Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-22 / 248. szám

r Gázt és olajat szállítanak A távvezetékek építői, üzemben tartói A szénhidrogén-lelőhelyek kincse, a földgáz és az olaj többnyire csővezetékeken ke­resztül jut el a feldolgozó iparhoz, az üzemekbe és a kisfogyasztókhoz is. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat első mun­kái még kizárólag a zalai olajmező térségére korláto­zódtak. Ezt az egyébként ko­rántsem egyszerű és könnyű tevékenységet annak idején mindössze néhány szakember irányította. Később a hajdúszoboszlói, majd az algyői, szanki, be­rekfürdői lelőhelyek feltárá­sa után vált igazán jelen­tőssé a vezeték, a nagynyo­mású távvezeték-építés. A hatvanas évek elején óriási ütemű lett a fejlesztés. Kor­szerűbb eszközökre, jobban képzett szakemberek sokasá­gára volt szükség. A miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­temről évről évre kitűnően felkészült mérnököket kapott a vállalat, az, olaj- és a gáz­ipar. A nagy kapacitású veze­tékek megtervezéséhez, meg­építéséhez azonban a gáz- és olajismeretre alapozott tu­dáshoz már más is kellett. A mindennapi munka, a gya­korlat során felvetődött prob­lémák mególdását a vállalat magasan képzett, sokoldalú szakemberei végezték el. Va­lóságos iskolát teremtettek: észleléseik, gazdag tapaszta­lataik ma már a mindig megújuló oktatás nélkülözhe­tetlen részeivé váltak. A szakma rohamos fejlődéséből fakad, hogy jócskán maradt még megoldani való problé­ma azoknak is, akik friss diplomával a kezükben most ismerkednek a nemzetközi méretű vezetéképítés mun­káival. Gáztörvény született önmagában ugyanis az édes-kevés, ha sikerül elké­szíteni egy zárt vezetékrend­szert. Annak működnie kell. zökkenőmentesen végezni a szállítást. Ez pedig a nagy­nyomású gáz és a sokféle fajsúlyú, viszkozitású olaj esetében egyáltalán nem könnyű feladat. Az első zalai vezeték ma már a vállalat történelmé­nek egyik régi tanúja, emlé­ke. Azóta a kis nyolccolos csővezetéket robusztus be­rendezések követték. A nagy­városok, a nagyüzemek ellá­tását már csak így lehet biz­tosítani. A kőolajvezeték vál­lalat a gyárak közvetlen szállítója, de a kisfogyasz­tókkal, a lakossággal csak közvetett kapcsolatban áll. A földgázt például Miskolcon hat atmoszférára redukálva adják át a TIGÄZ helyi üzemvezetőségének. A hatvanas években kor­mányprogramban jelölték meg a szénhidrogének foko­zottabb kiaknázását, felhasz­nálását. A gáztörvény pedig 1969-ben született. Ezekben az években került a‘ vállalat profiljába a propán-bután gáz palackozása és szállítása is. Az elosztóhelyek többsége azóta épült, vagy moderni­zálódott, illetve bővült. A meglevő győri, szegedi, pin­cehelyi, újudvari, szajoli, nyíregyházi és budaörsi el­osztóhelyek mellé, most újabb három egység építését terve­zik. Két szakasz A gáz- és olajszállítás tör­ténetében két nagyobb sza­kaszt különböztetünk meg. Az első, amikor a vállalat a hazai szénhidrogén-lelőhelye­ket kapcsolta össze a fogyasz­tókkal (városokkal, üzemek­kel, feldolgozókkal), a másik, amikor ez a tevékenység nemzetközi méretűvé bővült, s országhatárokat átlépő ve­zetékek készültek, mint pél­dául legutóbb a Barátság II., amelyen keresztül jut a Szov­jetunióból érkező olaj a száz­halombattai feldolgozóba. En­nek a kapacitása megelőzi mindegyik korábban épült vezetékét. Már megkezdték a vállalat dolgozói a Testvéri­ség gázvezeték készítését is, amely már 800 milliméter át­mérőjű lesz, és a szomszédos szocialista országokkal köti össze hazánkat. A Testvériség évente egy­millió köbméter gázt szállít 1975-től, de kapacitása 10 milliárd köbméterig fokozha­tó. ■ A gázigények ugyanis hosszabb távon a hazai kész­letekből már nem elégíthetők ki. A megyénkért is áthaladó nagy vezetékek — mint pél­dául a Barátság II. is — gi­gantikus szállítási munkát végeznek, ami ha közúton, vasúton bonyolódnék le, minden évben fantasztikus költségeket emésztene fel. A vezetékeket pedig csak egy­szer kell megépíteni. Persze, nagyon jól, megbízhatóan. Annak érdekében, hogy ed­dig is korszerű eszközökkel, módszerekkel igyekeztek megóvni a korróziótól ezeket a drága berendezéseket, újab­ban és elsőként a nagyveze­tékeken katódos korrózióvé­delmet is alkalmaznak. Ez megsokszorozza a föld alá fektetett vezetékek élettarta­mát. Rendelésre más üze­meknek is vállalnak ilyen munkát. Épül az etilénvezeték Leninváros térségében újabb, nagy munkához látott a vállalat. Készül az olefin­művet az ukrajnai Kalusban ugyancsak most épülő mű­anyaggyárral összekötő veze­ték. A szakemberek számá­ra a közeli hetekben különös feladatot jelent a Tisza med­rében való csőfektetés. Most a Folyam- és Kavicskotró Vállalat mélyíti a kritikus szakaszt, amelyet búvárok tártak fel. Az ingadozó víz­állás nehezíti a kotrók mun­káját, de a mélyítés folya­matosan halad. Ugyancsak az új ipari létesítményekhez ké­szül a Kazincbarcikán épülő műanyaggyár etilénvezetéke is. A termékvezetékek, a ben­zin és vegyibenzin csőrend­szere is most készül, amely­nek megépítését a Mátraaljai Szénbányáknál alakult cso­port végzi, ök korábban sok­szor végeztek alvállalkozó­ként hasonló munkákat, és a tapasztalatuk a garancia, hogy ezeket is megbízhatóan jó minőségben adják át. Hazánkban egyébként az 500 kilométer hosszú csőve­zetéket hívják távvezetéknek a szakemberek, de más or­szágokban nem ritka az ezer­kilométeres, nagy átmérőjű csővezeték sem. •» Üzemegység a Sajó partján Észak-Magyarország terüle­te, a nagy ipari üzemek energiaigénye elengedhetet­lenné tette egy, a körzetben működő üzem létrehozását. Sürgette ezt az akkor még épülő Barátság II. sok-sok munkálata is. A siófoki országos vállalat 07-es távvezetéki üzeme 1972 február elsejétől kezdte meg munkáját a Sajó-parton, a Besenyői úton. Átvették az északi gáztávvezeték üzemel­tetését Salgótarjántól Kisto- kajig, valamint gazdái let- ' lek a Vadnától Rudabánya felé és az LKM-be vezető le­ágazó vezetéknek is. Erről a területről egy nagy­nyomású cső Fedémes és Eger felé is vezet. Az ország északkeleti te­rületének legnagyobb ipari fogyasztóiként tartják szá­mon a Lenin Kohászati Mű­vek, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű, a Sajószentpéteri Üveggyár, a Rudabányai Érc­dúsító, az Ózdi Kohászati Üzemek, a BÉM és a Bor­sodi Vegyikombinát üzemeit. Évente egymilliárd köbméter gázt továbbítanak a miskolci 07-es üzemhez tartozó terü­leten a kis- és nagyfogyasz­tókhoz. Az ipar földgázigé­nye rohamosan nő, és ezen az „energiaétvágyon” csak a Testvériség távvezeték tud enyhíteni. A 07-es üzem je­lenleg 3 ezer kilométer táv­vezeték működését biztosítja. Egyre fokozódik a palac­kos gáz iránti kereslet is. Az elmúlt tíz év alatt tízszere­sére nőtt az igénylők száma. A jelentősebb vezetékrend­szereket külön kábelrend­szerrel látják eL A hajdú­szoboszlói telemechanikai központból nemcsak szem­mel lehet kísérni a vezetékek munkáját, a korszerű beren­dezés a beavatkozást, irányí­tást is lehetővé teszi. A most épülő Testvériség még ennél is modernebb, megbízhatóbb központot kap. Az itt dolgo­zó számítógép mindent tud fnajd ami az újmódi szállítóeszköz belsejében tör­ténik. Gyűjti, rendezi az- ada­tokat, informál és tévedhe­tetlen eligazítást ad a mű­ködtetéshez, vagyis a gáz szállításához. Szakemberek minden poszton A kőolajvezeték vállalatnál a jövőben még több szakem­berre lesz szükség. A kor­szerű felépítésű berendezése­ket másképpen nem is lehet­ne zökkenőmentesen üzemel­tetni. Ez talán az egyik oka, hogy a fiatalok vonzódnak a vállalathoz. Az átlagéletkor mindössze 28 év. Az ifjú mérnökök mellett sok technikus dolgo­zik. Csaknem mindenki ta­nul, még a legjobb szak­munkások is szívesen képe­zik tovább magukat. A mun­ka olyan, amit a fiatalok sze­retnek: érdekes, változó és a kereseti lehetőségek is jók. A szakmai fejlődési lehető­séget mindenkinek biztosít­ják. Eddig húsz lakás bérlőjé­nek kijelölési jogát vette meg az üzemegység. Állandó, jó kapcsolat ala­kult ki a műszaki egyetem olajtermelési tanszéke és az üzemegység között. Jelenleg hárman járnak a munkájuk mellett egyetemre, hogy gáz­ipari szakmérnök képesítést szerezzenek. Az egyetem szakmai segít­ségéért, amit a fejlesztési tervekhez nyújt, az „olajo­sok” a saját, szakmai tele­fonhálózatukba is bekapcsol­ták a tanszék titkárságát. így a tanszékvezető egyetlen csengetéssel hívhatja bárme­lyik fontos olajtermelő he­lyünket az országban, de akár a siófoki központot, a miskolci üzemet is. Ez a kap­csolat a vállalat és az egye­tem számára is igen gyü­mölcsöző. Biztonságos üzemeltetés A lakossági és az ipari igé­nyeket folyamatosan csak úgy lehet kielégíteni, ha ezek a nagyfontosságú vezetékek csaknem tökéletesen bizton­ságosak. Egy öttagú csoport állandó ügyeletet tart arra az esetre, ha valahol gyorsan szükség lenne a beavatkozá­sukra, hogy a gáz- vagy olajveszteség, a szivárgás okozta kár minél kisebb le­gyen. Tizenketten pedig a lakásukon — munka után — vállalnak ilyen szolgálatot. Tárgyalásokat kezdtek avé­gett, hogy csehszlovák kol­légáikkal a jövőben közösen szervezzék meg az együttes érdekeltségű vezetékek ellen­őrzését. A nyomvonalakon, amelyek mindenütt jól kivehetők, amerre a vezetékek föld alatti „alagútja” halad, rend­szeresen járnak a vonalőrök. Kéthetenként az ő munká­jukat helyettesíti a repülő­gépes szemle. A vállalat szakembere, felügyelője az Országos Vízügyi Hivatal motoros gépével a szükséges magasságból tüzetesen végig vizsgálhatja a vezetéket, a Barátság Il-t. A csövek épségét nemcsak műszaki hibák vagy a kor­rózió veszélyezteti, hanem elsősorban azok a vállalatok, amelyek körültekintés nélkül fognak nagyobb építkezések­hez, talajmunkákhoz. Az utóbbi időben nagyon sok helyütt megsértették a veze­tékeket és azok felszereléseit. Sajnos, a beruházási progra­mokat nem mindig egyezte­tik valamennyi érdekelttel. Ennek elkerülése érdekében néha az üzemegység szakem­berei maguk hívják fel jó előre az építők figyelmét egy-egy, a területükön átha­ladó fontos vezetékre. Kötődni a városhoz A 07-es üzemegység dol­gozói sokfelől, az ország kü­lönböző vidékeiről jöttek. A 230 fős kollektíva gazdasági, társadalmi vezetői arra tö­rekszenek, hogy a náluk dol­gozók mielőbb magukénak érezzék azt a várost, ahol a munkahelyük van. Igyekez­nek bekapcsolódni a város műszaki, kulturális életébe. Miskolcon vállalták például egy óvoda, Ongán pedig az általános iskola patronálását is. A nemrégiben átadott hernádnémeti általános is­kolában társadalmi munká­ban készítették el a termek hangosítását, elektroakuszti­kai berendezéseik felszerelé­sét. A Bányász Kupa versenyei közül a KKV fiataljai külö­nösen a labdarúgásban és a sakkbajnokságban jelesked­tek. Aktív rádióamatőr­klubjuk saját hívószámmal rendelkezik, és munkaidő - után ez is sokak számára te­szi lehetővé a hasznos idő­töltést. Ugyancsak sok részt­vevője van a különböző ve­télkedőknek, szakmai verse­nyeknek. Egy kicsit a fog­lalkozásukhoz tartozik, hogy ismerjék a szolgálati gépjár­műveket is. Ezért csoporton­ként szerzik meg a szakmá­sított gépjárművezetői jogo­sítványt. Hasonlóképpen old­ják meg a hegesztők képzé­sét is. A nagykapacitású és értékes anyagokat, nyers­anyagokat szállító csövek összekapcsolása nem csak jó szakképzettséget, lelkiismere­tes munkát, de különös fi­gyelmet is igényel. Ezért van nagy gangja a hegesztésnek a kőolajvezeték vállalat dol­gozói körében. •• Ötvennégy város vagy nagyobb település A kőolajvezeték vállalat ma már ötvennégy város, il­letve nagyobb település szá­mára biztosítja a földgázt a szolgáltató vállalatokon ke­resztül. Az első ilyen jelen­tősebb földgázvezeték még 1943-ban készült Nagykani­zsa és Budafa között. Az első olajvezeték pedig Újudvar és Budapest között épült meg. Tavaly a távvezetékeken 7 millió tonna olajat szállítot­tak, a vezeték hossza pedig már 615 kilométer. Amíg 1960-ban az ipari üzemek 292 millió, addig 1973-ban 4050 millió köbméter földgázt használtak fel. A lakossági fogyasztás mértéke pedig csaknem a tízszeresére emel­kedett. 1960-ban 17 millió köbméter volt, ma 150 mil­lió köbméter. Városunk bekapcsolása a földgázszolgáltatásba 1960- ban történt meg. Miskolc 1965-ben 18 millió köbméter gazt kapott a vál­lalattól, 1970-ben már 84 mil­liót, az idén pedig várható­an 95 millió köbméter lesz a mennyiség. Közben 1966-tól 1970-ig folyamatosan meg­szüntették a korszerűtlen vá­rosi gáz szolgáltatását a me­gyeszékhelyen. Az üzem területén A 07-es üzem területén a nagy nyomású gáztávveze­tékről 19 leágazás vezet a többi között hét településhez, Miskolc, Sajószentpéter, Ka­zincbarcika, Özd, Eger, Nagy- bátony, Salgótarján ipari üzemeihez. A lakosság szá­mára ugyanezekben a hely­ségekben a TIGÁZ közvetíté­sével adnak gázt. Ezen kí­vül még 12 nagyfogyasztó ipari igényeit elégítik ki. A legnagyobb vezeték- „üzem” a 07-es egység terü­letén a Barátság II. Ez a fé- nyeslitkei szivattyúállomás segítségével 5 millió tonna olajat továbbít Százhalombat­tára ebben az évben. Jövőre ez a mennyiség tovább emel­kedik, hiszen még csak ez volt a vezeték első éve. Az 1949-ben alapított kő- olajvezeték vállalatra a kor­szerűbb energiahordozókra való átállás időszakában óriá­si fejlesztési teendők várnak. Ez az északkeleti országrész­ben a 07-es üzem számára a nagyságrendjének megfele­lő feladatokat ró. Mivel nem egy munkájuk során más or­szágok szakmunkásaival is együtt dolgoztak, az elmúlt évek alatt figyelemre méltó tapasztalatokra, ismeretekre tettek szert. Egyebek közt ez az egyik alapvető biztosítéka annak, hogy a tervekben sze­replő vezetéképítési tenniva­lóikat a jövőben is maradék­talanul jól látják el. X

Next

/
Thumbnails
Contents