Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-04 / 233. szám

Made in Miskolc A Szovjetuniótól a Kanáriszisetekiíf (Folytatás az 1. oldalról). Kaderják Gyula, a Decem­ber 4. Drótművek sodrómű gyáregységének vezetője szí­nes fénykepfelvételeket mu­tat. Az embermagasságú ká­beldobok oldalán a gyár ne­ve. A fotók Tanzániában ké­szültek. — Jó érzés volt egy kis „ha­zait” látni a dzsungel köze­pén. Világszabadalom A drótművekben már öt éve készól a gyár slágere, a laposkötél. Ez a bányában használatos kötél korábban kézi munkával készült. Az új eljárás, amelyet világsza­badalom ved. termelékenyeb­bé tette a termelést, s a ko­rábbival szinte össze sem ha­sonlítható minőséget ad. Az értékesítési lehetőség korlát­lan. De csak külföldön, mert a hazai bányák évente nyolc­van tonnánál több lapos kö­telet nem igényelnek. Az ex­port viszont ezer tonna kö­rül van. A legnagyobb vevő a Szovjetunió, érdeklődnek Jugoszláviából is, az NSZK pedig a készárun kívül a gyártási jogot is meg akarja venni. Tegnap első ízben termelt üzemszerűen az a szuper-gép, amely 210 milliméter széles sodronykötelet ver. A mint­egy négy méter átmérőjű dobra csak alig több. mint egy kilométer hosszú kötél fér, de a súlya miatt így is külön emelőberendezést kel­lett szerkeszteni, hogy szál­lítani tudják. (Egy méter ilyen kötél húsz kilót nyom.) A sodrómű/ termelésének egyötöde kerül külföldre. A Szovjetunió kiváló minőségű alapanyaggal s feldolgozó gépekkel fizet, és — például a laposkötél esetében — olyan piacot nyit meg, mely lehetőséget teremt az opti­mális nagyságú gyártásra, s emellett jut még a fejlesztés­re is. A VEIKAD eljárással készült sodronykötél (a KAD az egyik feltalálóra, Kader- ják Gyulára utal), is azért születhetett meg. mert volt rá vevő. A meglehetősen sze­rény hazai igény nem indo­kolta volna a nagy költség­gel. sok áldozattal létreho­zott miskolci remek születé­sét. Paikánvfo®« J u és hídszerkezet 4c A laposkötél az óriásdobra kerül I A maga nemében páratlan terméket gyártanak a Vas­ipari Szövetkezetben is. Mes­terségük címere: az ormá­nyával egeret tartó elefánt. A szövetkezet állatcsapdái (közhasznú elnevezéssel pat­kányfogói) a világ minden tájára eljutnak. Évente más­fél millió készül belőle. — Van azért más is, amit szívesen kiteszünk az ablak­ba. — mondja Márton István. a szövetkezet elnöke. Ez a „más” egy két kilo­méter hosszú, acélvázas híd­szerkezet amelyet a szövet­kezet készít el, s a generál- kivitelező, az ÉÁÉV szerel össze Csehszlovákiában. A versenytárgyaláson nyert kül­földi megrendelés jövő év áp­rilisáig ad munkát a foglal­koztatási gondokkal küszködő kisüzemnek. A feltételek ke­mények, mégis vállalták, s az első 24 méteres hídszakasz hamarosan útra kel. Útra készülnek azok a sze­relők is, akik Nigériában ren­deznek maid be egy fémsaj­toló üzemet. A messzi or­szágba nemcsak szerszámai­kat. hanem a város hírét is elviszik. „ A 420 dolgozót foglalkoz­tató kisüzemben sok min­dennel próbálkoznak. A már említetteken kívül Jemenbe sörkupak-gyártó berendezést szállítottak, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelor­szágba viszont a baromfifel­dolgozó génsor forrázó egy­ségét vitték. Egyetlen gyen­ge pontja van a sokat vál­laló. sokfelé dolgozó szövet­kezetnek. Az ózdi autószer­viz (mert mellesleg gépko­csi-javítással is foglalkoznak) ráfizetéses, fgv aztán nincs is rmt csodálkozni azon. hogy a külföld jobb üzlet a ha­zai piacnál. Pólóm — török módra Hasonló megfontolás veze­ti a Miskolci Háziipari Szö­vetkezet vezetőit is. Termé­keiknek több mint nyolcvan százaléka a határokon túl talál vevőre. Hogy hány or­szágban ismerik a diósgyőri várral illusztrált emblémát, azt hamarjában Balla Berta­lan. a szövetkezet műszaki vezetője sem tudja meg­mondani, de a „-tói -ig” módszer itt is segít. Azaz miskolci pulóverrel a világon sokfelé lehet találkozni, Moszkvától a Kanári-szigete­kig. Hogyan születik a divat? Molnár Jánosné. a kötőüzem vezetője legutóbb Török­országban látott egy szép pu­lóvert. Amikor hazajött, meg­próbálta leutánozni... A tö­rök módra készült pulóverből már útra kelt egy szállít­mány Párizsba... S hogy miért nem maradt inkább itthon? Valamennyi marad, hiszen a szövetkezet két üz­lete és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat boltjai árulják a szövetkezet portékáit, ám a gazdaságos, nagy szériájú termelést csak a külföldi piac képes felven­ni. Aztán meg a hazai piacon olyan nagy forgalmi adó ter­heli a kötöttárut, hogy az az­zal kalkulált fogyasztói ár „illetlenül” magas lenne. Né­mely exportcikk után viszont még állami dotáció is jár. A szövetkezet ezért inkább kül­földre kacsintgat. BRACKÓ ISTVÁN Készül az elilénvezelék Leninváros határában dol­goznak a Kőolajvezeték Vál­lalat csőfektető szakemberei: építik az új etilénvezetéket, amely az olefinművet köti össze az ukrajnai Kalusban készülő műanyagüzemmel. A siófoki kőolajevezeték-építők önálló építésvezetőségén je­lenleg kétszázan dolgoznak a Tisza mentén. Cigánvbál a Katowicében • Ma este 8 órai kezdettel a Katowice étteremben rende­zi meg a hagyományos ci­gánybált a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat. A miskolci C'vánvbálok történetében először, összevont. 22 tagú népi zenekar szolgáltatja a zenét. A zenekart kíséri: Ba­logh Gyuszi. A prímások óránként váltogatják egy­mást. A műsorban feliénnek: Jákó Vera. Dóry József és Gál Gabriella. Kop*“réJ: dr. Dalmadi Perczel László. A vacsorához kétféle menüt ál­lított össze az étterem veze­tősége amelyben többek kö­zött szerepel tápéi húsleves gombásgaluskával, harkályi cigánypecsenye hasábburgo­nyával. magyaros sertésmáj, rizottó és szalonnás borjúsült tejfelesen. REFLEKTOR Ma Budapesten a Televí­zióban sajtótájékoztatón is­mertetik a negyedik negyed­évi műsortervet. 4c Nagyka­nizsán magyar—NDK barát­sági napot rendeznek. 4c Nyíregyházán országos ven­déglátóipari tanácskozás kez­dődik. 4c Pécsett a nemrég alakult politikai klubban nyilvános vitaestet rendez­nek a közéleti tisztaságról, 4c Szarvason országos szövőver­seny kezdődik. 4c Székes fe­hérváron „Környezetvéde­lem a vasúton” címmel két­napos tanácskozás kezdődik. 4c Szolnokon rendezik meg a műemlékvédelmi és múzeu­mi hónap országos megnyitó ünnepségét. 4c Tatabányán a bányászasszonyok kézimun­káiból kiállítást rendeznek. II legfontosabb most: a jó előkészítés A városi párt-végrehajtóbizottság kedden tárgyalta meg a közelgő beszámoló taggyűlések és küldöttértekezletek meg­tartásáról szóló intézkedési tervet. Ezek a pártszervezetek életében nagy jelentőségű események évenként megismét­lődnek a X. kongresszus óta. Céljuk — többek között —, hogy újabb és újabb lendületet adjanak a párt politiká­jának még következetesebb végrehajtásához, terebélvesítsék a párton belüli demokráciát, a munka kritikus elbírálása által növekedjék a személy felelőssége, s nem utolsósorban: egyre színvonalasabbá, tartalmasabbá, eredményesebbé te­gyék az alapszervezetek munkáját, amelyeknek cselekvési és szellemi kisugárzása mindenképpen befolyásolja a ki­sebb vagv nagyobb termelőegységek életét. A beszámoló tag­gyűlés tehát nem kizárólag az adott pártszervezetek belső ügye. hanem a szűkebb környezet közügye. S ez a tény ön­magában is nagy-nagy felelősséget ró a kommunisták e fó­rumaira. Az intézkedési terv •— az előkészítés politikai feladatai között — kiemelten hangsúlyozza: a taggyűlések sikere ér­dekében alapvető a párttagság megfelelő politikai felké­szítése. véleményének, javaslatainak kikérése és felhaszná­lása. Eme aláhúzott követelmény említésekor emlékeztet­nünk kell a tavalyi taggyűlésekre: ott voltak konstruktív viták, s ott születtek a legörvendetesebb eredmények, ahol alaposak voltak a beszámolók. Ez fontos tapasztalat, s in­telem azoknak a pártvezetőségeknek, amelyeknek beszámolói nem voltak kielégítőek. Az a taggyűlés lesz most is aktív, melynek beszámolójából érződik a közös alkotás: az a tag­gyűlés hoz igazán életrevaló határozatokat, amelyik tárgyi­lagosan értékeli az elvégzett vagy végezetlen maradt mun­kát s világosan látja a következő év összes, s még inkább kiemelt feladatait. Ennek az a feltétele, hogy a pártcsoportok alaposan, sze­mélyre szólóan készítsenek mérleget az elmúlt esztendőről. Célszerű, hogy ezt a munkát mielőbb kezdjék el, maradjon az alapszervezetek vezetőségeinek elegendő ideje a beérke­zett — voltakéopen — információk átgondolására, feldol­gozására. S egvben legyen lehetőségük arra is, hogy a be­számoló taggyűlések előtt valamennyi, az alapszervezethez tartozó párttaggal beszélgethessenek. Ne a formalitás ked­véért és ne formálisan. Őszintén, véleményt kérőn és véle­ményt mondóan! Az alapszervezetek vezetőségei — a beszámoló színvona­lának érdekében isi — az egyéni beszélgetéseket, valamint a pártcsoportértekezletek információit használják fel töb­bek között arra, hogy jól és jobban megismerjék a párt­tagság véleményét területük politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről — általában az össztevékenységről. Enélkül nem lehet a beszámoló bátor, nyílt, a hibák gyöke­rét feltáró és előremutató. Nagyon lényeges a beszámolók­ban a helyes arány is. A fontosabb kérdésekre több szót, a kevésbé fajsúlyosakra — bár ezek sem lényegtelenek! — kevesebbet. Tömören, okosan érvelő és elemző módon! Úgy, hogy felkeltse az érdeklődést, a jelenlevőkből kikívánkozzék a mondandó! Az arány mellett az időtartás is fontos. A 30— 40 percnél hosszabb beszámolók — mégha olyan jók-is' — kifárasztják a tagságot. Az alapszervezeti, illetve csúcsveze­tőségek által — a taggyűlések előtt legalább három héttel — megvitatott beszámolók ne akarjanak mindent elmon­dani. Bízzák csak a tagságra: ha jól szerkesztett, kritikus és önkritikus beszámolót készítenek, nagyon jól kiegészíti majd azt a tagság. ' Az intézkedési terv — a politikai és szerkezeti előkészíté­sen túl — tartalmazza a taggyűlés megtartásával kapcsolatos teendőket is. Idézzük ennek az első és nagyon lényeges pont­ját: „A beszámoló taggyűlések — munkaértekezletek legye­nek, az egyszerűség jellemezze azokat. Vegyék figyelembe az alapszervezetek jellegét, sajátosságait”. Nem kell pátosz, nem kell fennkölt kinyilatkoztatás. Egyszerű szavak, tár­gyilagos szavak kellenek. Szenvedélyes, értékelő és hasznos tennivalókat meghatározó beszélgetés kell. A közvetlenség önmagával hozza az őszinteséget, a nyíltságot. Olyan lég­kört teremt, amelyben felszabadul a gondolat, s elszabadul a szó annak a párttagnak az ajkáról is, akinek hallgatag- ságában nem a közöny rejlik, hanem a nagyon is gazdag érzelem — csak éppen beszélni nem szeret. Ezeken a taggyűléseken kapjon szót mindenki, aki be­szélni akar. És beszéljen mindenki, akinek van mondani­valója és felelősségérzete. S bizonyára nem is lesz hiány az okos szóból, ha a politikai és szervezeti előkészítés gond­dal, precízen és időben megtörténik, úgy, ahogyan azt párt- bizottságunk intézkedési terve ajánlja. A premier sikerült Lépcsőzetes munkakezdés Miskolc közlekedési gond­jai közismertek. Nem vélet­len hát, hogy a rádió és a sajtó egyként hírt adott a lépcsőzetes munkakezdés miskolci premierjéről. Le­gyünk őszinték: csak grádics ez még, első lépcsőfok, ame­lyen léptünk egyet. Nem mondhatnánk, hogy a buszok ma reggel üresebbek voltak, mint tegnapelőtt. Legyünk szerények: elviselhetőbbek voltak. A lépcsőzetes mun­kakezdés nyomába szegőd­tünk, hogy az egymás mellé írt véleményekkel nyomoz­zunk a közérzet után. 15 perc — Jaj, mi a pokolba kí­vántuk ezt. Két gyerekem van. Diósgyőrből járok. Kép­zelje el, mit jelent a két gyerek mellől eljönni reggel. Tizenöt peroc^l 1^11 koráb­ban indulnom, de nekem ez a 15 perc a végtelen ... — Vezették volna be ta­vasszal, ne most, mikor ép­pen rövidülnek a napok, mi­kor felkelni rossz... A lépcsőzetes munkakez­dés a Volán irodaház, a köz- tisztasági vállalat, a MÁV építési főnökség, a Mezőgép és a vegyesipari vállalat dol­gozóit érintette. A legtöbben 15 perccel korábban kezde­nek. A MÁV építési főnök­ség dolgozói 15 perccel ké­sőbben. A 15 perc valóban nem nagy idő, de: — Miért pont mi? Eddig is utaztunk, eddig is ideér­tünk. — Nincsenek kevesebben a buszon? — Talán .. í És délután? Kocsis Elemérné délelőtt a két gyermekre hivatkozik, és szidja az új munkarendet, ahogyan szidják többen is. — Meg se kérdeztek min­ket — mondja Szűcs Béláné. Tény: negyedórával koráb­ban kelni, ezzel sürgetni az amúgy is kapkodós reggele­ket — nem népszerű. Aki délelőtt kérdezősködik, sok rossz kedvet talál. És délután? — így mind a két gyere­ket én viszem haza. Az a negyedóra rengeteget jelent... — Talán gyorsabb is így... A lépcsőzetes munkakez­dés bevezetése előtt a lehe­tőségeket valamennyi válla­latnál felmérték. Aki hirte­len haragjában arról beszél, hogy velük ezt meg se tár­gyalták, annak éppen úgy nincs igaza, mint annak, aki hozsannát kiált a lépcsőze­tes munkakezdésre. Mert ilyen is van. A buszvezető: — Rövidebb a tartózkodási időm. ha megállók... Az utas: — Én azt hiszem, három hónapja nem tudtam a 7-es buszon leülni.. . — Több busz kellene ... tárjuk a folytatást Aki több buszt sürget, an­nak is igaza van. Ma reggel a 7-es buszon háromnegyed hétkor ugyanúgy nem volt hely, mint korábban. És így volt a 10-es buszon is. És álltak az 1-es buszon is. Mi az, amit elértünk? Talán any- nyi, hogy kevesebben álltak, mint máskor. A közlekedési vállalat szak­emberei most mérik az intéz­kedések hatását. Jóllehet, a lépcsőzetes munkakezdés híre bejárta az országot, nagyon pontosan tudják, hogy ennek a lépcsőnek ma még legfel­jebb az első és nem is leg­magasabb fokán vagyunk. Hogy mennyit ért, azt a foly­tatás dönti majd el. | *»*:. «*. ■

Next

/
Thumbnails
Contents