Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-15 / 191. szám

„Férfias hivatás” Ez a recept jó A miskolci ipar és kereskedelem első féléve A tavalyinál lényegesen .jobb a miskolci vállalatok és szö­vetkezetek első félévi „bizonyítványa”. Bár december 3I-e még messze van, az azonban már most valószínűnek látszik, hogy a város ipara és kereskedelme jó eredményre számít­hat 1973-ban, a negyedik ötéves terv kulcsesztendejében. A második „félidő” ugyanis csak erősebb lehet az elsőnél. Paliez András alig töltötte be a tizennyolcat, amikor először magára öltötte a tűz­oltók szürke egyenruháját. S most. immár huszonkét évvel később azt mondja: — Ha újra kezdhetném, sem cselekednék másképp ... Főtörzsőrmester. rajpa­rancsnok. Ám neki is — mint minden társának — vé­gig kellett járnia a „ranglét­rát”, e felelősségteljes beosz­táshoz szükséges iskolákat. — A tűzoltás iránti érdek­lődést a szomszédunk keltet­te fel bennem. Tűzoltó volt, s már gyermekkoromban a Csipkerózsika helyett mindig a munkájáról mesélt: a lán­gokról. amelyek sohasem egyformák, meg az oltásról. Egyszer sem mondta, és mégis megértettem: férfias hivatás ez! A tűzoltóknál katonai rend van. A helyet, ahol 24 órás szolgálatukat töltik, lakta­nyának hívják. Nem ok nél­kül: onnan a szolgálati idő alatt — a kivonulásokat ki­véve — eltávozni tilos! Van egy küldöncük, rajta ke­resztül érintkeznek a külvi­lággal. A készénléti időben tartják a kiképzéseket, gya­korlatoznak. S ha nincs riasz­tás — bár ilyen nagyon rit­kán fordul elő — még a pi­henésre is jut idő . .. A főtörzsőrmester a múl­tat idézi. Az első valódi „be­vetését”, amit — a tűzoltó­ságot kivéve — mindenütt tűzkeresztségnek hívnak. Itt ez a szó még viccnek is rossz, mert akit egyszer ..megkeresztelnek” a lángok, az élete végéig viseli a nyo­mokat . .. — Talán 1952-ben volt, amikor a kohászat 3-as nagyolvasztójában keletke­zett tűz. Órákig viaskodtunk a lángokkal. Nekem különö­sen emlékezetes, hiszen előt­te még nem álltam szemtől szembe a félelmetesen nyal­dosó lángnyelvekkel. — És egy eset a közel­múltból? — Amikor az István-ma- lom égett. A riasztáskor még nem tudtuk, mi vár ránk. A malomtűz sohasem gyerek­játék. Előbb csak kintről ol­tottuk, aztán bentről szin­tenként is. Közben omlásra is lehetett számítani: ez el­zárta volna a visszavonulás útját. Szóval, nem veit köny- nvű ... A Weidlich-tűz pe­dig azért volt kuriózum, mert a nagy füsttől és hő­ségtől alig tudtunk behatol­ni. Néhány centiméterre lát­tunk el csupán. Igv. egymás mellett, de egymástól mégis elszigetelve, nehéz összehan­goltan oltani. Márpedig a gyors és ered­ményes oltásnak éppen ez az egyik alapfeltétele. A tűzol­(Farkas Ida felvétele) tók munka közben keveset beszélnek: egymás kézjelei- ból, tekintetéből olvasnak. Azt mondja Palicz András, hogy nincs két egyforma tűz­eset. Tehát nekik kell any- nvira ismerniük egymást, hogy szó nélkül is szót értse­nek. — Ezt egyetlen iskolában sem tanítják, erre a munka, az állandó készenlét tanítja meg a tűzoltót. Meg az, hogy többet vagyunk együtt, mint otthon a családdal. A tűzoltóknak ma már uni­verzális embereknek kell lenniük. Munkájukban elő­térbe kerülnek a technika legújabb vívmányai. — Két dolog azonban so­hasem változik meg, amíg tűzoltóság létezik — mondja a főtörzsőrmester. — Az em­berek felkészültségére és gyorsaságára mindig nagy szükség lesz. És marad a tűzoltóbecsület is: az elége­dettség egv-egy sikeres akció után. Meg a kötelességérzetet sem pótolhatja semmi; az or­szág vagyonának az őrzői vagyunk ... KEGLOVICH JANOS Az első félévi gazdálkodás­ról Balogh Zoltánt. az MSZMP Miskolc városi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét kér­deztük. — A nagyobb üzemek, a már korábban közzé­tett statisztikák szerint, minimálisan tíz száza­lékkal múlták fölül ta- valyi eredményeiket. Minden vállalatra jel­lemző ez a jelentős ter­melésnövekedés? — Szinte nincs is olyan üzem. amely 1973 első felé­ben legalább annyit ne pro­dukált volna, mint az előző esztendő első hat hónapjá­ban. A Lenin Kohászati Mű­vek 12 százalékos, a DIGÉP 10.7 százalékos, a húsipari vállalat 17.3 százalékos — fo­lyó áron számított — ter­melésnövekedése mellett a kisebb üzemek félévi ered­ményei is figyelemreméltóak. A vasipari és vegyesipari vállalat 13.6 százalékkal, a vasipari szövetkezet 15.8 százalékkal, az asztalos ktsz 16,4 százalékkal múlta felül tavalyi önmagát, összességé­ben a város ipari üzemei 9,5 százalékkal több értéket állí­tottak elő 1973 első felében, mint 1972 első felében. — Miskolcon a nehéz­ipar a meghatározó, s a nehéziparra — éppen a termelésnövelés költség­igényessége miatt — nem jellemző a dinamiz­mus. Mi volt az „arany- fedezete” a nagy nekiru­gaszkodásnak? — Az iparban foglalkozta­tottak száma fél százalékkal, ezen belül a munkáslétszám 0,3 százalékkal csökkent. A falu visszahúzó hatása — és ezt elsősorban a bejáró mun­kásokra értem — erősödik. A városban köztudottan mun­kaerőhiány van, részben te­hát ez „kényszerítette” rá a vállalatokat, hogy tevékeny­ségüket jobban szervezzék meg, és hogy racionálisabban gazdálkodjanak. Mivel a lét­szám nem emelketedett, sőt, némileg csökkent, a terme­lésfelfutás oka — és ezt ál­talánosan először mondhat­juk el a miskolci üzemekről — a termelékenység növeke­dése. A pártszervezetek erő­södő gazdaságpolitikai mun­kája és a városi pártbizottság szabta gazdasági feladatok sikeres megoldása is ezek­ben az eredményekben rea­lizálódik. — A város nagyüze­meinek .jó vagy kevésbé jó munkája az export alakulásán is lemér­hető ... — Igen, bár a számok je­len esetben többet mutatnak a valóságnál. Az első félévi export ugyanis 48,1 százalék­kal haladja meg a tavalyit, de azt tudni kell, hogy az 1972-es esztendő első fele, a tőkés piacokon uralkodó de­konjunktúra miatt a kivitel szempontjából a miskolci üzemek számára gyengén si­került. Most viszont például az LKM több mint hetven százalékkal szárnyalta túl előző félév- kivitelét. — Ha több van, és több lesz a vállalatoknak, több jut a fizetési borí­tékba is. A márciusi bér­emelések hogyan eresztet­ték hamisukat? — A központi bérfejlesz­tés 53 millió forintos összege 38 ezer miskolci dolgozónak jelentett örömet. A munká­sok átlagkeresete 8.7 száza­lékkal nőtt, s ez, azon túl, hogy így több jutott ruhára, cipőre, könyvre, azt is jelen­tette. hogy jelentősen csök­kent a munkaerő-vándorlás. Szépséghibája ezeknek az eredményeknek, hogy — kü­lönösen a kisüzemekben — jelentősen emelkedett a túl­órák száma. A kárpitos, a cipész és az asztalos ktsz- nél például két-, három- és négyszeresére nőtt egy év alatt a túlórák száma. Ez egészségtelenül sok. — Ha az embereknek több a pénzük, többet is vásárolnak. A tavalyi, nem tűi sikeres esztendő után hogyan zárta az el­ső félévet a kereskede­lem? — A kiskereskedelmi for­galom a városban 9,4 száza­lékkal nőtt. Ám a Centrum ennek kétszeresével, az AG- ROKONZUM háromszorosá­val növelte árbevételét. Ja­vul az áruválaszték, szűkül a hiánycikkek listája, és végre megoldódott a sör- és üdítőital-ellátás is. Egyes cik­kekből azonban továbbra is hiány, illetve választéksze­génység mutatkozik. Ballon­kabát, gyerekcipő, hentesáru. A hiánylistát egyébként jól ismerik a miskolci háziasz- szonyok. — Az első félévi ta­pasztalatok birtokában hogyan foglalható össze a tanulság? — Tegyék azt a vállalatok, amit az első hat hónapban tettek, mert ez a recept jó. Termelésük húsz százalékát exportálják Négy és fél hónappal az év vége előtt még sok or_ szag nagyvállalata számára szállít kábeleket a Decem­ber 4. Drótművek. A Szov­Esők után goinbaszüret Az esős napok után az ed­diginél is nagyobb a gom. bafelhozatal. Az árusoknál kilószám találni a piacon szegfű- és rókagombát, csi­perkét, sőt tinórut is. A szakértők egyszeri vizsgálata Termésrekord Az idei gabonatermés min­den eddigit felülmúlt, össze­sen 14 500 vagon kenyérga­bonát takarítottak be a bor. sodi termelőszövetkezetek tábláiról. Eddig 13 900 vagon gabonát vásároltak fel a megyében és ez már jóval több. mint a tavalyi, mind­eddig legmagasabb mennyi­ség. A megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi Epés megjegyzései: után napjában még többször is ellenőrzik a kényes „erdei csemegekupacokat” a vásár- csarnok pincéjében. osztályán közölték, hogy az idei kenyérgabona minősége is jobb, mint a korábbi évek­ben. MEGLEPETÉS — Látni fogja, uram, milyen tehetetlen az ember, ha otthon felejti a szemüvegét! (A Quick karikatúrája) A hatvanéves fér­finak döntenie kell — mondotta Alfred Kin­sey, a neves ameri­kai szexológus —, hogy vagy az ifjúsá­gát, vagy az életét hosszabbitja-e meg. — Ismerve a hazai átlagéletkor növeke­dését, ez a vélemé­nyem: azért a hátra­levő 15—20 évért ér­demes feláldoznia if­júságát. k Otto Schönbeck 100 márkát helyezett el 25 évi időtartamra egy nyugatnémet vá­ros bankjában. A ka­mat révén az utódok két és fél évszázad múlva 2,2 milliárd márkát örökölnek. — Nekem, jobb tip­pem van. Beteszek az OTP-be — 3.5 0 évre — mondjuk egy ke­rek ezrest. Ezt az utódokra hagyom, a kamatot pedig «lőre fizessék ki — nekem! k Észak-Nigériában. Daduna város lakói megvesszőzték a ha­jadon lányokat. A papok véleménye szerint ugyanis azért nem esik az eső, mert az isteni gond­viselés így akar bün­tetni a lányok ki- sebb-nagyobb bűnei­ért. — Ahogy figyelem ezt a csapadéktól bőséges nyarunkat, arra gondolok, lánya­ink feddhetetlensege ugyancsak tetszhet a gondviselésnek... k Az 1973-as szimpá­tia-díjat. Sophia Lo­ren előtt. Carmelo Tommasini calabriai festő nyerte el. — Nem kétséges: a zsűri kizárólag nők­ből tevődött össze! * Ugandában határo­zatot hoztak arról, hogy a keresztény férfiak egy, a mu­zulmánok négy, az ugandaiak pedig kor­látlan számú feleség­gel élhetnek együtt. — Kérdés: kit sújt jobban ez a megkü­lönböztetés? Josephine Baker negyedszer is férjhez megy. A 66 éves, vi­lághírű művésznő ez­úttal egy dúsgazdag texasi férfi oldalán találja meg a boldog­ságot — közlik a hír- ügynökségek. — S még mondja valaki, hogy nem kell pénz a boldogság­hoz!? ... ★ Egy francia étte­rem feliratán olvas­ható: „Kérjük, ha nincs megelégedve, akkor se sértse meg a pincért. Vendég mindig akad. felszol­gáló személyzet azon­ban nem terem min­den bokorban”. — A spanyolviaszk francia felfedezése á la Hungária. ★ A Déli-sarkvidék az egyetlen konti­nens, ahol mindmáig nem észleltek föld­rengést. A hatodik kontinens szeizmikus nyugalmának rejté­lyére a szakemberek egyelőre csak keresik a magyarázatot. — S ha egyszer mégis rengeni kezd, az nem föld-, hanem jégrengés lesz? k Várna — a kedvelt üdülőhely — nyugati részen több évezre­des sírt tártak fel. teli ékszerekkel. Ez az aranykincs a leg­jelentősebb, amit Európa területén va­laha is találtak. — Ahogy ismerem derék turistáinkat, még jó, hogy a hír csak a szezon végén terjedt el... k Miféle emberek azok — teszi fel a kérdést a Die Welt —, akik egész fríze­ket és teljes relie­feket pontoztatnak testükre, mellkasukat zsánerképpé változ­tatják. hátukat cí­merekkel fedik ? Mondhatjuk-e. hogy majdnem vadak? — Nem. Egészen azok! jetunió az idén is több, mint 1000 tonna laposdrótkötelet rendelt, amit elsősorban bá­nyákban használnak fel. A miskolci gyár az év végéig még 10—12 országba küldi el az év elején megrendelt termékeket, évi termelésének 20 százalékát. REFLEKTOR Ma Budapesten ünnepé­lyes külsőségek közepette ír­ták alá a Varsói Magyar Kulturális Intézet és a Buda­pesti Lengyel Kulturális Köz­pont tevékenységéről szóló megállapodást. 4< Baján, a Marx téren lerakták az új autóbuszpályaudvar alapkö­vét. 4c Debrecenben ma meg­nyílik a „Virág a képzőmű­vészetben” című kiállítás, a debreceni virágkarnevál ren­dezvénye. 4c Siófokon, a Má­jus 1. filmszínházban ma es­te nyitják meg a balatoni filmheteket. 4c Zalaegersze­gen megkezdte kísérleti adá­sát az új tv-erősítő állomás. /

Next

/
Thumbnails
Contents