Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-04 / 129. szám

'■¥ ÁRTATLAN GYILKOSOK. A Budapest Játékfilmstúdió Vállalatnál készíti ú) filmjét Várkonyi Zoltán. Az érdekes bűnügyi történet forgatása a befejezéshez közeledik, a film előreláthatólag még ebben az évben a közönség elé kerül. A forgatókönyvet Maár Gyula és Zimre Péter írta. operatőr Somló Tamás. A főszereplők között van Huszti Péter, Tahi Tóth László, Mensáros László, Sunyovszky Szilvia, Szalay Edit és Bilicsi Mária. lij vezetőséget választottak képzőművészeink A közelmúltban tartotta közgyűlését a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége, s az alapszabály szerint az egész ország­ban ezekben a napokban választják meg újabb négy évre a szövetség területi szervezeteinek tisztségviselőit. Szombaton a szövetség Miskolcon székelő észak-magyarországi területi szervezete is megtartotta vezetöségválasztó konzultációs bi­zottsági ülését. Az érdeklődéssel várt, és a szervezet további működésében igen nagy jelentőségű értekezleten megjeleni Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, a megyei és városi tanácsot pedig Remenyik Jenő, Brandstät- ter György és Batár Zsolt képviselte. A vezetőség beszámolóját Seres János festőművész — aki az elmúlt ciklusban a szervezet titkára, volt — tar­totta meg. A • ÖeSzámoliVbur. fontos helyet kapott az al­kotó munka elméleti és szak­mai színvonalának emelését célzó tevékenység szorgalma­zása, a széles körű kiállítási program ismertetése, a mű­vészek egzisztenciális problé­mái, népművelési feladatok, kapcsolatok kiépítése. Öröm­mel regisztrálhatjuk, hogy az észak-magyarországi képző­művészek az elmúlt években igen jelentős nemzetközi kap­csolatokat építettek ki a kö­zeli szocialista Országok, el­sősorban Lengyelország kép­zőművészeivel. Ezek között kell említenünk a krakkói grafikusművészek bemutat­kozását a legutóbbi grafikai biennálén, a katowicei fes­tőművészek kiállítását, az igen jól sikerült ugyancsak katowicei plakátkiállítást, il­letve ezek magyar részről történt viszonzását. Űj kez­deményezés, hogy lengyel és magyar művészek kölcsönö­sen részt vesznek a tokaji, illetve sziléziai nyári mű­vésztelepen. Salgótarján és Banska-Bystrica művészei évek óta jól fejlődő és gyü­mölcsöző kapcsolatot tarta­nak fenn egymással, az észak-magyarországi művé­szek pedig legutóbb a szocia­lista országok I. kassai nem­zetközi festészeti biennáléján szerepeltek sikerrel. Ezután Czinke Ferenc gra­fikusművész — aki a szövet­ség területi bizottságában képviselte Észak-Magyaror- szág képzőművészeit — be­számolóját hallgatták meg az értekezlet részvevői. A be­számoló azt a tevékenységet vázolta, hogyan kapcsolódik be és pnilyen szerepet játszik az észak-magyarországi terü­leti szervezet a szövetség or­szágos tevékenységében. A beszámolót követő hoz­zászólások foglalkoztak a zsű­rizések színvonalának emelé­sével, a művészek közéleti tevékenységével, a szervezet önállóságának megerősítésé­vel. az amatőr képzőművé­szeti mozgalommal, a művé­szek közérzetének problémái­val és számos, nemcsak a képzőművészeket közvetlenül érintő, de egész vizuális kul­túránk szempontjából is je­lentős kérdésekkel. A vitá­ban Nagy Zoltán is felszó­lalt A jelölő bizottság munká­járól Feledy Gyula grafikus- művész számolt be, majd a konzultációs bizottság tagjai titkos szavazással megválasz­tották az új vezetőséget. A most következő négyéves cik­lusra a szövetség észak-ma­gyarországi területi szerveze­tének titkára Mazsaroff Mik­lós festőművész lett, a terü­leti bizottságban pedig Len- key Zoltán grafikusművész fogja képviselni a jövőben Észak-Magyarország képző­művészeit. A konzultációs bizottság határozata értelmében június 9-én Miskolcon, Egerben és Salgótarjánban csoportérte­kezletek lesznek, ahol a szer­vezet szélesebb körű tagsága a városi, illetve megyei tit­károkat fogja majd megvá­lasztani. Az értekezlet végén a kon­zultációs bizottság köszönetét mondott a távozó tisztségvi­selők munkájáért és kérte, hogy tapasztalataikkal a jö­vőben is támogassa az új ve­zetőség tevékenységét. S. A könyv liszteletére i júniusi Napjaink Rendkívül igényes szer­kesztésben. s — hála a Bor­sodi Nyomdának — igen esztétikus kivitelben látott napvilágot a júniusi Nap­jaink. Irodalmi és kulturális lapunk mostani számát ré­szint a félezer esztendős ma­gyar könyvnek, részint — a gyermeknap örömére — a jö­vendő olvasóknak szenteli a szerkesztőség. Érdemes el­játszadozni a gondolattal, hogy mennyi mindent tud­hatna meg a könyvről — pusztán ezt a lapot forgatva —. egy más bolygóról, ide­gen világból származó élő­lény, aki mit sem sejt a be­tű, a nyomda, az írott szó varázsáról... Megtudhatná Hegyi József rendkívül sok információt tartalmazó vezércikkéből, hogy Angliát. Hollandiát, Spanyolországot is megelőz­ve 1472-ben nyomda létesült Budán. Hogy június 5-én lesz 500 esztendeje annak, hogy megjelent a Cronica Hunga- rorum. Értesülhetne a cikk­ből a könyvnyomtatás kez­deteiről, melynek a Budai Krónika is egyik fontos út­jelzője. Természetesen a ko­rai kiadványok rövid tartal­mi ismertetéséről sem feled­kezik meg a szerző. A következő cikkek, tanul- .mányrészletek, esszék, medi­tációk közös címe az lehet­ne, amit Iszlai Zoltán adott a maga írásának: „Könyvek, rejtelmek”. A Napjaink ha­sábjain a Homo legens, az Olvasó ember — könyvmű­vész, író. irodalomtörténész, könyvtáros — szólal meg. Elmondja, hogy tulajdonkép­pen mit és mennyit köszön­het a betűnek, hol s hogyan találkozott a könyvekkel, ho­gyan alakították életét. Ol­vashatunk arról, hogy külső1; megjelenésében milyennek kell lennie a korszerű könyv­nek, hogyan segítheti az írói mondanivalót a művé­szeti illusztráció, mennyire fontos munkaeszközünk a könyv. Ha igazat adunk an-, nak a gondolatnak, hogy „o tudomány, a művészet és az irodalom értékei, eredményei kitüntetések egy-egy nép vagy korszak mellé”, akkor azt hiszem — és erről a Nap­jaink cikkírói is meggyőznek —, nincs miért szégyenkez­A könyvhét könyvei Fényes, tiszta árnyak Ortutay Gyula visszaemlékezései Aki legutóbb itt Miskol­con is láthatta Ortutay Gyu­lát a filmfesztiválon, nehe­zen hinné el róla, hogy sze­mélyes barátságban volt mindazokkal a már elment nagy eleinkkel, akikről eb­ben a kötetben beszámol. Jó­magam csak kisdiákként em­lékezem legtöbbjükre, pedig én se vagyok már „mai csir­ke”. No de ha a kötetben ő maga ismeri be, hogy fiata­los külseje ellenére mind­ezekkel együttműködött, ak­kor „nincs mese”, kortársai voltak, ha ez őrajta nem is látszik. Számomra elsősorban a szegedi egyetemi évekről ké­szült Ortutay-portrék a leg­jelentősebbek. Végre olvas­hatok a Szegedi Fiatalokról, akikre a nyilasok által el­pusztított Faludi Pista bará­tom (leszármazottja volt a Vígszínházát alapító Faludi- nak) hívta fel a figyelme­met a harmincas évek dere­kán. Ö maga Szegeden ta­nult, kapcsolatban állt ve­lük. Emlékszem, Buddy György fametszeteit mutatta meg nekem a Szegedi Kis Kalendárium köteteiben. Bu- day művei keltették fel ben­nem az érdeklődést a met­szetek iránt. így jutottam el később Käthe Kollwitz alko­tásainak csodálatáig. Sajnos Budayról, aki aztán Angliá­ba ment, azóta alig hallot­tam; végre most olvashattam róla. Általában alig hallot­tam azóta a Szegedi Fiata­lokról, pedig akkor, a har­mincas évek elején — mint később a munkásmozgalom­ban eltöltött éveim során megtudtam — ezek a fiata­lok jelentették a forradalmi mozgalom reménységét, az értelmiségi művészelitet, így is számoltak velük. Erdei Fe­rencről vagv sik Sándorról persze azóta is sokat beszél­tek, de ezekről a szegedi évekről — Adyval szólva, a „herkulesbölcsők” idejéről — annál kevesebbet. Pedig in­nen indultak el. Külön öröm Reitzer Andrásról olvasni és a tanulmányban felfedezni Reitzer Béla nevét. (Bélát még láttam később Pesten a mozgalmi ifjak gyűldéjében, a Margit-hídnál levő „Kis Ilkovics”-ban, a föld alatti presszóban — stílszerű volt, hogy a föld alatt jöttünk össze —, de azóta semmit sem hallottam róla.) Nem a teljesség igényével számolok be a könyvről, csak arról írok, ami nekem is em­lék és mellbe csap, ha újra hallok olyanokról, akikről nem sokat szólnak ma, pe­dig kellene. A Szegedi Fia­talok emlékét — mint erre Ortutay is céloz — alapo­sabb feldolgozásban kellene feltámasztanunk. Nem árta­na egyszer szólni a hozzá­juk tartozó Gáspár Zoltán­ról is, aki később a Szép Szót szerkesztette. Ügy em­lékszem, csak Zsolt Béla lap­jában, a Haladásban írt róla atyai jóbarátom, Faragó László és a Szocializmusban jómagam még a negyvenes évek második felében. Jó olvasni a portrék kö­zött Bajcsy-Zsilinszky Endre első kapcsolatairól a balol­dallal, és legitimistaságtól a baloldalhoz, sőt a moszkvai nagykövetséghez eljutott Szekfű Gyuláról, aki megír­ta a háború alatt a „Valahol utat tévesztettünk” sorozatot, ami önkritika is volt. Majd a Népszavába is írt. Ebben a „megtért” korszakában hallgathattam már az egye­temen. És még egy nagyon sze­mélyes emlék: egy mondat­ban szó esik a kommunisták védőjéről, a későbbi szociál­demokrata igazságügy-mi­niszterről, Ries Istvánról is, amikor a szerző — mint ta­nú — várja kihallgatását a perben, Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt. Ries István ugyancsak atyai jóbarátom volt, mint Faragó László (a személyi kultusz áldozata­ként halt meg a börtönben), igazán örültem, hogy végre találkoztam a nevével. (Szép- irodalmi Kiadó.) MÁTÉ IVAN A folyóirat két és fél ol­dalt szentel gyermekversek­nek. Többek között Kalász László, Ízes Mihály, Csanádi Imre, Győri László, Horváth Imre, Galambost László. Kiss Benedek és Varga Rudolf verseit olvashatjuk. örülünk Tóth Bertalan cikkének, aki a diáklapok lehetőségeit taglalja. Az isko­laújság műhelye lehet az ön­tevékenységi formáknak — állapítja meg a szerző. Nagy szükség van a pedagógus fi­gyelő szemére ... Ehhez csak annyit: a diáklapokra nem­csak a pedagógusoknak kell figyelniük. Borsodban és a megye ha­tárain túl is jól ismerik Nagy Géza karcsai tanárt, aki eb­ben a bodrogközi községben tanítványaival együtt évek óta gyűjti a helység népme­séit. Ezúttal A szegényfiú há­zassága című mesét közli mutatványként gazdag gyűj­téséből. Gyárfás Ágnes foly­tatja a 150 éves Miskolci Nemzeti Színházról szóló so­rozatát, s ugyancsak olvas­hatjuk a folytatását Fekete Gyula Egy korty tenger cí­mű sorozatának. Az író most Kisháza címen adja közre gondolatait a szűkébb pát­riáról. A recenziók közül Kertész Ákos Névnap című művének (Tarján Tamás) méltatását ajánljuk olva­sóink figyelmébe. Gazdag a lap grafikai anyaga. Jeles művészeink közül Rékassy Csaba. Pető János, Kunt Ernő, Lenkey Zoltán, valamint Cinke Fe­renc grafikáira figyeltünk fel elsősorban. GY— Az ember környezetének védelme... Pálvázati i felhívás diákoknak „Az ember környezetének védelme és fejlesztése” téma­körben hirdet a középfokú iskolák (gimnáziumok, szak- középiskolák stb.) tanulói ré­szére az idei vakációra orszá­gos pályázatot a Fővárosi Állat- és Növénykert. A központi témát a követ­kező szabadon választott rész­témákra bontva dolgozhatják fel a pályázók: A természet- és a környezetvédelem; A környezetvédelem és az ifjú­ság; A növényvilág védelme; Az állatvilág védelme; Ha­zánk környezetvédelme; Kör­nyezetvédelem a világban; Az óceánok védelme; A vizek védelme; A levegő tisztasá­gának védelme; A talaj vé­delme. Végezetül külön témaként lehet feldolgozni a pályázó városának, otthona környéké­nek természet- és környezet- védelmére, illetőleg — indo­kolással — az eddig védelem alá nem vont állatok vagy növények óvására vonatkozó javaslatot. Az öt-tíz gépelt oldal ter­jedelmű dolgozatot szeptem­ber 15-ig kell az Állatkert címére beküldeni, illetőleg a főportán személyesen átadni. A pályázat jeligés, a külső baríték bal alsó sarkán csu­pán a kezdőbetűket, címet, postai számot és „Nyári pá­lyázat” jelzést kell feltün­tetni. A pályázat díjaként összesen 7600 forintot oszta­nak ki a legjobb pályamun­kák készítői között. rmm HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Id. -Németh Vidák János népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.10: Jack Grunsky énekel. — 14.13: Pro- kofjev: Péter és a farkas. — 14.43: Szép magyar novella. Móra Ferenc; Kóty. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.59: Hall­gatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Be­mutatjuk új felvételünket. — 16.17: Cserháti Zsuzsa és az Ome­ga együttes felvételeiből. — 16.39: A szenvedélyek etikája. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.20: Az élő nép­dal. — 17.30: A hét rádióhallga­tója. — 17.50: 10x10 a tizedikre. — 18.58: Hallgatóink figyelmé­be! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.40: A rádió kabarészínháza. — 20.50: Hírek. — 20.53: Mikrolánc. — 21.23: Bemutatjuk új népzenei felvételeinket. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthíradó. — 22.25: Ko­csis Zoltán zongoraestje. — 23.39 —0.25: Boccaccio. Részletek Sup- pé operettjéből. Közben 24.00— 0.10: Hírek. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Gondolatok filmekről. — 13.20: Operahármasok. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Ket­tesben. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: A modernség ellentmondá­sai. IH. rész. — 18.45: Közkívá­natra! — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! —- 20.00; Esti Krónika, n. — 20.25: Közvetítés az ökölvívó EB-ről. — 20.35: Üj könyvek. — 20.38: Színes népi muzsika. — 21.00: A hét zene­műve. — 21.30: Emlékek út­ján... Zene, kabaré, riport 90 percben. — 23.00: Hírek. — 23.15: Caterina Valente és Bobby Vee énekel. — 23.35: Sugár Rezső: Metamorfosi. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Mit írnak tudósítóink? — Borsodnádasd kereskedelmi el­látása. — Kórusmuzsika. — Ké­pek községeinkből. — Űj utakon a nyékládházi Mezőpanel. — Ha­társzemle. — Megyei sportered­mények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 15.50: Hí­rek. -- 16.10: Pedagógusoknak. — 16.40: Orosz nyelvlecke. — 17.10: Fair play. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Énekkari hang­verseny. — 19.00: Híradó. — 19.30: Szállóépítés Pozsonyban magyar segítséggel. — 20.00: O’Neill: Hazatérés. Tévéjáték. —- 21.05: Híradó. — 21.25: Népi tán­cok és népdalok. — 21.55: Sport­műsor. Filmszínházak; Béke (f4): Fel­szállási engedélyt kérek (szov­jet). — (hn6, 8) : Látszólag ok nélkül (magyarul beszélő színes francia, 16 éven felülieknek!) — Kossuth (f3): A sivatagi 13-ak (szovjet). — (fö. f7): Szabad lé­legzet . (magyar, 16 éven felüli­eknek!) — Filmklub (£5): Ro­meo és Júlia I—II. (magyarul beszélő olasz, másfélszeres hely­árral!) — Fáklya (f5. f7): Egy kínai viszontagságai Kínában (szí­nes francia—olasz). — Petőfi (£5. f7): Kezed melegével (magyarul beszélő szovjet). — Szikra (5, 7): A magyar ugaron (magyar). — Táncsics (5, 7): Lányok pó­rázon (színes francia—ol^z). — Tapolca-kert (8): Csárdás.király­nő (színes magyar—NSZK). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20; Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Népek zenéjé­ből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iro­dalmi évfordulónaptár — 10.30: Rossini: Rruschino úr. Egyfel- vonásos vígopera. — 11.51; Oli­ver. Részletek Bart filmzenéjé­ből. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Két szimfónia. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Barokk zene. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: Zenés műsor üdülők­nek. Televízió: 9.00—9.35: Iskolatévé. Környezetismeret (ált. isk. l. oszt.). — 9.35—10.00: A partizán­tábornok. A vám- és pénzügyőri testületbe kedvező fizetés mellett felvétel van. Pályázhat, aki a 26. élet­évét nem töltötte be, a sorkato­nai kötelezettségének eleget tett, nőtlen, vagy nős és közép­iskolai végzettsége van. Kivéte­lesen felvehetők az általános is­kola 8 osztályával rendelkezők is. Részletes felvilágosítást: vidé­ken a vám- és pénzügyőri szer­vek parancsnokai. Miskolcon a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán adják meg. A Beton- és Vasbetonipari Müvek Alsózsolcai Gyára, Alsó- zsolca, gyors-gépírónőt megha­tározott időre felvesz. Jelentke­zés a személyzeti vezetőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents