Déli Hírlap, 1973. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1973-05-22 / 118. szám

Csökken az örökbefogadási kedv

Mesterséges

megtermékenyítés

A Megyei Vezető Kórház tudományos bizottsága által rendezett kétnapos andrológiai kerekasztal-beszélgetés során a férfimeddőség témáján belül sokat foglalkoztak a tudomá. nyos szakemberek — orvosok, pszichológusok, szociológusok — a nemzőképtelenség okaival, gyógyítási lehetőségeivel.

Megkülönböztették a veleszületett és a szerzett meddőséget. Az előbbinél elsősorban a fiziológiai és szervezeti rendellenességekkel foglalkoztak, s megállapították: az ilyen jellegű fejlődési hibák sikeres sebészeti korrigálására — amennyiben lehetséges — még egész fiatal gyermekkorban van lehetőség. (Általában az 5 éves kort tartják ideálisnak, amikor a gyermek még nem került iskolai közösségbe.) Felnőtt férfikorban — az eddigi tapasztalatok szerint — a műtéti beavatkozás eredményessége 10 százalék.

Több sikerrel kecsegtetnek azok az esetek, amikor csupán — hiánypótlásként — hormonkezelésre van szükség. És ez vonatkozik többnyire a szerzett meddőségekre is. Ez utóbbiak túlnyomó többsége belgyógyászati, ideggyógyászati okokra vezethető vissza. (Gyulladásos eredetű nemzőképtelenséget találtak például a vizsgált esetek 20 százalékában. Gyakori a pszichés túlterheltség, vagy a túlzásba vitt nemi élet miatti nemzőképtelenség is. Az esetek között volt, akinek kapcsolatai csökkentését javasolták a gyógyuláshoz.) A gépjárművezetőknek. traktorosoknak — akiknél szakmai ártalomként keletkezhet meddőség — azt tanácsolják: vezetés közben óránként tartsanak szünetet, sétáljanak néhány percig.

Kísérletek az utód pótlására

A szólásmondás — nem minden alap nélkül — azt tartja, hogy a nő két dologért hajlandó mindent elkövetni: azért, hogy ne legyen gyermeke, és azért, hogy legyen. Az andrológu- sok most ezt így módosítják: az egymáshoz ragaszkodó gyermektelen házaspárok — tehát a férjek is — hajlandók mindent elkövetni azért, hogy gyermekük legyen.

Az utód pótlását korábban állami gondozott gyermekek örökbefogadásával igyekeztek megoldani. Az utóbbi évtizedben azonban csökkent az örökbefogadási kedv. 1960-ban 3260 gyermeket

adoptáltak hazánkban, a múlt esztendőben azonban már csupán 1210-et. Ezzel szemben — azok körében, akiknél a feleség termékeny — egyre nagyobb az érdeklődés a mesterséges megtermékenyítés iránt.

Az emberi inszemináció a második világháború idején kezdett elterjedni Amerikában. (Főként a japán fronton levő férjek igényelték az utód biztosítására.) Újabban az NSZK-ban van elterjedőben, ahol már sperma-bank is működik. Hazánkban jelenleg csupán korlátozott számú kísérletre van engedélye egyik egészségügyi intézményünknek. Mert mielőtt — az igényeknek megfelelően — szabad lehetőséget teremtünk rá. szükséges a jogi feltételek tisztázása.

Készül

a törvény i avas lat

i

Az andrológusok kerek- asztal-beszélgetésén részt vett a Legfelsőbb Bíróság egyik tagja is. Elmondotta: a jövendő gyermek érdekében szükséges a mesterséges megtermékenyítés törvényes szabályozása. Nálunk a házasságtörés önmagában nem bontó ok. De komoly és alapos válóperi ok lehet a férj tudtán és beleegyezésén kívül megvalósított inszemináció. Más kérdés, ha a házaspár közös akarattal vállalkozik a családot ilyen módon benépesíteni, hogy a gyereket — vagy gyerekeket — legalább az egyik félhez vérségi kapocs fűzze. Jelenlegi törvényeink értelmében azonban a férj a gyermek megszületését követő egy éven belül még így is megtámadhatja az apasági védelmet.

Az inszeminációs törvényi

— éppen az igények miatt

— foglalkoztatja az Igazságügyi Minisztérium törvény- előkészítő osztályát. A József Attila Tudományegyetem jogi karát bízták meg a javaslat kidolgozásával, amelyet majd a törvényalkotási bizottság elé terjesztenek.

(Folytatjuk)

RADVANYI ÉVA

Erdők a közjóért

Erdők a közjóért címmel ötnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. 300 szakember részvételével.

A természet- és a környezetvédelem ■ egyik legfon. tosabb célja az erdők növény- és állatállományának megóvása. A növény- és állatfajok száma világméretekben gyors ütemben csökken, és az a veszély fenyegeti az emberiséget, hogy összeszűkül, elszegényedik az új fajták előállításához szükséges genetikai alap, s így gátolja a növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztését. Hasznos lenne, ha hazánkban minden erdőgazdaság arborétumot alakítana ki. ahol a környező vidék fellelhető növényfajtáit összegyűjtenék és gondoznák. Az értékes magyar vadállomány megóvása érdekében a tervek szerint felhasználják majd a számítástechnikát is, amellyel az utódok tulajdonságát lehet előre jelezni.

A fásításnál, erdőtelepítésnél ezentúl nagy gondot fordítanak arra. hogy nagyobb városaink körül több zöldterület legyen. A szakemberek széles körű vitán elemzik az erdővédelemmel kapcsolatos soron levő feladatokat. A tanácskozás ma folytatja munkáját.

REFLEKTOR

Ma Budapesten, a Magyar Kereskedelmi Kamarában a bajor gazdasági miniszter előadást tart és fogadást ad.

Balatonalmádiban megkezdődött a népzenekutatók nemzetközi tanácskozása. ^ Békéscsabán ülést tart a Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai osztálya. ^ Esztergomban, a városi tanács székházában bemutatják a kömyei ásatások eddigi leleteit, Győrött bolgár népi iparművészeti kiállítás nyílik. ^ Gyulán folytatódnak az Erkel Ferenc diáknapok eseményei. ★ Kaposvárott vendégszerepei a szolnoki Szigligeti Színház együttese. Székesfehérvárott folytatódik a a számítástudományi konferencia.

Ballag már a vén diák ... Sőt: ballagnak a „legvénebbek” is. A Nehézipari Műszaki Egyetem, de a környéke is vidám tanszékké alakult szombaton. A tantárgyak között nem szerepelt a stílustan. A vidám tanszéken ez is helyet kapott. Stílusosan az ügyes emelőtargonca segíti vinni a súlyt. A ballagó végzősöket. A búcsú kedvesen vidám szomorúságát.

(Vadas Zsuzsa felvétele)

Gépkocsit

nyerhetnek

Az Országos Takarékpénztár május 25-én és 26-án Salgótarjánban, a József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében rendezi a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek idei második, sorrendben 48. sorsolását. A sorsoláson az 1973. január 31-ig váltott és április 30-án még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek vesznek részt. A húzás első részét, a vidéken váltott betétkönyvek sorsolását pénteken délután 15 órai kezdettel tartják. Szombaton reggel 9 órai kezdettel pedig a Budapesten váltott betétkönyvek nyereményeit sorsolják. A kétnapos húzáson összesen 594 gépkocsi talál gazdára, s ezzel az eddig kisorsolt nyereményautók száma 13 630-ra emelkedik. Az 5000 forintos betétkönyvekre összesen 415, a 10 000 forin. tosokra 179 autó jut. A vidéken váltott gépkocsi-nye- reménybetétkönyvek tulajdonosai között 334, a budapestiekére pedig 260 személyautót sorsolnak ki. Az összevont nyereménylistát a május 27-i lapok közük.

Majdnem ingyen?

Egyszer volt Miskolcon cipővásár

A sor hosszú. Sokan várnak bebocsátásra. Százan, ezren? A borsodi asszonyok, lányok sorban állnak a Miskolci Áfész Kossuth utcai székházában berendezett alkalmi üzlet előtt. Félelmetes a kép, riasztó a tömeg. So- ha-vissza-nem-kívánt időket idéz. Az emberek cipőért állnak sorba. Olcsó cipőért. Ugye ismerős, a május 14-én kezdődött akció frappáns szlogen-je? „NŐI CIPŐK, MAJDNEM INGYEN”.

Körössy Béláné nyugdíjas: — Hármat vettem, negyven forintért .párját. SzázhulV Fóliasátor (Ágotha felv.)

Hálvánerntendós a miskolci vízvezeték IV.

fl város egyre szemjasabb

A miskolci vízügy regényének még nincs vége. A vízellátás jelenlegi állapota, gondjai, a fejlesztés dilemmái és a jövő perspektívái szinte mindennapos témát adnak a város lakóinak. Különösen a „vízhiányos” időszakokban. Ha tehát most. befejezésképpen a mai Miskolc vízügyét tömören jellemezni akarnánk, azt morld- hatnánk. hogy eredményei, létesítményei egy nagyvároshoz méltóak, de gondjai is egy naggyá növekedett város tipikus problémái.

Forrásból, folyóból

Történetünk egyik főszereplője, Pazár István valamikor azt mondta, hogy Miskolc vízellátásában még jó néhány évtizedig a tapolcái források játsszák a főszerepet. Igaza volt; mert a város vízellátása ma elsősorban ezekre a forrásokra épül. De igaza volt azoknak is, akik amellett kardoskodtak, hogy a Szinva-forrás vizét fel kell használni. 1970-ben ezek a források már a tapolcai víztermelés .ötven százalékát produkálták. Igaz, hogy közben átmenetileg eltűnt a lillafüredi vízesés, viszont a víz a város bármely pontjára eljuthat anélkül, • hogy drága átemelő berendezéseket kellene építeni. Ám azok sem tévedtek sokat, akik fél évszázada úgy vélték, hogy a folyók vize fogja majd a városnak ezt az egyik legnagyobb gondját enyhíteni. Igaz, közben a Sajó' annyira elszennyeződött, hogy vízért valamivel messzebb kellett elmenni, egészen a Hernádig. Mindez azonban az eredeti koncepció lényegén mit sem változtat. A Hernád menti csúcsvízmű felépítése valószínűleg éppen olyan jelentős állomása lesz a fejlődésnek, mint az, amikor Duduj- kán az első csöveket lefektették.

Ez legalább finom

o

Ötven esztendeje az akkor nem egészen hatvanezer lelket számláló Miskolc lakóinak mintegy harmada részesülhetett a vezetékes víz áldásaiból. De mint láttuk, az is többet volt zavaros és élvezhetetlen, mint iható. Manapság a lassan kétszázezres nagyváros lakásainak kilencven százalékába jut el az

egészséges ivóvíz. Mégpedig — és ezt a szerző saját tapasztalatai alapján állítja — igen jó viz. Aki ivott már például csapvizet Ózdon, Budapesten, Siófokon vagy Debrecenben, az tudja csak igazán értékelni a miskolci vizet. Feltéve persze, ha bőséges a csapadék, s a kilencedik emeleten is folyik a csap.

Mindenesetre tény az, hogy a húszas évek közepéig mindössze 33 kilométer hosz- szú vízvezetéki csőhálózatot fektettek le. 1961 és 1969 között, vagyis nem egészen egy évtized alatt ennek körülbelül a háromszorosát; pontosan 113 kilométernyit. És miközben a város lakossága az 1924. évihez képest megháromszorozódott. a vízvezetéki csőhálózat hossza a tízszeresére nőtt.

Nagy kincs a víz, s nagy gond, ha nincs. Ma naponta átlagosan több mint hetvenezer köbméter vizet iszunk meg. Ezt a hatalmas mennyiséget nem könnyű előteremteni; de még több kell, mert a város egyre szomjasabb.

TÓTH PÁL

szat fizettem összesen. A cipőboltban ennyi pénzzel szó. ha sem állnak velem. Igaz, reggel öt óta vagyok itt. Most kilenc óra. Elfáradtam egy kicsit.

A tegnapi első vásárló,

szintén egy nyugdíjas néni, hajnali fél kettőkor érkezett. A sor végén állók szörnyülködnek, az elöl állók bizonygatnak.

Egy férfi a bámészkodók közül:

— Erre csak az asszonyok képesek. A férfiember inkább mezítláb járna, semhogy kitegye magát ilyen tortúrának. És különben is, nem hiszem, hogy ennyire szegények lennénk ...

A szomszédos bérházak erkélyén fürtökben lógnak a kíváncsiskodók. Van is mit nézniük. Valaki megjegyzi:

— Cirkusz ez, kérem. Én szégyellem magam. Nem lett volna szabad így falheccelni az embereket...

Aztán hirtelen izgatott moraj fut végig a soron.-Kinyitották az ajtót! Leírhatatlan a kép. Az asszonyhad harci sereggé változik. Nyomják, taszigálják egymást. Szitkok röppennek, figyelmeztető kiáltások csattannak. Cirkusz ez, a javából. Könnyes, kacagtató tragikomédia.

Egyszerre negyven-ötven vásárlót engednek be. Odabent, a valaha jobb napokat látott, sebtében elárusítóhellyé berendezett színházteremben valamivel nyu- godtabb a hangulat. (A szövetkezetnek a városban nincs cipőboltja.) Csak a gyerekek sírnak eszelősen. Ők semmit sem értenek az egészből. Novek hajosnét Bükkszent- keresztíől csábította Miskolcra a vásár híre, s nyolchónapos csecsemővel a karján reggel hét órakor fogott sort a Kossuth utcában.

— Most 11 óra van. Megérte?

Ezt kérdezem Váradi Lásziónétól is, aki terhesen, első gyermekét várva csaknem négy órán át várakozott. Már harmadszor van itt, de csak most sikerült bejutnia, az olcsó cipők paradicsomába. Most sikerült bejutnia,

mert most nem lett rosszul, öt pár cipőt vett, 188 forintért. A cipók divatjamúltak, egyszerűek.

— Megérte?

Mellettünk termetes asz- szonyság hadonászik. Tíz pár cipőt kér.# A szín és a méret nem érdekes.

— Kofa. Eladni viszi. 'Az ilyeneket ki kellene tiltani innen — súgnak össze az ölükben, karjukon gyereket tartó asszonyok.

Egyik nap, zárás után, egy cipősdobozra írt üzenetet találtak az eladók. Az „Egy röstellkedő vásárló” aláírású levél így fejeződött be: „ ... az a felelős vezető, aki ezt igy rendelte, semmi szakértelemről nem tett bizonyságot. Sőt, büntetésből megérdemelné, hogy egy nap reggeltől estig sort álljon, s az ajtótól újra kezdje, ahányszor csak sorra kerül.”

Tóth József, a szövetkezet elnöke:

— Sok elmarasztalás ért bennünket a cipővásár miatt. Nem számítottunk ekkora sikerre, ha ezt egyáltalán sikernek lehet nevezni. Az üzleten a szövetkezetnek alig van haszna. Reklámnak szántuk az akciót, hogy kicsit javuljon a Miskolci Áfész megtépázott hírneve... Az árut a Minőségi Cipőgyártól kaptuk, mint exportból visszamaradt, elfekvő, eladhatatlan készletet. Ezek a cipők nem divatosak, nem cseréljük őket. s reklamálni sem lehet. Ügy hiszem, a szándék helyes volt, de nem számítottunk ilyen tumultuózus jelenetekre. Ha sejtettük volna akkor nem vágunk bele. De most már nem lehet abbahagyni. .. Legközelebb majd valamelyik nagyüzemen belül rendezünk ilyen vásárt. De addig ezt végig kell csinálni.

Az elnök reggelenként nyugtatót vesz be. Irodájának ablaka éppen a kordonnal védett bejárat fölött van.

BRACKÓ ISTVÁN