Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-16 / 243. szám

+ Augusztus közepe óta száraz a csapadékmérő edény a Meteorológiai Intézet miskolci szinoptikus állomásán. Ha hullott is néhány csepp, a földeken még a port sem verte el... (Kerényi László felvétele) Megteltek a tárolók Javult a vízellátás Hétfőn reggelre újra meg­teltek a miskolci víztárolók, ami a városnak 14 ezer köb­méter tartalékot jelent. Ez a mennyiség a hét közepéig elegendő ahhoz, hogy sehol se nélkülözzék az ivóvizet, meg a legmagasabb emelete­ken sem. — Minek köszönhető ez a változás? — kérdeztük a víz­müvek osztályvezetőjétől, Juhász Jánostól —. hiszen számottevő csapadék nem hullott az utóbbi napokban es a források, kutak hozama is feltehetően tovább csök­kent. — Azzal, hogy hidegebbre fordult az idő. lényegesen visszaesett a vízfogyasztás. A miskolci vízművek ugyanak­kor felhívással fordult az ipari üzemekhez, és ismét azt kértük, takarékoskodjanak a vízzel. kevesebb jut az utcára is Változatlanul tilos a locso­lás, a kocsimosás és kevesebb vizet használnak az utcák mosására is. Csak ahol elen­gedhetetlenül szükséges, ott járnak a locsolókocsik a vá­rosban. Ahhoz, hogy később se ke­rüljön fenyegető közelségbe a korlátozások bevezetése, a lakosságnak is takarékoskod­nia kell. Elsősorban a laká­sokban levő szerelvények megjavítását sürgeti a víz­művek. mert a csöpögő csa­pok. a rossz fürdőszobai be­rendezések sok száz köbméter vizet pazarolnak el naponta. A javításokat halogatni sem lehet, a vízművek ellenőrei ugyanis ezt is figyelemmel kísérik. Tegnaptól már a Hofmann Ottó utcai szökőkút sem kap vizet, jóllehet a párologtatás, a kevéske vízveszteség önma­gában még nem veszélyeztet­hette volna az ellátást. A Sza­badság téren levő csordogá­ld október végén zárják el. Miért langyos a Selvemréten? A selyemréti lakók az utóbbi napokban észrevehet- ték, hogy egy kicsit langyo­sabb az ivóvíz. Ennek az az oka, hogy a tapolcai 10—12 fokos forrásvíz az Augusztus 20 fürdő 600 méter mély kút- jainak vizével keveredve 20—22 fokra melegszik, a mélyből feljövő melegvíz ugyanis 45 fokos. A minő­sége különben ugyanolyan, mint a többié. Annak érdekében, hogy to­vábbra is elkerülhessük á korlátozást, minden bejelen­tett csőtörést azonnal kijaví­tanak a szakemberek. Meg­javították a kettétört veze- ban is. A Beloiannisz utcá- téket a Vászonfehérítő utcá­ban most tárják fel a víz­szivárgás okát. Sajóecsegről, az Észak- Magyarországi Regionális Vízműtől naponta 8—9 ezer köbméter vizet kapunk és ezt a mennyiséget egy ideig még akkor sem lehet növelni, ha egy-két napos csendes őszi esőt kapnánk. A kiadósabb csapadék is csak napok múl­va érezteti hatását a forrá­sok hozamának növekedésé­ben. Egyelőre azonban még erre is várni kell. N. J. Reklám­konferencia Debrecenben Ma délelőtt Budapesten, a MTESZ Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara propagandaosztálya sajtótájékoztatót tartott a Debrecenben október 23. és 25. között megrendezésre ke­rülő III. reklámkonferenciá­ról. Az idei reklámkonferencia — amelyen számos miskolci és borsodi szakember is részt vesz — a bel- és kül­kereskedelmi reklám kérdé­seit tűzi napirendre. A szek­cióvitákon szó lesz a haté­konyság és a reklám köl­csönhatásáról. a reklám al­kotómunka-jellegéről. a rek­lámkampányokról. A rende­zők bemutatnak több rek­lámfilmet. s kirakatversenyt is hirdettek. A konferenciára 400 hazai és külföldi szakember je­lentkezett. A résztvevők már az első nap folyamán meg­kapják azt a tanulmányt, amely száz magyar vállalat reklámhelyzetéről készült felmérést foglal magában. A legutóbbi. 1970 decem­berében megtartott reklám- konferencián felvetődött a Reklámszövetség megalakí­tásának gondolata. A szerve­zés azóta megkezdődött, s ennek részleteiről is tájéko­zódhatnak a mostani konfe­rencia résztvevői. REFLEKTOR Ma Budapesten Szent- Györgyi Albertet a Magyar Biokémiai Társaság tisztelet­beli tagjává avatják. * Ceg­léden a Magyar—Bolgár Ba­ráti Társaság dalestet ren­dez. sú A sütőipar fejleszté­séről és a lakásépítés hely­zetéről tárgyal Egerben a Heves megyei Tanács. * Hajdúböszörményben, a Haj­dúsági Múzeumban nyomda­ipari kiállítás nyílik. ^ Pé­csett, a tervező vállalatnál a IV. ötéves terv paneles épü­leteinek terveit vizsgálják felül. ^ Szegeden a színház­ban Peter Weiss: Marat ha­lála című darabját mutatják be. * Szombathelyen a nők helyzetéről tárgyal a Közal­kalmazottak Szakszervezete Vas megyei bizottsága. Hogyan védekezzünk? Zajcsipke a hallás^örbén Az illetékesek demokráciája Demokráciát akarni ott, ahol egyszemélyi felelősség van — ez, első gondolatra, feloldhatatlan ellentmondásnak tűnik. A hatékony termelés csupa fegyelem, rend, pontosság és utasítás. A termelés folyamata egyben az utasítások végtelen sorának hiánytalan teljesítése is. Nem is lehet másképp kor­szerű nagyüzemi munka, és valódi üzemi demokrácia sem. Sőt. az igazi demokráciához kell csak igazán a rend és a fegyelem. Ami a rendnek és a fegyelemnek ellentmond — az az anarchia. Tehát az üzemi demokrácia — fegyelmezett demokrácia: vagyis a megfelelő időben és a megfelelő helyen megnyil­vánuló joga, de kötelessége is — beosztottaknak, vezetőknek egyaránt. Egyszerűsítve: döntések előtti véleménycsere a munkaértekezleteken, a termelési tanácskozásokon, a szak- szervezeti gyűléseken, a brigádértekezleteken. Döntés után megszűnik a vita, de ez a vita a döntés előtt sem nyújtható bárki tetszése szerint, mert ez a vita a munkát, a cselekvést ritkán helyettesíti. S noha a vita önmagában nem baj. azért azt se feledjük soha, hogy a vita tulajdonképpen az eszme­csere. a véleménycsere hevesebb, szenvedélyesebb formája, s talán heveskedésre sincs mindig szükség. Az üzemi demokrácia egyben az illetékesek demokráciája is. Ez alatt az értendő, hogy teszem azt a lakatos nem igyek­szik beleszólni egy-egy gyár kereskedelempolitikájába, a kereskedelmi igazgatót más belátásra bírni — ez mindenek­előtt a kereskedelmi osztály dolgozóinak, előadóinak, piac­kutatóinak dolga. A lakatos a karbantartás rendszerébe, az anyagellátás módjába, a gépek cseréjébe, a bérezés rend­szerébe szólhat, a saját műhelyében, mert ehhez van napra­kész tájékozottsága, ebben gyűlt össze értékes tapasztalata. Ezekben a kérdésekben — a műhelyben szerzett tapasztala­tok alapján — már az egész gyárra érvényes javaslatai is lehetnek, ezekben a témákban, mert ebben illetékes... Ha az illetékesek demokráciájának tekintjük az üzemi de­mokráciát, akkor a sokat emlegetett információ-áramlás is könnyebben megszervezhető. Ügy látszik ugyanis, hogy az emberek többnyire azért nem szólnak bele a dolgokba, mert nincs tájékozottságuk, nem kapják meg a szükséges informá­ciókat. Ezért minduntalan az a program: szervezzük meg az információáramlást, adjunk közérthető, pontos tájékoztatást az embereknek. Ha viszont az illetékesek demokráciáját akarjuk megszervezni — tehát a kereskedelmi osztály dol­gozói a kereskedelmi osztályon élhetnek demokratikus jo­gaikkal. a lakatosok pedig a tmk-ban —, akkor tüstént világos lesz a szervezők számára, gondolom, hogy például a tmk-műhely dolgát érintő információk döntő többségevei a tmk-műhely munkásai rendelkeznek. Sőt, olyan informá­cióknak is birtokában vannak, amelyekről az igazgatóság esetleg nem is álmodik. Ezeket az információkat már csak kiegészíteni kell — egy-két jól megválasztott ténnyel, adat­tal, „hozzákapcsolni” a gyárhoz a tmk-t, s máris tájékozott és illetékes emberek ülhetnek le eszmét cserélni az értekez­leten. A munkahelyeken sokszor felvetődik a kérdés: mibe szól­hatunk bele? A fentiek alapján a válasz egyszerű: mindenbe — ami rám tartozik, s amihez értek. Ez a lényege az illeté­kesek demokráciájának: a helyi illetékesség, párosulva a tulajdonosi illetékességgel. Mert a munkavállaló a gyárban, a szocialista társadalomban — egyben tulajdonos is, s mint ilyennek egyáltalában nem mindegy, hogyan mennek a dol­gok körülötte. GERENCSÉR FERENC Háromnapos audiológiai to­vábbképzést rendeztek a Szentpéteri kapui kórház­ban. Többek közt szó esett a zaj káros hatásáról is. — Mit lehet tenni a zaj­ártalom megelőzése érdeké­ben? — ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Déváid Jó­zsef főorvoshoz. Az ember a 0—130 decibel erősségű hangot tudja érzé­kelni. Az ennél erősebb hang fájdalomérzetet kelt, de már lényegesen kisebb hangerősségnek is károsító hatása van. A 40 decibelnél erősebb hang elváltozásokat okoz a vegetatív idegrend­szerben, minek következté­ben szervi elváltozások — például vérnyomás-emelke­dés. hormonzavar és emész­tési rendellenességek — jö­hetnek létre. A 85 decibelnél erősebb hang pedig már köz­vetlenül a hallószerveket ká­rosítja. Mindezek mellett a tartós zajnak kitett emberek rosszul alszanak, nem tud­ják kipihenni napi fáradal­maikat. s csökken a munka­teljesítményük. A zajártalom következté­ben fokozatosan rosszabbo­dik a hallás. Ennek első je­lét az egyén még nem ve­szi észre, csak műszeres mé­réssel lehet kimutatni. A felvett hallásgörbén ezt a pontot a szakemberek zaj­csipkének nevezik. Ha to­vább tart a zaj, akkor már komoly beszédmegértési za­varok jelentkeznék. A létre­jövő halláscsökkenes függ a zaj erősségétől, a zaj össze­tevőitől, valamint attól az időtől, ameddig ki vagyunk téve a zajhatásnak. A kifej­lődő zajártalom a belső fül­ben gyógyíthatatlan anató­miai elváltozásokat is okoz­hat. Ezért rendkívül fontos a megelőzés, melynek két fő módja van: a zajforrások csökkentése, és az egyéni zaj­védelem. Ajánlatos a tartós zajnak kitett embereknek a speciá­lis zaj csillapító vatta vagy a füldugó használata. Sajnos vannak olyan munkahelyek, ahol rendkívül káros hang­hatásoknak vannak kitéve a dolgozók, mégsem használ­ják a zajvédő eszközöket. A Miskolcon működő audiológiai állomást 1965. decemberében létesítették. Azóta 22 ezer beteget tarta­nak nyilván. Közülük több ezer azoknak a száma, akik­nél gyulladás — zajártalom! — következtében jött létre elváltozás. De nem kevés a született süketek és nagyot­hallók száma sem. Szűrő- vizsgálatot folytattak Mis­kolc összes általános iskolá­jában. A tapasztalat szerint a megvizsgált gyerekek hat százalékának nem volt tel­jesen ép a hallása! Ma már jogszabály írja elő, hogy egy lakóépületben mennyi a megengedett zaj­szint, s milyen hangos lehet egy jármű. A jogszabályt azonban még nem mindenütt tartják be! B. S. Százassal fizet Két gyerek a presszóban Kamaszos-sután kedvesek. — A kóla hideg? — Hideg. — Akkor két kólát kérünk. — A vendég a társára néz. — Valamilyen süteményt? — Kösz! Nem . .. Húsz gyermekujj babrálja körül az asztalt. Ügy néz­nek körül, mintha körülnéz­ni nem illenék, és úgy néz­nek egymásra, mint az isme­retlen szigeteken nézhettek egymásra a hódítók. Aztán az egyik gyerek fi­zet. Százassal és „köszönö- möt” mond a tízesből visz- szajáró apróra. A „köszö­nöm” nem hat, az aprópénzt is visszakapják. ■ ■ Tudom, hogy manapság egyre kevesebb csodálkozni­való van azon, hogy két gye­rek egy presszóba téved. Nem lenne csodálkoznivaló, ha mindez valahol a szülői házhoz közel történik, de: — Honnan jöttetek? — A Martintelepről. Már másodszor jöttünk el így. Megnéztük Tapolcát A presszó, ahol ülünk, a szálloda halijából nyílik: — Csak úgy bejöttünk. Szóltak volna, ha nem sza­bad. — De itt drágábbb a kóla. — Á, van pénzünk... ■ ■ N. István volt a vendég. B. Sándor a házigazda. Előb­bi egy húszassal, utóbbi egy százassal indult hazulról. — Miért kaptátok a pénzt? — Két ötösért. Élővilágból és földrajzból vittem ötöst. — És mire adták azt a szá­zast? — Azt nem mondták ... A két gyerek elindult hát felfedezni a várost. Hintáz­tak, játszottak a parkban, megnézték a fürdőt, voltak a hegyen és kólát kértek a szál­lodában. Mi ebben a rossz? Beszélgettünk. Pisti olvas­ni szeret, de nem tudott há­rom könyveimet felsorolni írójával együtt. — Mi leszel Pista? — Műszerész szeretnék lenni. Az ideálja Angyal. Sanyi nem szokott olvasni. Száz forintot kap egy-egy hét végén, de sohase kap köny­vet. — Mi szeretnél lenhi? — Hát... Nem tudom. — Kihez szeretnél hasonlí­tani? — Egy osztálytársamhoz. A Balázs olyan lányos arcú, na­gyon erős és megengedik ne­ki a lányos hajat. Kamaszos-sután kedvesek. A beszélgetésben mégis van valami nyugtalanító. Két ér­telmes, kedves gyerek. Jól- öltözöttek és százassal fizet­tek. Mindent megkapnak ott­hon, még az idegen helyre való benyitás biztonságát is — de amennyire kedves az, hogy felfedezni indulnak, annyira kevés az, amivel el­indulnak. A száz forint elle­nére is! Gyerekkoromban irigy let­tem volna. Most aggódom értük egy kicsit. B. G. Tejtermék­bemutató A Borsod megyei Tejipari Vállalat, valamint a Miskol­ci Áfész értesíti a vásárló­kat, hogy ma a 10-es számú Szuperett Áruházban (Győri kapu) kóstolóval egybekö­tött termékbemutatót tart. Az érdeklődők a bemutatón láthatják —, illetve megízlel­hetik — a miskolci tejüzem valamennyi készítményét, A kóstolás időpontja: délután kettő és négy óra között. A rendező intézmények minden kedves ügyfelüket, s vásárlójukat szeretettel várják a bemutatóra. Miskolci fiatalok az NDK-ban Az idén ősszel 170 mis­kolci fiatal utazott a Nemet Demokratikus Köztársaságba hároméves munkavállalás céljából. Fiataljaink elsősor­ban Drezdában, Erfurtban és Karl-,Marx-Stadtban dolgoz­nak. Az első időben szerve­zett német nyelvoktatáson is teszt vesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents