Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-27 / 200. szám
Népi gyógymódok Három házi feladat Hogy ne legyen nehéz a második műszak! A dolgozó nő heti 48 órás munkaideje mellett további 40 órát kénytelen a háztartási tennivalókkal eltölteni — állapították meg a Tv „Fél óra a családról” című műsorában. Hogyan lehetne ezt a valóban második műszaknak beillő időt lerövidíteni? — keresték a választ a kérdésre. S a válasz kézenfekvő: modernizálni kell a házimunkák technológiáját. Gyakorló háziasszonyok a legjobb tudói, hogy tulajdonképpen három, sok időt rabló ..házifeladat” van: főzés, mosás-vasalás és a nagytakarítás. Mindhárom túlnyomórészt asszonykezet igényel. Ám valljuk meg őszintén, többnyire inkább azért töltjük napjaink egyharmadát háztartásunk gondozásával, mert nehezen szakadunk el az anyáinktól látott-tanult eszközöktől-módszerektől. Naqvlakarítást vállalnak Lehetőségeink volnának. Miskolcon is. Például a nagy- takarítás gondját a KöztiszNem gondolják végig, hogy tulajdonképpen kilós mosásra általában ágyneműt adunk, olyasmit tehát, aminek a váltása nem naponta történik. Az apróbb fehérneműfélét viszont az ingszalon tisztítja, ahol három napnál későbbre nem is vállalnak mosást. — Négyféle határidőre vállalunk: 6. 24. 48 és 72 órára — tájékoztat a szalon vezetőnője, Hajdú Lászlóné. S még hozzáfűzi: a nylon ingektől a pizsamákig, női blúzoktól a fürdőköpenyig, törülközőtől a vászonköpenyig sokféle alsó és felsőneműt mosnak és vasalnak. S tegyük hozzá: elfogadható áron. Egy férfiing mosá- sa-vasalása 3 forint 90 fillér. Egy köpenyt például 7.30-ért hoznak rendbe. (Természetesen 3 napnál rövi- debb határidők esetében bizonyos felárral számolnak, de az is kibírható.) % A Centrum Áruház augusztusi „slágere” — az iskola- köpeny. Csaknem egy hónapja tart a „szezonja”, ám a „vég- hajrára” ezután számítanak. A lányoknak ötféle divatos fazont kínálnak, amelyek szintetikus textíliákból készültek. Különösen nagy sikere van a praktilon alapanyagú — 6—16-os méretekben kapható — leányka köpenyeknek, bár drágábbak, mint az ugyancsak műszálból készült, Szófia fantázia névvel jelzett társaik. Ez utóbbiakat — méretüktől függően — 129—167 forintért árusítják. A fiúk számára a praktilonon kívül San Remo és Santos névvel jelzett szintetikus, kevert textíliából készült köpenyt ajánlanak, kétféle fazonban: van galléros és gallér nélküli változat. Képünkön: a divatos és könnyen mosható, kezelhető praktilon köpeny. (Kerényi László felvétele) Kótíha ellen pohárvetés A nyári és az évközi vakáció, a pihenés, szórakozás mellett arra is jó a törekvő diákoknak, hogy valamilyen iskolai, megyei, esetleg országos versenyre pályamunkát készítsenek. Különösen a néprajzi témájú dolgozatok kívánnak huzamosabb gyűjtőmunkát, s két sárospataki diák: Mátyás Péter és Várhomoki Béla szívesen tölti a szünidejét ilyenfajta kellemes foglalkozással. Szakkörvezető tanáruk. Hajdú István megyei szakfelügyelő irányításával igen szép gyűjtőmunkát végeztek lakóhelyükön: 70—80 éves falusi öregekkel beszélgetve, feljegyezték a különböző betegségekkel kapcsolatos népi gyógyítási módokat. Megtudhatjuk ebből az országos pályázaton is kiemelt munkából, hogy milyen eljárással gyógyította régen — orvos, patika hiányában — a falvak, tanyák népe többek között a kólikát, hektikát, köszvényt. asztmát, daganatot, fog- és fül- fájást. Persze, volt azért olykor a növények gyógyhatásún kívül bizonyos mérvű vajákosság is ezekben a falusi „doktorkodásokban”. Hiszen ha például a gyermek sírt és hasmenése volt. azt szemmel történt „rontásnak” tulajdonították. Ezt pedig szenes vízzel gyógyították: egy pohár vízbe kilenc darab izzó parazsat tettek varázslatos „mondókák” mormolása közben, és ha a szén leszállt a pohár fenekére, akkor valóban rontás történt. Ilyenkor a szenes vizet pendely alján átszűrték, egy dézsányi vízbe öntötték, és abban megfürösztöt- ték a szemmel „megrontott” pácienst. Hasonló babonával párosult a szájfájás gyógyítása is. Cirokszálból kilenc kisbabát készítettek, az.okat a beteg gyermek szájában megforgatták, aztán kivitték egy keresztutca, s ha arra repült egy madár, vagy elzörgött óit egy szekér, akkor a betegség a cirokbabákról ráragadt a madárra vagy a kerékre, s így a beteg megszabadult tőle. Igen elterjedt volt a különféle növényi teákkal vagy fijrdó- levekkel való gyógyítás. A tüdőbaj. másképpen hektika eilen csípős csalánból, fehér ürömből, pemetefűből, egérfai'k- kóróból, tejben áztatott fokhagymából, pálinkában nyolc napig tartott zöld dióhéjból készített teát, folyadékot használtak. A fejfájást gyöngyvirágteával, a daganatot farkasalma- teaval gyógyították, de a farkasalmát nem volt szabad folyón keresztülvinni. A fogfájást piros kukorica lisztjével igyekeztek megszüntetni, de csak akkor volt hatásos, ha a forrór ra melegített lisztet piros kendőbe kötve tették a dagadt arcra. tasági Vállalat takarító részlege segítségéve] redukálhatjuk szinte a nullára. (Sajnos, kevesen veszik igénybe. Nyilván kevesen, tudnak létezésé- ről.) Súrolás, 'fcblákiaüő* tisztítás. parkettcsiszolás, porolás, s minden egyéb, a nagy- takarítás fogalomkörébe tartozó munkát ellátnak a részleg dolgozói. S tulajdonképpen igen méltányos óradíj, 11 forint 20 fillér fejében. (Nyolc órás munka után nem egészen 90 forintot fizet a megrendelő.) A háziasszonyok közül egyelőre kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, bár vidéki kiszállást is vállalnak. (Természetesen nem ..postamunkát”, hiszen a különböző vállalatok is az ő segítségükkel oldják meg. főként a festések után; nagytakarításokat.) Csupán a mosást nem vállalják, no dehát arra ott van a Patyolat. Minden! mosnak •Jó néhányszor elhangzik a kifogás: igen. igaz, hogy a kilós mosás olcsó — 3 forint 20 fillérért mosnak kj egy kiló ruhát —, no, dehát 10— 14 nap a vállalási határidő. Hogyan kell elpirulni? Pierre Lebrun, az. ismert francia orvos-pszichológus azt állítja, hogy a nőknek ma sokkal rosszabb az arcbőrük, mint nagyanyáiké volt. Az ok: a mai nők túlságosan sok kozmetikumot használnaV és leszoktak arról, hogy elpiruljanak, Nagyanyáink már egy férfimellény látványától is elpirultak és így vérkeringésük. egyben arcbőrük 'sokkal jobb volt. E«v kis leleményesség Szándékosan hagytam utoljára a főzés gondját. Ez mindennapos dóígunk." s éppen ezért leginkább rászorul a korszerűsítésre. Az élelmiszeripar és a kereskedelem napjainkban már eléggé nagy választékot kínál félkész- és készételekből, főként a kedvelt mirelitfélékből. Ez utóbbit már megszerettük, meg is szoktuk. Ám a félkész- és készételek nehezebben „hódítanak”. Előbbinek az árút, utóbbinak a fűszerezettségét, ízét is kifogásolják a háziasszonyok. Jóllehet, egy kis leleményességgel mindkettőn lehet segíteni. Egyiken úgy. hogy a drágának tartott félkész ételből kevesebbet veszünk, s ízesebb és dúsabb garnirun- got. vagy éppen salátafélét készítünk mellé. A másikon pedig úgy. hogy ízlésünk szerint utánafűszerezzük. Vissza varrt kezek... A lengyelországi Trzehnica járási kórházában működik az ország egyetlen — s világviszonylatban Is ritkaság- számba menő — Kézvissza- ültetési és Véredénysériiiések Gyógyítási Központja. Nemrégiben a központ sebészeinek, specialistáinak csoportja dr. Ryszard Kocieba irányításával elvégezte a sorrendben nj^olcadik sikeres kéz- visszavarrási műtétet. A páciens. akinek kézfejét munkahelyén levágta a körfűrész, jól érzi magát. Az operált kéz „él”: érzékel, tapint. A trzebnicai kórházban eddig hasonlóan bonyolult műtétet végeztek hat férfin egy nőn és egy 8 éves fiún. A három első beteg már visz. szálért eredeti szakmájához, — a befejezett rehabilitáció után megmentett kezűk éppen úgy érzékel és mozog, mint a baleset előtt. A trzebnicai Kézvi.sszaüUé. tési Központ huszonnégy órás. állandó ügyeletet tart, s Lengyelország minden részéből fogadja a betegeket. Az ország minden kórháza részletes utasításokat kapott, mi a teendő akkor, ha a levágott kezű beteg állapota lehetővé teszi a gyors szállítást és a visszaültetési műtét elvégzését. Akit hasfájás, vagyis kólika gyötört, azzal bécsi sás gyökerének a levét vagy fodormentateát itattak. De gyógyították a kólikát pohárvetéssel is: gyertyalángon megmelegítettek egy poharat, azt a beteg köldökére telték, mert ez — a régiek szerint — „kihúzza” á fájást a beteg hasából. A szem- fájas gyógyítására összegyűjtötték tavaszi szőlőmetszéskor1 a venyigékből kicsepegő levet, és ezzel kenegették a fájós szemet. A szívbetegséget szarkalábteával, a köszvényt csalánfürdővel, az asztmát szénapor gőzével, a fagyási hordóskáposztával, a fülfájást görögdinnye és zsúptetőn nevelt kövirózsa levővel gyógyították. És ha ma mosolygunk is ezeken a régi gyógymódokon, összegyűjtésük mindenképpen hasznos, mert velük — mint egy letűnt világ gyógyászati hagyományaival kétségkívül gazdagodik a hazai néprajztudomány. HEGYI JÓZSEF Koncert a városban Ismerünk utcabált, ismerünk térzenét és zenés felvonulást. De a gépkocsiforgalom növekedésével a drága trillázó autókürtök nyomasztó koncertjével csak most ismerkedünk. Hogyan éljünk az angina pectoris után? Csúnya tréfa a sorstól — olvassuk a La Stampa cikkében —, hogy életünk delén az angina pectoris fenyeget. Ez a fájdalmas betegség állandó, óvatos életmódra kényszeríti az embert. Az ember legszívesebben meg sem mozdulna többé, holott ez a betegség sokkal inkább mozgást, semmint mozdulatlanságot követel. Természetesen nem szabad azt hinnünk, hogy ugyanúgy sportolhatunk és tornászhatunk, mint azelőtt, mert ezzel csak súlyosbíthatnánk a helyzetet. A rehabilitáció azonban — megfelelő keretek között — nemcsak tanácsos, hanem szükséges is. Csak a mozgás megfelelő adagolására, az erőkifejtés mértékletességére kell ügyelnünk és legjobb, ha mindezt az orvos felügyelete alatt lesz. szűk. Az amerikai kardiológiai kollégium San Franciscóban megtartott 22. évi közgyűlésén éppen azt a kérdést fejtegették, hogy még merev és mészlerakódással terhelt koszorúerekkel is meg lehet tanulni újból élni. Rochester egyik klinikáján nyolc angina pectorisban szenvedő. 4-1— 50 év közötti pácienst vetettek alá programszerű fizikai rekondicionáló eljárásnak. Ebbe séta, futás, úszás, röplabda, izomtorna és légzőgya. korlat tartozott. Az év végén nyolc közül hatnak nem voltak rohamai, ketten pedig igen jelentős javulásról tettek tanúságot. Mire jó mindez — teszi fel a kérdést Ch. Kennedy doktor —, ha sem az EKG sem a véráramlástani vizsgálatok nem mutatnak semmiféle javulást? A vizsgálatok azt mutatják, hogy minden egyes, a kísérletben résztvevő beteg megtanult élni, lélegezni, az izmait mozgatni, ellenállóbbak lettek a stressz hatással szem. ben, ismét örömet lelnek egy. egy hobbyban, és egyáltalán kielégülést találnak az újjászületésüket biztosító programban. És ez már nem kevés! Kígyózó autósor várja a szabad zöldjelzést. A kocsisor élén tíztonnás camion. Óvatosan indul a hatalmas autótest. Mögötte minden au. tó fülszaggatóan kürtöl-du- dál, vészesen és megszállottan sürgetik az áthaladási. De a camion vezetőjét ez a legkevésbé sem zavarja. Óvatosan, saját és mások testi épségére vigyázva fordul be a Kun Béla utcába. Az egyenesben azután diadalmasan húznak el mellette a személygépkocsik. Ugyan hová rohannak ? Iker-jelenet egy órával később. Külföldi gépkocsi bizonytalankodik a fordulóban. Az autóbuszra-villamosra várakozó tömeg dermedten hallgatja a dudák fülsiketítő kórusát. Ijesztően türelmetlenek! Majd amikor szabad az út, egymás elé vágva a szűk utcakereszteződésben rohannak a gépkocsik... hiszen csaknem egy percet várakoztak a Szemere sarkon! Modern forgalom-irányítás a — volt — Baross laktanya előtt. Lámpák sokasága nyújt segítséget gyalogosnak és a jármüveknek. De annak máisenki sem tud örülni, hogy reggeltől estig e környék lakóit és dolgozóit a fékcsikor- gatás ijesztgeti. Már volt aki arra gondolt, hogy. valami' egészen új fékberendezéssel rendelkeznek a járművek és zenei életünkből ők is részt kérnek. De nem! A nagy se-., besség hirtelen lecsökkentéséből következik az éles csikorgó fékek hangja. Valamikor ilyen „csikorgás” életveszélyt jelentett, így nem csoda ha ez a hang mindenkit megrémít. Duda itt, duda ott .és fék- csikorgásból is bőségesen ka-. punk. A zajártalomban élő városi ember újabb megpróbáltatásai ezek. Pedig lenne rá orvosság! Sebességkorlátozás a városban, — kevesebb lenne a fogak mellett a fékek csikorgatása. Sőt, ha a város területére a kürtök és dudák használata tilos lenne — úgy mint Budapesten — egy zajforrást kiküszöbölhetnénk, arról nem is beszélve, hogy a türelmességet is gyakorolhatnák a gépjárművezetők. FODOR ÉVA V
