Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-04 / 129. szám
Mikor kell cserélni a strand vizét? Kilencvenéves jogszabályok A fiirdözőkre, a strandok vendégeire vonatkozó szabályok, előírások és tilalmak sokhelyütt olvashatók. De szigorú előírások szabályozzák azt is: hogyan kell gondoskodniuk a fürdők fenntartóinak vendégeik kellemes pihenéséről, a megfelelő higiénés körülményekről. Igaz, e paragrafusok többsége csaknem 90 éves, rendelkezéseik jó része azonban ma is érvényes, s betartásukra feltétlenül érdemes figyelmet fordítani. Kimondják a jogszabályok, hogy a strandok — azaz „hivatalos'’ meghatározás szerint: mesterséges közfürdők — vízellátására csak olyan vizet szabad használni, amely a szennyezettség szempontjából megfelel az ivóvízre megállapított minőségi követelményeknek. A fürdők tiszta vizét elsősorban a víz naponkénti teljes cseréjével, ha erre nincs lehetőség, időszakos teljes cseréjével kell biztosítani.. Arról is szólnak a paragrafusok. hogy az összes, 100 négyzetméter alatti medencét (tehát a lábáztató, illetve gyermekmedencét) naponta tiszta vízzel kell feltölteni. A hideg vizű medencéket 1200 köbméter űrtartalomig, a meleg vizüeket, 800 köbméter űrtartalomig kétnaponként, illetve a meleg vizű medencéket 1200 köbméterig háromnaponként kell tiszta vízzel feltölteni. Meghatározzák a jogszabályok a fürdők „kapacitását” is. Eszerint a fürdő területére egj'ide.jűleg annyi fürdőzőt szabad beengedni, ahány vetkőző hely van. Ezen túlmenően előírás az is, hogy fedett uszodákban átlagosan két köbméter vízhez, nyitott uszodáknál 1,6 köbméternyi vízhez van jussunk. Területigényeink is joggal lehetnek: a strand- és hullámfürdőknél például 8, nyitott uszodáknál 4. fedett uszodáknál egy négyzetméter a „fejadag” a pihenés célját szolgáló beépített területből. Nem kivételek az újrafel- töltés kötelezettsége alól az úgynevezett vízforgatásos medencék sem, ahol tehát folyamatosan engedik be a tiszta vizet, miközben a használt víz másutt távozik. Az ilyen medencéket a „forgatás” ellenére négyhetenként újra kell tölteni. A medencék alját és falait klórmész- oldattal vagy hypó-oldattal le kell mosni, s a tisztítás hatásosságát, a fürdővízben kimutatható szabad klór mennyiségét az üzem megkezdése előtt naponta ellenőrizni kell. Ijj vcayülelek segítségével Természetes alvás Napjaink fokozott életritmusa következtében nő a nyugtátokat és az altatókat fogyasztók száma. Ezeket a szereket azonban hosszabb alkalmazás után megszokhatja a szervezet, egy részük pedig mellékhatásaival gátolja az embert napi tevékenységében. Mindezek indokolttá teszik, hogy a kutatók újabb és újabb szereket keressenek, további tudományos munkával tökéletesítsék eddigi eredményeiket. Tradíciójához és hírnevéhez híven a Gyógyszerkutató Intézet is bekapcsolódik a központi idegrendszerre ható új gyógyszerek előállításával a „biológiailag aktív vegyületek” elnevezésű kutatási célprogramba. Tudományos terveikben különböző típusú szerek szerepelnek, amelyekkel szemben közös követelmény, hogy a szervezet természetes állapotát állítsák helyre, mind kevesebb mellékhatással. Ezek az úgynevezett pszichotrop szerek a pszichikus megbetegedések különböző válfajait gyógyítják majd. Köztük új altatókat állítanak elő, amelyek sebészeti változatai az eddiginél jobban kímélik a szívet és a vérkeringés szerveit. Az alvászavarokban szenvedők részére olyan ve- gyülettel kísérleteznek, amely természetes alvást biztosít és irat-nyolc órán aelül nyomtalanul elhagyja a szervezetet. Az új altatók hatását elektroenkefalográffal ellenőrzik; az agy elektromos hullámait hasonlítják össze alvás közben. (Az eddigi altatókkal előidézett nyugalmi állapot különbözik a - természetes alvástól, s ennek következménye, hogy lassabban ébrednek és kevésbé frissek a használata után.) A nagy jelentőségű trioxa- zin után most hasonló típusú nyugtátokkal kísérleteznek. Tovább keresik azokat az anyagokat, amelyek feloldják az izgalmat, feszültséget, ugyanakkor nem okoznak izomernyedést, nem csökkentik a vérnyomást, egyszóval nem befolyásolják a gyógyszer szedőit mindennapos cselekedeteiben. 11 11 Varrott házak Angliában „száraz módszerrel”, vagyis cementhabarcs nélkül kezdtek betonblokkokból házakat építeni. Minden betonblokk felső síkjára fecskeíarok formájú mélyedést vágnak, az alsó síkjára pedig ugyanilyen méretű és formájú kiszöge- lés kerül. Ha az egyik blokkot a másikra helyezik, olyan szorosan összeilleszkednek, hogy elmozdíthatatlanokkú válnak. Az új módszerrel készült épületnek nagyon szép a külső képe is — a rendkívül keskeny „varratok” és a csaknem egymásba olvadó felületek egyenletessé teszik az épület falait. Az ilyen blokkokból készült falak nagyon szilárdak és tartósak. Azt a nagyon keskeny hézagot, amely még mindig megmarad a blokkok között, tömitő vagy víztaszító festékkel kenik be. * Üdülőbe, kempingezésre kényelmes és mutatós együttes. A divatos „halászblúz” újszerű fazonnal készült, a húzott nyak s a buggyos, konyákig érő ujjak lezserségét a széles öv ellensúlyozza. Óriás gomba a Garadna völgyéből Gotthard Lajosné, Erdélyi utca 10. szám alatti lakos hozta be szerkesztőségünkbe a képen látható, óriásra nőtt petreegombát. Az egy kiló ötvenöt dekás, negyvenkét centiméter hosszú, huszonöt centiméter széles és tíz centiméter törzsvastagságú óriás gombát tizenhat éves fia, Gotthárd Ferenc a garadnai völgyben találta. Egy villámcsapott bükkfa még élő oldalán nőtt ilyen „derékké” ez az egzotikus szépségű növény. (Képünkön: Gotthárd Lajosné az óriás gombával) Száz terhes asszony „vallomása” Megfelel-e a férj az apaideálnak? Esztendőről esztendőre nő a veszélyeztetett terhesek száma Miskolcon is. Míg 1910-ben a várandós mamák 38,4 százalékát sorolták a veszélyeztetett terhesek közé, 1911-ben már 51,2 1912-ben pedig 52,1 százalék volt a statisztikai arányuk. Félreértés ne essék, közéjük nem csupán azokat a kismamákat sorolják, akiknek az egészségi állapota miatt fenyeget a vetélés vagy a koraszülés lehetősége, de azokat is, akiknél környezeti — szociológiai — vagy pszichikai okok kockáztatják a magzat 9 hónapos kihordását. Ebből a felismerésből indult ki a III. kerületi terhesgondozó intézet, amikor száz veszélyeztetett terhes esetében kifejezetten azt vizsgálta, hogy melyek azok a szociológiai és úgynevezett lélektani okok, amelyek számukra a „veszélyhelyzetet” teremtik. anyós csoportban tízen ellenezték, tízen közömbösek voltak — 27 anyós segítette állapotos menyét a háztartási munkában, a saját szülők közül ugyanakkor csupán öt. Wem roiadi« élbet jogaival A vizsgálat eredményét dr. Szepesi Lajos nőgyógyászpszichológus elemezte. „Régen megfigyelt tény — íria tanulmányában —, hogy a koraszülések gyakorisága jóval nagyobb a pszichésen zaklatott városi, mint a nyu- godtabb életmódot folytató vidéki lakosság körében. Városi környezetben az anyát érő fizikai és idegrendszeri megterhelés fokozottabb, gyakran a teherbíróképességet meg is haladja”. A nő legmindennapibb szerepe — a feleség szerepe a családon belül. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen pozícióval rendelkezik mint terhes asszony e legkisebb Ki mint él, reset Egyik jó barátunk több mint két éve vizsgázott gépkocsivezetésből. Ám régen várt autóját csak a napokban kapta meg. Maga hozta le Budapestről. — De hát hogy mertél egyedül beülni és a nagy forgalomban „kocsikázni” — kérdeztük tőle. — Nem volt könnyül tudjátok, a legnehezebb elindulni, no meg megállni... Senki baráti segítségét nem vette igénybe, mert ő egy vállalkozó szellem. (Mindenesetre örülök, hogy éppen akkor nem közlekedtem az általa is érintett útvonalon.) Vidékre utaztam nemrégen. Ismerősömnek valami csörgött a zsebében. Kérdő pillantásomra vagy öt-hat doboz gyógyszert húzott elő. Mindjárt el is mesélte, hogy úgy fél évvel ezelőtt szívrohama volt, azóta gyógyszereken él. S bár nem volna szabad, a napi két doboz cigarettáját továbbra is elszívja. Ezért aztán „csupán” 50—60 kilométeres sebességgel vezet a közutakon, hogy — ha netán rosszul érzi magát — ideje legyen megállni. (Még szerencse, hogy kalap volt a fejemen, s nem láthatta az égnek meredő hajamat, hiszen nemcsak én voltam gyanútlan, amikor a gépkocsijába ültem, hanem azok is, akikkel az országúton találkoztunk ...) Másik ismerősöm egy nagyon ideges alkat. Társaságában rendszerint zavarban vagyok, mert nem tudom megszokni rángatózó ajkait s percenkénti szemhunyorítását. A múlt héten teljesen kővé meredten bámultam utána. Egy szép új gépkocsit vezetett. (Még a szemem is megdörzsöltem: vajon hol lehetett az én ismerősöm orvosi vizsgálaton?) Kollégám rabiatus, erőszakos, agresszív, úgynevezett könyöklő típus. Senkit nein tűr meg maga előtt. A közutakon sem! Előzésnél „centizik”, s ha rémült arcokat lát maga mögött, önelégülten mosolyog a — „mazsolán”. Magában és kocsijának fékjében feltétlenül bízik. (Sok éve vezet már, s eddig megúszta baj nélkül. Persze, ez is csak önbizalmát fokozza...) Unokafivérem mindennek az ellenkezője. Szelíd, halk, udvarias, kimondottan „aludttej” típus. Minden létező forgalmi rendnek akadályozója. Vezetés közben kényszerképzetei vannak: most lép le valaki a járdáról..., most fordul ki valami jármű a mellékutcából __ Kocog, a forgalmat áttekinteni nem tudja, s csak akkor előz, ha kilométeres körzetben libát sem lát az úton. (Már három éve vezet, de sohasem lesz jó vezető. Ö is, kocsija is külön életet él.) Nem csupán az ital és a közlekedési szabályok be nem tartása veszélyezteti köz- utaink biztonságát. A felsorolt típusok is legalább olyan közveszélyesek, mint azok, akik „mámoros biztonsággal” vezetik járműveiket. őket nem lehetne valahogyan „kiszondázni”? FODOR ÉVA társadalmi egységben. Mert férjével való kapcsolata általában a férj magatartásá- tol.iügg, A terhes nő lelki egyensúlyának egyik alapfeltétele, hogy a férj megfeleljen az általa elképzelt „apaideálnak”. A vizsgálat tapasztalata szerint ebből a szempontból nem közömbös, hogy például a férj fogyaszt-e alkoholt. „Megdöbbentő volt számunkra, hogy a vizsgált 100 eset közül csak 18 esetben nem fogyaszt a férj 'alkoholt ... 77 nő a férj mérsékelt alkoholfogyasztásáról számolt be. rendszeresen nagyobb alkoholmennyiséget öl férj fogyaszt” — olvasható a tanulmányban, amely kitér arra is, hogy a férjek közül ittas állapotban 68 békés magatartást tanúsít. 9 azonban agresszív, akiknek viselkedése szorongást, félelmet okoz az egyébként kíméletet és figyelmességet nagyobb mértékben igénylő terhes anyának. Ugyanakkor sok férj a család anyagi biztonságát is veszélyezteti azzal, hogy csak részben adja haza a fizetését. Nyilván a felsoroltakkal függ össze, hogy csupán 59 asszony vallotta: pozitív érzelmi kapcsolat fűzi férjéhez, míg 41-en teljes érzelmi közömbösségről számoltak be. Az auyós beleszól A szűk családi körön kívül a terhesek életében nem közömbös az sem, hogyan fogadja az anyós vagy a saját szülő a terhesség tényét. A várandós anya lelki egyensúlyát felboríthatja, ha bármelyik szülő beleszól a házaspár életvezetésébe, ha pedig együtt is laknak, a szülőkhöz való alkalmazkodás jelentős külön energiát is igényel. Sajnos, nincsenek jó tapasztalatok: a száz eset közül 45-ben az anyós bizony beleszól a terhes életvezetésébe, s csupán öten „vallották”, hogy saját szüleikhez is külön kell alkalmazkodniuk. Érdekes viszont, hogy — bár a terhes szülei valamennyi esetben örültek az unoka érkezésének, míg az A másik legfontosabb közösség, amelyben a terhes asszony él, a munkahelyi csoport. Itt a dolgozó nő szerepkörében funkcionál, napi 8 órán keresztül. „A munkahely mint kenyérkereseti lehetőség speciális függő viszonyon keresztül fejti ki szociológiai hatását a dolgozó nőre. Azért nevezzük függő viszonynak ezt a helyzetet, mert a terhes nem mindig tud élni a Munka Törvénykönyve által biztosított jogaival... a megvizsgált veszélyeztetett terhesek közül a szellemi dolgozók csoportjából egyet sem helyeztek könnyebb munkakörbe (bár 28 százalékuk egészségtelennek tartotta munkahelyét), a fizikai dolgozók csoportjában is csak 15 százalék került állapotának megfelelően könnyebb munkakörbe (bár 68 százalékuk ennek szükségét érezte)” „Menekülés’1 a táppénzes állományba A munkahelyi légkör, a „főnök’ vezetési stílusa sem közömbös a terhes nő „pszichés” alakulásában. A megkérdezettek közül 47-en vallották: a főnök nincs tekintettel a beosztott véleményére vagy esetleg speciális egészségi állapotára. (S ahol nő a főnök, még rosszabb a helyzet.) A terhes asszony munkatársai 31 esetben közömbösek voltak, míg tíz terhes kifejezetten ellenséges magatartást érzett részükről. A várandós anya teljesítménycsökkenésével szemben a munkahelyi csoport az esetek egyharmadában negatív magatartást tanúsított. Dr. Szepesi Lajos tanulmánya így zárul: „Ezek után nem nehéz elképzelni, hogy az ilyen körülmények között dolgozó terhesek szívesebben menekülnek a jövedelem- csökkenéssel járó táppénzes állományba, pedig a táppénz anyagilag mindegyiküknél komoly veszteséget jelent, mert a vizsgáltak közül egy sem volt az átlagnál jobban kereső vagy diplomás. Elgondolkodtató a következtetés! (radványi)
