Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-25 / 147. szám

Továbbkép zés Mennyit ér nekünk i egy könyvtár? Ügy kezdődött, mint egy szokásos nyári beszélgetés a szo­kásos nyári tanfolyamokról. Informátorom, Hubay László, a megyei könyvtár igazgatója, kész terveket, „menetrendeket” mutat. A községi könyvtárosok nyári képzését (két turnus­ban, mert vannak kezdők és továbbképzendők) július 2-től 7-ig, illetve 9-től 14-ig bonyolítják le Mezőkövesden. Néhány híján száz könyvtáros vesz részt ezeken a kurzusokon; a tan­folyamok befejeztével, vizsgát tesznek. Most következne a tema­tika ismertetése, de behoz­ták a Borsodi Könyvtáros legutóbbi számát, s így sok­oldalúbb lett beszélgetésünk. Pócsi Gusztáv tanulmá­nyából idézem: „Borsod megyében 365 település van. (Ennek több mint a fele (!) 198 helység ezer lakoson aluli.) Függetlenített könyv­táros csak az ötezer lakoson felüli községekben van. (Az újságíró megjegyzése.' 1972. rint értékű kézikönyvet jut­tat a megye könyvtárainak, igen sok községben nincs még Értelmező Szótár, Üj Magyar Lexikon s más nélkülözhetet­len forrás.' A múlt évben 11 ezer kö­tettel kevesebb könyvet vá­sároltak könyvtáraink, mint 1971-ben. Az egy lakosra jutó könyvbeszerzési összeg — bár vannak egészen kedvező adatok is — a járásokban és a községekben három forint. sjc Dél-vietnami grafika. Grafikai kiállítás nyílt Budapesten a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Dorottya utcai kiállítótermében, dél-vietnami művészek alkotásaiból. (Benkő Imre felvétele) Harkányi nyár Harkányban tegnap szabad­téri hangversennyel kezdő­dött meg a „Harkányi nyár” elnevezésű kéthónapos kul­turális program. A Zsig­mondy sétányon a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar — pécsi énekes közreműködésével —■ Mozart-, Schubert- és Stra- uss-műveket adott elő. Évente több mint egymil­lió vendég fordul meg a hí­res dél-dunántúli fürdőhe­lyen; az ő szórakoztatásukra szervezték meg a gazdag nyá­ri eseménysorozatot. Az. idén külföldi vendégszereplői is lesznek a „Harkányi nyár­nak”: a finnországi Lahtl város népi együttese lép fel a fürdőközönség előtt. A kul­turális program augusztus utolsó vasárnapján ünnepi koncerttel zárul. A Múzsák új száma december 31-én 443 k'.tyv- tári egység volt. Ebből 222 az önálló könyvtárak száma, a fiókkönyvtáraké 221.” A me­gyei hálózatot ismertető ada­tokból bennünket ezúttal csak az érdekel, hogy 188 a tiszteletdíjas könyvtárossal működő községi könyvtár. Ezekhez még 85 fiók is tar­tozik. Most már sokkal világo­sabb, hogy miért van szük­ség könyv táros-tanfolyamok­ra. Nézzük, mi egy tiszteletdí­jas könyvtáros feladata? Lé­nyegében ugyanaz, mint egy önálló könyvtári intézmény­nek. Hogy csak a legfonto­sabbakat említsük; állo­mánygyarapítás, katalógus­szerkesztés, olvasószolgálati tevékenység, tájékoztatás, s természetesen vannak gazda- . sági teendők is. Mennyi ide­je jut erre? Könyvtára'válo­gatja. A heti 2x2 órától a napi hat óráig terjedhet a szolgálat. A legkevesebb tisz­teletdíj havi 200 forint, a legtöbb (egészen kivételes esetben) 800 forint. Kik vál­lalják a munkát? Általában pedagógusok, háziasszonyok, esetleg tanácsi alkalmazottak. Nem csodálom, hogy na­gyon nagy a fluktuáció. Né­hány száz forintért nem le­het kvalifikált szellemi tevé­kenységet kívánni. Sokszor még azt sem, hogy valaki ki­nyissa a könyvtárat, s elvé­gezze a kölcsönzési admi­nisztrációt. A nyári tanfolya­mok résztvevőinek fele — bár évtizedek óta folyamatos a községi könyvtárosok to­vábbképzése — csak most szerez alapismereteket. Jövő­re a mostaniak közül már többel nem találkozunk — jegyzi meg a megyei könyv­tár igazgatója, majd rezig- náltan hozzáteszi: legalább olvasóként hasznosíthatják a tanultakat. Pedig a tanfolyam temati­kája szerint mindent meg akarnak tanítani, amire szük­sége lehet a könyvtárosnak. Ideológiai és kulturális éle­tünk időszerű kérdéseitől kezdve az irodalmi estek szervezéséig a legjobb szak­emberek adják át ismeretei­ket. Az ; állománygyarapítás és -védelem, a leltári mun­ka, az állományfeltárás, az olvasószolgálati és helytörté­neti tevékenység, a kiállítá­sok készítésének módszerta­na, a könyvismertetés mind­mind szerepel már az alap­fokú tanfolyam anyagában. De térjünk vissza a már idézett tanulmányhoz. „A könyvtári egységek 23,5 szá­zaléka ezer köteten aluli ál­lománnyal rendelkezik. Ezek a könyvtárak önmagukban nem képesek a lakosság könyvellátását biztosítani. Különösen az okoz gondot, hogy az önálló könyvtárak közül még 52 egységben az állomány egy- és kétezer kö­tet között van.” (Bár a mi­nisztérium könyvtári osztá­lya évenként 80—90 ezer fo­* Végre koncentrálni kelle­ne az anyagi erőket: ha kor­szerű könyvtárak születnek — s miért ne születnének, ha cgy-egy település tanácsi, üzemi, iskolai erőit egyesí­tik — jól felkészült szakem­bereket méltóan tudunk ho­norálni. s hasznosan foglal­koztatni. .4 múlt esztendőben — amikor annyiszor szóltunk az Olvasó Népért mozgalom fontosságáról, mikor a ma­gyar könyvnyomtatás ötszáz esztendős ünnepére készül­tünk — több, mint 13 ezerrel csökkent borsodi könyvtára­inkban a látogatók száma. Nem a városokbon ... Talán nem is a könyvtárosoknak kellene tanfolyamot tartani. Sokan vagyunk, akik be­csüljük Vargha Balázs törté­nelmi, kultúrtörténeti, nyelvi felkészültségét, rokonszenve­zünk televíziós stílusával, szívesen nézzük Fabula című műsorát. Érdekes amit mond, és az is, ahogyan mondondó- ját megközelíti. A szombati adásban az ajándék, ajándékozás fogal­mát történiségében vizsgálta partnereivel, a műsor gye­rekszereplőivel, akik — együtt az ország többi gyere­kével — sokat tanultak a műsorból. Többek között azt (ez már magában jóval több, mint hinnénk), hogyan kell a kézikönyveket használni, és mikor mit kell kézbe venni, ha ismeretlen szó, fogalom jelentésére vagyunk kíván­csiak. De visszanyúlt a mű­sor a fáraók korába, és az ókori Egyiptomtól — egyes állomásokat érintve — egy nézőpontból, az ajándék, az ajándékozás oldaláról, nap­jainkig kísérte az emberiség történetét. Nyilvánvaló (ebből szár­mazott a műsor egyenetlen­sége is), hogy erre a témára kevés a félóra. Viszont bőven elég, ha — mint tették is — a téma mai aktualitását ke­ressük. Legyen szó az aján­dékozás magán- vagy köz- ügyjellegű formájáról, örök emberi időszerűségét nézzük. Kégi igazság, hogy adni és kapni egyaránt tudni kell. Ha jól csináljuk, a gyümölcsöző, szoros vagy hasznos kapcso­latok egyik legfőbb megerő­sítő je. Aki nem ismeri a tit­Gazdag tartalommal, érdé- kés, színes illusztrációs anyaggal jelenik meg a Mú­zsák, a mind népszerűbbé váló művészeti és tudomá­nyos magazin ez évi máso­dik száma. Az ezer esztendős Eszter­gom kulturális örökségével foglalkozik Zolnay László cikke. A magyarországi múlt egy másik érdekességével, a mai Pécs helyén élt római várossal, a középkorig nyo­mon kísért fejlődésével is­kát, az maga látja kárát. Az ő ügye, mondhatná j . És mondjuk is, ha magánügyről van szó, de azonnal felszisz- szenünk, ha az ajándékozás szolos kapcsolatban levő ad­ni ige egyik nyelvtani alak­jával, az adó igenévvel kel­lemetlen formában találko­zunk. A történelem során jelen­tésében annyiszor módosult kifejezést nyugodtan használ­hatjuk átvitt értelemben. Hányszor kellene adóznunk (nem a törvényes hozzájáru­lásról beszélek) és hány he­lyen! Sajnos, adózunk is; ajándékot adunk, nehogy „fi­gyelmetlenségünknek” kárát valljuk. A szállodai portás­nak, hogy jobb szobát kap­junk, a pincérnek, hogy elő­zékenyen kiszolgáljon, mun­kahelyünkön, hogy egziszten­ciálisan hátrányba ne kerül­jünk, és sorolhatnánk vég nélkül. Hol van ilyenkor az aján­dék szép, jelképes értelme, hol a bensőséges kapcsolat, amely ajándékozót megaján­dékozottakhoz fűz? Adok-ve- szek szerződéssé degradáló­dik a nemes gesztus; egysze­rű üzletté. Persze ilyenkor is elmondhatjuk, hogy adni és kapni tudni kell. De mi tör­ténik azzal, aki ezt nem tud­ja, és nem is akarja megta­nulni ? M— merteti meg az olvasót a pé­csi ásatások vezetője, Fülep Ferenc. Építőművészetünk egyik szaktekintélye, Major Máté Modern építészet vagy új építészet című gondolatéb­resztő írása az elkerülhetet­len stílusváltozásokról szól. Száz esztendővel ezelőtt halt meg Latabár Endre, miskolci színész és színigaz­gató. A művészdinasztia öt generációjáról írt cikket a Múzsák számára színházi világunk egyik legkiválóbb ismerője, Bálint Lájos. Herman Lipótra,. a közel­múlt művészvilágának egyik legszínesebb egyéniségére, a nagyszerűen anekdotázó, ki­váló festőre emlékezik han­gulatos írásával Demeter Imre. A Petőfi Irodalmi Múzeum hangarchívumából ez alka­lommal Füst Milán néhány megható visszaemlékezését adja közre a folyóirat. Hogyan alakultak ki mai világító eszközeink a kézben hordott és féltve őrzött tűz óta? Erre felel Mészáros Ottó érdekes írása. Oby Gyu­la aratási népszokásainkkal ismerteti meg az olvasót. Dé­vényi Róbert cikke a szabad­téri színházak történetével foglalkozik az ókortól napja­inkig. A Sajtómúzeum rovat az első mélynyomásos képes­albumra, az Érdekes Újságra emlékezik. Komputerekkel rajzolt „műalkotásokról”, új módon „rajzolt” zenéről, a hazai és a külföldi kulturá­lis élet sok más érdekességé­ről tudósít a Múzsák 1973. évi második száma. Filmestábor Becsen Decsen, a Sárköz legna­gyobb községében vasárnap ünnepélyesen megnyílt a X. országos honismereti és nép­rajzi filmes alkotótábor, a szekszárdi Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ rendezésében. A tábor részvevői felvéte­leket készítenek a legrégebbi házsorokról, a falutól távoli művelt határban levő, úgy­nevezett „szállások” lakóiról; a paorika- és szőlőtermesz­tésről. az őröltetés módjairól, a lábasjószágtartásról, a konyhakerti gazdálkodásról és a piacozásról. A táborban készült filmek pályázaton szerepelnek majd, s hasznosítják az oktatásban és az ismeretterjesztésben is. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Délei La­katos Sándor népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.10: Ad­riano Celentano énekel. —14.20: Stefan Askenazi Chopin-kerin- gőket zongorázik. — 14.39: Val­lomás a műfordításról. — 15.00: Hírek. — 15.10: Ifjúsági zenei táborok. — 15.30: Mezők, falvak éneke. — 15.52: Petőfi-kalendá- rium. — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Rádiószín­ház. Nagymosoda. — 16.53: Kmoch: Románc. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Európa kereszt- útjain. IV. rész. — 17.30: A hét rádióhallgatója. Portré — mu­zsikával. — 17.50: Az öröklődés memóriája. — 18.05: Játsszunk együtt! Az Ifjúsági Rádió mű­sora. — 18.58: Hallgatóink fi- gyéihiébé?!' — lá'.OÖ: Esti’ krónika. — 19.30: Sporthíradó. ■*— 19.40: A könyv élete. — 21.00: Mikrolánc. — 21.26: Nagy siker volt! A Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarának és énekka­rának hangversenye a Zene­akadémia nagytermében. —I't.OO: Hírek. Sport. — 22.20: Nyári hangulat ... — 23.01: Kovács Dénes hegedúestje. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: Lakatos Lajos cimbalmozik. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Múzeumokban — mai szemmel. — 13.20: Anday Piros­ka énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettő­től hatig... A Rádió kívánság­műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 1,8.20': Új könyvek. — 18.23: Közkívánat­ra! Zsákutca. — 19.25: Á l>a car­te . ‘. Táncdalénekesek ábécé­ben. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika. II. — 20.25: Aki akar, kiszállhat! — 21.29: Üti élmé­nyeim ... — 21.59: Népdalok, néptáncok. — 22.30: A hét zene­müve. Schumann: IV. szimfónia. — 23.00: Hírek. — 23.15: Tánc­dalainkból. — 24.00—0.10: Hírek Mfskolci rádió: A hét első napján. — Természettudomány) napek Miskolcon. — Az ügyin­tézés . kérdéseiről. — Stoplámpa. — A miskolci kamarakórus éne­kel. — Képek községeinkből. — Nyári gondok a tejipari válla­latnál. — Megyei sporteredmé­nyek. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 17.05: Hí­rek. — 17.10: Bányászok. —17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Ze­nés műsor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Az ,,R”-expedíció. — 20.00: Vihar után. Tv-játék. — 21.25: Híradó. — 21.45: Zenei magazin. — 22.15: Sport. Filmszínházak: Béke (f4): öreg rabló nem vén rabló! (Mb színes szovjet), (hn6, 8): A sor- túz (mb. színes jugoszláv). — Kossuth (f3. f5, f7): Az Ezüst-tó kincse (mb. színes jugoszláv— NSZK). — Hevesy Iván film­klub (f5, f7) : A könnyűlovasság támadasa (mb. színes angol). — Fáklya (£5, í7) : A 22-es csap­dája (színes amerikai, 18 éven felülieknek!). — Petőfi (í5, f7): A cáalád őrangyala (mb. színes NDK). — Szikra (5, 7): És üd­vözlöm a fecskéket! (színes csehszlovák). — Táncsics (5, 7): A kalóz menyasszonya (színes francia, 18 éven felülieknek!). — Ságvári (Ady Művelődés] Házban, f6): Az atamán halála I—II. (mb. színes szovjet, más- félszeres helyárralh. — Tapolcá­kért (8): Nápolyt látni és . .. (színes magyar). Kiállítások: Miskolci Galéria Gadányi Jenő-emlé.kkiállítás (1) —19 óráig). — Libresszó: Rákó- ezy Gizella festőművész kiállí­tása (13—20 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: Kalendárium. Tárcái Béla fotókiállítása (io— 18 óra között). KEDD Kossuth rátöió: 8.00: Hírek. — .8.05* Műsorismertetés. — 8.15? Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió mű­sora. — 9.35: Endrédi Mimi és Fodor János énekel. — 10.00* Hírek. — 10.05: Édes anyanyel­vűnk. — 10.15: A rádió opera­színpada. Mozart: A színigazga­tó. — r .09: Mi és a nemzet] múlt. — U.29: Lalo: Spanyol szimfónia. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Beethoven: Prométheusz — balettzene. — 9.00: Hírek. —9.03: Részletok Miljutyin Juanita csók­ja és A cirkusz csillaga c. ope­rettjébe1. — 9.32: Beszélgessünk zenéről! (Ism.) — 9.52: Köny­vek, tájak, emberek ... — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. älläs Azonnal felveszünk szakkép­zett szobafestő-mázoló szakmun­kásokat és 16 éven felüli szün­idős diákokat. Miskolci Festő­ipari Szövetkezet, Széchenyi ut­ca 43. szám. Külföldi tapéták Szobafestés nagy választékban! ízléses kivitelben! a festőipari szövetkezetnél Széchenyi u. 43. Tel.: 15-447, 16-667 GYARMATI BÉLA Adni és kapni...

Next

/
Thumbnails
Contents