Déli Hírlap, 1973. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-23 / 70. szám

„Ajtó-ablak tárva”... Az NB III. rajtját jelentő városi rangadón Konyha (hosszanti csíkozása, mezben) már elgurította a labdát a kifutó MEAFC-kapus mellett, sőt a védők icm tudnak beavatkozni — mégis mentett a kapufa.' (Szabó István felvétele) Miért néptelenek a lelátók? Aki azt hiszi, hogy csak idehaza „szokásos" látvány az üresen tátongó lelátó képe, az téved. A UPI angol hírügy­nökség munkatársai néhány nap leforgása alatt „feltérké­pezték” szinte egész Európát és neves sportembereket, szö­vetségi vezetőket, szurkolókat kérdeztek meg: szerintük mi az oka, hogy a nemrégen még annyira népszerű játék las­san üres nézőtér előtt zajlik? A szintézis azt mutatja, hogy a kontinens szinte valamennyi országában válságjelek mu­tatkoznak, s csak egy-két ország „tartja még magát”, Euró­pa bizony már nem hever a labdarúgás lábainál! A szurko­lók közül sokan elpártoltak kedvenc szórakozásuktól, mert a stadionokban újabban egyre több bosszúság érte és éri őket. Spanyolország, Olaszország és Portugália pályáin ugyan még „süt a nap”, a többi országban azonban befelhősödött az ég a világ legnépszerűbb sportja felett. Belgiumban Roger Petit, a Standard Liége szakvezetője a válság legfontosabb okát a gólszegénységben látja. Azt tanácsolja, hogy a ka­puk hosszát 75, magasságát pedig 25 centiméterrel nö­veljék, s a 16-oson kívül szüntessék meg a lesszabályt. Jugoszláviában Milovan Ciritz válogatott edző szerint mindaddig a védekező fut­ball uralkodik majd, amed­dig az edzők állandó „élet­veszélyben” dolgoznak. Első­sorban tehát az edzők védel­mét, szerződésük szavatossá­gát kívánja biztosíttatni. Jó szakmai munkát csak hosszú távra lehet tervezni. (Külön­ben ez — sajnos — nálunk is így van.) A Szovjetunióban ebben az évben ötszázezerrel keveseb­ben mentek ki az elsőosztá- lyú mérkőzésekre, mint ta­valy. A szurkolók ott is el­pártoltak a nagy csapatok­tól, viszont érdekes, hogy a II osztályban 300 ezerrel nőtt a látogatók összlélszá- ma. Bulgáriában Stefan Niko- lov, a szövetség elnöke a té­vé konkurenciáját tartja nyomasztónak, s persze ezen kívül a játékszínvonal csök­kenését is. Érdekes az a megállapítása is, hogy az első és második osztályban nem megfelelő a játékosok intellektuális szintje. Csehszlovákiában az a vé­lemény, hogy a nemzetközi sikerek hiánya bosszulja meg magát a nézők számá­nak csökkenésében. Angliában a tavalyihoz képest nem kevesebb, mint egymillióval csökkent a né­zők száma! Itt a szakveze­tők több újításon is törik a lejüket. Az NSZK-ban az olimpia után „torkig voltak” a sport­tal a nyugatnémet sportba­rátok. Amikor pedig újra visszatért volna az „étvágy”, akkor pattantak ki a sport­botrányok, amelyek tízezré­vel riasztották vissza a be­csületes, jó sportot kedvelő szurkolókat. Svájcban a gazdag banká­rok továbbra sem zárják be pénztárcájukat, a nézőket azonban ők sem tudják ki­csalogatni a pályákra. A svájci labdarúgás színvonala is rendkívül alacsony.. Ez hát a helyzet Európá­ban. A jövő évben világbaj­nokság lesz az NSZK-ban és a VB-esztendők mindig ko­moly lökést adtak még a legnagyobb válságban is. Csak az a kérdés; a konti­nens labdarúgása 1974-ig nem fog-e annyira mélyre süllyedni, hogy még a VB sem tud segíteni? M. Gy. A DH tippjei Kilenc magyar — de csak négy NB I-es — és négy olasz mérkőzés szerepel a totó 12. heti szelvényén. A párosítások alapján ezúttal sem látszik könv- nytínek a totózók dolga, hiszen sok a háromesélyes találkozó. A DH ÍGY LATJA: 1. Ferencváros—Bp. Honvéd x 2. Szegedi FÖL—Bp. Vasas 1 3. Komló—VM Egyetértés 1 4. Zalaeg. TE—Rába FTO x 5. Bp.Spart.—Ganz MÄVAG x 6. Várpalota—Kecskemét 1 7. Gyulai MEDOSZ-Cegléd 1 8. Békéscs. VTSK—Budafok x 9. KISTEXT—FÖSPFD Száll. 2 10. Bologna—Fiorentina x 11. Cagliari—Juventus x 12. Torino—Internazionale 1 13. Sampdoria—Lanerossi 1 PÖTMFR R ÖZFSEK : 14. Gyöngyös—Váci Híradás x 15. Nyíregyháza—Leninváros x 16. Nagybátony—Özdi Kohász l Large, az „utazó’’ Világhírű utazók is meg­emelhetik a kalapjukat Frank Large angol labdarúgó előtt, aki az elmúlt tíz év­ben kétszer is megkerülhette volna a földet, ha nemcsak a szigetvilágban utazik kö­röskörül. Large nem a termé­szet iránti szeretet miatt vállalkozott a hosszú utakra, hanem azért, mert az elmúlt évtizedben — az évek szá­mával arányban — tízszer cserélt klubot, természetesen jelentős anyagi haszonnal. Járt a Halifax, a Queens Park, a Northampton, a Swindon, a Carlisle, az Old­ham. a Leicester, a Fulam s a Chesterfield csapatánál is, de határozottan állítja, hogy még nem fejezte be körútját, addig akar játszani, míg leg­alább évente egy átigazolási szerződési ajánlatot kap. 25 év Jubileumra készülnek a kajak-kenusok Magasabb követelmények Nemrégiben jelent meg az a kisalakú könyv, amely az 1973. január l-től érvényes minősítési szabályokat tartal­mazza. Pontosabban a spor­tolók minősítésének szint- és követelményrendszere szere­pel ebben a könyvben, amely­nek fényeiből, adataiból kitű­nik, hogy az MTS magasabb­ra emelte a mércét, s a ma­gyar sportolók minősítését a nemzetközi színvonalhoz iga. zította. A következő hetekben minden bizonnyal az egyik legizgalmasabb olvasmány lesz ez sportberkekben, és az is valószínű, hogy sokan kezdik el törni a fejüket, miként lehetne az eddigihez hasonló osztályú minősítést ismét megszerezni. A 41 sportág minősítési követelményei 150 oldalt tesznek ki, így azokból idéz­ni rendkívül nehéz. Ki lehet azonban emelni azt a közös vonóst, ami általában előír­ja, hogy a kiváló és érdemes sportolói címeket csak olim­pián. világ- vagy Európá­ba jnoksógokon lehet megsze­rezni. A szintek fejlődésére jellemző, hogy a londoni nyári olimpiai játékok disz­koszvető számának híres győztese, az olasz Consolini az aranyérmet jelentő dobá­sával ma Magyarországon csak II. osztályú sportoló le­hetne. De erre a sorsra jutna a hollandok négyszeres aranyérmes futónője. Blan- kers Koen is, aki sem a 100, sem a 200 méteres síkfutás­ban nem futott annyit, mint amennyi most a magyaror­szági I. osztályú szint. A londoni ezüstérmes férfi ma­gasugró. a norvég Paulson 195 cem-rel lett második, s ma a magyar ifjúsági férfi- atléták 196 cm-es ugrással szerzhetnek aranyjelvényt. De összehasonlíthatnánk a mai ifiszintekkel Gyarmati Olga akkori nagyszerű tá- volugró-győzelmét (5,69 cm), is. Ma ugyanis az ifjúsági női atléták 575 cm-rel sze­rezhetnek aranyjelvényt. Nem minden sportágban nyílik lehetőség ilyen érde­kes összehasonlításra, de a példák is azt bizonyítják, hogy az új minősítési könyv nemcsak a sportvezetők szá­mára lehet érdgkes olvas­mány. H. K. Két-hórom hét múlva véget ér a kajak-kenusok felkészü­lésének egyik szakasza, a téli tornatermi és tanmedencés munka Miskolcon és a Csorba-telepi tó vizére bocsátják kar­csú hajóikat e sportág kedvelői, hogy a formába hozás arány­lag rövid időszakát követhesse egy olyan versenyévad, mely jelentőségében — s bizonyára külsőségeiben is — felülmúl minden eddigit. Ebben az évben ünnepli ugyanis a Borsod megyei Kajak-Kenu Szövetség, valamint a sportág két leg­nagyobb szakosztálya, a DVTK és az MVSC fennállásának negyedszázados jubileumát. Az évforduló méltó megünneplése érdekében a szakszö­vetség s a két jubiláló szakosztály is arra törekszik, hogy a sportág borsodi versenyei tartalmukban, formájukban és kül­sőségeikben méltán dokumentálják a kajak-kenuzás 25 éves fejlődését, sikerekben gazdag múltját és jelenét. S bár a versenyévad kezdete még kissé távol van, a szakszövetség mór valamennyi borsodi kajak-kenu szakosztályhoz elküldte azt a körlevelet, melyben a jubileum méltó megünneplésére irányuló törekvéseket körvonalazza s a teendőket is meg­határozza. Többek között számít arra, hogy a szakosztályok nagy létszámú gárdát indítanak a versenyeken, a sportág népszerűsítése érdekében erősítik a propagandamunkát, nö­velik a taglétszámot, ünnepélyessebbé teszik az egyesületi versenyeket, szebb és érdekesebb érem-, illetve egyéb díja­zásokat biztosítanak stb. Az elsőrendű cél az, hogy a szakosztályok lehetőségeikhez mérten támogassák a jubileumi év sikerét. Ugyanakkor jog­gal várják el valamennyi versenyzőtől, hogy a viadalokon sportszerűen küzdjenek a helyezésekért, s magatartásukkal mutassanak a versenyek közönségének olyan példát, 'mely a kajak-kenusok szorgalmát, akaratát és fegyelmezettsegét tük­rözi. Az 1973-as versenyévad csakis így lehet méltó a jelentős jubileumhoz! (monostori) iMindcniéte Szamarak versenye Málta szigetén minden év­ben megrendezik a szama­rak és lovak ügyességi ver­senyét, amelynek során üge­tésből, galoppból, kocsihúzás­ból és engedelmességből kell vizsgázniok;. A versenyt leg­utóbb egy Kamilla nevű csa­csi nyerte, noha a leger.ge- delmessebbnek egy Burak nevű arabs ló bizonyult. „Egy igazi szamár túlságosan okos ahhoz, hogy engedel­meskedjék” — nyilatkozta Kamilla tulajdonosa, aki 11 tagú családjával vett részt az ünnepségen. Máltán a lovakat és a sza­marakat igen nagy becsben tartják és a nagy ünnepeken díszesen felszerszámozzák, sőt gyöngyöt és korall-láncot is tesznek a nyakukba. A hagyomány szerint a gyöngy megvéd a szemmel veréstől, a korall pedig növeli az erőt és kitartást. Málta 330 ezer lakosából 80 ezeren tagjai az ottani állatvédő egyesület­nek. A szívós skorpió A skorpiók különösen nagy ellenállást mutatnak a radioak­tív sugárzással szemben. Csupán 75 000 röntgen erősségű dózis ké­pes elpusztítani őket. holott az ember számára már 600 röntgen is halálos! Az egyik párizsi la­boratóriumban tíz éve igyekez­nek felfedni ennek a rendkívüli sugárzás-állóságnak a titkát. Az eddigi vizsgálati eredmé­nyek arra engednek következ­tetni, hogy az ok a skorpiók fiziológiai és biokémiai adottsá­gaiban rejlik. Sejtjeik lassan osztódnak és ezért nem érzéke­nyek a sugárzásra. A skorpió anvageseréje erősen lecsökken­teti, az állat kevés oxigént fo­gyaszt. E kedvező tényezők mel­lett meg kell említenünk azt is, hogy a skorpió szervezetében meglehetősen alacsony a nukle- insav-sZint. A skorpiók ugyanilyen nagy ellenállást tanúsítanak a többi állatokra és az emberre egyaránt veszélyes baktériumokkal szem­ben is Bár kifejezetten száraz­földi állatok, mégis túlélik, ha 48 órán át víz alalft tartják őket. Ha hűtőbe teszik a skorpiót, hogy megdermedve veszélytele­nül vizsgálhassák, normál hő­mérsékleten a csontkeményre fagyott állat csakhamar vissza­nyeri korábbi tulajdonságait. Szeméremsértő kocsi A bolognai rendőrséghez szeméremsértő feliratok mi­att feljelentés érkezett egy alessandriai nászutas pár el­len. A párocska kocsijára in­dulás előtt barátaik meglehe­tősen merész mondatokat ír­tak fel. A rendőrség a „por­nográf” kocsit elkobozta. , Velence galambok nélkül? Velence több mint százezer galambja vonzza a turistákat — és bosszantja a városatyákat. Any- nyira, hogy kitele­pítési határozatot hoztak ellenük. A városatyák ez intéz­kedés során nem annyira a turisták fejével és ruháival törődtek — a maró galambürülék jelen­tősen károsítja a pó­tolhatatlan márvány műalkotásokat. Más olasz városok állatvédő társaságai­nak támogatásával időközben az „izgá­ga” madarak tízez­reit fogták meg há­lókkal, s ketrecbe zárva Szicíliába és Szardínia szigetére szállították, ahol sza­badon bocsátották őket. Ott egészsége­sebb is a levegő, mint Velencében (az ipari negyedben kereken 50 000 mun­kás egész nap gáz­álarcban kénytelen dolgozni). Hogy Velencében mióta vannak ga­lambok. az vitatott. Az első velencei te­lepülés Torcellón volt, amely ma a város előtti egyik sziget. Lakói 452-ben menekültek oda a hunok elől. 632-ben épült a torcellői dóm, a velenceiek egyik legrégibb épí­tészeti emléke. A hagyomány sze­rint Velence csak 1204-ben lett a ga­lambok városává. Ezek álítólag posta­galambok voltak és a velencei dózse, Enri­co Dandolo nagy győ­zelméről tudósítottak a negyedik keresz­tes hadjárat idején, örömében és hálá­ból az akkoriban, hatalmas köztársa­ság a tollas küldön­cöknek „örökös pol­gárjogot” adott. Egyes kételkedők most is igen való­színűnek tartják, hogy a galambok az előzési akció elle­nére a jövőben is élnek maid ezzel a „jogukkal". Atomkutatás az egyetemen A Tomszki Műszaki Főis­kola majd ezer hallgatója foglalkozik tudományos ku­tatómunkával. A tudósjelöl­teknek a legkorszerűbb la­boratóriumok és atomkutatá­si eszközök állnak rendelke- zésükra, így színkrotronok. ciklotronok, betakronok és egy 2 megawattos atomre­aktor is. A főiskolának be­sugárzó berendezése is van. mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók tanulmányozzák az elemi részek fizikáját, radio­aktív elemzéseket végezze­nek, megismerkedjenek a sugárfizikával és sugárkémi­ával. A tudományos központot — beleértve az előbb emlí­tett modern atomkutatási eszközöket is — a hallgatók segítségével hozták létre. Az atomreaktorban szibériai fő­iskolások folytatják a diplo­mamunkájukhoz szükséges kutatásokat, tudományos kí­sérleteket végeznek és az atomreaktor irányításával összefüggő tanulmányokat folytatnak. (Képünkön: a fő­iskola egyik laboratóriumai

Next

/
Thumbnails
Contents