Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-08 / 185. szám

Ahol nyáron is tél van Babheoyezés a hűtőházban A rámpa széle — ahol a főrak taros széke áll — két szélsőséges időjárási övezet határa. Attól beljebb hideg van — az emberek vattaru­hában és halinacsizmaban dolgoznak —, kijjebb pedig a mindenki által nehezen vi­selt kánikula, amely elöl so­kan szívesen menekülnének ide, a miskolci hűtőházba. — Itt mindegy, hogy hideg van-e vagy meleg, a munka nem állhat — mondja a fő­raktáros. — Most a nyugat­németeknek szállítandó zöld­borsót rakjuk. Előtte egy ka­miont töltöttünk meg cukro­zott málnával. A kocsi már utón van Svédország felé. . A főraktárt*: I. Tóth Gyula — kezében a mindentudó fü­zettel — e különös kilímában tartózkodik. Azt mondja, ha a háta fázik és az arca iz­zad, megfordul. Védőruha, forró tea A mirelitüzemben dolgozó munkasnőket valójában iri­gyelni kellene. Okét napköz­ben sem kínozza a hőség: munkahelyükön az átlagos hőmérséklet: plusz 4—5 fok. — Ez csak annak kelle­mes, aki a kinti forróságról toppan be — mondja Soós János főművezető. — Napi nyolc órán át már egy ki­csit sok... Ezért is kapják a munkás- nök a vastag védőruhát, s védőitalként — télen-nyáron — a forró citromos teát. — Ne higgye, hogy bárki is irigykedne amiatt, mert mi ilyen hűs helyen dolgo­zunk — magyarázza Lörincz Lajosné, a nappalos csoport vezetője. — Viszont annál többen kérdezik: hogy lehet ezt hosszabb távon kibírni. Én magam is tizedik éve dol­gozom itt... — És hogyan lehet kibír­ni? ... — Szokás dolga. Eleinte én is gyakrabban voltam náthás, mint egészséges. Az­tán már fel sem vettem ... Mínusz negyven tok Még tart a zöldbabsze- zon. A falánk gépsorok na­ponta több mázsányit dolgoz­nak fel. A művelet rendha- gyóan — a zöldbabhűvelyek hegyezésével — kezdődik. — Ez azt jelenti, hogy a gép a hüvelyek mindkét vé­gét levágja — mondja a fő­művezető. — Utána a zöld­bab a vágógépbe kerül, ez a kívánt hosszúságban fel­darabolja. Mosás és főzés után egy kanalas felvonó se­gítségével a félig előkészített hűvelydarabok a folyamatos fagyasztóban három-négy perc alatt kopogóssá dermed­nek. A folyamatos fagyasztót vastag fémajtó választja el a külvilágtól. Hiába a vastag ruha, a benti mínusz 30—40 fok másodpercek alatt át.iár- ja az ember testét. Forróság önt el. amint kilépek. — Ebben a kamrában más­fél óra alatt jéggé dermedne az ember ... Szilvásgombóc is A hűtőház már a követ­kező szezonra készül. Az épü­let előtt fürdőnadrágra vet­kőzött izmos fiúk rakják le a gépkocsikról a paprikás-, paradicsomos-rekeszeket. — A zöldbab a hónap má­sodik felében ..lemegy” — mondja a főművezető. — Utána a tárolt zöldség kö­vetkezik. Egy részüket zacs­kóba csomagolva tartósítjuk, a többit lecsónak készítjük el. Azután a szilva szezonja következik: befőttet és cso­magolt szilvát hoznak majd forgalomba. A tél pedig a gombóckészítés ideje. (keglovich) Akikkel sokan szívesen cserélnének: a málna csomagolá­sát végző asszonyok. Üzemükben olyan hideg van, hogy té- len-nyáron forró teát kapnak védőitalként. . (Farkas Ida felvételei) Újjáválasztják a lakóbizottságokat Városunk tanácsa végre­hajtó bizottságának határo­zata értelmében szeptember 15. és október 31. között újjá­választják Miskolcon a lakó­bizottságokat. A tanács az újjáválasztás előkészítésébe és lebonyolításába bevonja a tanácstagokat is. * A gép ugyan nem ember, mégis tévedhet. Ez a csinos kislány (bal oldali képünkön) azért áll a szállítószalag mel­lett, hogy a ki nem hegyezett babhüvely-darabokat kiválogassa. A másik képen: a hűtőház dolgozóinak kétféle védőöltö­zéke. Nem nehéz kitalálni, hogy melyikük dolgozik a hidegben, s melyik a kánikulában... Riport a cementről Nem volt a legnehezebb Harminchat foktól féltünk A Magyar Televízió 80 fős stábja „megszállta” Beremen- den az új cementmüvet, öt közvetítőkocsival dolgoznak. Kedden és szerdán riportfil­met forgatnak Dél-Magyar- ország ipari óriásáról. A mos­tani felvétel tulajdonképpen egv három évvel ezelőtt ké­szült dokumentumfilm foly­tatása. A riportfilmet a ter­vek szerint augusztus 16-án sugározza a tv. REFLEKTOR Ma Budapesten sajtótájé­koztatót tartanak a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban a fehérjeta­karmány-ellátásról. * Boly községben (Baranyában) né­met nemzetiségi filmnap lesz. * Egerbe 130 japán pedagó­gus látogat; a palóc népzenét tanulmányozzák. + Fertődön szövetkezeti KISZ-tagok szá­mára szakmai, sport- és kul­turális találkozót rendeznek. ■jc Hatvanban új kenyérgyá­rat avatnak. + Szombathe­lyen a cipőgyár bemutatja 1974. évi modelljeit. — Bírod még? — Ki bírja? — Ügy érzem, összeesem. — Rettenetes! Harminchat fok... Kánikula? Délben csak az ment az utcára, akinek fel­tétlen mennie kellett. Ki­ürültek a parkok, olvadt a járda. Nem egy, hanem szám­talan tegnapi párbeszédből idéztem. Aztán délután négy óra után, amikor már a hű­vösebb este készülődött, el­indultam a városba, kérdez­getni: hogyan is viseltük a kánikulát? — Mit gondol, hány fok volt ma? — Harmincöt, de harminc- hat is lehetett... Bizony, kevesen mondtunk kevesebbet, a rádió, az új­ságok és a televízió is eny- nyit ígértek. Ennyitől fél­tünk már kora reggel, eny- nyire készültünk és ennyit panaszoltunk egymásnak is. Esti telefon Redőnyhúzás után a gyógyszertárban Este nyolc órakor még az ügyeletes gyógyszertárak aj­tajának redőnyét is lehúz­zák. A csöppnyi kis kitekin­tő ablakra kiírják: Csak sür­gős esetben! A Kun Béla ut­ca sarkán, a Szabadság té­ren levő patikában. az Oroszlán és az Aranyszarvas gyógyszertárban tartanak állandóan ügyeletet. Az utób­bi a belváros központjában van, s ezért éjszaka is nagy a forgalom. Csengetnek már alig valamivel redönyhúzás után is. Alig két órája tart az ügye­let és már húszán kopogtat­tak a kis ablakon. — Valóban csak sürgős esetben fordulnak ide a be­tegek? — Éjszakai pácienseink között olyanok is akadnak, akik a legkisebb hőemelke­déstől megriadnak és már szaladnak is hozzánk. Nem tudhatjuk, valóban sürgősen kell-e a gyógyszer a hozzánk fordulóknak, ezért minden­kit kiszolgálunk, aki becsen­get — mondta az Arany- szarvas gyógyszertár ügyele­tese, Gyöngy Istvánná. — A délutános műszakból vidék­re utazók közül is sokan ilyenkor váltják ki az ott­hon már várva várt gyógy­szereket. — Mikortól csökken a forgalom ? — Csak a késő éjszakai órákban. Jönnek fogfájósak, fejfájósak, de gyakran olya­nok is, akik balesetet szen­vedtek. Jóllehet a nyilvános telefonállomás közel van, mégis gyakran minket kér­nek meg, hívjuk ki a men­tőket. Különösen vasárnap „engedik el” magukat a szó­rakozóhelyekről hazafelé tar­tó emberek. Az ittasság olyan cselekedetre ragadtatja őket, amit józanul nem követné­nek el és könnyen sérülést okoznak maguknak, mások­nak. — Ha marad néhány sza­bad órája, mivel tölti? — Előveszem a szaklapo­kat vagy komoly zenét hall­gatok a rádióban. De most erre nincs idő. Olyan sok a megfázásos beteg, hogy no­ha kánikulai hőség van, az influenzás hónapra emlékez­tető a forgalmunk. NAGY JÓZSEF Írtam: csak négy óra után népesedtek be a parkok, a játszóterek. — Mit játszottatok egész nap? — Bélyeget cseréltünk ... — Néztük a televíziót... A hőség bezárta a gyere­keket a lakásokba. — Nekem anya engedett vizet. . . — Nekem is ... Az elfüggönyözött ablakú lakásokban folytak a csapok, hogy legalább a kortynyi víz legyen hideg. Aki tehette, fürdőruhára vetkőzött. Este hétkor hívtam a víz­müvek ügyeletét. — Folyhattak-e valóban a csapok? Volt-e víz? — különösebb panasz a városban nem volt, csupán a Fenyő utca felső, magasab­ban levő házaiból jeleztek vízhiányt. Korlátozás nincs, de a tárolóink kiürültek ... Talán nem felesleges leír­nunk, hogy korlátozások nél­kül is érdemes takarékoskod­nunk mától, hogy később is legyen vizünk. ■ ■ — Bírod? — Nem bírom ... Bírtuk. A mentőszolgálat ügyeletén este hétkor mond­ták el, hogy nem volt több rosszullét a szokottnál. Az üzemorvosi rendelőkben vi­szont sokan panaszkodtak szédülésről. — Hogyan bírja? — kér­deztem Kata Lászlódét, az Ady-hídnál levő újságospavi­lon eladóját. — Sajnos, minket ér a nap. Szédelegve. És ravaszul. Be­loptam ide egy lavornyi vi­zet és néha belemártom a lábam . .. A Kazinczy utca sarkán le­vő újságárusnak még pavi­lonja sincs. — Hétfőn hajnaltól dolgoz­tam estig. Ma csak déltől. Hat év alatt csak egyszer lettem rosszul. Ebben a ká­nikulában az a jó. hogy új­ságot azért vesznek az em­berek — mondta Leskó Já- nosné. Nos, igen, a kánikula most is azoknak volt a legmele­gebb, akik dolgoztak. — Izzik a tető — mondta egy kéményseprő —, éget, ha hozzáérünk. Forró volt a kő a kőmű­vesnek. fülledt a meleg a gép mellett állóknak, a ko­hászoknak, de este megteltek az utcák. Négy órától a hő­mérséklet fokozatosan csök­kent. Csak a pontosság kedvé­ért: az Országos Meteoroló­giai Intézet miskolci időjel­ző állomásán hőmérsékleti maximumként tegnap három és négy óra között 31 fokot mértek. A relatív páratar­talom a hajnali órákban volt a legmagasabb: 95 százalék. Nem a tegnapi volt hát a legmelegebb napunk: csak nehéz nap volt, amelytől előre féltünk. — Bírod még? Bírtuk, és mára már hű­vösebbet ígértek. B. G. Helytelen táplálkozás, hipertónia Orvos az infarktusról A civilizációval járó modern életforma egészségügyi veszélye­ket is rejt magaban: a meg­gyorsult életritmus, az üzemek fokozott zajszintje, a növekvő utcai lárma elsősorban az ideg- rendszert terheli — mondják az egészségügyi szakemberek. A ki­merült idegrendszer élénkítésére elfogyasztott feketekávé, a sok cigaretta, a serkentő és nyug­tató tabletták, nem egyszer az alkohol, egyaránt rombolja az egészséges szervezetet. Napja­inkban mind gyakrabban sorol­ják a civilizációs ártalmak közé a helytelen táplálkozást és an­nak legáltalánosabb hazai követ­kezményét, a túltápláltságot. Egybehangzó orvosi vélemény, hogy a zsíros ételek is fokozzák az érelmeszesedés veszélyét. Ugyancsak káros lehet a tészta­félék és az édességek túlzott fo­gyasztása. Az érrendszer elme- szesedését a magas vérnyomás is elősegíti. így válik a hely­telen táplálkozással is fokozható hipertónia — az említett ártal­makkal együtt — századunk egyik legjellegzetesebb bete^é- gének. a szívinfarktusnak koc­kázati tényezőjévé* A kifejlődött szívinfarktus a szívizom kisebb-nagyobb terüle­ten keletkező elhalása. ZLz álta­lában úgy jön létre, hogy a szí­vet ellátó koszorúér egyik ágá­ban vérrög keletkezik, amely el­zárja a vért és ezáltal a szív­izom oxigénellátásának útját. \t elraeszesedett erek csak növelik a vérrögképződés veszélyei. Az infarktus tünete hirtelen jelent­kező, igen heves mellkasi fáj­dalom. amely legtöbbször a bal karba, a bal vállba sugárzik át és a betegben a megsemmisilés érzését kelti. Nehéz légzés, hi­deg verejték, néha ájulás kiseri az infarktus okozta heveny élet- veszélyes állapotot. Az átvészelt infarktus után nem mindegy, hogy a beteg a továbbiakban milyen életmódot folytat. Ezzel kapcsolatban ér­demes megszívlelni néhány or­vosi tanácsot. Elsőrendű fontos­ságú : a felgyógyulást követően szakítani a korábbi életmóddal: például elhagyni a dohányzást, az alkoholt. A mértékfartó mun­ka. a szabad idő okos kihasz­nálása — orvosi irányítással — lehetőséget nyújt a szervezet fo­lyamatos regenerálódására.

Next

/
Thumbnails
Contents