Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-20 / 169. szám
STOP! EGY PERCRE! Gyalogosok az úttesten Autósok9 motorosok rovata Ezúttal a gyalogosokról lesz szó. Magunkról írok, akiket a járművezetők oly gyakran szidnak — s esetenként nem is ok nélkül. Elöljáróban néhány adat a városi rendőrkapitányság közlekedésrendészetének egyik jelentéséből. Miskolcon ez év első félévében 518 közlekedési baleset történt, ebből 41 végződött halállal. A legtöbb balesetet a motorkerékpárosok idézték elő — szám szerint 132-t —, a gyalogosok a maguk 99 balesetével a harmadik helyen állnak. Hornyák Béla rendőr-őrmesterrel a gyalogosok által elkövetett szabálysértéseket kerestük. Hol a zebra Kerestük? ... Inkább alig győztük a fejünket kapkodni az úttesten felelőtlenül átszaladgáló, a villamosok lépcsőjén utazó embertársaink felé. íme néhány spontán vélemény, a rendőrsíp elhangzása után: — Mutassák meg, hogy hol van a zebra?!... — repli- kázik a Széchenyi utcában, az IBUSZ előtt lefütyült K. Ferenc, mátészalkai lakos. Megmutatjuk. — Erről akkor is letévedtem volna, ha véletlenül rajta indulok el. Hát lehet ezt látni?... Igaza van: tizenöt—húsz méterről csak azok tudják, hogy ott van a kijelölt gyalogátkelőhely, akik naponta többször is átsétálnak rajta. De vonatkozik ez a Bajcsy- Zsilinszky út, a Széchenyi utca és a Győri kapu több átkelőhelyére is. S, Rudolf, kassai lakos önkritikusan nyújta át az igazolványát. — Idegen város, új környezet, s most nem dolgozom. Tudom, hogy mi a rend, civilben gépkocsivezető vagyok. Ami ezért jár, vállalom... Elmélázott a menyasszony Az egyik legveszélyesebb közlekedési csomópontban: az Ady Endre utca—Búza tér kereszteződésében a gyalogosok úgy futkosnak ke- resztül-kasul az úttesten, mintha mellettük nem is gépjárművek robognának. — Nemrég még itt volt a zebra — mondja felháborodottan V. István, miskolci fiatalember. — Évek óta ezen a helyen járok át... — Évek óta szabálytalanul. A zebra ugyanis már régóta a tér túlsó felén van. — Óhajtanak még valamit? Sietek. Tíz perc múlva dél, s még ki kell tölteni a lottómat... A húsz forintos helyszíni bírságot is örömmel fizeti, csakhogy futhasson a szerencséje után... — Miért nem az átkelőhelyen közlekedik? — kérdezem V. Eszter, miskolci lánytól. — Nem is tudom... A Fórumban találkozom a vőlegényemmel, most megyünk gyűrűt vásárolni — A szabálysértés így köny- nyebben megbocsátható. Ámbár... A sofőrök sem mind angyalok A „villanyrendőr” a Szemere utca felé zölden pislog, s nyomban pirosra vált. K. Ildikó Ilona azonban még nekilódul. * A forgalmas Búza téri autóbusz-végállomáson is összevissza közlekednek a gyalogosok. Sok figyelmetlen ember csak a gépkocsivezetők éberségének köszönheti, hogy még él.., (Farkas Ida felvétele) — Amikor elindultam, zöld volt. — S ha közben egy hirtelen elinduló gépkocsi elé kerül? — Szerencsére nem így történt. Valóban szerencsére. Ez azonban a legkisebb mértékben sem a csinos fiatal hölgy óvatosságán múlt. Gyakran szenvednek balesetet a gyalogosok a kijelölt átkelőhelyen. Sok gépkocsivezető és magánautós ugyanis előszeretettel hagyja figyelmen kívül a KRESZ előírását: a gyalogátkelőhelyen mindig a gyalogosnak van elsőbbsége. F. István a JA 67—90 forgalmi rendszámú taxival, D. Aladár pedig a CX 69—52 rendszámú Fiat 500-assal a Centrum Áruház előtti zebrán hajtott a gyalogosok közé. — Intettek, hogy mehetünk ... — ismétlik refrén- szerűen. Lehet, hogy a megtorpanásra késztetett gyalogosok másképp vélekednének. Amator művészek Amatőr művészek kiállítását rendezi meg az ÉSZAKTERV 1. sz. KISZ- alapszervezete. A fiatalok e hónap végéig nyújthatják be a zsűrihez fotóikat, képző- művészeti és iparművészeti alkotásaikat. A legjobb műveket jutalmazzák. Az eredményhirdetésre augusztusban kerül sor. Ezt követően a zsűri által elfogadott alkotásokból kiállítás nyílik. Július végén nyit a Bodrog Aruház Negyedszázadon át múltból örökölt szűk bolthelyiségekben szorongtak Sárospatakon vásárlók és eladók, mert hiába fordított az áfész a régi üzletek korszerűsítésére milliókat, sokat nem lehetett javítani az öreg épületeken. A forgalom pedig évről évre nőtt, hiszen ez a nagy múltú város nemcsak a Bodrogköznek és a Hegyaljának, hanem a távolabbi Hegyköznek is fontos kulturális és kereskedelmi központja. Ezért vált szükségessé, egy új. minden igényt kielégítő ó ruház építése. Makovecz Imre és Mezei Gábor tervei alapján való modemvonalú áruház épült huszomkétmil- lió forintos költséggel Sárospatak fő utcáján: területe a raktárakkal együtt meghaladja a 2700 négyzetmétert. Az építkezés és a belső berendezés elkészült, s megkezdték a földszinti és az emeleti helyiségek feltöltését mintegy húszmillió forint értékű áruval. A Bodrog Áruházban kedve szerint mindent megtalálhat majd a vásárló: élelmiszereket, méterárut, készruhákat. cipőket, divatcikkeket, műszaki árukat, tartós fo- gvasatási cikkeiket. Ab új áruház megnyitására július 28-án kerül sor. Emberekre szabott tervek Gondolatok egy tanulmánykötetről A hosszútávé tervezés, a prognosztika szerepe és jelentősége a várostervezésben is rendkívül megnőtt. Ezen azonban többnyire műszakigazdasági folyamatok előrejelzését értjük, a beruházások várható irányá t, nagy - ságát, a felépítendő létesítmények, lakások, utak stb. számát és helyét. Kevesebb szó esik a társadalmi folyamatok előrejelzésének szükségességéről, a társadalmi tervezés problémájáról. Éppen ezért tartjuk különösen figyelemre méltónak azt a tanulmánykötetet, amely az elmúlt hetekben jelent meg „Társadalmi tervezés és szociológia” címmel. A tanulmány néhány meg- állam'tása a hazai várostervezők számára is tanulsággal szolgál. A kötet szerzője — neves finn szociológus — elsősorban a várostervezés és a társadalmi folyamatok előrejelzésének problémáját feszegeti. Szerinte a várostervezők, és általában a tervezők azt szeretik, ha minden változóra — például a né- pességszáim várható alakulására, a munkavállalók kar- és nem szerinti megoszlására stb. — egvetlen, pontos és megbízható előrejelzést kapnak. Ügy vélik, hogy 15 vagy akár 50 esztendőre is lehet megbízható népesedési előrejelzést adni. Elfeledkeznek arról, hogy az emberek lehetőségek között választhatnak és esetenként meg is változtathatják korábbi szándékukat. Hasonló dilemmák adódnak a közlekedés tervezésekor is. A városi közlekedést általában a csúcsforgalom Évenként sok-sok gyalogos útja végződik a kórházban, másoké a temetőben. Ne feledjük: a közlekedés legvédtelenebb résztvevője az, aki gyalogosan indul útnak. A számtalan tragédiába torkollott út láttán nem véletlen foglalkozott a televízió is nemrég a gyalogosok magatartásával, szabálytalanságaik következményeivel. Mi is csak azt mondhatjuk, ami a riportban is elhangzott: ha máshogy nem megy, a lábakat kérjük, hogy vigyázzanak a fejekre... KEGLOVICH JÁNOS Újra előjöttek a bogarak A. méreg csak a lakók idegeire hatott Alighogy megjelent cikkünk a házgyári lakóépületekben tervezett féregirtásról, máris sokan jelentkeztek telefonon és személyesen is, hogy elmondják tapasztalataikat, kifogásaikat. Azóta nap mint nap újabb levelek érkeztek szerkesztőségünk címére és ezek többnyire a lakók elégedetlenségét tükrözik. Egy fiatalasszony a Győri kapu 93. számú házból, egy másik a Vászonfehérítő utca 62-ből elmondta, hogy alig egy héttel a féreglelení- tés után ismét megjelentek a lakásban a bogarak. Sőt, az is előfordult, hogy ahol korábban nyoma sem volt a férgeknek, néhány nappal a mérgezés után csótányok jelentek meg a falakon. Hézagok a tájékoztatásban Az egyik levélíró a Herman Ottó utcából szóvá tette, hogy valótlant állítanak az ingatlankezelő vállalatnál, ha azt mondják, hogy a lakókat mindenről értesítették, ök ugyanis legfeljebb csak any- nyit tudtak, hogy a szakemberek előtt nem szabad bezárni az ajtót és ugyanakkor meglepetten tapasztalták, hogy munka után falragaszokról kellett megtudniuk, hogy nem hat, hanem kilenc óráig kell zárva tartani a lakást. Majtényi Arpádné azt írja, hogy náluk a szobanövényeket is kár érte a mérgezés miatt. Akik nem tudták, hogy jól el kell zárni a cigarettát, az élelmiszert, a gyógyszert, a féregirtás után kénytelenek voltak megszabadulni készleteiktől. — Mi történt a mérgezés után? — kérdeztük több lakótól is. A válasz: „Felmostunk, kitakarítottunk, kiszellőztettünk mindent”. Nos, a szakemberek szerint ez az NSZK-ból szerzett,' kombinált „érintő” méreg sok helyütt éppen ennél fogva vált hatástalanná. Elképzelhető, hogy több lakásban már azelőtt elvégezték a nagytakarítást, mielőtt a csúszómászók „találkozhattak” volna a méreggel. A KÖJÁL véleménye A féregtelenítéssel kapcsolatban kértük a KÖJÁL véle. ményét is. Dr. Takács Sándor igazgatófőorvos-helyettes: — Az irtás csak akkor eredményes, ha mindenütt egyidőben végzik el. A méreg hatékonysága attól is függ, hogy a szakemberek a pincétől kezdve egészen a ve. zeték- és szerelvényszekrényekig mindent tüzetesen átvizsgálnak, féregteleníte. nek-e. Különben csak átmenetileg segít a rovarölő szer a csótányok ellen. Orvosi körökben vitatott, hogy a csótány kórokozókat is hordozhat, az azonban mindenképpen igaz, hogy ezeket a bogarakat 6enki sem viseli el szívesen, mert mindent megmásznak, s gusztustalanok. — Mi okozhatta, hogy a mérgezés után a csótányok ismét előjöttek? — Két lehetőség van: vagy a méreg anyaga nem elég hatásos, vagy — ami valószínűbb — nem úgy alkalmazzák, ahogy kellene. Ha néhány zegzugot kihagynak, a csótányok újra elszaporodhatnak, s a vezetékek mentén gyorsan továbbvándorolnak. Ablakon kidobott pénz? Ott, ahol a mérgező anyag kiszórása után újra előjöttek a bogarak, amiatt háborog- nak a lakók, hogy a féregte- lenítés ára ablakon kidobott pénz. — Igaz, hogy ez nem nagy összeg — írja Majtényi Ár- pádné —, de hát ezért cserébe tulajdonképpen semmit sem kaptunk. Olvastuk, hogy ilyen esetekben néhány hónap múlva újra elvégezhetik a férgek irtását, és persze ez újabb kiadást jelent. Garancia egyelőre arra sincs, hogy a második mérgezés eredményesebb lesz. A méreg tehát eddig csak a lakók idegeire hatott. A MIK-nél közölték: a dömsö- di tsz ajánlata volt a legkedvezőbb, a többi vállalkozó garanciát sem ígért. Ahol szükséges, az újabb féregirtást ingyen elvégzik. NAGY JÓZSEF intenzitásának megfelelően kell, vagy még inkább kellene tervezni. A távlati tervele alapja éppen ezért egy „megjósolt” csúcsforgalom lesz. Más szóval: a tervező szakemberek feltételezik, hogy a csúcs- és normál forgalom aránya mondjuk 25 év múlva is ugyanolyan lesz, mint napjainkban. Csakhogy egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy az automatizálás, a munkaidő csökkentése és egy sor, ma még előre nem is látható tényező együttes hatására, sokkalta nagyobb a valószínűsége annak, hogy a munkahelyre történő oda-vissza utazás a mainál jóval egyenletesebben oszlik majd el. Ennek viszont számtalan, jelenleg számításba sem vett várostervezési következménye lesz. A szerző a fentiekhez hasonló példák egész sorával igyekszik bebizonyítani, hogy a társadalmi folyamatok prognosztizálása igen bonyolult és csak tendenciáiban megragadható valami. Ezeknek a folyamatoknak a nem ismerése, vagy ami ugyanolyan rossz, néhány prognózis abszolutizálása igen sú- . lyos következményekkel — mindenekelőtt társadalmi- politikai következményekkel — jár. Néhány példával hazai várostervezési gyakorlatunk is szolgált. Örökösen visszatérő problémája városfenntartó szerveinknek például az, hogy a nagy költséggel Iá- épített parkok gyepén Ke- resztül-kasul ösvényeket taposnak. Hajlamosak vagyunk mindezért a „felelőtlen” embereket trlbáiftatni. Kétségkívül ebben is van némf igazság. De mi inkább a tanulmány szerzőjével értünk egyet; az embereket nem lehet a tervezőasztalon vonalzóval meghatározott utak rendszerébe zárni. Okosabban tették volna a tervezők, ha előbb megfigyelték, tanulmányozták volna egy-egy ilyen lakótelep életét, többek között azt, hogy miként közlekednek ott az emberek, s ehhez alkalmazkodva, ezt ..kiszolgálva” tervezik meg a parkok útjait. A kötet- értéke tehát az. hogv meggyőzően érvel az „emberekre szabott” tervezés mellett. TÓTH PÁL Bélyeggyűjtés Manapság Is ‘soka* lépnek be a. szervezett bélveggyüjtők táborába, s mindjét olyan kifejezésekkel találkoznak, amelyek eddig ismeretlenek voltak számukra. Ezúttal a maximum-lapok (carte-maximumok) fogalmával szeretnénk megismertetni rovatunk azon olvasóit. akik Sfrr’íkezdték meg a bélyegek Fr?fAYÍwet* J?z a meghatározás valójában harmas gyűjtési ágat jelent, amelyben a képeslap, a ní!ye«, és a hé^Szés gyűjtése egyesül. Franciaországból ered, a két világháború közötti időkből. „Előfutárai” az ún. TCV képeslapok (TCV — Timbré coté vue — bélyeg a képoldalon), melyek gyűjtésének 1900—1925 között szintén sok híve volt. A modern maximafila 15C0 őta van fellendülőben, bár azelőtt is sok híve volt. Az első maximafila egyesület 1922-ben Franciaországban alakult. Ugyanitt dolgozták ki 1946-ban az első korszerű carte-maximum szabályzatot A szocialista országok közül a MA- BEOSZ az első között karolta fel ezt az új gyűjtési ágat Az újonnan megjelenő bélyegek évi kiadásonként történő vásárlása kezd tért hódítani. Külföldi bélyegűjságokban a kereskedők gyakran hirdetik eladásra ilyen módon egyes országok bélyegeit. Egy osztrák bélyegúlság összeáUította néhány ország évi kiadásainak átlagárait és megállapítja, hogy 150 forint alatti összegért 14 európai ország. 300 forint alatti összegért ugyancsak !4 európai ország bélyegei szerezhetők meg: a többieké ennél drágábban. v. Gy.
