Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-07 / 105. szám

J. Dr. Szecskő Tamást, a Ma­gyar Rádió és Televízió Tö­megkommunikációs Kutató- központjának igazgatóját ab­ból az alkalomból kerestük íel rádióbeli szobájában, hogy idén először foglal he­lyet a fesztivál zsűrijének tagjai között. Először a tele­víziót képviselő munkákról kérdeztük. — Az előzsürik 50 órányi vetítési idejű 82 film közül választották ki azt a 23 fil­met — 12 és fél óra —, vala­mint 5 híradó-eseményt, amely Miskolcon versenyezni fog. Van köztük ismeretter­jesztő, riport-, dokumentum-, portréfilm. — Mi az, ami nem kapott he­lyet a nevezettek sorában? — Egy speciálisan tévés műfaj: az ismeretterjesztő sorozat. Korábban kevés olyan hazai sorozat készült, amelynek folytatásai olyan szervesen egymásra épültek volna, mint most néhány ér­tékes munka. Például a Po­gány. Érdemes lett volna ar­ra, hogy Miskolcon szerepel­jen, de nem lehetett kiszakí­tani egyetlen részt az egész összefüggéséből, mert ez a mesterséges beavatkozás csökkentette volna a hatását. Az egész sorozatot viszont nincs mód levetíteni a fesz­tiválon. Ez az ellentmondás éppen azért érinti fájdalma­san a televízió munkatársait, mert hiszen a sorozat speci­álisan tévés műfaj, s éppen ennek a műfajnak a fejlődé­se marad leméretlen, ha azt mondjuk, hogy a fesztivál — az adott időben — a fejlődés fokának felmérését kínálja. Ehhez még hozzátehetjük, hogy közismert a sorozatok nagy vonzása, és ez nemcsak a tévés-játékfilmekre, ha­nem más műfajokra is igaz. — Van-e a Miskolcon látható televízió-müvek között olyan, amelynek fogadtatásáról ada­tok állnak rendelkezésre a kutatóközpontban? , — Két film esett éppen abba az időszakba, amit mér­tünk. A Kuba közelről és a Keressük Petőfit első része. Nem szeretném befolyásolni a fesztivál közönségét, ada­tok helyett inkább megfigye­léseket mondanék. A Kuba közelről című film egyöntetű tetszést aratott minden cso­portban. Ehhez hozzátarto­zik, hogy olyan időben sugá­rozta a tévé, amikor viszony­lag kevesen nézik a műsort. A felnőtt közönség 16 száza­léka, a fiatalok 7—8 százalé­ka nézte meg az adást. Ez­úttal is tapasztaltuk azt az összefüggést, hogy minél ki­sebb egy műsor úgynevezett nézettsége, annál valószí­nűbb a magas tetszést fok. Egyik oka ennek a jelenség­nek, hogy ezeket a nem fő­időben sugárzott adásokat eleve választás alapján né­lk az emberek, tehát érdek- i "désük irányultsága adott. \ Keressük Petőfit főidőben ;rült képernyőre, a nézett- . Ige 45 százalékos volt. A középiskolás és a felnőtt né­zőknek egyformán tetszett, legkevésbé az ipari tanulók értékelték, leginkább a nyug­díjasok és a háztartásbeli nők. De sohasem szabad a nagy nézettségű műsorok tet- szési indexét a kis nézettsé- gű műsorokével összehason­lítani; amit főidőben sokan néznek, azzal szemben sok­féle igény támad. — Az úgynevezett főmüso- rokkal szemben feltehetően még nem érvényesül kellő- képDen a nézők választási önállósága. Mondhatnánk: 8 után mindenevők vagyunk. — Ezért lenne szükséges, hogy a tévé. az iskola és a kritikusok válogatásra nevel­jenek. Például a kritikának ebben nagy szerepe lehetne. Nemrég készült nálunk egy felmérés, a rádió- és tévé­kritikákat vizsgáltuk. Az a számunkra is meghökkentő tény bukkant napvilágra, hogy az összes kritikák (egy év alatt a rádió és tévé mű­soráról országos szinten meg­jelent bírálatok) 92 százaléka a tévéről íródott, és 8 száza­léka a rádióról. A felmérés alapjául, az a meggondolás szolgált, miszerint a tévéhez jóval inkább szükség van a kritika orientáló szerepére, mint más műfajok esetében. A színpadi játékot megtanul­tuk látni; a könyvet is meg­tanultuk olvasni; kezdjük megtanulni a filmet nézni; de tévét nézni nem tudunk. Azt vizsgáljuk tehát, meny­nyiben vállalkozik erre a fel­adatra a kritika. Annyit már a nyers elemzések is elárul­tak, hogy a tévékritikán be­lül a hagyományos műkriti­ka a leggyakoribb. Azt is jelenti éz, hogy a kritika reflektálására a hagyomá­nyos műfajok — film,, szín­ház —, vagy az ezekhez kö­zel álló műsorok számíthat­nak legbiztosabban, a ki­mondottan televíziós adások — például show-műsorok — bírálata jóval véletlensze- rűbb. Ugyanígy, a kritikákon belül inkább a tartalom- elemzés kap helyet, a tele­víziós megoldások vizsgálata háttérbe szorul. — Végül arra kérném, mu­tassa be az igazgatása alatt működő Tömegkommuniká­ciós Kutatóközpontot. — Öt éve alakult meg, mi­után nálunk is szükségessé vált, hogy a véletlenszerű visszajelzéseken kívül tudo­mányos, pszichológiailag és szociológilag megalapozott vizsgálatokkal rendelkez­zünk. Nemcsak azt vizsgál­juk, hogy valamely rádió­vagy tévéműsort hányán hall- gattak-néztek, kinek mennyi­re tetszett, hanem mélyebb tudományos problémákkal is foglalkoznuk. Például: kinek miért tetszett; a rádiózás és a tévézés hogyan illeszkedik az emberek életmódjába. Je­lenleg évente négyszer két hét teljes rádió- és tévémű­sorát vizsgáljuk. 1800 felnőt­tet és 900 fiatalt kérdeztünk meg, nézték-e, tetszett-e? A kiválasztottak között minden társadalmi réteg, foglalkozási csoport képviselve van. Most dolgozunk a korábban emlí­tett felmérésen a kritikáról, ehhez még mélyinterjúkat is készítünk a kritikusokkal. Most fejeződött be a televí­ziós személyiségek szerepé­nek vizsgálata. Ez a fajta vizsgálat világviszonylatban most kezd kialakulni. Az Is­kolatévéről és Iskolarádióról készül nagyobb vizsgálat. Most dolgozzuk fel az egy évvel ezelőtt végzett felmé­rést: 10 000 ember egész na­pos időbeosztását, rádiózási és tévénézési szokásait, sza­badidő-felhasználását vizs­gáltuk. Ez utóbbival az Aka­démián folyó kutatásokba is bekapcsolódtunk. Ennek a munkának van olyan része, amely a tömegkommuniká­ció hatását vizsgálja. Ehhez éppen most készült el Mis­kolc és környéke tömeg­kommunikációs rendszerének felfnérése. Miskolc ugyanis laboratóriumi hely: a legna­gyobb választéka az itt la­kóknak van vidéki területe­ink' közül. Vehetik a köz­ponti rádióadókat, de van helyi adás is; fogható a té­véműsor; rendelkezésre áll­nak a központi lapok, van megyei lap és délután városi lap. Azt vizsgáltuk, hogyan élnek ezekkel a lehetőségek­kel a városlakók és az ingá­zók. Sorolhatnám még az ép­pen aktuális munkákat, de bizonyára az eddigiek is ér­zékeltetik, milyen kérdések­kel foglalkoznak az Intézet munkatársai. BÁRSONY ÉVA Éneklő ifjúság Pécsett ünnepi hangver­sennyel zárult tegnap az „Éneklő ifjúság” elnevezésű hagyományos diákkórus ta­lálkozó. A Liszt Ferenc hang- versenyteremben tartott kon­certen kilenc ifjúsági ének­kar szerepelt, többnyire Ko­dály kórusműveivel. Az idei hangversenyeken összesen 1200 dalos fiatal vett részt, s mintegy hetven kórusművet mutattak be, köztük pécsi szerzők műveit. 4 fesztivál kiegészítő programja Hat kiállítás, két koncert Egy hétre fesztiválpalotává változik a Rónai Sándor Mű­velődési Központ: nap mint nap peregnek a filmek. A vetítések szüneteiben pedig bemutatkozik Miskolc. Hagyománnyá vált, hogy az így élő képzőművészek a filmfesztivál idején kiállítást rendeznek legszebb rajzaik­ból. A Miskolci Galériában található tárlatot egri, sal­gótarjáni és sajószentpéteri alkotók munkáival is kiegé­szítették. A Szőnyi István Terem­ben négy kiállítást rendez­nek évente s ebből egyet a fesztiválra időzítenek. Most Záborszky Viola festőművész képeit tekinthetjük meg itt. A huszadik századi magyar magyar művészetet repre­zentáló állandó kiállítás to­vábbra is a közönség ren­Hevesi Sándorra emlékezik szülővárosa Száz éve, Nagykanizsán született Hevesi Sándor író, színházi rendező és kritikus. A centenárium alkalmából 6—12. között Hevesi Sándor­ra emlékezik a szülőváros. Tegnap délelőtt ünnepélye­sen megkoszorúzták a He­vesi Sándor szülőházán elhe­lyezett emléktáblát. Ma He­vesi-emlékülés lesz; László Anna író, dr. Bécsy Tamás főiskolai docens és Kazimir Károly, a Magyar Színház- művészeti Szövetség főtitká­ra, a Thália Színház főrende­zőié méltatja Hevesi öröksé­gét. delkezésére áll a Miskolci Képtárban. A Libresszóban Rákóczy Gizella festményeit mutat­ják be. A díjazott ifjú népművé­szek és népi iparművészek országos gyűjteményes kiál­lítását a Kossuth Művelődési Házban láthatjuk. Ugyanitt nézhetjük meg Szöllőssy Eni­kő szobrászművész kisplasz­tikáit és érméit. (Mint isme­retes, a művésznő tervezte a fesztivál idei plakettjét.) Két hangversenyéimény- nyel is kecsegtet bennünket a fesztivál hete. A Miskolci Szimfonikus Zenekar kon­certjére ma este fél nyolckor kerül sor a Miskolci Nemze­ti Színházban. Az NDK-beli Olaf Koch vezényel és Lux Erika zongorázik. A Miskol­ci Kamarakórus az avasi templomban ad hangver­senyt május 10-én, csütörtö­kön este fél nyolckor. Kasz- nár József orgonaművész működik közre. Reményi János vezényel. A kiegészítő rendezvények között — a tavalyihoz ha­sonlóan — a Gárdonyi Gé­za Művelődési Ház Manézs Színházának műsora is sze­repelt. A Földes Ferenc Gimnázium dísztermében léptek volna fel. Az előadás azonban elmarad. A két fő­szereplőt ugyanis meghívták Nancy-ba, az amatőrszínna- dok nemzetközi találkozójá­ra. Z.enei kalauz Kétzongorás hangverseny Az elmúlt napokban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatú­nak rendezésében Szak Pé­ter és Röczey Ferenc kétzon­gorás hangversenyé* hallhat­tuk a Bartók-teremben. A két zongorára írott mű vek száma csekély. Hogy miért? Nem igazi kamara- muzsika, inkább a koncert­termek látványossága. Elen­gedhetetlen feltétele a két, nagyjából azonos mechaniká- jú és hangzású zongora. Ez pedig hangversenytermeink java részéből, — így a mi Bar- tók-termünkből ,s — hiány­zik. További feltétele az igé­nyes produkcióknak, hogy az előadók egyénisége, alkati sajátossága, művészi elkép­zelése hasonló legyen, illető­leg egymást kiegészítse. S ha már a régi korok ze­neszerzői, éppen az előbbiek, bői következően, kevés mű­vet írtak két zongorára, an­nál dicséretesebb, hogy szá­zadunk mai komponistái, kölcsönhatásban az előadók­kal, gyarapítják e kuriózum­műfaj irodalmát. Rőczey Ferencet nem kell olvasóinknak bemutatni, vá­rosunk elismert zongoramű­vésze. Szak Pétert azonban kevesen ismerik; második éve tanít a főiskolai tagoza­ton. Kitűnően zongorázik, tűzzel, energiával, biztonság­gal. A két előadóművész együttműködése az előre vár­ható problémák mellett is dicséretesnek mondható. Tulajdonképpen a koncert első fele is zenei fogantatá­st) volt; a formai határokat érezték, bemutatták. Mégis úgy véltük: Bach c-moll ver­senyművéhez (eredetileg két hegedűre, majd hegedűre és oboára, végül két zongorára) nincs szükség ekkora hang- j erőre? S Mozart népszerű D- í dúr szonátájában, is a stílus szabja meg a hangszín-lehe- tőségek határait. Chopin 18 éves korában , komponált Rondója már technikai és zenei együttélést eredményezett. Ugyancsak természetes ossz játékot ho­zott Debussy En blance et noir című kompozíciója, melyben a francia mesternél oly fontos színhatások válta­kozására is tekintettel vol­tak. A programot a lengyel Lutoslawski Változatok egy Paganini-témára című műve zárta; ezt a briliáns zongora- játékkal, élménytadóan szó­laltatták meg a zongoramű­vészek. A közönség ovációját Szak Péter és Rőczey Ferenc De Falla egyik hangulatos mű­vének kétszeri eljátszásával köszönte meg. * Ugyancsak a napokban ke­rült sor az Egressy Béni Ál­lami Zeneiskola II. tanári hangversenyére, amely telt házat vonzott, és nagy sikert aratott. A hangverseny leg­főbb pedagógiai értékét az jelentette, hogy az intézet ta­nári karának több mint a fele szerepelt, bizonyítva a tanítás és a művészi előadás egységét. Az iskola énekkara kitűnő teljesítménnyel Morley-, Ko­dály-, Karai, és Britten-szá- mokat énekelt dr. Farbaky Gézáné vezetésével. Ugyan­csak énekkel működtek köz­re Sipos Erzsébet, Szebik Imréné és Gy, Szívós Mária (Schubert, Mendelssohn, Brahms, Mozart, Gounod). Hegedűn Rőczey F erencné játszott Lengyel Béláné zon- gorakíséretével (Brahms. De­bussy előadási darabok). Zongorán Bacsa Tiborné, Gladics Sarolta, két zongo­rán Komoróczy Zsuzsanna és Nagy Mária tanárok játszot­tak Schubert-, Schumann-, Chopin-. Mozart-műveket. Mozart B-dúr Fagottverse­nyének két tételét Bíró Klá­ra, Boccherini : Adagióját Ne­veli József, Győri Nagy Ilo­na, Nemes Tamás és D. Sza­bó Ede játszotta. A hang­verseny zárószámát, Mozart népszerű Kürtkvintettjét Friedrich Ádám m. v., Nagy Ferenc, Nagy László, Bony- hai Lajos és N. Weither Ilo­na szólaltatták meg. BARTA PÉTER GlBTl) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- niKa. — 12.zo: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Fehér Sándor népi zenekara játszik. — 13.49: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.04: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.09: Ifjúsági dalok. — 14.17: Kamarazene. — 14.40: A csehszlo­vák kultúra hete. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Bernstein: West Side-i történet. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Van új a Nap alatt! — 16.20: A Csehszlovák Néphadse­reg központi fúvószenekara ját­szik. — 16.29: Egy csomagban. 16.39: Beethoven: Kariantázia. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoli­tikai figyelő. — 17.20: Veszprém v£ros vegyeskara énekel. — 17.30: A hét rádióhallgatója. — 17.50: 10x10 a tizedikre. — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Kiónika. 19.30: A Rádió Kaba­részínháza. Májusi műsor a 6-os stúdióból. — 20.40: András Béla féld.: Szép Kalára — népballada. — 20.52: Hírek. — 20.55: Mikro­lánc. — 21.25: Aureliano Pertile operafelvételeiből. — 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A XX. század gondolatai. — 22.35: Zenékari muzsika. — 23.15: Népdalok, néptáncok — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Régi olasz kórusmuzsika. Petőfi rádió: 12.00: Beethoven- művek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Üj tanár az iskolában. — 13.20: Operanégyesek. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Kettes­ben. — 18.00: Hírek. — 18.^5: Kül­politikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Ui könyvek. — 18.23: Reklám. — 18.28: Közvetítés a Magyarország —'Törökország kosárlabda EB se­lejtező mérkőzésről. — 19.50: Tó estét, gyerekek! — 19.55: A cseh­szlovák kultúra hete. Közben 20.25—20.45: Esti Krónika. — 21.20: Emlékek útlán. Zene. ka­baré. riport 9o percben — 22.50: Csárdások. — 23.00: Hírek. — 23.15: A hét. zeneműve. — 2^.45: Emmy nestinn énekel. — 24.00— 0.10: Hírek. Miskolc*! rádió: A hét első nap­ián. — Az Ú1 kenvÁrgvárban. — Határ«57Prnlón. — Kórusmnzsika. — Jubilálnak *a miskolci kisegítő iskolák. — A XIV. miskolci film­fesztivál első napja. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok­tél.. Filmszínházak: Béke (f4, hn6): Kakuk Marci (színes magyar) — (8) : Napraforgó (magyarul be­szélő színes olasz—francia). — Kossuth (f3, í5, f7) : Az űzött szamuráj (színes japán, 16 éven felülieknek!) — Filmklub (í5, 17) : Sarokba szorítva (magyarul beszélő színes francia). — Fáklya (£5, f7): Valter Szarajevót védi (magyarul beszélő színes jugo­szláv). — Petőfi (f5, f7): Lány­arcok tűkörben (színes magyar). — Szikra (5) : Lázadás a Bountyn I—II. (színes amerikai, dupla helyárral!) — Táncsics (5): Csaj­kovszkij I—II. (színes szovjet, másfélszeres- helyáÍTal!) — Ta­polca (7) : Lopott csókok (színes francia, 16 éven felülieknek!) — Hámor (4): A fogoly ítéletre vár (magyarul beszélő olasz). Miskolci Nemzeti Színház (f8) : Az Országos Filharmónia hang­versenye. Kiállítás: Miskolci Galéria (ll— 19 óra között) : Rajzkiállítás. KEDD Kossuth rádió: 8.90: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Mezei Gyu­la népi zenekara játszik — 9.90: Harsan a kürtszó; — 9.35: Mo­zart: A-dúr szimfónia. K. 201. — 10.00: Hírek. — 10.05: IskoIar?dió. — 10.30: Moldován Stefánia és Koron dy György énekel. — 11.04: A hajnalok itt csendesek... Rádiójáték. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Századunk zenéjéből. — 9.00: Hírek. — 9.o3: Szirmai Al­bert operettjeiből. — 9.53: Köny­vek. tálak, emberek. — ÍO.PO: A zene hullámhosszán. — 11.45*: Asszonyok a távcső meile+L Tclevvzió: 8.05—10.20* Tteko’atévé^ — 10.20—11.00: Védőoaizsunk — Átkelés. — 11.05—12.15: • iskola­tévé, -! ' ' J Bratislava i < ele vízió: 9.00: .Jeav- zet. — 9.30: A kisdobos. Tévéjá­ték. (Ism.) — 10.40: Híradó * Tévéi nézni nem tudunk Szecskő Tamás kisfílmekről, tévéről, tömegkommunikációs kutatásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents