Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-08 / 106. szám

* Ortutay Gyula akadémikus, a miskolci filmfesztivál zsűri­jének elnöke — több filmművész társaságában — tegnap dél­előtt érkezett Miskolcra. Már a pályaudvaron megszemlélte a friss fesztiválújsagot. (Kerényi felv.) A fesztivál két filmje Még közöttünk járnak... (Nagy sikerrel mutatták be Huszárik Zoltán Tisztelet az «reg­asszonyoknak című filmjét.) Mint parányi bogarak araszolnak a bágyadt napfényben; emlékeiket lassan betemetik a múló évek. Tan jobb is min­dent elfeledniük. Jobb volna! Könnyük már nincs — elsír­ták. De halottaik vannak. Mennyit temettek, mennyit gyászol­ták. Kegyetlen volt hozzájuk ez a század. Ölelesre épp hogy csak időt hagytak a kérlelhetetlen parancsok. Katonavonatok dübörögték szét a boldogságukat. Idegen városneveket kellett megtanulniuk. S írták, íratták a leveleket, lapokat, küldték a szerelmes, szemérmes üzeneteket, hogy „itthon nehezen élünk, de azért majdcsak megsegít az isten, csak te gyere haza édes egyetlen uram, jaj a múltkor is olyan borzasztót álmodtam csak ne történjen veled semmi..Minden level egyetlen nagy sóhajtás volt. De bíztak. Imájuk ekkor meg csöndes áhítatban fogant, csak később ostromolták az eget, s tanulták meg azokat a szörnyű átkokat. Bizony föl van ez írva mind-mind az arcukra... Meg­figyeltük már? Egyáltalán figyelünk rájuk, akik meggörbült háttal meg itt járnak közöttünk, akik erősebbek voltak a leg­erősebb férfiaknál, akik annyi, annyi életet adtak, hogy a legszörnyűbb fegyverek sem voltak képesek mind elpusztít tani? Sokat látott szemeik már nem akarnak újat felfedezni. A temetői kereszteket, fajfákat még végigsimogatják, még elkísérik a kerítés mellett botladozó dédunokát, de a világ, amit befognak, egyre szűkebb lesz. Ugye ismerjük őket, hisz anyáink, nagyanyáink, öregasszo­nyok, akik megváltani nem tudták, „csak” fenntartották a világot... Tisztelet az öregasszonyoknak. (gyarmati) Nyolc év után Az első film a budapesti Toronyház utcai Általános Is­kola egyik osztályáról nyolc évvel ezelőtt készült. Akkor, amikor hatévesen először mentek iskolába és a későb­bi hetekben, amikor ismer­kedtek a számukra idegen és számtalan meglepetéssel szol­gáló világgal. György István Balázs Béla-díjas és SZOT- díjas rendező és stábja má­sodszor a ballagáskor, a nyol­cadik osztály végén kereste fel őket. Mint a film címe is mutatja, Nyolc év után arra kiváncsiak, hogy az elmúlt évek során mennyit fejlődtek és főként mennyire változtak meg. A kisgyerek egy év eltelté­vel is nagyon sokat változik, az általános iskola nyolc esz tendeje alatt pedig fedné. A kontraszt, ami régi és mos­tani énje között van, akkor Számunkra — ez izgatta el­sősorban az alkotókat is — talán az iskola közösségfor­máló ereje a legfontosabb. A gyerek önálló kis indivi­duumként kerül harmincegv- néhány társa közé. Mint a filmből is kiderül, nem biz­tos, hogy közösségi emberre válik, de semmiképpen nem mentesül a közösség őt for­máló hatása alól. Ehhez ha­sonlóan érdekes, hogy a las­san felnövő gyereknek mi a véieménye a felnőttek vilá­gáról — elsősorban azokról, akik hozzájuk a legközelebb állnak: tanáraikról, szüléik­ről —, és hogyan irányítják a felnőttek nemcsak minden­napjaikat, hanem például a pályaválasztással jövőjüket, sorsukat. A nyolcéves távlat kivá­lóan alkalmas rá, hogy fel­Fiatal pedagógusjelöltek seregszemléje Szegeden tegnap folytató­dott a pedagógusjelöltek or­szágos találkozója. A vendég­látó Szegedi Tanárképző Fő­iskola épületeiben megkezdő­dött az úgynevezett szakmai program. A fiatalok általá­nos pedagógiai, szaktárgyi, módszerteni, pszichológiai té­májú referátumai 20 szekció­ban hangzottak el. Huszon­egyen vettek részt a mate­matikai feladatmegoldó ver­senyen. A szegedi sportpá­lyákon mintegy félezer pe­dagógusjelölt kezdett kétna­pos versenyt tucatnyi sport­ágban. Ugyanekkor megnyitották a hallgatók képzőművészeti es fotókiállításait, amelyeken mintegy 180 alkotás került közönség elé. A program a Szegedi Nemzeti Színházban tartott műsoros gálaesttel fe­jeződött be. A pedagógusjelöltek II. or­szágos találkozója ma a dí­jak, oklevelek ünnepélyes át­adásával zárul. Székely Mihályra emlékezlek Székely Mihály zenei na­pok kezdődtek tegnap Jász­berényben, a város szülötte és díszpolgára halálának 10. évfordulója alkalmából. A Székely Mihály Általános Is­kolában rendezett megnyitó ünnepségen megkoszorúzták a művész emléktábláját. Az iskola előcsarnokában Ma­jor Tamás Kossuth-dijas színművész, a Nemzeti Szín­ház főrendezője leplezte le Székely Mihály mellszobrát, Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotását. Az ezt követő ünnepi műsorban közremű­ködtek Major Tamás és a Zeneművészeti Főiskola nö­vendékei. is kíváncsiságot ébreszt, ha csak azt akarjuk megfigyel­ni, hogyan alakultak voná­sai. mennyit változott külse­je. Ennél, a külsőnél azonban érdekesebbek a belső válto­zások, és a kérdés: milyen tényezők formálták a gyerek fejlődését ? ismerjük a gyerek fejlődésé­nek törvényszerűségeit, és azt, hogy nincsének véletle­nek. A lehetőségeket kell meglátni és felmérni. Ez a szülők és pedagógusok legna gyobb felelőssége. M— is A közönség élénk tetszésnyilvánítása kísérte tegnap, a fesz­tivál első vetítési napján az eddig látott két animációs filmet, Dargay Attila A három nyúl és Vajda Béla Életmű című al­Az ókori görög színházi előadáso­kon mindig komé­dia követte a tra­gédiát. Shakes­peare sem mu­lasztja el, hogy a komor esemenyek sorát fel ne oldja egy-egy derűs epi­zóddal, s ezt teszik mai íróink is. Az élet dramaturgiá­ját követik min­den bizonnyal. i. Ünnepi percek. A gimnázium bú­csúzó negyedikesei egymásba karolva, énekelve járják végig a tanter­meket, kezükben könyv, virág, nya­kukban tarisznya: útravaló az élet nagy útjára — a harmadikosok ajándéka. Aztán egy meg­ható pillanat: az intézet dísztermé­ben a búcsúzó ne­gyedik osztály át­adja az iskola zászlaját a mos­tantól már öreg­diák harmadiko­soknak: — Őrizzétek be­csülettel ... * Néhány perccel a zaszloatadas után — most már taná­rok, szülők nélkül — a ballagok és búcsúztatok ismét felsorakoznak egy­mással szemben az egyik félreeső osz­tályteremben. Az egyik ballagó ne­gyedikes selyem­papírba csomagolt cső alakú tárgyat tart a kezében, úgy mondja be­szédét : — E csomag tar­talma négy hosszú éven át sok készü­letlen társunkat mentette meg a matekdolgozat ve­szélyétől, sok haj­nali tornaórán szerzett még egy órácska szundiká­lást azoknak, akik elfelejtettek előző nap időben lefe­küdni. Vigyázza­tok rá, ápoljátok, s néha temperá­val fessétek újra fehérre, mert ha piszkos, lebuktok vele... S ezzel magasra emeli a titokzatos csomagot, s „ha- láli” komoly kép­pel átnyújtja az utódoknak a négy éven át gondosan őrzött — hajdan egy törött alkar rögzítésére szol­gáló — osztály­gipszet. kotásat. Ma a negyedik és ötödik fesztiválvetités első bemu­tatójaként ismét két rajzjátékfilm szerepel a programban. Richly Zsolt Molnár Anna, es Szoboszlay Peter össztánc (ké­pünkön) ctmű filmjeit láthatjuk. ll'.M-MJ HÉDII ZSIVANYOK A két atyafi szeszfőzdéből tartott hazafelé. A kétszer húsz liter pálinka szörnyen nehéz volt, hiszen egész éjjel ébren kellett lenniük, s amikor lefött a cefre, a kóstolás se maradhatott el. Megörültek tehát, amikor a teherautó lestoppolt mellettük, s amikor a sofőr mellett ültek, nem győztek hálálkodni: „Magát a jóisten küldte ...” Megtettek úgy egy kilométert, midőn a motor elkezdett vacakolni. Hát ebbe meg mi ütött? A sofőr kiszállt, felnyi­totta a motortetőt, és figyelmesen ke­reste, ami beleütött, s mint aki megta­lálta, visszaült a helyére. De nem ment, meg se moccant az ebadta, csak falta az áramot. — Talán ha egy kicsit megnyomnák, majdnem lejtőn vagyunk — mondta a sofőr eltűnődve. — Azon ne múljék! — szólott szolgá­latkészen a két férfiú, és már kászá­lódtak is. — Vigyázzanak! — kiáltotta a sofőr. — Kicsit sáros, nem akarom összekenni magukat. Annyi baj legyen. Nekifeszültek. Ne­hézkesen bár. de az autó megmozdult, ment picit, de amikor a „mester” rá­kapcsolt a motorra, menten megállt. No még egyszer, úgy lesz kétszer! Az autó lassan gurulni kezdett, s néhány méter után füst lövellt ki kipufogócsövén. — Bekapta! — örvendezett a két ember, kilépve, hogy beérjék a hirtelen meg­ugrott teherkocsit. De az nem állt meg, nyargalt veszet­tül. Elromolhatott a fékje — esett két­ségbe mindkettő —, pedig arra nagyon nagy szüksége lesz nem messze, az út ugyanis derékszögben torkollik az or­szágúiba, s ha nem tud megállni, megy az arokba. s akkor nemcsak a pálinká­juk vész oda, hanem az a joravaló, derék sofőr is. Csodák csodája, a kocsi megtorpant, stoplámpái felvöröslöttek. — Futás, cimbora, minket vár! Nem őket várta, egy közeledő sze­mélyautót engedett el. aztán szépsége­sén nekifordult az országútnak, és el­tűnt a szemük elöl. Még most is keresik azt a „jóravaló, derék sofőrt", hogy leróják neki hálá­jukat ... * Egyik barátom közvetlenül az ország­út mellett építkezett. A ház még nincs beköltözhető állapotban, s meg a kertje se kert, mert nincs bekerítve, de gyü­mölcsfák már vannak benne. Aprók még, csemeték, nagy termések jövendő ígéretével áldottak, mert szeretettel si­mogatta bele őket a megtartó földbe, s bár messze a kút, nem sajnálta a fárad­ságot, meszámolatlanul hordta gyöke­rükre a vödörrel a vizet. Nőjetek nagyra... Ezek má r semmilyenre se nőnek, vagy ha igen. más kertjében — húsz egyné­hány fácskát elraboltak az örizetlen kertből. Már rügyeztek, némelyiken vi­rág is pattant a melengető naptól — ilyenkor már nem szoktak megfoganni. Ki volt? Titok. Egy biztos: olyasféle, mint az emberek, de azért valami hiányzik az ismeretlen tettesből. Ugyanaz hiányzik belőle, mint az itt következő történet „főszereplőjéből'’. A lány álmos volt, hiszen korán fü­tyült neki a vonat, es meg abban a korban van, amikor nagyon szeretnek a lányok aludni — egy híján húsz éves. Most meg különösképp nehezére esett otthagyni az ágyat, ugyanis egy éjszaka nem aludt, kedves barátnője lagzijában ropta a táncot. A Tiszai pályaudvaron leszállt a vo­natról, ahogy egy éve mindig, aztan fel a villamosra, miképp szokta. És ami­kor ment két megállót, hirtelen fel­ugrott ültéből, mint még soha, és úgy erezte, ennyire éber még nem volt, mióta él. Felugrott a visszafelé induló villamosra. Alig érte tóba a földet, úgy repült be a pályaudvarra, keresve a vo­natot, ami otthonról idehozta. A sin már üres volt. Sírt a szegény, mint a záporeső, mert ahány ajtón benyitott, mindenütt ugyan­az a válasz: nem, ettől a vonattól nem hoztak be semmit. Mit keresett oly kétségbeesetten? A barátnője rábízta a menyasszonyi ruhá­ját. hogy vigye vissza a kölcsönzőbe ... Négyezer forintjába került. Azt üzeni általam: emberek, jó em­berek, kéz alól ne vegyetek menyasz- szonyi ruhát, hiszen eredetét nem tud­játok. Énnek a történetnek a főszereplője szintén ismeretlen. A zsiványokrol csak akkor derül ki, mifélék, amikor ho­rogra akadnak. G. M. Kossuth rádió: 11,00: Deli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.43: Törvénykönyv. — 13.58: Mesejá­ték. — 15.10: Petöfi-kalendári­um. —: 15.18: Ünnepi muzsika rézfúvókra. — 15.24: RadJOisko­la. — 16.00: A világgazdaság híred. — 16.05: Népi zene. — 16.29: Kritikusok fóruma. — 17.05: Közvetítés a Magyaror­szág—NSZK kosárlabda EB- merkőzésről. — 18.00: Könnyű­zenei híradó. — 18.30: A Szabó csalad. — 19.35: Zongoraverseny. — 21.30: Beszélgetés dr. Greguss Pál professzorral. — 21.45- Vi- rágénélcek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Tánczene. — 23.00: A csehszlovák kultur* hete — 23.15: Népdalok. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.03: Két Carissi- mi-oratórium. — 13.31: A pénz- iigyörzenekar látszik. — 14.00: Randevú kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.10: Magyarorszag— NSZK EB-selejtező. — 18.20: Kerekasztal-beszélgetés. — 18.45: Janaoek: Szimfonietta. - 19.00: Szemtől szembe anyanyelvűnk­kel. — 19.24: Mindenki könyv­tára. — 19.54: Jó estét, gyere­kek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Üi könyvek. — 20.28: Né­pi zene. —- 21.00: Né-hánv nap Bécsben. — 21.30: Könnyűzene. — 21.50: OperamUzeum. Miskolci rádió: A riportereké a szó... — A Miskolci Üveg­gyárban. — A filmfesztivál ven­dégei között. — Filmzene. — Tudósítóink jelentik ... — Ko­runk ötletei, praktikus úiitások. — ..Ballagnak” a gimnazisták. — Ooerarészletek. Televízió: 16.55: Hírek. — 17.no: Magyarország—NSZK FB- selejtezö férfi kézilabda-méd- kőzés. — 18.30: Játék a bősük­kel ... — 18.50: Csehszlovákia nemzeti ünnepén. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — zo.oo: Utazás a koponyám körűt. Magyar fűm. — 21.15: Eurovíziós dalfesztivál. Gálaest. — 22.20: Tv-hiradó — 2. kiadás. Filmszínházak: Beke (f4>: Kakuk Marci (színes magyar). — (hn«, 8): Napraforgó (ma­gyarul beszélő színes olasz- francia). — Kossuth (13. 15. £7): Az űzött szamuráj (színes ja­pan. 16 even felülieknek!) — Filmklub (f5, X7): Sarokba szó­lítva (magyarul beszélő színes francia). — Fáklya (f5. 17): Valter Szarajevót védi (magya­rul beszelő színes jugoszláv). — Petőfi (f7): Lányarcok tükör­ben (színes magyar). — Szikra (5): Lázadás a Bountyn I—n. (színes amerikai, dupla helyár­ral). — Táncsics (5): Csaj­kovszkij I—n. (színes szovjet, másfélszeres helyárral!).— Ság- vári (Adv Müv. Házban 5. 7): Nápolyi látni és . . . (színes ma­gyar). Tapolca (7): Tengeri farkas I—TI. (színes roman, mánf élszeres hely árral!) Miskolci Nemzeti Színház (fst: A potyutas (Gárdonyi ifjúsági bérlet). — (f8): A potyautas (Ibsen bérlet). Kiállítások; Miskolci Galéria (11—19 óra között): Fajzkiállí- tás. — Miskolci Képtár (1.0—18 óra között): Állandó lHäUpts. — Szőnyi Terem (9.30—18 óra kö­zött): Záborszkv Viola festő­művész kiállttá sa. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Műsoris­mertetés.. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — 9.00- Prenn Fe­renc hányatott élete. VTT. rész. — o.s-o: Népdalcsokor. — in.os; Kisiskolások műsora. — 10.40: Barokk muzsika. — 11.30: A Szabó család. (Iám.) Petőfi rádió: 8.00: Hí-ek. —* 8.05; Zenekara muzsika. —» 9.03- A kórusirodalom mesterei. —■ 9.30: M' "an a varázsdnhoz- ban ? — 10 00: A zene hullám­hosszán. Televízió • 9 70- psts (T«rn.) — 9 55: Hosszú. forró nvá-. A-nerjl-ri *évéCOm.Qe».o6fO 7. rés-: Keserű aratás (tsm.i —. un- vsH+ntt bo-íték. üsm.' — n *»s- 'ra'tsen egv estét Búrt Bacharach-hal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents