Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-07 / 132. szám
4 Beszerelés a dolgozók gimnáziumában o no Ahogyan a tanár látja >k A jényképezögépes radarral jelszereit rendőrségi autó. (Vadas Zsuzsa felv.) Nem lehet meghazudtolni Az automata radar főpróbája — A levelező hallgató csak konzultációkra érkezik. Az estitagozatos diák hetente háromszor ül az iskolapadba. A gimnáziumnak tizenöt nevelője van. Hatvan osztályt ellátni roppant nehéz. Mit lehet a tanulónak adni ilyen körülmények között? Bizonyíték az első válasz: — A nálunk végzett diákok között van orvos, ve■'gyészmérnök, villamosmérnök, pedagógus, de nehéz lenne 'felsorolni valamennyi mesterséget, hiszen nem egy mérnökünk, orvosunk, pedagógusunk van. Diákvélemény segít a másodikhoz : — Semmivel se követelnek kevesebbet, mint máshol. 15—20 százalék lemorzsolódik Pedagógus-számvetés a harmadik: — A nappali tagozatokra beiskolázott diákok tizenöt— húsz százaléka lemorzsolódik. Nos, a mi osztályainkban magasabb azoknak az aránya, akik bármely gimnáziumban jól megállnák a helyüket. Nyelvet nem tanítunk, de ezen kívül éppen úgy tanulni kell nálunk is, mint bárhol. És természetesen ugyanúgy kell tudni is. A felnőttoktatás egyik nagy buktatója volna — talán volt is egy időben —, ha alacsonyabb lenne nálunk a mérce, jóllehet az azonos teljesítményhez az „öreg” diákoknak lényegesen több erőkifejtés kell. Hiszem, hogy amióta az ember a társától tanulni képes. azóta létezik pedagógusélmény. Fedezete, amennyit a tanár a tudásból átad, kulcsa, ahogyan a tanár a diákot látja. — Korábban szó volt ar- • ról, hogy a rehabilitációs jelleg megszűnőben van? — Ezt látjuk és rendszeresen végzünk felméréseket. Ha azt nyjndom, hogy ez a rehabilitációs jelleg ma tíz százalék lehet, akkor nem tévedek sokat. Más dolog és ezt is látnunk kell: családon belül a gyerek nem egyformán kap útravalót az élethez. Sem tudásban, sem szándékokban. A társadalom természetes élete viszont az egyenlőbb szintre hozást segíti. Igényeket támaszt azokban. akik valami miatt kevesebbet kaptak, áz az egyik óriási értéke az intézetünknek. — Mi ad itt a pedagógusnak élményt? — Például az, hogy Magdi, a hajdan nálunk végzett diák, jelenleg orvosnő. Nem örülnek a munkaadók? A tanulók mondták el, hogy nem minden vállalatnál örülnek, ha valaki tanulni akar. A tanulás munkából való kiesést jelent. Kettőzötten igaz ez, ha valaki nem szakmát tanul, nem REFLEKTOR Ma Budapesten a Fészek Klubban kitüntették a könyvszakma kiváló dolgozóit. Győrött írók és könyvtárosok találkoznak. Helvécián (Bács megye) az állami gazdaságban kétnapos erdőgazdasági bemutató kezdődik. Kalocsán a lidicei emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendeznek, ajc Nyíregyházán felavatják a KÖJÁL új székházát. +: Pécsett előregyártott könnyűszerkezetekből készített víztisztító berendezést mutatnak be a szakembereknek. technikumba, hanem gimnáziumba jár. Salgó Béla mérnök: — Az ipar szédületes iramban fejlődik. Ha a gimnázium, az érettségi csak az ismeretek befogadásához ad segítséget, a tanuló segédmunkás akkor is nagyobb érték. S. Szabó István művezető: — Hát annak senki nem örül. ha egy brigád csonka, mert két ember éppen vizsgázni megy. No de annak se örül az ember, ha két ember rosszul dolgozik, mert kilengett, ivott előtte. Szerintem, aki tanul, annak nincs ideje erre. Egy építőipari vállalat igazgatója dicsekedett vele nemrég, hogy náluk nincs olyan régi munkás, aki az általános iskola nyolc osztályát ne végezte volna el. Ugyaninnen négyen tanulnak a dolgozók gimnáziumában. A társadalom, ha helyileg lehetnek is ellentmondó példák erre, igényli és segíti azt. hogy a munkások tanuljanak. A vastag függöny — Maga hogyan tanul? Mikor? — Albérletben lakom. Négyen vagyunk lányok. Vidéki vagyok különben. A pamutfonóban dolgozunk. Nó- ri, ő a legidősebb, ugyanitt végzett. Amikor az érettségire készült, a lányok vettek neki egy függönyt, hogy a többit ne bántsa a fény. Talán ez csinál kedvet nekem is? Két hokedli van a függöny mögött. Hát ott. Idén érettségizem. Ki tudja? A függöny és a sarok marad. Szeretném elvégezni még a technikumot is. * Az idén tízéves dolgozók gimnáziumát köszöntötte ez a riport. Nevelőket és diákokat, akik gyerekké fiatalodva. diákcsínyeken nevetve sok-sok munkát vállalnak azért, hogy a kor színvonalán éljenek. Ma délután a sajtóházban tájékoztatót tart Koltai Zoltán, a KISZÖV Borsod megyei Szövetségének elnöke, s a megyei hírközlő szervek képviselőit megismerteti a fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő szocialista ipari szövetkezetek eredményeivel. Ha a szövetkezetekről van szó. az embernek először is a „leg”-ek jutnak az eszébe. Megyénk ipari szövetkezetei az elmúlt 25 esztendő alatt imponáló dinamizmussal fejlődtek korszerű üzemekké. Az évfordulóra kiadott reprezentatív kiadványban olvasható. hogy a szövetkezeti törvény megalkotásának évétől, 1948-tól vett nagy lendületet a szövetkezeti mozgalom. s egyre-másra jöttek létre az ipari szolgáltatóüzemek. A mai Miskolci Vasipari Szövetkezet elődje 18 taggal és ötezer forint üzlettőkével alakult meg. A most négyszáz dolgozót foglalkoztató üzem évi 50 milliós termelési értéket állít elő, s a szövetkezet aranykezű mestereit dicséri, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt megrendelésére itt készült Közép-Európa legmagasabb (55 méteres) tartóoszlopa. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet 17 taggal alakult, s ma már 1500-as készítik a sok országban ismert és keresett ruházati cikkeket^ Május 6-tól új berendezés segítségével ellenőrzik a közúti forgalmat a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság dolgozói Megérkezett a MES- TA 204. DD. TRAFF1PAX IV-es típusú német berendezés, az automata sebesség- mérő radar, amelyből az országban mindössze 10 darab van. Egy berendezés ára 810 ezer forint, s kezelése külön szakembert igényel. Tegnap a.z új készülék „premierjére” elkísértük a szakembereket. Főpróba a miskolci Hoffmann Ottó utcán. Az utca elején álló kocsiban végzik az ellenőrzést, néhány méA Toldi névre keresztelt páncélszekrény révén ismertT té vált Sátoraljaújhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet is a megye hírességei közé tartozik. Tavaly már 150 tűz- és betörésbiztos szekrény készült itt, amelynek egyik mintadarabját, egy nem mindennapi bemutató során, a nemzetközileg is isimert „mackósok” sem tudtak felnyitni. A Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Szövetkezet termékei viszont még a „felkelő nap országában” is ismertek, hiszen a tavalyi tokiói bemutató után ismét szerepelnek egy japán kiállításon a „hegyaljai Herend” pompás portékái. E kis ismertetőből természetesen nem maradhat ki a tavalyi, miskolci helyiipari kiállítás nagydíjas termékét készítő Miskolci Kárpitos Szövetkezet sem. hiszen a praktikus, olcsó kisbútor sok elismerést szerzett már ennek a nagyreményű kisüzemnek. A lista hosszabb ennél, hiszem megyénkben több mint ötven ipari szövetkezet van. A csaknem 12 ezres tagság újabb, nagy célokat tűzött maga elé. Szeretnék, ha 1975 végére a termelés 50— 55 százalékkal növekedne az 1970. évihez képest. Figyelemreméltó. hogy ezen belül ugyanilyen arányban akarják fokozni a ..harmadik szektor”, a iavito-szolP^ato ipar kapacitását, B. L terrel odébb pedig rádió adóvevővel felszerelt . rendőrök állítják le a szabálytalanul közlekedő gépjárműveket, Csakhamar elhangzik az első utasítás: — Figyelem! Az FI 73— 53-as rendszámú tehergépkocsit leállítani! — Igenis, értettem! — s máris emeli karját az utasítás szerint a szolgálatot teljesítő rendőr az odaérkező teherautó előtt. — ön a meg-' engedett 40 kilométeres sebesség helyet 74 kilométerrel haladt az úton. Ezért a szabálysértésért megbüntetem. Választhat, 100 forint helyszíni bírság, vagy jegy- zőkönyvfelvétel. — Inkább a helyszíni bírság — s a gépjármű vezetője veszi elő a pénztárcát. Akadt, aki nehezen ismerte el a szabálysértést. Az új berendezést viszont nem lehet meghazudtolni, hiszen a sebességet, s a történés időpontját rögzítve fénykép készül a gépkocsiról, amely bizonyítékul szolgál, s mellébeszélésnek helye nincs. (Folytatás az 1. oldalról) Részletesen szólt a miniszter az export alakulásáról, a műszaki fejlesztés fontosságáról, majd az V. ötéves terv előkészítéséről. Mondanivalójának egy részét a kohászati ágazat feladatainak szentelte. Ennek során — majd az újságírók, köztük lapunk munkatársa kérdéseire válaszolva — kitért arra, hogy az acél- és hengerelt- áru szükségletek biztosításában a kormány és a KGM számít a hamarosan belépő új termelőkapacitások — így például az4 LKM új nemes- alcél-hengerműve, az ÓKÜ folyamatos öntőműve — optimális kihasználására. BARTHA GABOR Hol tart a szövetkezeti ipar? Kis üzemek nagy tervei Ember, kontra ember A tanács kerületi hivatalaiban, úgyszintén a házkezelősé- geken se vége, se hossza a tyúkpöröknek. Hirtelen haragú — többnyire bérházi — lakók vélt vagy jogos sérelmük orvoslása végett gyakorta zaklatják az amúgy is — és sokkal fontosabb ügyekkel — túlterhelt hivatali dolgozókat. Azért nevezem zaklatásnak, mert a panaszok általában apró' ügyekből erednek: afféle tyúkpörök, amelyek csak ritkán követelnek hivatalos beavatkozást. Pontosabban: követelhetnének. Hiszen az esetek többségében szót érthetnének a perlekedő felek is. anélkül, hogy tengeri kígyóvá növelnék a dolgot. Nem is hivatkozunk emberi megértésre: csupán arra, hogy az együttélésnek vannak szabályai — ezek kötelezők panaszosra és bepanaszoltra egyaránt. A jóindulatú közeledés, a jobb belátásra bírás, az indulat nélküli szó — egyszóval két ember beszélgetése is eredményre vezethet a vitás ügyekben. Ha egyik ember a másikat nem tartja eleve ellenségnek, nem parentálja el -r a diplomácia nyelvén szólva — persona non gratának, hanem jó szándékú megbeszéléssel igyekszik tudomására hozni, hogy a másik részéről igazságtalanság érte őt, s kéri, ne tegye ezt vele, akkor — én hiszem! — úgy zárul a beszélgetés: igaza van, ne haragudjon. Ha nincs egyetértés, valóban egy harmadikra vár az igazságtevés. Megegyezés helyett azonban sokan — sajnos sokan — az elintézésnek azt a másik módját választják, amely egyáltalán nem mozdíthatja elő két vagy több ember kapcsolatát, inkább elmérgesíti a helyzetet, elindítja a házon belüli pletykát s kiváltja a haragszomrád magatartást. S mindez azért, mert akit — hangsúlyozom: akár vélt, akár jogos — sérelem ért. rohan a kerületi hivatalba, a házkezelőségre, olykor a bíróságra, beadványokat szerkeszt, kilincsel, nem sajnál időt és fáradságot — nem a magáét, de főleg a másét! —, hogy elégtételt kapjon. Természetesen kap is, ha igaza van. Ha pedig kiderül, hogy nincs igaza? Nos, így is, úgy is szerzett magának egy haragost. Viszont erre félannyi a lehetőség, ha maga próbálkozik szót érteni, mielőtt hatósági beavatkozást kér. Az ilyen jóindulatú közeledés után született hivatalos döntés esetén is lehet harag, de a panaszos — ha igaza volt! — abban a tudatban élhet, hogy: Én megpróbáltam az egyezkedést, nem sikerült. A bepanaszolt most haragszik rám. Haragudjon, ha ilyen ertetlen . . . Hiszen, ha nem csip-csup ügyek indítanák el a lavinát!... De többségükben ilyenek. Példák serege igazolja. íme néhány. Valaki feljelentett a hazkezelöségen valakit azért, mert három méterrel arrébb húzta a kukákat, hogy kocsijával behajthasson a kapun. ..Beszáll a lakásomba a légy. Dehát persze! Annak a másiknak lehet csak igaza, hiszen neki autója van.” Az a „másik” csakugyan figyelmetlen volt. Még akkor is, ha jól tudja, hogy a légy nem erőlteti meg magát, hogy három méterrel tovább kell repüljön. Az a „másik” — még ha kocsija van is — bizonyára megértette volna, ha a feljelentő — mielőtt a feljelentéshez folyamodott — így szól: kérem, ne tegye ezt, ártalmas az egészségre. Ám ez a figyelmeztetés túl egyszerű lett volna ... Másik példa. Valaki pénteken kakast vásárolt a piacon, letudván vele a vasárnapi ebéd gondját. A régi bérház udvarán ketrecbe zárta. A kakas, a rusnya jószága, szombat hajnalán kukorékolt. Hogy merészel kukorékolni, még ha kakas is! No de majd ... ! És megtörtént a feljelentés. És elkezdődött a kivizsgálás. Persze, ekkorra már a lábas is elfeledte, hogy kakas főtt benne ... Végül a harmadik. A szinten régi bérház udvarának hátsó végében áll egy kerítéssel leválasztott rész. Abban egy házikó. S a házikóra egy jópofa kis kutya vigyáz éjjelente. (Hogy idegenek ne közlekedjenek keresztül-kasul a kerten, egyik utcából át a másikba.) A pulihoz hasonló szőrmék néha elvakkantja magát. Valakit ez zavar. Valaki nem tud aludni. S persze — mert: miért ne? — feljelenti a kutya gazdáját. Csaknem egy éve tart a pereskedés . .. Hát szükség van erre? Igaza van annak, aki nem tűri ablaka közelségében a szemétgyűjtő edényt; igaza lehet annak, akit egy évben kétszer-háromszor kakaskukorékolás ébreszt, s ő ezt nem szereti; s a kutyaugatás is lehet panaszt kiváltó ok. Mindez igaz lehet. Egyedül az nem lehet igaz, hogy a dolgok elintézésének egyedüli célravezető módja a feljelentés! Ezt nem hiszem és senki sem hiszi, akiben csöppnyi jóindulat és megértés van s aki természeténél fogva inkább a békességet kedveli, mintsem a civakodást. A torzsalkodást csak a rosszindulatú- ak kedvelik. De hát miért tételezzük fel meggyőződés nélkül, hogy az embereket csak „hatóságilag” lehet rendre inteni? Az emberből miért hiányzik az ember iránti bizalom? Miért?! (csaló) Kohó- és gépiparunk • •• rr • jovoje A miniszter kifejtette: hazánk az elkövetkező évtizedekben aligha épít újabb nagykohókat, hiszen a nagy acéltermelő országokkal semmiképpen sem versenyezhetünk. Országunk számára egyedül a meglevő termelői kapacitások — kohók, acélművek — korszerűsítése, jobb kihasználása a fontos. A gépipar által felhasznált magyar alapanyag például 20— 40 százalékkal drágább, mint a szovjet, s nincs értelme ezt tovább drágítani. A KGM 1990-ig készíteít távlati tervet, s ebben szerepelnek a meglevő nagyolvasztók átalakítási tervei is. Hasonlóképpen korszerűsíteni kell az acélgyártó berendezéseket. Ezért meg kell szüntetni a jelenlegi martin acélműveket. Elsőként minden valószínűség szerint Csepelen, majd a többi nagy acélgyártó vállalatnál. Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e Magyarországnak olyan nemesacél-hengerműi kapacitásra, mint amelyet az LKM biztosít majd a következő években, a miniszter ezt mondotta: — Az LKM nemesacél- gyártása és nemesacél-hengerműve olyan profil lesz, ami 20—40 év múlva az egész ország profilja kell, hogy legyen. NY. I \ r
