Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-28 / 279. szám
$ Almavásár (Ágotha Tibor felvétele) Közéietiség ■ papírlapok néikéM... Az új rendtartást ebben az esztendőben vezették be az általános iskolákban és a középfokú tanintézetekben. A negyedévnyi tapasztalatokról tanácskozott tegnap délelőtt — másfélszáz középiskolás diák, akik miskolci tanulótársaikat képviselték —, a városi pártbizottság tanácstermében. Az értekezleten részt vett Kövér Árpád, a megyei pártbizottság munkatársa, Pásztor József, a városi pártbizottság munkatársa, Tok Mik'ós, Miskolc tanácselnök-helyettese, Váci András, a KISZ KB munkatársa s Török László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára. A vita Tolnay Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjének referátuma, illetve Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottsága első titkárának korreferátuma után kezdődött meg. Sajnos, a hozzászólások többsége előre megírt volt. Hogy felkészültek, az dicséretes. De éppen ezért fordulhatott- elő, hogy ismételték egvmást. Többszőr elmondták ugyanazt. S persze, így vitatkozni sem lehet. A spontán felszólalások rendszertelenebbek, de sokan figyelik és valószínűbb, hogy válaszolnak rá. Azt nem feltételezzük, hogy az előre felkészülés mögött tanári, igazgatói instrukciók is vannak ... A diákvéleményekre voltunk kíváncsiak! Mindez — tudjuk — inkább a tanácskozások módszertanához tartozik s az olvasót inkább a tanulóifjúság tapasztalatai érdeklik: milyen is az új rendtartás? E kitérő mégsem volt haszontalan, mert a többség előzetes felkészüléséből az derült ki, hogy sem a pedagógusok, sem a diákok egy része még nem értelmezi helyesen az új rendtartást. Ezért adtak ki az egyik iskolában olyan házirendet, amelynek 18 pontjából 16 tiltó. Így fordulhatott elő, hogy egy másik intézményben nem ismertették a teljes rendtartást vagy a házirend megszerkesztéséből kirekesztették a KISZ-szervezetet. Nem véletlen, hogy a felszólaló diákok közül sokan csak a dohányzás—szeszes ital problémára figyelnek. Olyan torz szemlélet tanúi lehetünk — cáfolt okosan az egyik diák —, mintha legalábbis a felnőtté válás előfeltétele lenne a cigaretta és az ital. Egyes fiatalokban fel sem merül, hogy a rendtartás egészségvédő célzattal is készült! Vagyis némely középfokú intézmény vezetői drákói szigor bevezetésének eszközét látják a rendtartásban, míg a diákok (a kisebbségről van szó) az iskolai fegyelem alól való kibúvás lehetőségét keresik. Az új rendtartást mégnem értették meg. Nem értették meg a szellemét. Nem értették meg, hogy — Váci András, a KISZ KB munkatársának szavaival élve — egy új szocialista értékrend meggyökereztetéséről, magasabb rendű kollektív szellem meghonosításáról van szó! Hányszor elhangzott e két fogalom a tanácskozáson: jog és kötelesség ... Keresték az aranyfedezetet: hogy is lehetne megteremteni összhangját? Az egyik fiú — a Herman Ottó Gimnázium képviselője — javaslatot tett. Legyen egy állandó találkozó helye a miskolci középiskolás fiataloknak. Egy olyan állandó fórum, ahol időről időre összefonódó diák- s mozgalmi életük egy-egy eseménye, változása alkalmával letehetik a voksukat. S ez már a gazdagodó-alakuló ifjúsági közéleti szereplés egyik felvillanása volt — előre, gondosan teleírt papírlapok nélkül! SLobogózzak fel az épületeket! Miskolc megyei Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, az üzemek, intézmények, vállalatók vezetőit, hogy városunk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére lobogózzák fel a lakóházakat, az üzemek, intézmények és vállalatok épületeit. A zászlódísz december 1- től 4-ig köszöntse az ünnepet. Koncert a Bartók teremben A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának hallgatói adnak hangversenyt november 29- én, csütörtökön este 7 órakor a Bartók teremben. Az intézmény Kamarazenekarának műsorán Händel, Vivaldi, Haydn, Pergolesi és Farkas művei szerepelnek. Az együttest Reményi János vezényli. A DH várospolitikai fóruma i T ervkoncepció Véleményt kértek Mi mindent szeretnénk Bár a negyedik ötéves tervben szereplő városfejlesztési feladatok közül sok még megvalósításra vár, a tanács szakemberei hozzáláttak a következő tervidőszak előkészítéséhez. A tervezésnek négy fázisa van: az előzetes tervkoncepció kialakítása, a koncepció véglegesítése, konkrét tervjavaslat, majd a végleges terv összeállítása. E négy fázis közül az elsőn már túljutott a tanács. Figyelembe vették a tanácsi választások jélölő gyűlésein elhangzott, s időközben a tanácstagoktól kapott javaslatokat, véleményt kértek ezen kívül a KISZ-fiataloktól és a szakszervezetektől is. A koncepció az igények oldaláról közelíti meg a város ötéves tervét. Az igények pedig — ez a természetes — mindig a lehetőségek előtt járnak. Ha tehát most címszavakban idézünk a tervkoncepcióból, azt senki se értse konkrét tervnek. Az alábbiak e címet viselhetnék: ezt szeretnénk. Más kérdés, hogy az ország, a város erejéből mennyire futja majd. Jelentős mértékben „belejátszanak” majd a végleges koncepció, illetve a tervjavaslat kiaMdtásó- ba a város nagyüzemeinek elképzelései, tervei. Azt ugyanis senkinek som kell különösebben bizonygatni, hogy Miskolc fejlődését nagymértékben meghatározza az. ipar izmosodása. Ugyanakkor a város gazdagodása segíti a kohászat, a gépgyár és a többi üzem termelési* feladatainak a végrehajtását. Csak egy példa ennek illusztrálására: a munkaképes korú népesség mindössze hat százalékkal nő a következő tervidőszakban az előzetes számítások szerint. Figyelembe véve a munkaigényes szolgáltató ipar várt fejlődését, az iparvállalatoknak kevés reménye van arra, hogy létszámnöveléssel érjenek el magasabb termelési eredményt. Szükség lesz a gépesítésre, de arra Is, hogy az eddiginél több nőt foglalkoztassanak az erre alkalmas munkaterületeken. Igén ám, de a nők munkába állításának számos feltétele van, mindenekelőtt a bölcsődei és óvodai férőhelyek számárnak növelése. Látható tehát, hosv egy városfejlesztési feladat milyen szorosan kapcsolódik iparú" k iö^/ő íéhez. 'V Csaknem tízezer ember Héípróbús tanúk 3. A „trójai ló’’ akció Walter Warlimont tábornok elmondotta még, hogy egy másik tervezetet is készítettek, de már azon csapatok részére (SS és SD), amelyek különleges csapategységeinek az egyes harcoló divíziók mögött a már elfoglalt területeken kellett a bolsevistákat meggyilkolniuk. A Wermacht föszállásmestere megállapodásra jutott Reinhard Heyd- richhel, a Birodalmi Biztonságügyi Hivatal vezetőjével, hogy ezekkel a különleges összeállítású és rendeltetésű csapategységekkel — Hitler parancsa szerint — az SS legfőbb vezetője, Himmler, saját felelősségére „bizonyos feladatokat fog végrehajtani”. (Itt csak annyit kell megjegyeznünk, hogy ezek a „bizonyos feladatok” nem állottak egyébből, mint a szovjet, a lengyel állampolgárságú kommunisták, a zsidók állati módon való kiirtásából.) A bíróság elnöke ezután a Magyarország megszállásának katonai lebonyolítására a Warlimont tábornok felügyelete és irányítása alatt készített úgynevezett „Marga- rete-terv” születése körülményeiről vallatta a Führungstab helyettes vezetőjét, aki leplezetlen őszinteséggel párosult nem kis cinizmussal így adta elő az eseményeket: — Hitler, aki egyáltalában nem kedvelte a magyarokat. Olaszország fegyverletétele után még kevésbé bízott a magyarok irántunk mutatott szövetségi hűségében. Egy, a Führertől kapott utasítás nyomán már Í934. szeptemberének végén megkezdtük kidolgozni a „Fali Margarete” katonai rutin tervezetét! Ez az alapterv 1944 végén már teljesen készen is volt, de azután az egész hatalmas iratköteget félretettük. 1944. február 28-án új rendelkezés érkezett hozzám, s annak nyomán a tervet ismét elővettük. Ennek, kétségtelenül nyomós politikai okai voltak, de az nem tartozott ránk. Az egész tervet bizonyos mértékig felfrissítettük, aktualizáltuk, s ezzel a munkánkkal 1944. március 3-án készen is voltunk. Március 7-én vezetéseimmel Hitler főhadiszállásán megbeszélést tartottunk, amelynek eredményeképpen én saját magam foglalkoztam az egyébként hatalmas katonai terv egy rendkívül lényeges részletével, az úgynevezett „trójai ló” akcióval. Erinek a katonai tervnek a célja nem volt más, minthogy már a Magyarország ellen indítandó katonai beavatkozás előtt körülbelül négy zászlóalj erősségű úgynevezett előcsa- patot juttassunk, természetesen a legteljesebb titoktartás mellett, Magyarország területére. Ennek az előcsapatnak a tervezett hadművelet keleti határáig, azaz a Tisza vonaláig kellett eljutnia ... SUGÁR ISTVÁN (Következik: Hitler Horthyt magához rendelte) vár lakásra Miskolcon, s az igénylők száma — figyelembe véve a városba települőket stb. — keveset csökken a jelenlegi tervidőszak végéig, annak ellenére, hogy évről évre ezrével épülnek a lakások. A következő ötéves terv központjában is a lakáshelyzet javítása áll majd. Ugyanakkor az eddiginél többet kívánnak költeni az épületek állagának megóvására. Jelentős lemaradás mutatkozik a közműellátásban. Ezen belül „szorító” szükség az ivóvíz-ellátás javítása, a csatornahálózat bővítése, a szennyvizek tisztítása. Napi 120 ezer köbméterre kívánják növelni az ivóvíz termelő kapacitást, a koncepció szerint. Miskolc népességének 99 százaléka jutna így vezetékes ivóvízhez. A városban folyó nagyarányú lakásépítés megköveteli a villamoshálózat fejlesztését is. Kiemelt feladat továbbá a Lenin Kohászati Művekben létesülő fűtőmű felépítése. Az első ütem várhatóan 1976-ban készül el, s ötezer lakásba juttatja el a távfűtést. A következő két ütemben — 1978-ig — mintegy 15 ezer lakást kapcsolnak be a távfűtőhálózatba. Régi panasza a miskolci- aknak, hogy nincs fedett uszoda. Nos, a koncepcióban egy ilyen létesítmény is szerepel. Az egy főre jutó zöldterületet 7,5 négyzetméterről 16,3 négyzetméterre kívánják növelni. A levegő tisztaságának védelme érdekében egyebek között zöld. területeket — erdősavat — alakítanak ki, az avasd lakótelep, valamint a vasgyár mentén. A közlekedési viszonyok javítását szolgálja az északi tehermentesítő út megépítése, a Petőfi tér és Diósgyőr között. Kimondja a koncepció, hogy gyalogos aluljárókat kívánatos építeni, egyebek között a Búza téren. Hosszan sorolhatnánk — a koncepciót idézve — az egészségügyi fejlesztéseket De most csak a vasgyári sebészet megépítését említjük. Kiemelt feladat az óvodai hálózat bővítése, s az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek javítása. Örömmel olvastuk a koncepcióban, hogy a sportcsarnok mellett műjégpályát is kívánnak építeni. A vízisportok fejlesztését a Csorbatelepi tó környékének kiépítése szolgálhatja. Szerepel továbbá a megvalósítandó feladatok között az Avason létesülő ifjúsági kultúrpark. Ez utóbbinak az építése — az elképzelések szerint — körülbelül tíz évet vesz majd igénybe, így csak az első létesítményeik születnek meg a következő ötéves terv időszakában. Mennyi mindent szeretnénk. Pedig e felsorolás csak töredéke az előzetes koncepcióban szereplő létesítményeknek. S hogy menynyi valósul meg ezek közül, az azon is múlik, mennyi áldozatra vagyunk kénesek városunkért. BÉKÉS DEZSŐ A XX. század új járványa Levél a KBT elnökségének Nagy örömmel hallottam, hogy megyénkben is megalakult a Közlekedésbiztonsági Tanács és megkezdte működését széles társadalmi ösz- szefogással. Ehhez a munkához szeretnék segítséget adni, illetve a munkába bekapcsolódni. Megdöbbenve olvastam az 1972. évi elrettentő statisztikai adatokat, melyek szerint harmadik helyre lépett elő a baleset, mint halálok. Hazánkban H percenként következett be baleset, minden 17. percben megsérült valaki és minden 6 órában meghalt egy ember. Bizonyos, hogy ezek közül sokan fogyasztottak gyógyszert. Sajnos, a gyógyszerek káros mellékhatásáról kevesen tudnak. Balesetnél az „egyéb okok” rovatában a vezetést lényegesen befolyásoló tényezők közül viszonylag még kevés figyelmet fordítunk a nyugtató, altató és más hasonló hatású gyógyszerek szerepére. Ezek bár kis adagban megnyugtatóan hatnak a központi idegrendszerre, de a pszichés tevékenységet mélyrehatóan befolyásolják. A gépjárművezető, s ugyanúgy a gyalogos reílexideic meghosszabbodik, a veszély felmérése, észlelése lassú cs a cselekvési idő is elnyúlik. A XX. század új járványa: a baleset okozta halálozás. Csökkentése érdekében, mij*t más járványnál, legfontosabb a megelőzés. £s itt a felvilágosításnak óriási szerepe van! Ez elsősorban nekünk, egészségügyi dolgozóknak feladatunk. E célból az egészségügyi szakdolgozók tudományos értekezletén előadást tartottam Debrecenben 1973 augusztusában, ahol nagy érdeklődést keltett a gyógyszerek Itatásának ismertetése és vizuális bemutatása. Tablót készítettem a gyógyszerek dobozait felragasztva, mely kifüggesztésre került a kazincbarcikai Volán üzem- igazgatóságnál és a miskolci vállalatnál, ahol a gépkocsi- vezetők részéről nagy érdeklődés volt tapasztalható. Hasonló tablót helyeztünk el a gyógyszertár kirakatában. Megítélésem szerint nagyon fontos és hasznos a figyelmet felhívni a vezetést károsan befolyásoló gyógyszerekre. A Közlekedésbiztonsági Tanács működése kapcsán ha szükséges és hasznosnak találják — szívesen felajánlom segítségemet akár előadás tartására, akár gyógyszertabló készítésére vonatkozóan. Mint gyógyszertári dolgozónak, úgy érzem, ez kötelességem, és ennek szívesen teszek eleget. MILICZ SANDORNÉ ! gyógyszertári asszisztens Kazincbarcika, 19 94-es gyógyszertár, Lenin &
