Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-22 / 118. szám

Élen a DVTK tornászai Mindössze három csapat jelent meg a felnőtt II. osz­tályú férfitornászok területi bajnokságán, melyet a me­gyei szakszövetség Diósgyőr­ben rendezett meg. A kevés részvevő együttes ellenére is, a verseny színvonala elége­dett nyilatkozatra késztette az MTSZ megbízásából meg­jelent dr. Nemere Jáyios el­nökségi tag<jt. Különösen a diósgyőriek teljesítményét di­csérte, akik fölényes bizton­sággal nyerték a csapatbaj­nokságot. Területi bajnok: DVTK 260,3 p. (Kovács, Farkas, dr. Répási, Bíró. Pápai, Nikházi). 2. Nyíregyházi Tanárképző 255.1 p. 3. Debreceni TE 254.2 p. + Pavlov az élen, mögötte a csehszlovák Rosulek (balról), s a két magyar tisztes tá­volból követi őket a háttérben. Jelképesen a végeredményt is tükrözi a kép. hiszen a -fölényes győzelmet arató szovjetek és a szintén jól szereplő csehszlovákok mögött a magyar motoroscsapat ezúttal csak harmad­hegedűs tudott lenni a miskolci VB közép­döntőn — annak ellenére, hogy Berki és Sziráczki megszerezte a továbbjutás jogát. (Szabó István felvétele) Pont nélkül az utolsó helyen J Gyorsan eldőlt a rangadó Papp J. SE—Miskolci Bányász 1:0 (1:0) 31. ÉPÍTŐK—MÉMTE 20:5 NB I. NŐI Esélytelenül utazott fővá­rosi mérkőzésére a MÉMTE női asztalitenisz csapata. Az elmúlt évi bajnokság ezüst­érmesét nem állította nehéz akadály elé a tavaszi sze­zonban gyengébben szereplő miskolci együttes. A talál­kozó a várakozásnak megfe­lelően indult. Az első for­dulóban Molnár kivételével valamennyi miskolci játékos vesztesként hagyta el az asz­talt. A mérkőzés hátralevő részében sem sikerült meg­nehezíteni a fővárosi csapat dolgát a kérdés csak az volt, hogy milyen arányban szer­zik meg a győzelmet. Ezút-, tál is Molnár mentette meg csapatát a nagyobb arányú vereségtől. A MÉMTE 5 pontját Molnár (4) és Ditrói I. (1) szerezte. VM KÖZÉRT—MÉMTE 15:10 NB I. FÉRFI Vasárnap a kilencedik vere­ségét szenvedte el a fővá­rosban a MÉMTE férfi asz­talitenisz csapata. Űjabb bal­siker, ami egyben azt is je­lenti, hogy a jelenleg pont­nélküli miskolci gárda a ta­Kajakozómk az Irányi- emlékversenyen Nem kedvezett az időjárás a kajak-kenuzók Urányi Já- nos-emlékversenyének. Cse­pergő eső, napsütés, szél és szélcsend váltogatta sűrűn egymást, s ez alaposan befo­lyásolta az egyes futamok­ban indulók teljesítményét. Ez okozta, hogy néhány számban váratlan eredmé­nyek születtek; biztos esélye­sek végeztek a vert mezőny­ben. Kellemetlen meglepetés érte például a jelenleg a Bp. Honvéd színeiben versenyző miskolci Svidrót is, aki a K—1 500 m-es versenyben vereséget szenvedett az eddig ismeretlen Schaffhausertől. A borsodiakat a DVTK és az MVSC versenyzői képvi­selték és a várakozásnak megfelelően szerepeltek. Kü­lönösen az ifjúságiak tettek ki magukért, akik a viadalon két első és egy-egy második, illetve harmadik helyet sze­reztek. A leány K—4 500 m-es versenyben a DVTK hajója (Hajducsek, Szvoboda, Vass, Svercskó), valamint a fiú C—1 5000 méteren az ugyancsak diósgyőri Deák az első helyen végzett. A fiúk íí—4 500 m-es versenyében az MVSC (Borsos, Lovas, Kocsis, Fábián) ezüstérmet szerzett. Deák (DVTK) még gy érmet nyert, mert a C—1 00 m-es futamban harma­dik lett. bella utolsó helyén várja az őszi idény kezdetét. Két for­duló ugyan még hátra van, de esély már csak az újonc Ceglédi VSE ellen maradt. A másik ellenfél az elmúlt évi bajnok BVSC biztos két pontért utazik Miskolcra. A Vörös Meteor Közért elle­ni eredmény, bár szám- szerint szorosnak látszik, a részeredményeket ismerve (4:1, 9:3, 12:4, 13:5) semmi biztatót nem mutat. Csak egy-egy egyéni mérkőzésen nyújtottak elfogadható játé­kot a MÉMTE asztaliteni­szezői. A vesztes csapat tíz pontját Beleznay 5, Dubéczi, Egervári 2—2 és Tálas 1 szerezte. Meglepően kevesen voltak kíváncsiak a város két NB III-as csapatának találkozó­jára. A rangadót mégis vé- gigszurkolók a 90 perc után kissé csalódottan távoztak, mert küzdelmet ugyan lát­tak, de jó játékot nem. A perecesiek láthatóan a védekezésre törekedtek, s a középpályát átengedték a ha­zaiaknak. A Honvéd-fiúk él­tek is a lehetőséggel, s lé­nyegesen többet birtokolták a labdát, mint a vendégek. A két pont sorsa már a 4. percben eldőlt. Pálur nagyszerűen futott el a jobb szélen, s középre ívelt labdáját a gólvonal előtt köz­vetlenül Karajz a hálóba pofozta, 1:0. Továbbra is támadásban maradt a piros-fehér együt­tes, s a 20. percben Konyha előrevetődve nagy gólt fe­jelt, ám a játékvezető les cí­mén kifelé ítélt szabadrúgást. Még egy lesgól jelezte a ha­zaiak fölényét, ebben a játék­részben. Szünet után mégin- kább esett a játék színvona­la és eseménytelen percekkel telt az idő. A 74. percben nö­velhette volna előnyét a ha­zai csapat, ám Vöigpesi 8 méterről a kifutó kapusba lőtt. A hajrában erősen fel­jött a perecesi gárda, de csa­tárai képtelenek voltak az egyenlítő gól megszerzésére. Papp J. SE: Kun — Miklán, Szűcs, Forgács. Völgyesi, Bazso- nyi, Pálur, Par a jeli, Konyha (Cserniczki), Karajz, Körösi. Miskolci Bányász: Selmeczi — Hoca, Varga, Futó, Rőthi, Szabó, Farkas, Previtzer (Poós), jager. Feszner (Domonkos), Hornyák. A két együttesből Bazsonyi, Mik­lán, Konyha, illetve Jáger játé­kával voltak elégedettek a szak­vezetők. * Apct Vasas—MEAFC 3:2 (2:2) Nagy küzdelemben, balsze­rencsés körülmények között maradt alul az egyetemisták csapata Apcon. A MEAFC védelme ezúttal nem jeleske­dett! Góliövő: Szabó (2). Űj brazil csillagok A brazil tabdaru gószóvét­ség technikai bizottsága ki­jelölte a május 30-án afrikai és európai túrára induló vá­logatott 22 tagú keretét. A mexikói VB-n Olaszország ellen győztes csapatból csu­pán öten kerültek be az uta­zók közé. Hiányzik például a válogatottságtól visszavonult Pelé, az újabb szerrvmútéten átesett Tostao, a 36 éves ka­pus, Félix és a 35 éves védő­játékos, Brito is. A legutób­bi VB-keretből csak Marco Antonio, Za Maria, Gereon, Rivellino, Clodoaldo, Jairzin- ho, Edu, Dario, Paulo Cesar és Leao kapott újra bizalmat a válogatóktól. A többiek új, még ismeretlen csillagok. Nemcsak bizalom kérdése! Az utóbbi évek jelentősebb nemzetközi sportversenyein nem egy esetben fizettünk rá a túlzott bizalom alapján tör­tént válogatásra. Jó néhány sportágat említhetnénk — atlé­tika, asztalitenisz, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda stb. —, amelyekben a merev sémákhoz való ragaszkodás vagy a nevek varázsa olyan együtteseket állított nemzeti színeink képviseletében küzdőtérre, melyek összetétele jó előre jelezte a sikertelenséget. Aztán jött a felelősség áthárítása — leg­többször a „bizalmat” ki tudja hányadszor érdemtelenül kapott sportolókra —, s minden maradt a régiben .. . Persze, a válogatás az illető sportág szakvezetőjének vagy bizottságá­nak hatáskörébe tartozik; a miénkbe csupán a vélemény­nyilvánítás joga. S ezt tesszük most. Helsinkiben június 1—3. között rendezik meg az 1973. évi - kötöttfogású birkózó Európa-bajnokságot, s a kontinens leg­jobbjainak viadalán a magyarok is ott lesznek. Eredetileg tíz versenyző kiküldését tervezték, ám a 100 kg-os súlycsoport­ban Kiss Ferenc, sérülése miatt, lemondott a részvételi lehe- ' tőségről, a nehézsúlyban pedig nem áll rendelkezésre olyan versenyző, aki a hagyományoknak megfelelően megállhatná a helyét ilyen nagy versenyen. A nyolc utazó birkózó név­sorát nyilvánosságra hozta az MBSZ, ám közöttük olyanok is vannak, akik nem a jelenlegi forma, hanem a „bizalom” alapján lettek válogatottak, viszont kimaradtak olyanok, akiknek most helyük lett volna a csapatban. Arra a kérdésre, hogy miért Réczi és Nagy István került az együttesbe — holott a magyar bajnokságot nem ők nyer­ték —, Szántó Ottó, az MBSZ főtitkára így válaszolt: — Mindketten csak pillanatnyi gyengébb formájuk miatt nem lettek elsők, viszont egész évben jó teljesítményt nyúj­tottak; nemzetközi versenyeket nyertek. Nos, az indokolással Nagy István esetében egyáltalán nem értünk egyet — Réczit némi bírói „közbeavatkozás” ütötte el a magyar bajnoki címtől —, mert az az „egész évi jó tel­jesítmény” bizony alaposan sántít. Igaz, hogy Nagy a Nikola Petrov emlékversenyen bronz­érmet nyert, de előtte két héttel a diósgyőri Berdó aránylag könnyen kétvállra fektette az Újpesti Dózsa által rendezett viadalon. A másik diósgyőri birkózó — jelenleg a Bp. Hon­véd színeiben versenyez —, Juhász, akkor Svédországban túrázott. Az alig két héttel ezelőtt rendezett magyar bajnok­ságon aztán Juhász is könnyű, kétvállas győzelmet aratott Nagy Istvánnal szemben, s a Ganz-MÁVAG birkózója Berdó- val nem is mérkőzött, mert akkorra már kiesett a küzdelem­ből. A szakemberek véleménye szerint Juhász nemcsak ki­emelkedő formában versenyzett, hanem súlycsoportja leg­technikásabb birkózójának is bizonyult. Akár csak a szintén fiatal Kocsis, aki ezen a viadalon robbant be az élvonalba. Juhász mégsem lett válogatott, mint ahogyan az ezüstérmes Berdó sem — aki három évvel ezelőtt nem vállalhatta a kerettagsággal járó kötelezettségeket, s azóta nem élvez „bizalmat” —, viszont a „pillanatnyi gyenge formában” (?!) versenyző Nagy igen! S ami sehogyan sem indokolja a MÁVAG-birkózó EB-kiküldetésével kapcsolatban adott ma­gyarázatot; az Kocsis esete. O bizalmat nyert a sokkal ta­pasztaltabb Horny ókkal és az olimpiás Hegedűs Miklóssal szemben, mert jelenleg tényleg jobb a sokszoros válogatott vetély társakná 1. Vagy a „túlságos vérfrissítést” már soknak találták a vá­logatók? ... Ki tudja... Mindenesetre kíváncsian várjuk majd: hogyan igazolja Nagy István a „bizalmat”. (monostori) A cipőt még elbírta a gyomra... Asbokl Bertramek bécsi la­kos fogadást kötött egy szom­szédjával, hogy ... megeszik egy pár cipőt. A fogadás díja csábító volt: három üveg ko­nyak. A szomszéd és számos tanú tiszteletteljes hallgatá­sától övezve csakugyan el is fogyasztotta a cipőt. Másnap este a győztest öntudatlan ál­lapotban kórházba vitték. A tapasztalt orvosok által foly­tatott gondos vizsgálat ered­ményeként meg is született a pontos diagnózis: „Nagy mennyiségű konyak elfo­gyasztása miatti hevertv al­koholmérgezés.” Mondd el, hogyan alszol? A francia Pierre Daveux, aki a különböző alvási hely­zetek jelentőségét vizsgálta, azt állítja, hogy az olyan em­berek, akik háton alszanak, erős egyéniségek és igen ma­gabiztosak. Azok az alvók, akik összegömbölyödnek vagy párnájukat magukhoz szorít­ják, gyöngédségre és védett­ségre vágynak, míg azok az emberek, akik a fejükre húz­zák a takarót, Daveux sze­rint nagyon pesszimisták-.; Még az igazgató is kisiskolás Ubta legszebb he­lyét, a város közép­pontjában levő fe­nyőligetet a gyerme­kek rendelkezésére bocsátották az ille­tékes hatóságok. Uh- ta: az északi-sark­körhöz közel fekvő ipari központ a Ko­mi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság területén. Az uhtai gyermek­park — város a vá­rosban. Ebben a fenyvesben hamaro­san planetárium lé­tesül, ugyanolyan, mint a moszkvai út­törőpalotában. Az új olvasóterem mellett miniatűr autópályát építenek, igazi útjel- zésekkel, szemafo­rokkal, közlekedési- rendőr-bódéval; a gyermekstadion mel­lett pedig repűlőgép- modell-felbocsátó pá­lyát rendeznek be. Nyár elején, ami­kor az iskolásokat aludni küldik az új tanév kezdetéig, a gyermekek ülést tar­tanak és elosztják egymás között az ad­minisztrációs tisztsé­geket: a park igaz­gatójának. a „Csilla- g ócska” filmszínház igazgatójának, a ba­bavároska gondno­kának állását, ügye­leteseket neveznek ki a látványosságok mellé. A parkban csaknem 200 játék, mutatványoshely áll a látogatók rendel­kezésére. A parkban egyet­len fizetett munka­társ sincs, valameny- nyi sízórakoztató- iizem ingyenes. Ebben a játékszer­városkában megvan minden, ami egy iga­zi városban: házak, amelyekben babák laknak, iskola, ame­lyekben a babákat tanítják, és kórház, •.hol gyógyíthatják őket. Van egy külön házacska, üzlet” cég­táblával, garázs, au­tóparkoló és film­színház, ahol a ba­báknak diafilmeket lehet vetíteni. A já- tekházikókat játékte­lefonok kötik össze egymással. Míg a gyermek- park valamennyi lá­togatóját lehetetlen összeszámolni (nyá­ron autóbuszokon, gépkocsikon érkez­nek ide a közeli é* a távoli települések­ről), a szakkörök tagjainak száma pon­tosan ismert. Három­ezer gyerek gyalul, fűrészel, hímez, raj­zol, játszik hangsze­reken. sakkozik, szín­játszókon tag. filme­ket hív elő. Tigroszlán Az Egyesült Államokban Salt-Lake City város állat­kertjében meghalt a világ egyetlen „tágroszlánja”. Ez a vadállat az oroszlán és a tig­ris kereszteződéséből szüle­tett. Az 1948. május 6-án napvilágot látott Shesta nevű nőstény tigroszlán azóta az állatkert legfőbb nevezetes­ségei közé tartozott. Érdekes, hogy míg a tigrisek és az oroszlánok átlag 13—15 évig élnek, Shesta 24 évet ért meg. Absztrakt mü A juhok szeretik Bachot A kansasi egyetemen (USA) furcsa kísérletet folytattak: hangszórókat szereltek fel juhaklokban és egész nap zenét közvetítettek az álla­toknak. A csendes klasszikus zene — például Bach-zene — hatására a fiatal juhok job­ban fejlődtek és gyorsabban gyarapodtak, mint azok. me­lyeknek hangos dzsessz mu­zsikát kellett hallgatniuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents