Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-08 / 185. szám

„Maga csak futballozni akar...” Miért álltak le? Csuklón viselt mentőöv Búcsúzni csak szépen szabad... de a búcsú mindig fáj... Mert az emlékek fel-felsebzik a szívet. Mert a tovatűnő siker után örök nosztal­giánk marad ... Jól is­merik ezt az érzést a lab­darúgás csalódott szerel­mesei. A kiöregedő, visz- szavonulni kényszerülő játékosok. Mert a siker hamar elszegődik az em­ber mellől. A kudarc annál hűségesebb „társ”... Vass Laci és Sikora Feri — csaknem 200 NB I-es mérkőzés után — bú­csút mondtak a focinak. A máskor zúgó arénával szemben, a Stadion étterem­ben keressük Lacival és Fe­rivel a választ a miértre. Vass: Nem akartam még abbahagyni... Először Laci kér szót: — A bajnokság végén megke­Két fronton is helyt kel­lett állniuk az utóbbi na­pokban legjobb salakmo­torosainknak: a szovjet­unióbeli és ausztriai verse­nyeken. A várt eredménye­ket produkálták, ezúttal is a miskolciak vitték a prí­met. Baiakovóban a salakpá­lya-világbajnokság „Euró- pa-finál”-nak nevezett egyik elődöntőjét rendezték meg. A magyar színeket a miskolci Sziráczky és Berki mellett Radácsi és Zahorán képviseltei Túlzottan nagy reményeket nem fűztünk szereplésükhöz, hiszen el­lenfeleik között ott voltak a világhírű lengyel és szovjet versenyzők is. Berkiék a Parádfürdőn izgalmas, magas színvonalú küzdel­mekkel befejeződött a 13 napos sakk-mesterverseny. A véghajrában a diósgyőri Szurovszkytól többet vár­tunk. Három fordulóval a befejezés előtt úgy tűnt, hogy a DVTK versenyzője megszerzi a mesteri címhez szükséges 8 pontot, hiszen gyenge kezdés után soro­zatban nyerte játszmáit, s nagyszerűen versenyzett. Sajnos, az utolsó három mérkőzésén egyetlen győ­zelmet sem sikerült szerez­nie. sőt döntetlenre sem játszott, s két* ponttal elma­radva a mesteri szintköve­telménytől, csak a nyolca­dik helyen zárta a viadalt. Az élen holtverseny ala­kult ki, mely végül is restem Hőrich Tibi bácsit és megkérdeztem, hogy mi a tervük velem. Azt mondotta, hogy a jelen pillanatban nem tud semmit mondani, várjam meg az átigazolást... Türel­mesen vártam, mert megér­tettem a problémájukat... Közben megkeresett a MÉM- TE. Tárgyaltam velük, hiszen idegesített a bizonytalanság. Nem akartam még abbahagy­ni... Telt az idő, s az utolsó 24 órában ismét megkerestem a vezetőséget. Kerek perec megmondtam: amennyiben nem adnak ki, abbahagyom! Szeretnék munkahelyemen, az LKM-ben gyökeret verni... Elhatározásomat július 14-én írásban is benyújtottam. („... munkahelyi elfoglaltsá­gom miatt nem tudok eleget tenni azon edzésbeli kötele­zettségeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a DVTK újra az NB l-ben szerepeljen. Ügy vélem, ahhoz, hogy a szakmai képzettségemnek megfelelő munkát végezhes­sek, még fokozottabban több energiát kell kifejtenem.. — Lehet, hogy a közvéle­mény most azt mondja: hátat fordítottunk az egyesületnek, mert kiesett a csapat. Erre csak az a válaszom: ha idő­ben azt mondják; „Laci, rád szükség van” — a többlet- munkát is vállalom. Sajnála­tos módon későn szóltak. Nem sikerült az átigazolás! várakozásnak megfelelően a győztes lengyel és a má­sodik helyezett szovjet együttes mögött a harmadik helyen végeztek, s nem si­került kivívniuk a londoni Wembley-stadionban sorra kerülő világbajnoki döntőbe jutás jogát. Másik válogatottunk tag­jai Ausztriában ültek gépre a Szomszéd Kupa verse­nyén. A miskolci Szőke és Csató, valamint a gyulai Gyepes és a debreceni Pe- rényi alkotta a csapatot. Együttesünk a két helyen (Wienerneustadtban és Bécsben) lebonyolított via­dalon a győztes csehszlovák négyes mögött a második lett, megelőzve a jugoszláv és osztrák válogatottat. Grács mester javára dőlt el. A küzdelmek során egye­dül a szolnoki Kádas ma­radt veretlen, s teljesítetté a mesteri normát is. Rajta kívül még két társának si­került a szükséges pontszá­mokat megszereznie e mi­nősítéshez. A verseny végeredménye: I. Grács (Ganz Villany) 8,5 p, 2. Kádas (Szolnoki Olaj­bányász) 8,5 p, 3. Széles (Szegedi VSE) 8 p, 4. Va- rasdv (Szegedi VSE) 7,5 p. 5. Virágh (KGM) 7 p, ti. Stugel (Gyöngyösi ESD) 7 p, 7. Poor (BVSC) 7. p, 8. Szurovszky (DVTK) 6 p, 9. Szabó (Győri MÁV DAC) 5 p, 10. Bakos (BVSC) 4,5 p, II. Oláh (GYESE) 4 p, 12. Sillye (GYESE) 4 p. 13. Si­mon (GY. MÁV DAC) 1 p. Múltamra való tekintettel maradjak?! Sikora: Imádtam focizni... A Laci monológját türel­mesen hallgató Feri veszi át a szót: — Szerettem volna még legalább egy évig ját­szani. Nem jó egyből abba­hagyni ... Az utolsó öt meccsen a kettőben játszot­tam ... Felmentem Kálmán bácsihoz és megkérdeztem: — Számít-e rám vagy sem, mert harmadik eshetőség nincs... Azt a választ kap­tam, hogy várjam meg az átigazolást... Meg azt a szakvéleményt: „Maga Feri olyan futballista, aki nem tud küzdeni, harcolni, vere­kedni. Maga csak futballozni akar... Ma már ez nem megy...” Azt feleltem: — Ha nem megy, akkor abba kell hagy­ni!... — Aludjon rá egyet!... A maga helyén kisebb ké­pességű játékos játszik, de fut, megy, szalad... — volt a válasz. — Mit mondhat­tam? — kérdezi Feri, hang­jában fájdalommal, majd így folytatja: — Ennyi év után már nem tudok meg­változni ... Miután aludtam rá egyet, jelentkeztem Tibi bácsinál azzal, hogy tessék úgy venni, hogy abbahagy­tam ... Megadtam magam ... Pedig imádtam focizni ... Megbarátkoztam már a gon­dolattal, hogy nemcsak foci van a világon ... Ennyi év A labdarúgó szövetségben elkészítették az NB III. őszi „menetrendjét” is. Az Északi csoportban négy miskolci együttes is szere­pel, de a sorsolás szeszélye egyetlen alkalommal sem hozta össze úgy őket. hogy kettős városi rangadóra ke­rülne sor. A 15 fordulóban mindössze hat olyan játék­nap szerepei, amtikor két miskolci csapat játszik egy­más ellen. A műsor így alakul: Aug. 19.: Egeresein Bá­nyász—Papp J. SE, Miskol­ci Bányász — Rakamazi Spartacus, Királdi Bányász —Borsodi Volán, Borsodi Bányász—Miskolci EAFC. Aug. 26.: Papp J. SE—Eg­ri Vasas, B. Volán—M. Bá­nyász. MEAFC—Királd. Szept. 2.: Egercsehi—B. Volán, M. Bányász—ME­AFC, Ózdvidéki Bányász— Papp J. SE. Szept. 9.: B. Volán—Eger, MEAFC—Egercsehi, Gyön­gyösi Energia SE—M. Bá­nyász, Rakamazi Sparta­cus— Papp J. SE. Szept. 16.: Eger—ME­AFC, M. Bányász—Hatvani Kinizsi, Papp J. SE—Bor­sodi Volán. Szept. 23.: Törekvés SE —M. Bányász., MEAFC— Papp J. SE, B. Volán—Ra- kamaz. után azért más elbánást vár­tunk volna ... Ügy érzem, még most is tudnék segíteni a csapatnak ... Igaz, nincs az ellenfelet lerohanó harc­modorom, de nekem Bukovi Marci bácsi azt mondta: „A labda fusson, meg a ló, mert annak van négy lába. Az ész, meg a szív a fontos...!” A nyolc év az NB I-ben a DVTK történetében csúcs volt, és egy kicsit örülünk is, hogy részesei lehettünk ezek­nek a szép éveknek... * — Mi nem mondtunk fel nekik — mondja Hőrich Ti­bor, a szakosztály vezetője. — Én Ferinek szegény Tát­rai Sanyi bácsi idejében part­nere tudtam lenni... Most nem láttam az akarást, az ál­dozatvállalási készséget a ki­esőjelölt Diósgyőrben. Sen­kiről nem tudtunk a baj­nokság végén egyértelműen nyilatkozni, ez Feriék eseté­ben sem jelenthette azt, hogy abba kell hagyni a játékot. Most is nyitva áll az ajtó... Amennyiben végleges az el­határozásuk, méltó módon fogjuk őket elbúcsúztatni, hi­szen becsületes pályát fu­tottak be... * — Ez természetesen nem­csak Vass- és Sikora-ügy — mondja Preiner Kálmán ve­zető edző. — Csaknem három éve jelentkeztek a kiöregedé­si és fiatalítási problémák az egyesületnél. Amikor má­jusban visszajöttem, az ál­talam ismert játékosokkal megtaláltam azt a hangot, hogy bentmaradjunk ... Ugyanez az edzői magatartás az idén már nem volt ele­gendő ... Ez a kijelentés sem elmarasztaló a játékosokra nézve, hanem egyszerű tény. Az örökös kiesés elleni har­cot néhány játékos már nem bírta, hiszen a keret most is csak annyival erősödött, hogy nem gyengült... Az adott helyzetben szakmailag a két játékosról nem mondhattam le. De azt sem ígérhettem meg nekik, hogy biztosítom állandó kerettagságukat. Hogy hányszor fognak játsza­ni, tőlük függ — felelősen csak ennyit jelenthettem ki, de ők ezt a bizonytalanságot nem vállalták . BUZAFALVI GYŐZŐ Szept. 30.: M. Bányász— Trencsényi SE, Rakamaz— MEAFC, Papp J. SE— GYESE, Özdvidék—B. Vo­lán. Okt. 7.: Edelényi Bányász —M. Bányász, Hatvan— Papp J. SE, MEAFC—B. Volán. Okt. 14.: M. Bányász— Petőfibányai Bányász. B. Volán—GYESE. Papp J. SE —Törekvés, Özdvidék—ME­AFC. Okt. 21.: Borsodi Bányász —M. Bányász, Trencsényi SE—Papp J. SE, Hatvan— B. Volán. GYESE—MEAFC. Okt. 2& M. Bányász— Királdi Bányász, MEAFC— Hatvan, B. Volán—Törek­vés, Papp J. SE—Edeiény. Nov. 4,: M. Bányász— Özdvidék, Petőfibánya— Papp J. SE, Trencsényi SE —B. Volán, Törekvés—ME­AFC. Nov. 11. Egercsehi—M. Bányász, MEAFC—Trencse- nyi SE, B. Volán—Edeiény, Papp J. SE—B, Bányász. Nov. 18. M. Bányász— Eger, Királd—Papp J. SE, Petőfibánya — B. Volán, Edeiény—MEAFC. Nov. 25. MEAFC—Peíőxi- bánya, B. Volán— B. Bá­nyász, Papp J. SE— M. Bá­nyász. Ha az ember a vízben hirtelen merülni ikezd és nem veszítette el a fejét, akkor nyomban eszébe jut az a kis csomag, amelyet karóraként a kezére erősí­tett. Ez a csomagocska elő­segíti, hogy a merülőben levő ember a felszímen ma­Néhány kísérleti vizsgálat kimutatta, hogy ha laborató­riumi állatoknak zsírokban különösen gazdag táplálékot adnak, egyes ízületeknél csakhamar feltűnik a mesze- sedéses tünet, felbomlik az izületi porcszövet összetétele. Bár a laboratóriumokban végzett állatkísérletek ta­pasztalatait nem mindig al­kalmazhatjuk az emberre, radjon. Elég megnyomni a csomagban levő, szénsav- gázzal töltött patron gomb­ját, s a patron burkolata máris felfúvódik és bizton­ságos mentőövvé alakul át. Az új találmányi Kül­földön már több helyütt al­kalmazzák. mégis valószínűnek látszik, hogy a hosszú időn át fo­gyasztott, zsírban gazdag, mértéktelen táplálkozás hoz­zájárul az ízületi porcszöve­tek elöregedéséhez, elősegíti az ízületi megbetegedések ki­alakulását. vagy súlyosbítja a már meglevő betegséget. Mas szavakkal élve. az elhízás megelőzése egyben az ízületi bántalmak megelőzése ia. Salakmotorosaink külföldön Véget ért a mesterverseny Miskolci NB lll asok menetrendje Akinek fogai vannak a hallásra... A süket ember számára a fog hallócsőként szolgálhat. Ebben az esetben a minia­türizált „felvevő fogat” a szájban rögzítik egy hiány­zó fog helyén. Az apró rá­dióadó felveszi a hangokat és a felső állkapocscsonton keresztül a fül belső részé­be továbbítja. A találmány dr. Earl Collard és Frederick Allen, Moszkva — felsőfokokban Moszkva legnagyobb tere a Vö­rös tér, körülbelül 75 000 négy­zetméter nagyságú. A legkisebb tér — az innen 200 méternyire levő Kujbisev tér — területe harmincad része a Vörös térnek. ★ A szovjet főváros legszélesebb sugárútja a Lcningrad-sugárút. Szélessége 120 méter. ★ Moszkva leghosszabb utcája a 14 kilométeres Lenin sugárút. Kvik, Kvak, Kvek Hárman kerültek a döntő­be: az egyik londoni klubhoz tartozó Kvak, a manchesteri Kvek és a birminghami csa­pat Kvikje. Eldördült a start - pisztoly. A harmadik pályán futó Kvik már az első aka­dálynál lemarad, igaz, a -má­sodiknál sikerül csökkentenie Megtollasodtak — Na, itthon vannak Kovácsék! (Hídvégi János rajza) Elhízástól ízületi bántalmak a kaliforniai egyetem mun. katársainak nevéhez fűző­dik. A „halló fog” bizonyos esetekben előnyösen helyet­tesítheti az eddig szokásos hallókészülékeket. A „halló fog” minden­képpen eszményi megol­dásnak tűnik, mert nem szükséges hozzá vezeték, és látható alkatrészei sincse­nek. A legrövidebb — a Venyeda- nov utca — mindössze SS méter. ★ Moszkva legnagyobb szállodája a Rosszija. Egyszerre 6000 ven­dég befogadására alkalmas. ★ A Metró leghosszabb földalatti csarnoka az Arbatszkaja állo­más — hosszúsága 250 méter. ★ Moszkva leghosszabb hídja a Moszkva folyót átíveld kétszin­tes Metró-híd, amely Luzsnyi- kit köti össze a Lenin-heggyel. A hid hossza 2 kilométer. a hátrányt. Kvak és Kvek fo­kozza az iramot. A biztosan vezető Kvak túljut az utolso gáton. Ez volt az utolsó akadály az Angol Kupához vezető úton, az idomított békák baj­nokságában.

Next

/
Thumbnails
Contents