Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-07 / 132. szám

I A piros-fehér labdarúgók számára már nem volt különö­sebb tétje a mérkőzésnek, hiszen az eredménytől függetlenül úgyis a középmezőnyben végeznek. A táblázat utolsó helyén nagyon „stabilan” álló és kiesettnek tekinthető vendégcsapat sem sokat remélhetett a találkozótól. Mi sem természetesebb, mint hogy a nézők azt várták: a játékerőben mutatkozó je­lentős különbség biztos és nagyarányú hazai — Papp J. SE — győzelmet eredményez majd. Nem így történt. A vendéglátók ritkán látható „antifut- ballt” mutattak be, s ha történetesen az ellenfélnek — a Mál- ranováknak — ez a találkozó jelentette volna az esetleges bentmaradás lehetőségét; az eredmény alakulása után a „víz sem mosta volna le” a piros-fehérekről a „bunda” vád­ját!... A hármas sípszó után a szurkolóknak az volt a vé­leményük, hogy a vereség a „nagy mellény” következménye. Pedig az ok egészen más volt: hat játékosnál hiányzott azaz erő, melyet az utolsó edzésnapon kiszívott belőlük a strand, meg a hevesen tűző nap. Mert ők ott töltötték az időt a fut- ballpálya helyett! Két zöld-fehér röplabdázó pedig a mérkőzésre virradó éj­szaka pihenés helyett a „babarongyot” rázta. A pályára is későn érkeztek, a háló mellett meg olyan „játékot” produ­káltak, hogy az MVSC szurkolóinak alaposan felszaladt a „vércukruk”. Sikerült is alaposan megnehezíteniük az igen gyenge ellenféllel szemben a két bajnoki pont itthon tartását! A vasárnap történt két esetnek volt egy közös vonása: a szakvezetők a mérkőzések előtt már tudtak a szereplők „viselt dolgairól”, mégis pályára engedték őket! Joggal me­rül fel ezek után a kérdés: vajon mekkora legyen az a fele­lőtlen cselekedet, mely a fegyelmi vétséggel arányos büntetést von maga után, hogy a sportmorálnak, nevelési elveknek megfelelően példát statuáljon az esetleg hasonlókra hajla­mos csapattársaknak is? Mert nélkülözhetetlen emberek nincsenek! (monostori) * A röplabdamérkőzések eredményét a ponterős ütések alakítják, ám gyakran a képen látható cseles ejtések is aranyat érnek. A Volán lányainak legutóbbi győzelmében nem kis szerepük volt a hasonló megoldásoknak (B Volán -r-Egri Dózsa 3:2.) (Szabó István jelvétele.) Berki a VB-csapatban Dobogóra kerülhettek ♦ Tigrisvédelem Az indiai kormány széles körű programot dolgozott ki a tigrisek védelmében. A nemzetközi természetvédel­mi szervezetek, továbbá a Bengali Népi Köztársaság és Nepál szintén részt vesznek a programban. 1930-ban még 40 000 tig­rist tartottak számon, napja­inkban nem egészen 2000 példány él belőlük szabadon. Báli és Jáva tigrisei is kive­szőiéiben vannak. A jelenség legfőbb okát a dzsungel fo- kbzatos visszaszorításában látják. Tengerre bízott üzenet A leningrádi Sarkkutató In­tézet harmincnyolc évvel ez­előtt keltezett levelezőlapot ka­pott. A hullámok a Wrangel-szi- get partjára sodortak egy fa­tokot, amelyet a jég és a ten­geráramlatok teljesen kifakítot- tak, bepácoltak és simára gya­lultak. Üvegcse feküdt benne, abban angolul és oroszul fo­galmazott levél: „Soraink nyújtsanak segítséget a tenger- áramlatok kutatásában. Bárki akadjon a palackra, dobja le­velünket postaládába, vagy ad­ja föl a postán.” Az üzenetet a Cseljuszkin jég­törő hajó óceánkutatój bízták a tengerre még harmincnyolc évvel ezelőtt, amikor mepró- * háltak az északi útvonalon egyhuzamban, egyetlen haiózási idényen belül végighaladni. A lelet arra vall, hogy a Je­ges-tenger áramlatai a jégtáb­lákat éveken át önmagukba visszatérő pályákon, körbe-kör- be hajtják. Sajtótermékek a borjaknak Skóciában különleges mik­robiológiai kombinátot ter­veztek. A kombinátban régi újságokat, folyóiratokat és egyéb makulatúrákat fognak feldolgozni tápláló fehérje- és vitamindús takarmánnyá — borjak számára. A papírt előbb összezúzzák és kissé sós vízben áztatják. Ezután egy meghatározott baktériumkultúrát hintenek a papíranyagra, s ezek a bak­tériumok hamar megemész­tik a szokatlan táplálékot és gyorsan szaporodnak. A bak­tériumokat ezután kiszárít­ják és így jön létre a magas fokon koncentrált fehérje, amely ráadásul még vitami­nokat is tartalmaz. volna... Kétnapos verseny lesz Miskolcon DVTK—M. Bányász 8:0 (6:0) A hét végén rendezték meg a salakmotorosok új versenyosztályának, az OB Il-nek a második fordulóját Szegeden. A junior bajnok­ság helyébe lépő másodosz­tályú bajnokság mostani for­dulójában öt miskolci moto­ros indul — valamennyien a Papp J. HSE színeiben. Mint a csapatvezető, Szakos István elmondotta, balsze­rencsésen alakult számukra a verseny, hiszen akár ket­ten is dobogóra kerülhettek volna, de egy-két bukás és motorhiba lejjebb szorította a versenyzőket a végső ta­bellán. A legjobb eredményt Üveges érte el, negyedik lett, Oszkó akár meg is nyerhette volna a versenyt, de egyszer „hanyatt esett” a rajtnál, egy­szer pedig — vezető helyen — szétesett alatta a motor. Így is szerzett bajnoki pon­tot, mert mégis bekerült a mezőny első felébe, a legjobb nyék: közé. Domokos (Deb­recen), Egri (OGSC) és Mé­száros (Szolnok) került az első három helyre. Sziráczky József az ötödik lett, de egy futamban ő is elcsúszott, s ezzel a harmadik helye úszott el. Oszkó végül is a 8. he­lyen szerzett 1 bajnoki pon­tot. A pontot most nem szer­zők közül Gregó a 11., Pel­les a 12. helyen végzett. Az első két forduló után egyéb­ként a mostani dobogósok vezetik az OB II. élmezőnyét — Domokos, Mészáros, Egri sorrendben. Nem kell sokáig várni ah­hoz, hogy sikerüljön a vasár­napinál jobb eredményt el­érni, hiszen a miskolci OB II-esek legközelebb hazai környezetben, a népkerti sa­lakon állhatnak rajthoz. Ügy hírlik, hogy az egymást kö­vető napokon megrendezendő OB I-es és OB II-es fordulót 22—23-én. pénteken délután és szombaton délelőtt ren­dezi meg a Volán — tekin­tettel arra, hogy 24-én, va­sárnap délelőtt SZŰR lesz a stadionban. Mi örülünk en­nek a megoldásnak, hiszen itt az ideje áttörni azokat a nem létező korlátokat, ame­lyek eddig meggátolták a sportvezetőket (más sportág­ban is!) abban, hogy az úgy­nevezett „nagy” szabad szom­batok délelőttjére is gondos­kodjanak programról. A miskolci versenyt meg­előzően Debrecen várja a salakosokat: 17-én itt bonyo­lítják le a második magyar- országi VB-versenyt, a csa­pat-világbajnokság elődöntő­jét. Ezen a magyar együttes is indul, s mint megtudtuk, Gyepes, Radácsi és Perényi mellett a jelenleg miskolci Berki lesz a csapat negyedik tagja. Tegnap délután a Miskolci Bányász NB III-as labda­rúgócsapata volt a DVTK ed­zőpartnere. Az egyre jobban játékba lendülő diósgyőriek könnyedén nyertek, s a má­sodik félidő befejező félórá­jában már annyira sem erőltették meg magukat, amennyit azért a mérkőzés edzésjellege megkívánt volna. A DVTK a következőket szerepeltette: Szabó (Dajka) A labdarúgóidény kezdetén valóságos „forradalmat” je­lentett az argentin labdarúgó ' játékvezetők testületének az az intézkedése, mellyel ren­— Kovács (Hajdú), Salamon, Kolláth — Oláh, Várad! — Kiss, Tatár, Horváth (Föl­desi), Görgei, Sifcora (Udva- rev). A második félidőben beállt oserejátékosok közül Udvarev volt a jobbszélső, Földesi pedig a balösszekötő helyén játszott. A középcsa­tár Kiss, a balszélső pedig Görgei lett. Góllövők: Hor­váth (2), Kiss, Oláh, Sikora, Tatár, Váradi, Földesi. det kívántak teremteni a pá­lyákon, amelyeken azelőtt botrány botrányt követett. Űj rendszabályokat vezettek be a hazai bajnoki találko­zókra. Ezek szerint ha egy játékos szándékos durvasá­got követ el, akkor egész csapatát figyelmeztetésben részesíti a bíró, s ha az együttes bármelyik tagja is­mételten hasonlóan cselek­szik, azonnal kiállítják. A „kollektív büntetés” elve az argentin játékvezetők sze­rint váratlanul hatásosnak bizonyult: az új idényben szinte teljesen megszűntek a durva belemenések, a kímé­letlen szabálytalanságok. Ar­gentínában ezenkívül minden olyan játékost kiállítanak, aki kézzel háromszor szán­dékosan ér a labdához, vagy holtidőben elrúgja a labdát. Ezzel a döntéssel a gólok száma gyarapodott, nyolc bajnoki forduló után átlago­san 30-ról 35-re. Az argentinok türelmetle­nül várják a FIFA,, helyes­lő” döntését, s kérik, hogy az általuk alkotott szabályo­kat vezessék be a jövő évi müncheni világbajnokságon. A dél-amerikaiak szerint ezekkel az új „törvényekkel” felére csökkenne az időhúzás, a passzív védekezés. A FIFA bíróbizottsága már többször is tárgyalta a javaslatot, de döntést még nem hozott. Csupán azt állapította meg, hogy azok a jelenlegi játék- szabályoknak több ponton is ellentmondanak. H. K. Hogy került az eső a körkapcsolásba? A bét elején töb­ben megkérdezték tőlem, s ezért való­színűnek tartom, hogy azok is meg­kérdezték volna, - „em ta­lálkoztam. Nekik te­hát leírom; Arról a bizonyos „megérzés­ről” van szó, ami­kor a rádió vasár­nap délutáni sport­műsorában — a kör- kapcsolásban — már a második jelentke­zéskor kifejeztem abbeli aggodalma­mat, hogy a közelgő vihar miatt akár még a mérkőzés fél­beszakítása is elkép­zelhető. Tulajdon­képpen azt szeret­ném megmagyaráz­ni, hogy miért rea­gált bejelentésemre olyan részletesen Szepesi György. Em­lékeznek rá? Vala­mi olyasmit mon­dott, hogy az se baj, ha félbeszakad a mérkőzés, csak es- -en, mert arra mórt már igen nagy szük­ség van. (Csupán zárójelben merem őszintén be vallani, hogy már akkor is az az ér­zés tétette velem a bejelentést, ami egy­általán nem volt kellemesnek mond­ható. Északnyugat­ról jött a vihar, egy­re közelebb csap­kodtak a villámok, s én Ott álltam a pá­lya szélén egy „vil­lámhárítóhoz kötöz­ve”. a sík terüle­ten. a nedves tala­jon kell-e jobb vil­lámhárító. mint az a háromlábú fém­rúd, aminek tetejé­re a mikrofont erő­sítik? És természe­tesen eszembe jutot­tak azok is, akiket a labdarúgópályán ért a villámcsapás. Mi tagadás, nagyon megkönnyebbültem, amikor Cseraefalvy félbeszakította a mérkőzést, s csak ezután adtam igazat Szepesinek — ami­kor már otthagy­hattam saját külön „viUámcsalogató- mat” —, hog-v tény­leg szükség van ar­ra az esőre.) Térjünk vissza a magyarázatra. Szó sincs arról, hogy né­hány szőrszálhaso­gató embernek tett eleget ezzel a meg­jegyzésével, akik nem sajnálták a fá­radságot, hogy bete­lefonáljanak a rá­dióba; a riporterek csak ne nagyon pa­naszkodjanak az eső miatt, mert arra a jövő kenyere érde­kében igen nagy szükség van. A rá­dió pedig minden kedves hallgatójá­nak eleget akar tenni és ezért még arra is vigyáz, hogy a riporterei még olyat se mondjanak, ami csak néhány embernek nem tet­szik. Magánvélemé­nyem ez ügyben — mármint a telefo­nálók ügyében: azért ne vigyük túl­zásba az, okosko­dást! Mert aki mondjuk nem saj­nálja a hivatal pén­zét arra, hogy Pest­re telefonáljon ez ügyben, az tőlem se vitassa el azt a jo­gomat, hogy ne sze­ressek labdarúgópá­lyán bőrig ázni. El­végre ettől még annyi -eső eshet a földeken, amennyi csak kell, s higy- gyék el, én is sze­retem a kenyeret. H. K. Az argentin „bíróforradalom” „Lángszóró bogár” Csaknem száz évvel ezelőtt, Kolumbiában egy centiméter át­mérőjű bogarat fedeztek fel, s a tudósok „brachinusnak” ne­vezték el. Nem közönséges bo­gár, ha védekezik, folyadéksu­garát „lő ki” ellenségére, zseb­pisztoly pukkanásához hasonló hang kíséretében. De nem ez az érdekes, valamint az sem, hogy a folyadék igen büdös, s ha az ember bőrfelületét éri, ott égé­si sebet okóz. A tudósok mind a mai napig azt hitték, hogy a bogár Védekező folyadéka vala­milyen maró hatású szerves sav. A legutóbbi alapos vegy- elemzés azonban váratlan, ér­dekes felfedezéssel járt. Kiderült, hogy a rovar gyom­rában három kamra van, ame­lyek közül az első kétatomos fenol oldatát tartalmazza, a má­sodik pedig hidrogénperoxidét. A harmadik kamrában pedig ezek az anyagok — összekötő csatornán keresztül — ’ olyan erjesztő anyaggal keverednek, amely szempillantás alatt oxidál­ja a vegyöleteket. A termodi­namikai számítás azt mutatta, hogy e ravasz reakció során rendkívüli mennyiségű hő fejlő­dik: a keverék hőmérséklete megközelíti a 100 fokot. Az iz­mok összehúzódnak és kilökik a sugarat: a folyadék hőmér­séklete még tovább növekszik, amikor kijut a „csőtorkolat- bóí”. Egyszóval, a bogár forró folyadékot lő ki „ellenségére”. Földünkön ez az egyetlen élő­lény, amely képes szervezetében ilyen magas hőmérsékletű fo­lyadékot előállítani. Birkanyírás lézersugárral Ausztráliában első ízben nyírtak meg egy bírkabőrt lézersugárral. Ügy számítják, hogy fél éven belül sor ke­rülhet a lézersugárnak élő birkán történő alkalmazá­sára is. A birkanyírás auto­matizálása kelvező hatást gyakorolna a gyapjú árára. Aknakutató bálnák Az Egyesült Államok hadi­tengerészeti flottája a barna delfinekkel és tengeri orosz­lánokkal folytatott hosszú ideig tartó eredménytelen titkos kísérletek után (arra akarták megtanítani az álla­tokat. hogy észleljék és je­lezzék, hol vannak aknák) most bálnákkal ért el ered­ményeket. A Hawaii-szigetek térségében folytatott kísérle­Szégyen A novoszibirszki egyetemi város számítóközpontjának munkatársai értetlenül áll­tak a következő jelenség előtt: a kibernetikus robot csak akkor válaszolt helye­sen egy-egy problémára, ha férfi matematikusok táplál­ták bele az adatokat. Ameny- nyiben a központ valamelyik női munkatársa közelítette tek során egy körülbelül 540 kilogramm súlyú bálna áll­kapcsai között tartott speci­ális berendezéssel 500 méter mélységbe merült alá. Ez a berendezés segíti a bálnát, hogy 270 kilogramm súlyú terhet hozzon felszínre 300 méter mélységből, vagy 135 kilogramm súlyt 600 méter mélyről. lős robot meg a gépet, az csak üres pörgéssel válaszolt. Végül aztán rájöttek a „szé­gyenlős” robot rejtélyének nyitjára. A műanyag elekt­romos tért idéz elő, ami be­folyásolja a komputer mű­ködését, valamint a külön­böző problémákra adott vá­laszának helyességét. És a nők általában több műanyag holmit viselnek ... Új szerv: daganatveszély! Az új szívesek vagy azok, akiknél veseátültetést hajtot­tak végre, mindenki másnál jobban ki vannak téve a da­ganatos megbetegedés veszé­lyének, különösen az agyda­ganatnak. Dr. Martin Hirsch fejtette ki ezt a véleményét a Harvard Egyetemen leg­utóbb megtartott orvostudo­mányi kongresszuson. irál és „felkészülés”

Next

/
Thumbnails
Contents