Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-15 / 191. szám

Lj erkölcsi normákat megfogalmazni Láthatatlan katedrán Energikus és szókimondó. De a férfias keménység hiány­zik belőle. Raffai Sarolta asszonyszívvel szeret és gyűlöl. Míg beszél, eljátszadozom a gondolattal: ilyenné válhatott volna Bródy Sándor tanítónője, ha a mi világunkban nő fel... Néhány másodpercig csak a hangzóira, hangsúlyaira figyelek. Azt az „ö”-zö nyelvjárást beszéli — kicsit halvá­nyítva —, melyen én is beszélni tanultam, s így nem felejt­hetem. De ismerős a mindig tanító (nem kioktató), magya­rázó hangsúly is. Margit nénit, egykori tanítónőmet juttatja eszembe, akiről ma azt mondanák, hogy igen hatékonyan ne­velő tanerő. Vagyis olyan valaki, akinek életformájává lett a tanítás. Az ilyen vérbeli pedagógusnak nem kell tanmenet, vázlat, órarend. Ha iskolában alkalmazzák, akkor persze egyikről sem feledkezik meg, de iskola sem kell neki okvet­lenül. Mert tanítani — gyerekeket és felnőtteket — min­denütt lehet és kell, vagy kellene. Raffai Sarolta nevelői tevekenysge. azzal. hogy tizenhét évi tanítói szolgá­lat után, íróként, országgyű­lési képviselőként és könyv­tárosként vállalt szolgálatot, kiszélesedett, megsokszorozó­dott. — Most távolabbra hallat­szik a hangja, s a szemével sok-sok mindent be kell fos­nia. Bár — talán nem harag­szik meg — úgy érzem. Iga­zából csak egy dologra fi­gyel . .. — Amennyiben arra gon­dol, hogy az emberek ki­szolgáltatottsága ellen szól minden írásom s szavam, akkor nem haragszom, nem haragudhatok. Gyűlölöm a minden áron való békessé­get! A „Ha nem beszélünk, nincs gondunk” magatartást elítélem. Tiszta lelkiismeret­tel mondhatom, hogy én egyetlen kérdést, amit ne­kem szegeztek, vagy amibe beleütköztem, soha meg nem kerültem. (Más dolog, hogy nem tudtam és tudok mindenre választ adni). — Két különösen népszerű színmüve, az Eevszál magam meg a Diplomások (az utóbbi­nak csak néhány napja láttam a plakátjait Marosvásárhelyen) sok vitát robbantott ki itthon és külföldön. Számos település írásban is tiltakozott; nem ér­tettek egyet a drámákkal a falu értelmiségi köreinek meg­ítélésében. — Tényleg sok ellenséget, de sok barátot is szereztem. Ügy hiszem, mindkettő hasz­nos. Látom a táborokat. Ami pedig a falut illeti, ve­lem nem könnyű vitatkozni. Nem vendégként néztem szét a magyar vidéken — most is ott élék. És nagyon sok dolognak örülhetek. De azon például bosszankodom, hogy ott vannak a kerüle­temben az üres pedagógusla­kások és nincs tanító. Higy- gye el, tanévről tanévre csökken a pedagógusok te­kintélye. mert a képesítés nélküliekhez mérnek ben­nünket. Hogy miért nem le­het legalább öt évre helyhez kötni (szerződéssel, még az egyetemi vagy főiskolai fel­vétel után) a fiatal diplo­másokat? ... Ha jól meg­gondoljuk, a sok ezer fo­rint tani itatási költség fejé­ben tartoznak is ezzel a pá­lyakezdők. — Egzisztenciaféltés — de­mokratizmus? Ugye nem szük­séges hosszabban megfogal­mazni a kérdést... — Persze, hogy értem, mire gondol. Indokolatlan­Fiatalok fesztivál ja Nigéria fővárosában ren­dezik meg 1974 novemberé­ben a 2. Pán-afrikai Ifjúsági Fesztivált. A nagyszabású ta­lálkozón 60 országból 100 000 fiatal vesz majd részt. Az előkészületek már javában tartanak; a többi között fel­építik Lagosban Nigéria nemzeti színházát. nak tartom a kényelmet, a visszahúzódást a közélettől, a demokratikus vitáktól. Kellemetlenségei lehetnek az embernek, de azért senkinek nem harapják le a fejét. Amíg mi nem merünk töb­bet vitatkozni — ha úgy tet­szik, kockáztatni —, addig a fiataloktól sem sokat vár­hatunk. Nagyon fáj nekem — és fájhat minden jóérzésü embernek —, mikor tehetsé­ges ..gyerekek” keresik a szélvédett helyet, beállnak a langyos semmittevők tá­borába. S mindezt miért? Szánalmas kis juttatá­sokért ... — Ennyi indulat és élmény még bizonyára sok írást te­rem. Melyik lesz a legköze­lebbi? — „A fiú”. Én legalábbis ezt a címet adtam kisregé­nyemnek. Nagyon érdekel­nek a kamaszok. (Ügy is, mint két nagy gyerek any­ját). Tizenhét éves hősöm egy járásbíró fia, akiből — most nem érdekes, hogy milyen körülmények folytán — ipari tanuló lesz. Más környezet, más életforma. Dolgozni kell és tanulni. Az érdes élet közepette vál­tozik, csiszolódik a fiú. Nem könnyen fogadják be, nem rózsás az útja... De hát nem mesélem el végig. Ta­lán még annyit, hogy nincs happy end. Az írás tanul­ságában azonban hiszek. Űj erkölcsi normákat akartam és akarok megfogalmazni, mert a régiek már használ­hatatlanok ... (gyarmati) * A vörösfenyő az egész országban ritka növény; Kacson egy egész erdönyi árnyékolja be az üdülőközpont főépületét (bal oldali képünk). Régebbi nyarakon itt táborozo ezer meg ezer társával együtt az üdülő mostani, 135 „gyereke” it szívesen mesél majd a régi ház látnivalóiról, a bükki kirándulóhelyekről, a forrásokról, a parányi strandról, hegyre kapaszkodó ösvényekről, az országnak arról a szép vidékéről, amely mindenképpen élmény annak, aki először jár itt. (Fabkas Ida felvételei) m Itt áldozott fehér lovat Árpád Kácsi nyár Ez az a hely, ahol egy-két hetet bármikor szívesen el- töltenék. Hangulata, törté­nelmi múltja, legendája van, de főként jó levegője, sűrű erdeje, szép parkja és gyó­gyító vize. Kácson jártunk. A vaskapu fölött a felírás: A Lenin Kohászati Müvek üdülője, a park közepén a zászlórúd, rajta az egy héttel ezelőtt felvont zászló. Dél­után fél háromkor kihalt a főtér, hallgatnak a pavilo­nok: csendes pihenő van, az ebédlőben az uzsonnát készí­tik. Vargha István gondnok sé­tára hív bennünket. — Régebben a SZOT ke­zelésében volt a telep — magyarázza —, tízegynéhány éve vette át a kohászat. Ak­kor épültek a felső pavilo­nok, ahol kéthetes turnusok­ban százötven-százötven gye­reket tudunk elhelyezni. Mint kiderül, a bencés szerzetesek itteni rendházá­nak iskolája volt hajdan az egyszintes, árkádos ház. Az itt lakók minden zugát jól ismerik, az idegennek érde­kes látnivalóként, gondolom, mindig megmutatják a kád­fürdőket (míg az üdülő a 3+e Az ünnepeitekkel együtt készülődik az egész falu Kubzáék aranylakodalmára. Megérkeznek a gyerekek, próbál a dalárda, és az önkéntes Tűzoltók Szövetségének elnöke szorgalmasan tanulja üdvözlőbeszédét. De hol van a „vő■* legény”? „Putifárné”-nál, a fiatal özvegynél — gyanakszik a nagymamakorban levő „menyasszony”. Nem is lenne igazi vígjáték Jaroslav Mach Az aranylakodalom című filmje, ha végül, sok-sok mulatságos helyzetkomikum, sőt groteszk, 'mrleszkbe illő szituáció után az „ifjú pár” nem nézhetne mindent megbocsátóan egymás szemébe, ha nem együtt hall- * galnák meghatottan a tűzoltóparancsnok keservesen meg­tanult beszédét. A vidám másfél órát ígérő csehszlovák víg­játékot holnaptól a Béke mozi vetíti. SZOT-hoz tartozott, ezeket használták is), a „Márvány­fürdőt” (ami közvetlenül rá­épült a kácsi források egyi­kére) és természetesen a „Boszorkánykonyhát”, ami alighanem párját ritkítja az országban is. ■ ■ — Sokféle gyógyfű terem a környéken. Régen ebben a több száz literes rézüstben főzték a füveket, és a gyó­gyító főzetet külön vezeték- rendszeren engedték a kád­fürdőkbe. Megnézzük a parkot is, a híres gyógyvíz forrásait. — Anonymus leírja, hogy itt, a kácsi források mellett áldozott fehér lovat a hon­foglaláskor Árpád. Ki tudná megmondani, há­nyat fog meg az itt vaká­ciózó, kiránduló, strandoló gyerekek közül a hely múlt­jának varázsa? Sok közöttük a kicsi, a hat-hét éves, aki­nek ennél fontosabb, hogy hegyet, vizet, füvet, fát, tiszta levegőt, játékot talál. A legtöbb, amit városi gye­rek kaphat. Zenei kísérettel kapaszko­dunk a hegyre. Három óra, ébresztő. Sorra nyílnak a két nagy pavilon ajtói, fris­sen előkerülnek a nagyok, terelgetik a kicsiket. Tíz szo­bában 135 hat-tizennégy éves gyerek. Kevesen vannak egy csoportban, a középiskolás vezetőknek, a felügyelő ta­nároknak nincs nehéz dol­guk. Répás Kornél táborvezető­vel beszélgetünk. — Ha jó az idő, hamar elszalad a nap. De megtalál­juk a módját, hogyan foglal­juk el a gyerekeket akkor is, ha esik. Mozi, diavetítés, társasjátékok, vetélkedők — ez járja olyankor. Különben ritkán kerül rá a sor, hogy fedél alá szoruljunk. Évek óta nem emlékszem tartós rossz időre. Előfordult már, hogy gond­ja volt az üdülőnek; kikap­csolták az áramot, nem tud­ták felnyomni a hegyre a vizet. A felnőttek még em­lékeznek egy évekkel ezelőtti viharra, amikor fatörzseket sodort a völgybe a lezúduló víz. A gyerekek? A szüleik neve mellé az van beírva az osztálykönyvbe, hogy a Lenin Kohászati Művekben dolgoz­nak. A város iskoláiban min­den szeptember elsején több mint ezren mesélik, hogy Kácson nyaraltak, három­négy kilót híztak, és korán reggel szarvassal találkoztak a park sétányán. (makai) Színházunk jubileumán Hazánk első magyar nyel­vű kőszínháza — a Miskolci Nemzeti Színház — augusz­tus 24-én ünnepli fennállá­sának 150. évfordulóját. Ezen a napon avatja fel Bárczi Béla, Miskolc megyei város Tanácsának elnöke a színház nézőtéri társalgójában a ju­bileumot hirdető márvány­táblát, és nyitja meg a más­fél évszázados színház em­lékeit bemutató kiállítást. A kiállítás megnyitását követi az ünnepi társulati ülés, amelyen dr. Simó Jenő, mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes mond ünnepi beszédet, majd Kazimir Károly, Kos- suth-díjas, a Magyar Szín­házművészeti Szövetség fő­titkára köszönti a jubiláló színházat. Este a százötven esztendős Miskolci Nemzeti Színházban díszelőadáson mutatják be Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című színjátékát. SZERDA Kossuth rádió: 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: A korszerű mezőgazdaságról. — 13.40: Nó­ták. — 14.24: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.39: iíj. Rádió. — 15.10: Mikrobi szárnyra kél — n. — 16.05: A 100 6zázalék tör­ténete. — 16.35: Ravi Shankar gitáron játszik. — 16.46: Roceo Granata énekel. — 17.20: Bee­thoven: IV. szimfónia. — 17.55: Munkásstúdió. — 18.10: Leo Slezákra emlékezünk. — 19.25: Universiade 1973. — 19.35: Gil­bert Béoaud. — 20.18: Gondolat. — 21.06: Jancsó Adrienne és Fo­dor János énekel. — 21.30: Li- povecz Iván műsora. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Richard Strauss: A rózsalovag. — 22.30: A Dunánál. — 22.50: Dávid Gyu­la: m. szimfónia. — 23.15: Ope­rettmuzsika. Petőfi rádió: 12.03: Történelmi operák. — 12.55: Néhány perc tudomány. — 13.03: Kamarazene. — 13.40: Orvosi tanácsok. — 14.00: Ullmann Ottó táncdalaiból. — 14.22: András Béla feldolgo­zása. — 14.35: Fúvószene. — 14.50: Darvasi István jegyzete. — 15.00: 22-es stúdió. — 15.15: Versek. — 15.20: Bundschuh István oiterázik. — 15.33: Néger spirituálék. 15.45: Közgazdasági kislexikon. — 15.50: Táncdalok. — 16.10: Bélyeggyűjtőknek. — 16.15: Delibes belettjeiből. — 16.39: Az idő parancsa — kantá­ta. — 17.02: ötórai tea. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Mesélő Magyarország. — 18.47: Éneklő Ifjúság. — 19.13: Pálya- választási tanácsadó. — 19.43: 10O este — 100 népdal. — 19.51: tJj könyvek (Ism.) — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: A Salzburgi Festspielhaus. — 21.30: A 16. század lírája. — 22.20: Nó­ták. — 23.15: Kamarazene. Miskolci rádió: Borsodi kró­nika. — Tudósítóink jelentései­ből. — Rekordminőség a barac­kosban. — Hangszerszólók. — Az idei Lipcsei őszi Vásárról. — Munka és tanulás, család és megbecsülés, avagy: Hogyan tudnak továDbtanulni a dolgozó nők? — A megye sportéletéből — Előadó: a szerző! Televízió: 17.38: Hírek. — 17.45: Dolgozz hibátlanul! — 18.20: Természetbarát. A te­lesport turisztikai magazin­ja. A nyugati Mecsek. — 18.30: Friss élményekkel... A VIT-en járt fiatalok élménybeszámolója. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.20: Illyés Gyula: Bál a pusztán. Hősi komédia két rész­ben, a Thália Színház előadása felvételről. — 22.35: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.05: Hí­rek. — 16.55: Hangverseny, amelynek élet a neve. — 17.20: Kerületeink hangja. — 17.35: A birodalom démona. Bolgár fűm IX. rész. — 19.00: Híradó. — 19.30: Mezőgazdasági magazin. — 20.00: A préri. Román—fran­cia film. — 21.45: Híradó. — 22.05: Napjaink szemszögéből. Kiállítások: Miskolci Képtár: állandó kiállítás (nyitva l0-től délután 6-ig). — Kossuth Műve­lődési Ház: André Kertész fotói (10-től du. 6-ig). Filmszínházak: Béke (f4. hn6. 8): Buck és a prédikátor (szí. amerikai). — Kossuth (i3): Ka­tó na zene (szí. magyar). — (f5, 17): Legenda (szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): A jégmezők lovagja (szovjet). — Ságvári (Ady Műv. Házban) (Í5): Hókirálynő (szí. szovjet). — Tapolca-kert (8): Zabriskie point (16 éven felülieknek! szí. amerikai). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.20: Népdalok, néptáncok. — 9.00: Tudományos magazin. — 10.05: Pityer! harc­kocsizó ... — I. — 10.35: Barokk muzsika. — 11.29: Magyar re­mekírók. Petőfi rádió: 8.05: Zenekari muzsika. — 9.03: Az Omega együttes. — 12.03: Könnyűzenei híradó. Azonnali belépéssel felvesz Miskolc 1. postahivatal hírlap­kézbesítői munkakörbe napi 4 órai elfoglaltsággal munkaválla­lókat Tapolcára. Jelentkezni le­het: Miskolc 1. postahivatal hír- laposztálya, Miskolc, Kazinczy u. 16. sz. 16 évet betöltött lányokat szö­vőtanulónak felvesz a PTM An­gyalföldi Szövőgyár. A betanu­lási idő 8, illetve 12 hét, ezen idő alatt a havi fizetés kb. 1200 Ft, és naoi egy forintért biztosítunk ebédet. Későbbiek folyamán jó kereseti lehetőség, R teljesítéstől függően 2500 Ft- tól. Lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentkezés írás­ban a gyár munkaerőgazdálko­dásán. 1138. B». Szekszárdi s. 19—25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents