Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-08 / 106. szám

A fehér kocsi mindig időben érkezik Jubilál ax Országos Mentőszolgálat Huszonöt éves az Országos Mentőszolgálat, amelynek jogelődje — a Budapesti Ön­kéntes Mentőegyesület — 1887-ben alakult Budapesten, Európában másodikként. A dr. Kresz Géza belvárosi tisz­tifőorvos áltál alapított szol­gálat adakozásból, jótékony gyűjtésből es szállítási dijak­ból tartotta lenn magat. A BÖME csak a fővaros terü­letén látta el a betegeket és a sérülteket. Mintájára ha­marosan más városokban, is mentőegyesületek alakultak, majd 1926-ban létrejött a Városok és Vármegyék Or­szágos Mentöegyesülete. vi­déki működési területtel, azonban csak a betegek szál­lítására vállalkozott, helyszí­ni ellátást nem biztosított. Harminc kilométerenként A második világháború után, az újjáépítéskor szüle­tett meg az a gondolat — egyébként mar a Tanácsköz­társaság idején is felvetődött —. hogy olyan mentőintéz­ményre van szükség, amely­ben a mentés megszervezése egyseges es korszerű az egesz ország területen. Ennek szel­lemében alakult meg 1948. május 10-én az Országos Mentőszolgálat. Az első évben 76 mentőál­lomás dolgozott az ország­ban. ma 158 működik. A sze­mélyzet létszáma 1948-ban 399 volt, most 4500-an van­nak. Már kezdetben olyan mentóállomás-hálózat kiala­kítását tűzték célul, amely­ben minden állomás hasonló nagyságú területet lát el. Az­az. biztosítani kell, hogy az egesz ország területén a be­teg fél órán belül mentőhöz, egy órán belül pedig kórház­ba jusson. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 30 kilométe- , renként kell lennie egy-egy mentőállomásnak. Ma már majdnem teljes a hálózat. A másik feladat: meg kellett oldani a mentőszakember­képzést. szakápolókra volt szükség. Időközben megindult a mentőtiszl-képzés is. Az alapító rendelkezés a mentő­szolgálat kötelességévé tette, hogy közreműködjék az ele­mi csapások, természeti ka­tasztrófák. járványok felszá­molásában, s szakvélemény- nvel. tanácsadással segítse a hatóságokat. Így napjainkra az Országos Mentőszolgálat az Egészségügyi Minisztéri­um gyógyító-megelőző, szer­vezési-módszertani és tudo­mányos intézménye lett, amely — a betegek ellátását tekintve — országos hatás­körrel rendelkezik. Rohamkocsi és repülőgép Budapesten és még hét vá­rosban van rohamkocsi-szol­gálat, amely 1954-ben alakult. A rohamkocsi olyan speciá­lis mentőgépkocsi, amelyben minden életmentő beavatko­zást a helyszínen el lehet vé­gezni. Jelentős dátum a szol­gálat huszonöt éves történe­tében a mentőkórház felállí­tása Budapesten. 1956-ban. Ez lehetőséget ad arra. hogy az orvos a beteget később is figyelemmel kísérhesse, meg­figyelhesse. Tizenöt éve. 1958-ban alakult meg a légi betegszállító csoport — repü­lőn gyorsabban, biztonságo­sabban lehet szállítani a sú­lyos sérülteket, az utazás így rázkódásmentes. Ma már minden mentőállomást és ko­csit URH-rádióteleíonnal sze­relték fel, hogy szükség ese­tén a kocsikat haladéktala­nul a bajba jutottak menté­sére küldhessék. Le«ma«asabb szín vonalon O <5 A szolgálat tervei a jövő­ben: legfontosabb. hogy a mentők minden dolgozója a legmagasabb színvonalon tudja az életmentő eszközö­ket kezelni, ennek érdekében állandó és rendszeres tovább­képzéseket tartanak. Fokoz­ni szeretnék a műszerezett­séget és bővíteni a rohamko­csi-szolgálatot. A cél az, hogy 100 ezer lakosra körülbelül nyolc, állandó készenlétben levő mentőkocsi jusson. JUHÁSZ ERZSÉBET Kiskereskedők közgyűlése A kiskereskedők országos szervezete, a KIOS7. tegnap tartotta idei közgyűlését Bu­dapesten. a Béke-szállóban. A több mint 11 000 kiskeres­kedő képviseletében megje­lent küldöttek között részt vett a tanácskozáson dr. Sághy Vilmos, a belkereske­delmi miniszter első helyet­tese. Az elmúlt egy esztendő alatt 1700 új iparigazoiványt adtak ki. Igaz, hogy közben csaknem 1300 kiskereskedő szüntette meg tevekenvseget, a mi n tégy 4 százalékos növe­kedés mégis örvendetes, mert új iparigazolványt általában fiatalabbak kértek és kaptak. A legtöbb új maga nkereeke­dő a zöldség-, gyümölcs- és a vegyeskereskedői szakmá­ban kapott engedélyt. A beszámoló a kiskereske­dők áruellátását megfelelően értékelte, s hangsúlyozta, hogy bár jó néhány esetben indítottak szabálysértési eljá­rást magánkereskedők ellen is, a különféle ellenőrzések — az árak, a minőség, a válasz­ték stb. vizsgálata — nem tártak fel különösebb hibá­kat. A magánitereskedők mű­ködésével az illetékes ható­ságok elégedettek és tevé­kenységűket hasznosnak, köz­érdekűnek tartják. REFLEKTOR Ma Budapesten az ÉDOSZ- ban megkezdődött a tejipari szocialista brigád vezetők VII. országos tanácskozása. * Győrött országos ankéton vi­tatják meg a téglaipari új előre gyártott epületszerkeze- tek felhasznalasának lehető­ségeit. Jászberényben em­léktáblát helyeznek el Rácz Aladár cimbalomművész la­kóházán. ác Kondoroson át­adják rendeltetésének a vi­dék egyik legkorszerűbb sza­kosított sertéstelepét. * Sal­gótarjánban megnyitják a Ganz Műszer Művek kiállítá­sát. Szegeden megrendezik a pedagógusjelöltek második országos találkozóját. * Szé­kesfehérvárott országos tex­tilipari tanácskozás kezdő­dött. (Vadas Zsuzsa felvétele) Lebontják a régi pékségeket Átadás előtt az új kenyérgyár Május harmadikán meg­kezdődött a miskolci kenyér­gyár műszaki átadása. — Már az első napokban olyan hiányosságokat tapasz­taltunk, a gepek működés közben történő beállításánál, amelyek arra figyelmeztet­nek, hogy nem lehetünk túl­zottan optimisták — mon­dotta Bendsák Kálmán, la Miskolci Sütőipari Vállalat főmérnöke. — Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a Kilián-delen az ország egyik legnagyobb kenyérgyára ké­szül és mint minden nagyobb létesítmény átadása előtt, itt is rengeteg igazítani való akad még. A régi sütödék közül csu­pán egy marad meg: a vas­gyári. Az új üzem átadásá­nak napján megkezdik a Győri kapui pékség bontá­sát, jóllehet itt készül a leg­jobb ízű kenyér a városban, amiért még hétköznapokon is sorba állnak. Vasas Imre. a Miskolci Be­ruházási Vállalat gépészeti csoportvezetője így vélekedik az átadás várható határide­jéről : — Építészetileg körülbelül egy éve kész az új gyár. Fe­hér eternitlapokkal borítot­ták a nyersbetont és ezt alumínium-szelvényekkel dí­szítették. Az építők — a BÁÉV szakemberei — kifo­gástalan munkát végeztek. Remélhetőleg a gépek üzem­be állítása sem vesz igénybe több időt a tervezettnél. Két­ségtelen, hogy a különböző gépgyártó üzemekből érkező berendezések működésének összehangolása sok munkát ad még a szakembereknek. A külföldről vásárolt tészta- pihentetők. kelesztők és ke­mencék próbaüzemeltetésénél a jugoszláv és az NDK-beli szakemberek is jelen lesznek. A tervek szerint két hét múlva már liszt kerül a gép­sorokra és júniusban kenye­ret süthetnek az új gyárban. A gáztüzelésű kemencékben két műszakban 64 tonna ke­nyeret sütnek. N. J. Dolgozz hibátlanul A Dolgozz hibátlanul munkarendszerről tegnap há­romnapos országos tanácsko­zás kezdődött Szombathelyen a MTESZ-ben. A gépipar ez­zel kapcsolatos feladatait vi­ij műbörcipők a fí\l-n A BNV látogatói három gyár kooperációjának termé­keit láthatják a cipók, tás­kák. övék es egyéb öltözkö­dési kellékek között. Ezekhez felhasználják a győri Pamut- szövő- és Műbőrgyár „Gra- bolakk 205 NF” nevű újsze­rű műbőrét, amely a termé­szetes bor mintázatát követi, s béleletlenül is alkalmas lábbelikészitésre, nagy frek­venciás felületformázással dolgozható fel. A Mylady félcipő a Duna Cipőgyárban készül, nagyfrekvenciás disz- préssel a természetes bőrt utánozza. A rákospalotai Bőr- és Műbőrkonfekció Vál­lalat ugyanebből az anyagból a cipő karakteréhez alkal­mazkodó táskákat, öveket kgszít. A cipőkből még ebben a félévben 50 ezer párat, a második félévben 200 ezer párat rendelt a belkereske­delem. Az együttest a vásár ideje alatt a Duna Cipőgyár Mintaboltjában árusítják. Madár-bábel A fák lombjain átszúródö madárdal elmélyíti a csendet. De képzeljék el, hogy nem egy madár dalol, hanem 160. és nem egy nagy erdőben, hanem egy pici szobában Valóságos madár-bábét. Több tucat kanári tart egyszerre trilla-bemuta­tót. s ha egy pillanatra lankadnak, átveszi tőlük a szólamot az ausztráliai törpepapagájok érces torkú kara. A törpepin­tyek meg sem próbálnak versenyre kelni a hőstenorokkal, de megállás nélkül ugrálnak, surrognak a kalitkák rüdjai között. A parányi szárnyak — sebes propellerek — szünte­lenül rezgésben tartják a levegőt. Csupán a délceg kontyú nimfapapagájok szótlanok. mozdulatlanok. Kicsit lenézik kistermetű, zajos társaikat. Szó, ami szó, meg is tehetik, hi­szen előkelő származásukat forintban is ki lehel fejezni: a Péter névre hallgató férfiú, élete párjával együtt legalább egy ezrest ér. , Ezt már Lajkó Istvántól, a sokszínű, soknyelvű társaság gazdájától tudom, aki gyer­meki elragadtatással avat be a madárbirodalom titkaiba. Látva érdeklődésemet, kitün­tet azzal is. hogy nemcsak a magyar, hanem a latin nevét is mondja kedvenceinek. Ki­csit szégyellem, de mindössze a zöldkabátos, pirossapkás kis papagájok titulusa ragadt meg a fejemben: Agapornis Roseikolis. (Remélem, ponto­san írtam.) — A szomszédok? — Tűrik. Csak egyszer je­lentettek fel a MIK-nél az­zal, hogy valóságos Noé bár­kája a lakásom. Állatsereg­letet tartok, köztük tálán még ragadozókat is. — A feleség? — Valahogy úgy van vele, hogy még mindig jobb, mint­ha inni vagy kártyázni jár­nék. — Mennyi időt tölt napon­ta a madaraival? — Tulajdonképpen minden szabad percemet. De két-há- rom óra feltétlenül szükséges ahhoz, hogy naponta kitaka­rítsam a kalitkákat, megetes­sem, megitassam őket. A kot- ló jószágokra különösen ügyelni kell. — S amikor üdülnek? — Mi kérem csak külön- külön mehetünk. Két napnál tovább nem voltam távol tő­lük. — Mióta csinálja? — Hatéves koromban kap­tam az első pár madarat nagyapámtól. — Nem nagy áldozat ez? — Áldozat??? A viszontkérdésben anv- nyi csodálkozás van, hogy nem is firtatom tovább. A DIGÉP targoncavezetőjének az élete — bár három gyer­meke. szép otthona van — így teljes. A kalitkákkal, szakkönyvekkel, no és az egyesülettel. Az Országos Díszmadártenyésztő Egyesü­let miskolci csoportjának ő az elnöke. Százakkal levelez, Pestre jár, hogy találkozzon az ország minden tájáról ér­kező tenyésztőkkel és besze­rezzen olyan különleges cse­megéket madarainak, mint például a lisztkukac. Nem törődik vele. hogy sokan megszállottnak nevezik. Boldog, hogy a Fazekas utcai általános iskolában szakkört vezethet — természetesen in­gyen —14 «4M* » mabajw­(Vadas felv.) retetre nevelheti a kisdiáko­kat. — Belőlük nem lesz fé­szekrabló, csúzlizó. S észre­veszik majd séta, kirándulás közben kis barátainkat, a madarakat. A Fazekas utcai iskola ad otthont a május 19-én nyíló díszmadár-kiállításnak is. Az első bemutatkozása lesz ez a miskolci tenyésztőknek. Hír­verésnek, kedvcsinálónak szánják. Százhatvan — szerintem — sok. De néhány kismadár kedves lakótárs lehet. Kalit­kájuk egy darabka természe­tet lop betonba ágyazott vi­lágunkba. ?EKES DEZSŐ tátják meg a szakemberek számos előadáson, vetítésen és üzemlátogatáson. A cél olyan feltételek megteremté­se, amelyek révén a vállála- tok hibái felderíthetők, rész­ben megszüntethetők és jö­vőbeni jelentkezésük meg­akadályozható. Mindehhez nem szabad szem elől té­veszteni. hogy az elhárítás lehetőségének 70 százaléka a vezetés, 30 százaléka pedig a fizikai dolgozók kezében van. A gépiparban ez ideig nyolc üzem vezette be e módszert, s negyvennél íölynak az elő­készületek. A tanácskozáson megállapították, hogy a be­vezetés lassúbb a kelleténél, ehhez az is hozzájárul, hogy hatása körülbelül másfél év múlva jelentkezik, ám így is bőségesen visszatérül a be­fektetett pénz és energia. A szombathelyi tanácskozástól a mozgalom térhódításának a meggyorsulását várják. Fizeíó'vendég­szoigálat A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal az idén 335 szobatulajdonossal kötött szerződést A fizetővendég­szolgálat szobái többnyire kétágyasak, s 1347 vendég­nek nyújtanak szálláslehető­séget egyetlen napon a bel­városban. Lillafüreden, Há­morban es Tapolcán.

Next

/
Thumbnails
Contents