Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-04 / 233. szám
Made in Miskolc A Szovjetuniótól a Kanáriszisetekiíf (Folytatás az 1. oldalról). Kaderják Gyula, a December 4. Drótművek sodrómű gyáregységének vezetője színes fénykepfelvételeket mutat. Az embermagasságú kábeldobok oldalán a gyár neve. A fotók Tanzániában készültek. — Jó érzés volt egy kis „hazait” látni a dzsungel közepén. Világszabadalom A drótművekben már öt éve készól a gyár slágere, a laposkötél. Ez a bányában használatos kötél korábban kézi munkával készült. Az új eljárás, amelyet világszabadalom ved. termelékenyebbé tette a termelést, s a korábbival szinte össze sem hasonlítható minőséget ad. Az értékesítési lehetőség korlátlan. De csak külföldön, mert a hazai bányák évente nyolcvan tonnánál több lapos kötelet nem igényelnek. Az export viszont ezer tonna körül van. A legnagyobb vevő a Szovjetunió, érdeklődnek Jugoszláviából is, az NSZK pedig a készárun kívül a gyártási jogot is meg akarja venni. Tegnap első ízben termelt üzemszerűen az a szuper-gép, amely 210 milliméter széles sodronykötelet ver. A mintegy négy méter átmérőjű dobra csak alig több. mint egy kilométer hosszú kötél fér, de a súlya miatt így is külön emelőberendezést kellett szerkeszteni, hogy szállítani tudják. (Egy méter ilyen kötél húsz kilót nyom.) A sodrómű/ termelésének egyötöde kerül külföldre. A Szovjetunió kiváló minőségű alapanyaggal s feldolgozó gépekkel fizet, és — például a laposkötél esetében — olyan piacot nyit meg, mely lehetőséget teremt az optimális nagyságú gyártásra, s emellett jut még a fejlesztésre is. A VEIKAD eljárással készült sodronykötél (a KAD az egyik feltalálóra, Kader- ják Gyulára utal), is azért születhetett meg. mert volt rá vevő. A meglehetősen szerény hazai igény nem indokolta volna a nagy költséggel. sok áldozattal létrehozott miskolci remek születését. Paikánvfo®« J u és hídszerkezet 4c A laposkötél az óriásdobra kerül I A maga nemében páratlan terméket gyártanak a Vasipari Szövetkezetben is. Mesterségük címere: az ormányával egeret tartó elefánt. A szövetkezet állatcsapdái (közhasznú elnevezéssel patkányfogói) a világ minden tájára eljutnak. Évente másfél millió készül belőle. — Van azért más is, amit szívesen kiteszünk az ablakba. — mondja Márton István. a szövetkezet elnöke. Ez a „más” egy két kilométer hosszú, acélvázas hídszerkezet amelyet a szövetkezet készít el, s a generál- kivitelező, az ÉÁÉV szerel össze Csehszlovákiában. A versenytárgyaláson nyert külföldi megrendelés jövő év áprilisáig ad munkát a foglalkoztatási gondokkal küszködő kisüzemnek. A feltételek kemények, mégis vállalták, s az első 24 méteres hídszakasz hamarosan útra kel. Útra készülnek azok a szerelők is, akik Nigériában rendeznek maid be egy fémsajtoló üzemet. A messzi országba nemcsak szerszámaikat. hanem a város hírét is elviszik. „ A 420 dolgozót foglalkoztató kisüzemben sok mindennel próbálkoznak. A már említetteken kívül Jemenbe sörkupak-gyártó berendezést szállítottak, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelországba viszont a baromfifeldolgozó génsor forrázó egységét vitték. Egyetlen gyenge pontja van a sokat vállaló. sokfelé dolgozó szövetkezetnek. Az ózdi autószerviz (mert mellesleg gépkocsi-javítással is foglalkoznak) ráfizetéses, fgv aztán nincs is rmt csodálkozni azon. hogy a külföld jobb üzlet a hazai piacnál. Pólóm — török módra Hasonló megfontolás vezeti a Miskolci Háziipari Szövetkezet vezetőit is. Termékeiknek több mint nyolcvan százaléka a határokon túl talál vevőre. Hogy hány országban ismerik a diósgyőri várral illusztrált emblémát, azt hamarjában Balla Bertalan. a szövetkezet műszaki vezetője sem tudja megmondani, de a „-tói -ig” módszer itt is segít. Azaz miskolci pulóverrel a világon sokfelé lehet találkozni, Moszkvától a Kanári-szigetekig. Hogyan születik a divat? Molnár Jánosné. a kötőüzem vezetője legutóbb Törökországban látott egy szép pulóvert. Amikor hazajött, megpróbálta leutánozni... A török módra készült pulóverből már útra kelt egy szállítmány Párizsba... S hogy miért nem maradt inkább itthon? Valamennyi marad, hiszen a szövetkezet két üzlete és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjai árulják a szövetkezet portékáit, ám a gazdaságos, nagy szériájú termelést csak a külföldi piac képes felvenni. Aztán meg a hazai piacon olyan nagy forgalmi adó terheli a kötöttárut, hogy az azzal kalkulált fogyasztói ár „illetlenül” magas lenne. Némely exportcikk után viszont még állami dotáció is jár. A szövetkezet ezért inkább külföldre kacsintgat. BRACKÓ ISTVÁN Készül az elilénvezelék Leninváros határában dolgoznak a Kőolajvezeték Vállalat csőfektető szakemberei: építik az új etilénvezetéket, amely az olefinművet köti össze az ukrajnai Kalusban készülő műanyagüzemmel. A siófoki kőolajevezeték-építők önálló építésvezetőségén jelenleg kétszázan dolgoznak a Tisza mentén. Cigánvbál a Katowicében • Ma este 8 órai kezdettel a Katowice étteremben rendezi meg a hagyományos cigánybált a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat. A miskolci C'vánvbálok történetében először, összevont. 22 tagú népi zenekar szolgáltatja a zenét. A zenekart kíséri: Balogh Gyuszi. A prímások óránként váltogatják egymást. A műsorban feliénnek: Jákó Vera. Dóry József és Gál Gabriella. Kop*“réJ: dr. Dalmadi Perczel László. A vacsorához kétféle menüt állított össze az étterem vezetősége amelyben többek között szerepel tápéi húsleves gombásgaluskával, harkályi cigánypecsenye hasábburgonyával. magyaros sertésmáj, rizottó és szalonnás borjúsült tejfelesen. REFLEKTOR Ma Budapesten a Televízióban sajtótájékoztatón ismertetik a negyedik negyedévi műsortervet. 4c Nagykanizsán magyar—NDK barátsági napot rendeznek. 4c Nyíregyházán országos vendéglátóipari tanácskozás kezdődik. 4c Pécsett a nemrég alakult politikai klubban nyilvános vitaestet rendeznek a közéleti tisztaságról, 4c Szarvason országos szövőverseny kezdődik. 4c Székes fehérváron „Környezetvédelem a vasúton” címmel kétnapos tanácskozás kezdődik. 4c Szolnokon rendezik meg a műemlékvédelmi és múzeumi hónap országos megnyitó ünnepségét. 4c Tatabányán a bányászasszonyok kézimunkáiból kiállítást rendeznek. II legfontosabb most: a jó előkészítés A városi párt-végrehajtóbizottság kedden tárgyalta meg a közelgő beszámoló taggyűlések és küldöttértekezletek megtartásáról szóló intézkedési tervet. Ezek a pártszervezetek életében nagy jelentőségű események évenként megismétlődnek a X. kongresszus óta. Céljuk — többek között —, hogy újabb és újabb lendületet adjanak a párt politikájának még következetesebb végrehajtásához, terebélvesítsék a párton belüli demokráciát, a munka kritikus elbírálása által növekedjék a személy felelőssége, s nem utolsósorban: egyre színvonalasabbá, tartalmasabbá, eredményesebbé tegyék az alapszervezetek munkáját, amelyeknek cselekvési és szellemi kisugárzása mindenképpen befolyásolja a kisebb vagv nagyobb termelőegységek életét. A beszámoló taggyűlés tehát nem kizárólag az adott pártszervezetek belső ügye. hanem a szűkebb környezet közügye. S ez a tény önmagában is nagy-nagy felelősséget ró a kommunisták e fórumaira. Az intézkedési terv •— az előkészítés politikai feladatai között — kiemelten hangsúlyozza: a taggyűlések sikere érdekében alapvető a párttagság megfelelő politikai felkészítése. véleményének, javaslatainak kikérése és felhasználása. Eme aláhúzott követelmény említésekor emlékeztetnünk kell a tavalyi taggyűlésekre: ott voltak konstruktív viták, s ott születtek a legörvendetesebb eredmények, ahol alaposak voltak a beszámolók. Ez fontos tapasztalat, s intelem azoknak a pártvezetőségeknek, amelyeknek beszámolói nem voltak kielégítőek. Az a taggyűlés lesz most is aktív, melynek beszámolójából érződik a közös alkotás: az a taggyűlés hoz igazán életrevaló határozatokat, amelyik tárgyilagosan értékeli az elvégzett vagy végezetlen maradt munkát s világosan látja a következő év összes, s még inkább kiemelt feladatait. Ennek az a feltétele, hogy a pártcsoportok alaposan, személyre szólóan készítsenek mérleget az elmúlt esztendőről. Célszerű, hogy ezt a munkát mielőbb kezdjék el, maradjon az alapszervezetek vezetőségeinek elegendő ideje a beérkezett — voltakéopen — információk átgondolására, feldolgozására. S egvben legyen lehetőségük arra is, hogy a beszámoló taggyűlések előtt valamennyi, az alapszervezethez tartozó párttaggal beszélgethessenek. Ne a formalitás kedvéért és ne formálisan. Őszintén, véleményt kérőn és véleményt mondóan! Az alapszervezetek vezetőségei — a beszámoló színvonalának érdekében isi — az egyéni beszélgetéseket, valamint a pártcsoportértekezletek információit használják fel többek között arra, hogy jól és jobban megismerjék a párttagság véleményét területük politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről — általában az össztevékenységről. Enélkül nem lehet a beszámoló bátor, nyílt, a hibák gyökerét feltáró és előremutató. Nagyon lényeges a beszámolókban a helyes arány is. A fontosabb kérdésekre több szót, a kevésbé fajsúlyosakra — bár ezek sem lényegtelenek! — kevesebbet. Tömören, okosan érvelő és elemző módon! Úgy, hogy felkeltse az érdeklődést, a jelenlevőkből kikívánkozzék a mondandó! Az arány mellett az időtartás is fontos. A 30— 40 percnél hosszabb beszámolók — mégha olyan jók-is' — kifárasztják a tagságot. Az alapszervezeti, illetve csúcsvezetőségek által — a taggyűlések előtt legalább három héttel — megvitatott beszámolók ne akarjanak mindent elmondani. Bízzák csak a tagságra: ha jól szerkesztett, kritikus és önkritikus beszámolót készítenek, nagyon jól kiegészíti majd azt a tagság. ' Az intézkedési terv — a politikai és szerkezeti előkészítésen túl — tartalmazza a taggyűlés megtartásával kapcsolatos teendőket is. Idézzük ennek az első és nagyon lényeges pontját: „A beszámoló taggyűlések — munkaértekezletek legyenek, az egyszerűség jellemezze azokat. Vegyék figyelembe az alapszervezetek jellegét, sajátosságait”. Nem kell pátosz, nem kell fennkölt kinyilatkoztatás. Egyszerű szavak, tárgyilagos szavak kellenek. Szenvedélyes, értékelő és hasznos tennivalókat meghatározó beszélgetés kell. A közvetlenség önmagával hozza az őszinteséget, a nyíltságot. Olyan légkört teremt, amelyben felszabadul a gondolat, s elszabadul a szó annak a párttagnak az ajkáról is, akinek hallgatag- ságában nem a közöny rejlik, hanem a nagyon is gazdag érzelem — csak éppen beszélni nem szeret. Ezeken a taggyűléseken kapjon szót mindenki, aki beszélni akar. És beszéljen mindenki, akinek van mondanivalója és felelősségérzete. S bizonyára nem is lesz hiány az okos szóból, ha a politikai és szervezeti előkészítés gonddal, precízen és időben megtörténik, úgy, ahogyan azt párt- bizottságunk intézkedési terve ajánlja. A premier sikerült Lépcsőzetes munkakezdés Miskolc közlekedési gondjai közismertek. Nem véletlen hát, hogy a rádió és a sajtó egyként hírt adott a lépcsőzetes munkakezdés miskolci premierjéről. Legyünk őszinték: csak grádics ez még, első lépcsőfok, amelyen léptünk egyet. Nem mondhatnánk, hogy a buszok ma reggel üresebbek voltak, mint tegnapelőtt. Legyünk szerények: elviselhetőbbek voltak. A lépcsőzetes munkakezdés nyomába szegődtünk, hogy az egymás mellé írt véleményekkel nyomozzunk a közérzet után. 15 perc — Jaj, mi a pokolba kívántuk ezt. Két gyerekem van. Diósgyőrből járok. Képzelje el, mit jelent a két gyerek mellől eljönni reggel. Tizenöt peroc^l 1^11 korábban indulnom, de nekem ez a 15 perc a végtelen ... — Vezették volna be tavasszal, ne most, mikor éppen rövidülnek a napok, mikor felkelni rossz... A lépcsőzetes munkakezdés a Volán irodaház, a köz- tisztasági vállalat, a MÁV építési főnökség, a Mezőgép és a vegyesipari vállalat dolgozóit érintette. A legtöbben 15 perccel korábban kezdenek. A MÁV építési főnökség dolgozói 15 perccel későbben. A 15 perc valóban nem nagy idő, de: — Miért pont mi? Eddig is utaztunk, eddig is ideértünk. — Nincsenek kevesebben a buszon? — Talán .. í És délután? Kocsis Elemérné délelőtt a két gyermekre hivatkozik, és szidja az új munkarendet, ahogyan szidják többen is. — Meg se kérdeztek minket — mondja Szűcs Béláné. Tény: negyedórával korábban kelni, ezzel sürgetni az amúgy is kapkodós reggeleket — nem népszerű. Aki délelőtt kérdezősködik, sok rossz kedvet talál. És délután? — így mind a két gyereket én viszem haza. Az a negyedóra rengeteget jelent... — Talán gyorsabb is így... A lépcsőzetes munkakezdés bevezetése előtt a lehetőségeket valamennyi vállalatnál felmérték. Aki hirtelen haragjában arról beszél, hogy velük ezt meg se tárgyalták, annak éppen úgy nincs igaza, mint annak, aki hozsannát kiált a lépcsőzetes munkakezdésre. Mert ilyen is van. A buszvezető: — Rövidebb a tartózkodási időm. ha megállók... Az utas: — Én azt hiszem, három hónapja nem tudtam a 7-es buszon leülni.. . — Több busz kellene ... tárjuk a folytatást Aki több buszt sürget, annak is igaza van. Ma reggel a 7-es buszon háromnegyed hétkor ugyanúgy nem volt hely, mint korábban. És így volt a 10-es buszon is. És álltak az 1-es buszon is. Mi az, amit elértünk? Talán any- nyi, hogy kevesebben álltak, mint máskor. A közlekedési vállalat szakemberei most mérik az intézkedések hatását. Jóllehet, a lépcsőzetes munkakezdés híre bejárta az országot, nagyon pontosan tudják, hogy ennek a lépcsőnek ma még legfeljebb az első és nem is legmagasabb fokán vagyunk. Hogy mennyit ért, azt a folytatás dönti majd el. | *»*:. «*. ■
