Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-31 / 204. szám

I % Udvarnyi zöld a cementsilók árnyékában (Kerényi felv.) Kertészet a cementműben i . Por-púder a szirmokon Cementsilók árnyékában — kertészet. A Hejöesabai Cement- és Mészművekben húsz esztendeje foglalkoznak virágtermesztéssel. Nem nagyüzemi módon, hiszen alig udvarnyi területen nyíl­nak a szegfűk, nőnek a ró­zsák, és egy 12X3 méteres üvegházban nevelik a cse­repes növényeket. Három ember dolgozik azért, hogy a hatalmas gyár valamennyi üzemében és minden irodájában friss vi­rág kerüljön minden hét hétfőjén és csütörtökjén a vázákba. Egy-egy alkalommal 1000—1500 szál vágott virá­got osztanak szét. Pásztor István, a kertészet vezetője mondja: — Egyszer megmértük, hogy mennyi cementpor hul­lik le ősztől tavaszig. Hét centiméternyi gyűlt össze félév alatt a kisedénvben. A cement megfojtja a virágokat Nem tudnak lélegezni, és ha nem mosnánk le erős su­garú vízzel naponta vala­mennyit — elpusztulnának. Jellemző, hogy az . irodákban elhelyezett cserepes növénye­ket havonta-kéthavonta cse­rélni kell. Ennyi idő alatt ugyanis még a legfélíőbb gondozás mellett is tönkre­mennek. Még legjobban ta­lán a vízipálma, a datolya­pálma és a filodendron bír­ja a port. Nézze meg az üvegház tetejét: tegnap mos­tuk le és már nem lehet át­látni az ablakon. Persze, más munkájuk is van a kertészeknek, ók tart­ják rendben a HCM közeié­ben levő sportpályát, és ők gondozzák a Tapolcán levő gyári nyaralót is. / A gyár évi költségvetésé­ben a kertészet 30 ezer fo­rinttal szerepel. Senki sem kérdezi, hogy kifizetődik-e, hiszen mennyivel ' más a munka, ha az asztalon á vá­zában mindennap van egy pár szál szép virág. Azt mondják, jövőre, mi­kor befejeződik az új hejő- csabai cementgyár építése je­lentősen csökken a por. A gyár vezetősége úgy döntött, hogy a kis kertészet azután is megmarad, sőt talán na­gyobb területet, és még na­gyobb üvegházat is kap. É. A. A Tiszai pályaudvar jövője Őszi-téli szállítási feladatok Nyilatkozik: Dr. Pásztor Pál MÁV-igazgató Dr. Pásztor Pállal, a MÁV miskolci Igazgatóságának veze­tőjével eredetileg a szállítási csúcsidőszak feladatairól akar­tam beszélni. Ö azonban beszélgetésünk kezdetén hangsú­lyozta, hogy ma már nem helytálló ez a fogalmazás, csúcs- időszak tulajdonképpen nincsen. A negyedik negyedév több okból nehezebb mint a többi, és próbatétel ez a vasút szá­mára mindmáig, ám az utasok és teheráruk mennyisége ok­tóberben. novemberben és decemberben sem lényegesen na­gyobb, mint az év többi negyedében. Az igazgató bevezetőjéből adódik az első kérdés: — Miért szűnt meg vagy legalábbis simult enyhe lej­tőjű dombbá a korábbi évek­ben oly sokat emlegetett csúcs? — Borsod megye közismer­ten ipari jellegű. Jelentős az export és az import. Azt, hogy az áruszállítások egyen­letesebben oszlanak meg a negyedévek között, mint ko­rábban, elsősorban annak kö­szönhetjük, hogy egyenlete­sebbé vált az ipari üzemek termelése is. Emellett a szál­líttató' partnerekkel együtt­működve sok olyan intézke­dést dolgoztunk ki és valósí­tottunk meg, melyek meg­könnyítik számunkra a ne­gyedik negyedévet. Eddig 70 fuvaroztató vállalattal kö­töttünk olyan értelmű szerző­dést, hogy a kocsik ki, és berakását az őszi időszakban az előírt rakodási időn belül elvégzik. Ezzel meggyorsít­ják a kocsifordulókat, eny­hítik a vagonhiányt. Cseré­ben a díjszabástól eltérő ked­vezményi adunk és több rakodási időt engedélyezünk számukra a következő év el­ső negyedében, amikor is a vasútnak könnyebb a mun­kája és bizonyos kapacitás­többlet is jelentkezik. Anya- gi ösztönzéssel egybekötött versenyt hirdettünk, és ju­talmazzuk azokat a kollektí­vákat, amelyek munkaszüne­ti napon és éjszaka is rakod­nak. Személyesen kerestük fel az export vállalatokat és kértük őket, hogy szállítása­ikat ne az év utolsó hónap­jaira koncentrálják. Nagy se­gítségei jelent, hogy a Bor­sodi Ércelőkészítőmű az idén már úgy szervezte szállítási feladatait, hogy deponiát képezett a téli időszakra, és októbertől májusig csökkenti a Záhonyból érkező alap­anyagok szállítását. — Könnyebb mint koráb­ban, de még mindig nehéz a negyedik negyedév. Miért nehéz? — A vasutas ködben, fagy­ban, rossz látási viszonyok között dolgozik ősztől tava­szig. A tüzelőszállítások zöme is erre az időszakra esik. Ugyancsak a negyedik ne­gyedévben jelentkeznek a mezőgazdasági termények betakarításából, exportjából izasi adódó fuvarozási feladatok. Az idén példáu’f*a tavalyinál húsz százalékkal több cu­korrépát kell rendeltetési he­lyére juttatni. A személy- szállítás feladatait az ünne­pek: november 7-e, kará­csony, illetve az újév növe­lik. Igazgatóságunk felké­szült arra, hogy a szükség­letnek megfelelően növelje a személyvonatok számát, men­tesítő szerelvényeket indít­son. Gondoskodunk arról is, hogy elővételben vásárolhas­sák meg jegyeiket az uta­sok. — Elég sok panaszt szült az elmúlt teleken, hogy nem fűtötték elég jól a személy- vonatokat. Várhatunk ked­vező változás? — Egy olyan 1 berendezést helyeztünk üzembe, mely gyorsan és megbízhatóan megvizsgálja a ' kocsik fűtő- berendezését, s azonnal elvé­gezhetjük a javításokat. — Es a kocsik tisztasága? — Számos szerelvény a végállomásra érkezés után azonnal indul vissza. Ezeken csak arra van idő. hogy kézi erővel sebtében elvégezzék a takarítást. De a tisztaságért nemcsak a MÁV-nak, ha­nem az utasoknak is tenni kell. Az utas saját egészsé­gét, jó közérzetét védi, ha nem szemetel a fülkében. — Milyen korszerűsítési, be­ruházási munkát végzett az igazgatóság annak érdeké­ben, hogy zavartalanabb le­gyen a negyedik negyedévi forgalom? — Sok példát említhetnék,- de most csak egyet: Füzes­abony mellett egy hőníuíás- jelző készüléket helyeztünk üzembe. Azonnal jelzi, ha valamelyik kocsitengely me­legszik. így elejét vehetjük a csaptöréseknek, melyek zök­kenőt okoznak a forgalom­ban — a balesetveszélyről nem is beszélve. — Jó lénne, ha a beruhá­zások, korszerűsítések között végre már a miskolci Tiszai pályaudvart is említhetnénk. — Előreláthatólag tíz even belül megépül az új pálya­udvar. Azt hiszem, felesle­ges részleteznem, mi késlel­teti a több százmilliós beru­házást. De addig is, amíg megvalósul, a tanáccsal, il­letve az Utasellátó Vállala­tai közösen igyekszünk kor­szerűsíteni a meglevő épüle­tet és környékét. Bővítik az utasellátó éttermét, alkohol- mentes bisztrót rendeznek be. Már a tervezés stádiumá­ban van a munka és vár­hatóan a jövő évben hozzá lehet látni a pályaudvar elő­terének a rendezéséhez. Üj helyet képeznek ki a taxi- és autóbuszállomásnak, később pedig az aluljárót meghosz- szabbítják a villamosmeg­állóig. Ily módon elérjük, hogy ha az állomás épülete szűk. elavult is, legalább ké­nyelmesebb, biztonságosabb lesz a közlekedés a környé­kén. E tervek természetesen összhangban vannak a kö­vetkező ötéves tervek során megvalósuló teljes rekonst­rukcióval. BÉKÉS DEZSŐ Iskolaköpenyek Tizennyolc változatban A napokban jelent meg a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése, amely az új rendtartás alapján a közép­iskolákban kötelezővé tette, az általános iskolákban pe­dig ajánlja a köpeny viselé­sét. A Könnyűipari Minisz­tériumban elmondották: 50 darabos modellkollekciói ál­REFLEKTOR Ma Budapesten a MÉM bemutatótermében a cukor­ipar ’ vezetői sajtótájékozta­tón ismertetik a cukorrépa termesztésének helyzetét. Esztergomban, a pilisi park­erdőgazdaság területén há­romnapos nemzetközi favá­góverseny kezdődik, ik Kom­lón megnyitják az „Anna-ak- na 75 éves” jubileumi kiál­lítást. Jk Örhalmon (Nóg- rád megye) átadják a taka­rékszövetkezet új székhazát. 2k Siklóson bezárul a nem­zetközi kerámiai alkotó tá­bor. * Sopronban átadjak rendeltetésének a geodéziai és geofizikai kutatóintézet új épületét. Hősök — nagy út előtt DÉL-VIETNAMI VENDÉGEINK BÚ­CSÚZTATÁSA Akik részt vettünk tegnap a dél-vi­etnami küldöttség búcsúztatásán, hő­söket láthattunk. Az ötvenhét férfi — közöttük sok húsz-egynéhány éves fia­tal — és három leányka fegyverrel a kezében harcolt hazája felszabadításá­ért. Szemükben ott égett — s talán kiolthatatlanul égni fog — a háború borzalmaira való emlékezés, s a több mint két évezredes kultúrával rendel­kező népükre éveken át, nemegyszer óráról órára támadó ellenséggel szem­ben táplálódott gyűlöletük tüze. És az elszánásé is, hogy folytatják a harcot a békemegállapodás megtartatásáért, — azért, hogy zavartalanul végezhessék békés építő munkájukat. Fizikailag elcsigázott emberek, lélek­ben azonban erősek, hatalmasok, akik itt-tartózkodásuk idejét is nemcsak pi- . henéssel, hanem tapasztalatok gyűjté­sével, tehát tanulással töltötték el. El­mentek a sályi termelőszövetkezetbe, a Nagymiskolci Állami Gazdaságba, az LKM-be, augusztus 19-én a Csanyik- ban részt vettek a munkás—paraszt találkozón. Barátkoztak, — s jó példá­kat kerestek és találtak a jövő építésé­nek módszereiről. Ugyanakkor ők is példával szolgál­tak nekünk, — a jelenlétükkel arra emlékeztetnek bennünket, hogy a szin­te embertelen körülmények között is helyt kell és lehet állni, ha igazságos ügyért harcolunk. Méltán köszönte meg nekik a látogatást Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, minek előtte tájékoztatta őket eredményeink­ről, s gondjainkról is. Az ő köszönetüket vezetőjük, Nguyen Tung Chi tolmácsolta. — A megyében és Miskolcon látot- tak-tapasztaltak lelkesítőén hatnak ránk — hangoztatta. — Mindenütt sze­retetteljes fogadtatásban részesültünk. Erről, s nemcsak szűkebb körben, so­kat beszélünk majd odahaza. Hazám­ban egyébként közismert az a támoga­tás, melyet a szocializmust építő népek soraiban Önök, magyarok nyújtanak nekünk. Ez a többi közt abban is meg­nyilvánul, hogy képviselőik, akik közül ketten már feláldozták életüket, részt vesznek a békemegállapodás megtartá­sát ellenőrző bizottság munkájában. Ilyen összefogás, szolidaritás tapasztal­tán joggal remélhetjük, a végső győ­zelem a miénk, annak ellenére, hogy még nehéz feladatokat kell megolda­nunk. Azt hiszem, nem búcsúzunk most, hiszen gondolatban és érzéseink­ben mindig egymás mellett élünk. — Nagy út előtt állnak, s szívből kí­vánunk jó utazást —• ölelte át a dele­gáció vezetőjét a megyei párttitkár. A ,.nagy ut"-at nemcsak a Borsod megye és Vietnam közötti ezer kilo­méterekre értette. T. 1. lítottak össze, amelyet peda­gógusok, diákok, kereskedel­mi és ipari szakemberek, ter­vező művészek előtt mutat­tak be. Az alapanyag-szállítók ide­jében gondoskodtak szinte­tikus műszál, illetve pamut kelméről: a konfekcióipari üzemek úgynevezett „kö­peny-programot’’ készítettek. Ennek megfelelően február közepétől június végéig el­készült a Szegedi Ruhagyár­ban 380 ezer iskolaköpeny. Minden méret 18-féle válto­zatban készült. A Szegedi Ruhagyár szeptember 30-ig még 120 ezer, s októberben további 50 ezer iskolakó- penyt készít. A Habselyem Kötöttáru- gyár is nagy tételű iskolakö­penyt adott át a kereskede­lemnek. Az 1973—74-es tanévre 700 ezer köpenyt rendelt a kereskedelem annak ellenére, hogy tavaly egész évben 480 ezer fogyott. A méretekről még ponto­sabban kellene tájékozódni. A múlt évben például kevés volt a 6—8-as méretű kö­peny. Ezért ebből a számból most jóval többet rendeltek, de még így sem ígérkezik elegendőnek. A szezonra ren­delt, s még hátralevő meny- nyiséget 41 r,hiányszámokból” kéri a Jreseslkedelem az ipar» tói.

Next

/
Thumbnails
Contents