Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-27 / 200. szám

Népi gyógymódok Három házi feladat Hogy ne legyen nehéz a második műszak! A dolgozó nő heti 48 órás munkaideje mellett további 40 órát kénytelen a háztar­tási tennivalókkal eltölteni — állapították meg a Tv „Fél óra a családról” című műso­rában. Hogyan lehetne ezt a valóban második műszaknak beillő időt lerövidíteni? — keresték a választ a kérdés­re. S a válasz kézenfekvő: modernizálni kell a házimun­kák technológiáját. Gyakorló háziasszonyok a legjobb tudói, hogy tulajdon­képpen három, sok időt rab­ló ..házifeladat” van: főzés, mosás-vasalás és a nagyta­karítás. Mindhárom túlnyo­mórészt asszonykezet igényel. Ám valljuk meg őszintén, többnyire inkább azért tölt­jük napjaink egyharmadát háztartásunk gondozásával, mert nehezen szakadunk el az anyáinktól látott-tanult eszközöktől-módszerektől. Naqvlakarítást vállalnak Lehetőségeink volnának. Miskolcon is. Például a nagy- takarítás gondját a Köztisz­Nem gondolják végig, hogy tulajdonképpen kilós mosásra általában ágyneműt adunk, olyasmit tehát, aminek a vál­tása nem naponta történik. Az apróbb fehérneműfélét vi­szont az ingszalon tisztítja, ahol három napnál későbbre nem is vállalnak mosást. — Négyféle határidőre vál­lalunk: 6. 24. 48 és 72 órára — tájékoztat a szalon vezető­nője, Hajdú Lászlóné. S még hozzáfűzi: a nylon ingektől a pizsamákig, női blúzoktól a fürdőköpenyig, törülközőtől a vászonköpenyig sokféle alsó és felsőneműt mosnak és va­salnak. S tegyük hozzá: elfogad­ható áron. Egy férfiing mosá- sa-vasalása 3 forint 90 fil­lér. Egy köpenyt például 7.30-ért hoznak rendbe. (Ter­mészetesen 3 napnál rövi- debb határidők esetében bi­zonyos felárral számolnak, de az is kibírható.) % A Centrum Áruház augusztusi „slágere” — az iskola- köpeny. Csaknem egy hónapja tart a „szezonja”, ám a „vég- hajrára” ezután számítanak. A lányoknak ötféle divatos fa­zont kínálnak, amelyek szintetikus textíliákból készültek. Kü­lönösen nagy sikere van a praktilon alapanyagú — 6—16-os méretekben kapható — leányka köpenyeknek, bár drágáb­bak, mint az ugyancsak műszálból készült, Szófia fantázia névvel jelzett társaik. Ez utóbbiakat — méretüktől függően — 129—167 forintért árusítják. A fiúk számára a praktilonon kívül San Remo és Santos névvel jelzett szintetikus, kevert textíliából készült köpenyt ajánlanak, kétféle fazonban: van galléros és gallér nélküli változat. Képünkön: a divatos és könnyen mosható, kezelhető praktilon köpeny. (Kerényi László felvétele) Kótíha ellen pohárvetés A nyári és az évközi vakáció, a pihenés, szórakozás mellett arra is jó a törekvő diákoknak, hogy valamilyen iskolai, me­gyei, esetleg országos versenyre pályamunkát készítsenek. Különösen a néprajzi témájú dolgozatok kívánnak huzamo­sabb gyűjtőmunkát, s két sárospataki diák: Mátyás Péter és Várhomoki Béla szívesen tölti a szünidejét ilyenfajta kelle­mes foglalkozással. Szakkörvezető tanáruk. Hajdú István megyei szakfelügyelő irányításával igen szép gyűjtőmunkát végeztek lakóhelyü­kön: 70—80 éves falusi öregekkel beszélgetve, feljegyezték a különböző betegségekkel kapcsolatos népi gyógyítási módo­kat. Megtudhatjuk ebből az országos pályázaton is kiemelt munkából, hogy milyen eljárással gyógyította régen — orvos, patika hiányában — a falvak, tanyák népe többek között a kólikát, hektikát, köszvényt. asztmát, daganatot, fog- és fül- fájást. Persze, volt azért olykor a növények gyógyhatásún kívül bizonyos mérvű vajákosság is ezekben a falusi „doktorkodá­sokban”. Hiszen ha például a gyermek sírt és hasmenése volt. azt szemmel történt „rontásnak” tulajdonították. Ezt pedig szenes vízzel gyógyították: egy pohár vízbe kilenc da­rab izzó parazsat tettek varázslatos „mondókák” mormolása közben, és ha a szén leszállt a pohár fenekére, akkor való­ban rontás történt. Ilyenkor a szenes vizet pendely alján át­szűrték, egy dézsányi vízbe öntötték, és abban megfürösztöt- ték a szemmel „megrontott” pácienst. Hasonló babonával párosult a szájfájás gyógyítása is. Ci­rokszálból kilenc kisbabát készítettek, az.okat a beteg gyer­mek szájában megforgatták, aztán kivitték egy keresztutca, s ha arra repült egy madár, vagy elzörgött óit egy szekér, akkor a betegség a cirokbabákról ráragadt a madárra vagy a kerékre, s így a beteg megszabadult tőle. Igen elterjedt volt a különféle növényi teákkal vagy fijrdó- levekkel való gyógyítás. A tüdőbaj. másképpen hektika ei­len csípős csalánból, fehér ürömből, pemetefűből, egérfai'k- kóróból, tejben áztatott fokhagymából, pálinkában nyolc na­pig tartott zöld dióhéjból készített teát, folyadékot használ­tak. A fejfájást gyöngyvirágteával, a daganatot farkasalma- teaval gyógyították, de a farkasalmát nem volt szabad fo­lyón keresztülvinni. A fogfájást piros kukorica lisztjével igye­keztek megszüntetni, de csak akkor volt hatásos, ha a forrór ra melegített lisztet piros kendőbe kötve tették a dagadt arcra. tasági Vállalat takarító rész­lege segítségéve] redukálhat­juk szinte a nullára. (Sajnos, kevesen veszik igénybe. Nyil­ván kevesen, tudnak létezésé- ről.) Súrolás, 'fcblákiaüő* tisz­títás. parkettcsiszolás, poro­lás, s minden egyéb, a nagy- takarítás fogalomkörébe tar­tozó munkát ellátnak a rész­leg dolgozói. S tulajdonkép­pen igen méltányos óradíj, 11 forint 20 fillér fejében. (Nyolc órás munka után nem egészen 90 forintot fizet a megrendelő.) A háziasszonyok közül egyelőre kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, bár vidéki kiszállást is vál­lalnak. (Természetesen nem ..postamunkát”, hiszen a kü­lönböző vállalatok is az ő se­gítségükkel oldják meg. fő­ként a festések után; nagyta­karításokat.) Csupán a mo­sást nem vállalják, no dehát arra ott van a Patyolat. Minden! mosnak •Jó néhányszor elhangzik a kifogás: igen. igaz, hogy a kilós mosás olcsó — 3 forint 20 fillérért mosnak kj egy kiló ruhát —, no, dehát 10— 14 nap a vállalási határidő. Hogyan kell elpirulni? Pierre Lebrun, az. ismert francia orvos-pszichológus azt állítja, hogy a nőknek ma sokkal rosszabb az arcbőrük, mint nagyanyáiké volt. Az ok: a mai nők túlságosan sok kozmetikumot használnaV és leszoktak arról, hogy elpi­ruljanak, Nagyanyáink már egy férfimellény látványától is elpirultak és így vérkerin­gésük. egyben arcbőrük 'sok­kal jobb volt. E«v kis leleményesség Szándékosan hagytam utol­jára a főzés gondját. Ez min­dennapos dóígunk." s éppen ezért leginkább rászorul a korszerűsítésre. Az élelmi­szeripar és a kereskedelem napjainkban már eléggé nagy választékot kínál félkész- és készételekből, főként a ked­velt mirelitfélékből. Ez utób­bit már megszerettük, meg is szoktuk. Ám a félkész- és készéte­lek nehezebben „hódítanak”. Előbbinek az árút, utóbbinak a fűszerezettségét, ízét is ki­fogásolják a háziasszonyok. Jóllehet, egy kis leleményes­séggel mindkettőn lehet segí­teni. Egyiken úgy. hogy a drágának tartott félkész étel­ből kevesebbet veszünk, s ízesebb és dúsabb garnirun- got. vagy éppen salátafélét készítünk mellé. A másikon pedig úgy. hogy ízlésünk sze­rint utánafűszerezzük. Vissza varrt kezek... A lengyelországi Trzehnica járási kórházában működik az ország egyetlen — s vi­lágviszonylatban Is ritkaság- számba menő — Kézvissza- ültetési és Véredénysériiiések Gyógyítási Központja. Nem­régiben a központ sebészei­nek, specialistáinak csoportja dr. Ryszard Kocieba irányí­tásával elvégezte a sorrend­ben nj^olcadik sikeres kéz- visszavarrási műtétet. A pá­ciens. akinek kézfejét mun­kahelyén levágta a körfűrész, jól érzi magát. Az operált kéz „él”: érzékel, tapint. A trzebnicai kórházban eddig hasonlóan bonyolult műtétet végeztek hat férfin egy nőn és egy 8 éves fiún. A három első beteg már visz. szálért eredeti szakmájához, — a befejezett rehabilitáció után megmentett kezűk ép­pen úgy érzékel és mozog, mint a baleset előtt. A trzebnicai Kézvi.sszaüUé. tési Központ huszonnégy órás. állandó ügyeletet tart, s Lengyelország minden ré­széből fogadja a betegeket. Az ország minden kórháza részletes utasításokat kapott, mi a teendő akkor, ha a le­vágott kezű beteg állapota lehetővé teszi a gyors szál­lítást és a visszaültetési mű­tét elvégzését. Akit hasfájás, vagyis kólika gyötört, azzal bécsi sás gyö­kerének a levét vagy fodormentateát itattak. De gyógyították a kólikát pohárvetéssel is: gyertyalángon megmelegítettek egy poharat, azt a beteg köldökére telték, mert ez — a ré­giek szerint — „kihúzza” á fájást a beteg hasából. A szem- fájas gyógyítására összegyűjtötték tavaszi szőlőmetszéskor1 a venyigékből kicsepegő levet, és ezzel kenegették a fájós sze­met. A szívbetegséget szarkalábteával, a köszvényt csalán­fürdővel, az asztmát szénapor gőzével, a fagyási hordós­káposztával, a fülfájást görögdinnye és zsúptetőn nevelt kövi­rózsa levővel gyógyították. És ha ma mosolygunk is ezeken a régi gyógymódokon, összegyűjtésük mindenképpen hasznos, mert velük — mint egy letűnt világ gyógyászati hagyományaival kétségkívül gazdagodik a hazai néprajztudomány. HEGYI JÓZSEF Koncert a városban Ismerünk utcabált, isme­rünk térzenét és zenés fel­vonulást. De a gépkocsifor­galom növekedésével a drága trillázó autókürtök nyomasz­tó koncertjével csak most is­merkedünk. Hogyan éljünk az angina pectoris után? Csúnya tréfa a sorstól — olvassuk a La Stampa cikké­ben —, hogy életünk delén az angina pectoris fenyeget. Ez a fájdalmas betegség ál­landó, óvatos életmódra kény­szeríti az embert. Az ember legszívesebben meg sem moz­dulna többé, holott ez a be­tegség sokkal inkább mozgást, semmint mozdulatlanságot követel. Természetesen nem szabad azt hinnünk, hogy ugyanúgy sportolhatunk és tornászha­tunk, mint azelőtt, mert ez­zel csak súlyosbíthatnánk a helyzetet. A rehabilitáció azonban — megfelelő kere­tek között — nemcsak taná­csos, hanem szükséges is. Csak a mozgás megfelelő adagolására, az erőkifejtés mértékletességére kell ügyel­nünk és legjobb, ha mindezt az orvos felügyelete alatt lesz. szűk. Az amerikai kardiológiai kollégium San Franciscóban megtartott 22. évi közgyűlé­sén éppen azt a kérdést fej­tegették, hogy még merev és mészlerakódással terhelt ko­szorúerekkel is meg lehet ta­nulni újból élni. Rochester egyik klinikáján nyolc angi­na pectorisban szenvedő. 4-1— 50 év közötti pácienst vetet­tek alá programszerű fizikai rekondicionáló eljárásnak. Ebbe séta, futás, úszás, röp­labda, izomtorna és légzőgya. korlat tartozott. Az év végén nyolc közül hatnak nem vol­tak rohamai, ketten pedig igen jelentős javulásról tet­tek tanúságot. Mire jó mindez — teszi fel a kérdést Ch. Kennedy dok­tor —, ha sem az EKG sem a véráramlástani vizsgálatok nem mutatnak semmiféle ja­vulást? A vizsgálatok azt mutatják, hogy minden egyes, a kísér­letben résztvevő beteg meg­tanult élni, lélegezni, az iz­mait mozgatni, ellenállóbbak lettek a stressz hatással szem. ben, ismét örömet lelnek egy. egy hobbyban, és egyáltalán kielégülést találnak az újjá­születésüket biztosító prog­ramban. És ez már nem ke­vés! Kígyózó autósor várja a szabad zöldjelzést. A kocsi­sor élén tíztonnás camion. Óvatosan indul a hatalmas autótest. Mögötte minden au. tó fülszaggatóan kürtöl-du- dál, vészesen és megszállot­tan sürgetik az áthaladási. De a camion vezetőjét ez a legkevésbé sem zavarja. Óva­tosan, saját és mások testi épségére vigyázva fordul be a Kun Béla utcába. Az egye­nesben azután diadalmasan húznak el mellette a sze­mélygépkocsik. Ugyan hová rohannak ? Iker-jelenet egy órával ké­sőbb. Külföldi gépkocsi bi­zonytalankodik a fordulóban. Az autóbuszra-villamosra várakozó tömeg dermedten hallgatja a dudák fülsiketítő kórusát. Ijesztően türelmet­lenek! Majd amikor szabad az út, egymás elé vágva a szűk utcakereszteződésben rohannak a gépkocsik... hi­szen csaknem egy percet vá­rakoztak a Szemere sarkon! Modern forgalom-irányítás a — volt — Baross laktanya előtt. Lámpák sokasága nyújt segítséget gyalogosnak és a jármüveknek. De annak mái­senki sem tud örülni, hogy reggeltől estig e környék la­kóit és dolgozóit a fékcsikor- gatás ijesztgeti. Már volt aki arra gondolt, hogy. valami' egészen új fékberendezéssel rendelkeznek a járművek és zenei életünkből ők is részt kérnek. De nem! A nagy se-., besség hirtelen lecsökkenté­séből következik az éles csi­korgó fékek hangja. Valami­kor ilyen „csikorgás” életve­szélyt jelentett, így nem cso­da ha ez a hang mindenkit megrémít. Duda itt, duda ott .és fék- csikorgásból is bőségesen ka-. punk. A zajártalomban élő városi ember újabb megpró­báltatásai ezek. Pedig lenne rá orvosság! Sebességkorlá­tozás a városban, — keve­sebb lenne a fogak mellett a fékek csikorgatása. Sőt, ha a város területére a kürtök és dudák használata tilos lenne — úgy mint Budapesten — egy zajforrást kiküszöbölhet­nénk, arról nem is beszélve, hogy a türelmességet is gya­korolhatnák a gépjárműve­zetők. FODOR ÉVA V

Next

/
Thumbnails
Contents