruházhatok emberi tulajdonságokkal a kedves, megszokott tárgyak. A hatalmas asztal sokat van egyedül. A gyáregység- vezető gyakran utazik lciil- földre, s gyakran tölti idejét az olaj szagú csarnokokban, hogy az íróasztalra könvn- kölve kigondolt tervek valóra váljanak. BRACKÚ ISTVÁN mi viszonyoknak megfelelően a nők szamára mind a közszolgálat körében, mind a többi életpályán való elhelyezkedés szempontjából a ierfiakeval egyenlő jogállást biztosítson.” Napjainkban tóbb, mint 2 millió 100 ezer nő — a munkaképes korú Lányok, asszonyok 70 százaléka — dolgozik, Ez a szám egymillióval tóbb, mint amiről az 1948-as krónika szól. A munkát vállaló lányok, asszonyok közül csaknem 800 ezren munkálkodnak az iparban. Az iparban iogiaikoztátották 44,2 százaléka, az építőipari munkások 16 százaléka nö. A könnyűiparban, dolgozik, az ipari munkásnők 40 százaléka. A lányok, asszonyok megnövekedett közéleti aktivitását — s egyben a lehetőséget a közéleti tevékenységre — jól mutatja, hogy mind többen kaptak helyet legfelsőbb államhatalmi testületünk, az országgyűlés tagjai között. Hazánkban jelenleg a mérnökök közül 11 százalék nő: az utóbbi 25 év alatt tóbb, mint 5500 leány és asszony szerzett műszaki mérnöki diplomát A felszabadulás előtt a feljegyzések egyetlen, ügyvédnőt sem tartottak számon. Ma viszont az ügyészek a bírók, az ügyvédek 20 százaléka nő. Napjainkban a közgazdászok egyharmada a nők közül kerül ki. Ez a statisztikai adat is gyökeres változásról tanúskodik, hiszen a felszabadulás előtt mindösz- sze 200 diplomás közgazdásznő volt Magyarországon. Szerte az országban összesen 28 ezer orvos tevékenykedik: 32 százalékuk leány, asszony. Az orvostudományi egyetemeken idén felvett elsőévesek több, mint 60 százaléka nő. „Nőuralom” van a pedagóguspályán is.
