Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-12 / 36. szám

Aradszky a gólkirály • A SZÚR-on: A:3 • Csimpi és Bandi • DVTK-MVSC 2:0 * Hidegkúti ..sajtótájékoztatót” tart a: öl körülvevő újság­íróknak. Hiaba érdeklődik azonban (balról-jobbra) Sirok- -many Lajos (Esti Hírlap), Szalay Péter (MTI). Lantos Gábor (Népsport) és Rédei József (Népszava), a „válasz” elmarad, meri Mandi nem tataija el a kapui. (Szabó István felvétele) A színészek és a DVTk Dr, Hegedűs János a nyári SZÜR-ok közismert konfe­ransziéi» és közvetítő riportere régen kapott ilyen nehéz feladatot, mert nemcsak a SZŰR tartotta meg tegnap dél­előtt „terem-premierjét", hanem ő is először találkozott szembe ..igazi’’ focival és futballistákkal. A DVTK és az MVSC öregfiúi ugyanis olyan komolyan vették a játékot, hogy ahhoz nemigen lehetett vidám megjegyzéseket fűzni. Rí azonban már a Téli Turmix záró mozzanata volt, $ illő. hogy a beszámolót az elején kezdjük. A színeszek, újságírók, az MVSC es a DVTK öregfiúk műsorral vegyített labdarúgó teremtornáját — ez is újítás — az eredményektől függet­len menetrend szerint bonyo­lították le. Az elsődleges cél a szórakoztatás volt, a így nem lehetett az eredmények­től függővé tenni, hogy lesz-e SZŰR a miskolci városi sportcsarnokban is. Először ugyanis á színészek az MV­SC öregfiúkkal és a DVTK öregfiúk az újságírókkal ját­szottak. A második két mér­kőzésén viszont nem a győz­tesek és vesztesek találkoz­tak egymással. Sportstatiszti- kus legyen a talpán, aki ezek után eldönti, hogy me­lyik volt a legjobb csapat. A DVTK talán csak azért mondhatja magáénak a meg sem alakított SZŰR terem­kupát, mert a gólkülönbsége egyel jobb (5:1), az ugyan­csak két győzelmet arató szí­nészekénél (6:3). A négy mérkőzésen a követ­kezők szerepeltek: Színészek: Kovács F. — Koos. Géléi (mv). Szirtes. Aradszky. Hidegkúti (mv), Komlós, Fonyo, Suka és Baiogh. Üjságirók: Pongracz, Boros. Lantos. Thékes, Szalay, Rédey. Kopeczkv Kovács. Boskovics. Várkonyi. Sirokrnányi. MVSC öregfiúk: Ká­rolyi. Litkei. Buna, Siklósi, Zel­ler, Tiba; Gyetván. Fekete. Sza­bó. Homovics Farkas es Lóvéi. DVTK öregfiúk: Tóth. Hódi, Pa- licsko Gy.. Kiss L.. Szanek.. Csá- nyi. Fekete F.. Werner. Pál. Ko­vács. Matisz, Cze-rva. Szigeti és Kiss J. Mintegy 2500 ember várta az első gólokat, és bizony jó darabig kellett várni, míg az első találkozó részvevői meg­találták a kaput. Színészek—MVSC 2:0 (0:0) A színészcsapatban a ven­degek adtak fazont a játék- nak. s az ö együttműködé­sükből született az első gól is: a második félidő negye­dik percében Hidegkúti át­adását Géléi lőtte a hálóba. 1 :tí. Már-már úgy tűnt, hogy ennyi marad a végeredmény amikor — a találkozó utolsó percében — Aradszky eg.v beívelt szögletet ballal, ka­pásból úgy vágott a halóba, hogy az ellen még JocinaK sem volt mentsege, 2:0. DVTK—Újságírók 3:1 (2:0) Itt gyorsabban ment a gol- gyártás. A diósgyőriek már az első percben vezetést sze­reztek, Csányi révén, majd 6 perccel később Werner nö­veltéi előnyüket. A második félidő első perce újabb golt hozott, Fekete Ferenc lövése talált a hálóba, 3:0. A' na­gyon is komolyan, és időn­ként keményen játszó DVTK ellen az újságírók Thékes réven csak szépíteni tudtak. 3:1. Csimpivel és Bambivá, a k.et népszerű bohóccal kezdődött a kel-két találkozó köze Iktatott műsor, aminek keretében először a kapus, majd a csatárok is éne­keltek néhányat. (Kovács Ferenc, illetve Aradszky és Koó6.) Kom­lós András, a színészek kapitá­nya nemcsak védőként, hanem vasutasként is bemutatkozott, s mindezt betetézte Hacsek és Sa­jó közismert stílusú eszmelutta- tasa. Aztán folytatódott a foci. Színészek—Újságírók 4:3 (3:1) Az első percben Aradszky, a másodikban Hidegkúti lőtt gólt, majd Lantos Gábor, a Népsport válogatottja szépí-. tett, 2:1. Ügy tűnik, Aradszky szereli az utolsó perceket, mert most is akkor vágta a léc ala a színészek harma­dik gólját. 3:1, csakúgy, mint a találkozót — 3:3 után — eldöntő bombát. Közoen Ré­dey és Thekes szaggatták a hálót. És azután jött a ko­moly foci. DVTK—MVSC 2:0 (1:0) Amikor már harmadik per­ce tartott a mérkőzés, dr. Hegedűs János tanácstalanul rám nézett, és széttárta a karját: „Hát mit lehet itt mondani, hiszen ezek tény­leg fociznak!" Valóban fo­cizlak az öregek, s nemcsak támadni, hanem védekezni is tudlak. A nagy küzdelem döntő góljait Kovács István. majd Pál szerezték. Mindent egybevetve, jól szórakoztunk vasárnap dél­előtt a sportcsarnokban, hi­szen nemcsak egy ..országos" (SZÚR), hanem egy hazai „örök rangadót" is láttunk. HORVATH KALMAN A Járműjavítóban — Petőfiről A MÁV Miskolci Járműja­vító üzemében hagyományai vannak a szociális:., brigá­dok szellemi vetélkedőinek Az idén a szakszeivezeti bi­zottság felhívására az ötfor­dulós vetélkedőt a Pe.ófi-év jegyében rendezik, meg. Fel­készülésükhöz a szakszerve­zet kulturális bizottsága és az üzemi könyvtár ad sek se­gítséget. Vetélkedőt rendez­nek városunk felszabadulá­sának évford; ,a tiszteleté­re is: ennek döntőjét de­cember 3-án tartják. Színképelemzést tanultak A Lenin Kohászati Müvek egyes üzemeiben ma mar el­engedhetetlen feltétel a kor­szerű színképelemzés ismere­te. A minőségi acélgyártás során a szakemberek nem­egyszer kerülnek olyan szín- kepelemzési feladatok elé. amelyeket korábbi ismereteik alapján aligha tudnának megoldani. Ezért szükséges az. ilyen tevekenysegel vég­zők rendszeres továbbképzé­se. A vállalatnál most feje­ződött be az a sz.inképelemzö tanfolyam, amelyen 20 kohá­szati szakember sajátította el a legkorszerűbb ismerete­kei. Valamennyien 40 órás elméleti es 30 órás gyakor­lati kiképzést kaptak. Szőlőtermesztés, telepítés Diósgyőrben sok szőlősgaz­da él. Ezért döntött úgy az Ady Művelődési Ház vezető­sége, hogy az intézmény programjába a szőlőtermelő­ket érdeklő előadásokat, filmvetítéseket is beiktatnak. A mezőgazdasagi filmsorozat idei első vetítésére február 15-en délután 6 orakor kerül sor. Három filmen mutatják be a csemegeszőlő termeszté­sével, a korszerű szőlőtelepí­téssel és szőlőműveléssel kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókat.- Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak, a be­lépés díjtalan. Lesz piaca a borsodi szénnek Borsod megye szénbányái­ban az idén 4,2 millió tonna szenet termelnek. A megren­delők ezt a szénmennyiséget máris lekötötték, s ez a tava­lyinál kedvezőbb helyzetet teremt a megye szénbányá­szata számára. Javítaniuk kell viszont a bányászoknak a szén minőseget és válasz­tékát. Jelentős feladat lesz az idén az előirányzott 60 ki­lométernyi új vágat elkészí­tése. Ennek érdekében a Borsodi Szénbányák az 1973- ra előirányzott 134 millió fo­rintos beruházási összegből mintegy 68 millió forintot költ gépvásárlásra. Többek között két új vágathajtó gé. pet is beszereznek. Ki kap lakást az idén ? A végleges oévjegvzék áprilisig elkészül Egy hónapig volt kifüggesztve az idei. ideiglenes lakáséi- osztási névjegyzék a városi tanács kerületi hivatalaiban Ez idő alatt több ezren tekintették meg; mintegy kilencszá- zan meg is találták nevüket a névsorban. Akik hiába re­ménykedtek. s úgy érezték, igazságtalanul előzték meg őket mások, éltek kifogásolási jogukkal. Január 31-ig — a névjegy­zék levételének időpontjáig — 756 kifogást jelentettek be a tanács lakáshivatalához. A lakásügyi társadalmi bizott­ság a város mindhárom ke­rületében folyamatosan vizs­gálja a kifogásolók lakáskö­rülményeit. Kilogásolók és kilogásoltak A lakásügyi társadalmi bi­zottság vezetője, dr. Gyimesi Béla, a városi tanács III. ke­rületi hivatalának elnökhe­lyettese, a következőnél mondja munkájukról: — A huszonöt tagú társa­dalmi bizottság az első kifo­gások beérkezése után meg­kezdte munkáját. Valameny- nyi bejelentőhöz ki kell menniük a bizottság tagjai­nak, s helyszíni szemlét kell végezniük. Csak ennek alap­ján lehet javaslatot tenni arra, hogy ki jogosultabb a lakásra: a kifogásoló vagy a kifogásolt. — Hogyan emelnek kifo­gást a névjegyzéken szereplő igénylők ellen azok, akik nem kerültek fel? — A módszerek szinte egyénenként változnak — mondja dr. Rozgonyi Jenő, a városi tanács igazgatási osz­tályának vezetője. — Van, aki felírja az általa jogtalan­nak vélt címeket, s folyama­tosan végiglátogatja azokat. Itt jegyezném meg, hogy a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a névjegyzékre felvett igénylőnek köteles­sége-e beengedni hívatlan — s gyakran kellemetlen — lá­togatóját, avagy sem. Volt, aki engedett, s volt, aki el­zárkózott ez elől. A másik módszer szerint a csalódott igénylő nem ellen­őriz, csak reklamál. Ennek persze megvannak a bukta­tói. A változást be kell jeleoteoi — A kifogásoló nem győ­ződik meg azok lakáskörül­ményeiről, akik ellen szót emel — folytatja dr. Roz­gonyi Jenő. — Előfordult már, hogy a kifüggesztett névjegyzéken gyermektelen­nek tüntettünk fel egy .há­zaspárt, s csak s kifogások vizsgálata közben derült ki, hogy két kisgyermekük van. Ebben az esetben nem- a ta­nács szándékos félrevezetésé­ről van szó, csupán hanyag­ságról. Állandóan propagál­juk, hogy az igénylők azon­nal jelentsék be a változáso­kat. mégis vannak — sajnos, elég sokan —. akik ezt amo- lyen felesleges fáradozásnak tekintik. Pedig ezzel nem­csak a saját ügyükben ho­zandó döntést hátráltatják, hanem a tanácsi dolgozók munkáját is nehezítik. — Szólni kell azokról is, akik szándékosan nem a va­lóságnak megfelelő adatokat jelentenek be. hogy ezzel helyzetüket a valóságnál sú­lyosabbnak tüntessen fel — veszi át a szót dr. Gyimesi Béla. — Találkoztunk olyan esetekkel is, hogy az igénylő kényelmes lakásban, rende­zett körülmények között csa­ládtagként lakott, ám, hogy mielőbb önálló lakáshoz jus­son, egy sufniszerű helyiség­be volt bejelentkezve, albér­lőként, Mások nem valós adatokat írnak be az igény­lőlapra: nagyobb családot, súlyos, fertőző beteget tün­tetnek fel. A társadalmi bi­zottság tagjaj a helyszínen győződnek meg az ilyen be­jelentések valótlanságáról. A vb dóul A társadalmi bizottság tag­jai e napokban is lelkiisme­retesen végzik gyakran há­látlan munkájukat: a hely­színen szerzett tapasztalatok alapján tesznek különbsé­get az ideiglenes névjegyzék­re felvett igénylők, illetve az őket kifogásolók lakáskörül­ményei között. A bizottság tagjai senkit sem tudnak la­káshoz juttatni, ők csak ja­vaslatot tesznek, amelyet a tanács végrehajtó bizottsága — az igényjogosultság elbí­rálása után — vagy elfogad, vagy elutasít. Az idei. Végleges lakásel­osztási névjegyzék előrelát­hatóan áprilisban elkészül, s a hónap közepétől a lakás­hivatalban megtekinthető KEGLOVICH JÁNOS Selmeci képeslap Majdnem a hegygerincen, a Horna Resla utca utolsó hazainál állunk. Kö­rülbelül ott, ahonnan Csontváry látta, nézte és festette meg a várost, Selmec­bányát. A látvány azóta nem sokat vál­tozott: az új, modern lakóhazak, üze­mek innen nem látszanak. A csaknem ezer méter magasba törő. mélyzöld színű fenyőkkel bontott Koncstar, Szkalka es Szitnya. a selmeci hegyek szerteágazó gerincének katlanában itt van előttem az ősi banyaváros, ahon­nan sok borsodi, Miskolc környéki bá­nyász őse is származott. Egészen sajátos, különleges elrende­zésű ez a város. Csupa hegy. domb az egész település. Meg a főutca is mere­deken kapaszkodik, kanyarog a város­kapu felé. Azt mondják, a Vár előtti udvar néhány száz negyzetméteren kí­vül alig van Selmecen vízszintes terü­let. Teraszos város. A házsorok között 100 méteres szintkülönbségek is van­nak. A magasabb fekvésű utcáidból ké- peskönyvszerúen tárul élénk az alsóbb fekvésű városrészek, hazak, udvarok élete. Van olyan ház, amely az utca felől kétemeletes, hátul pedig földszin­tesként támaszkodik a hegynek. A varos belső területe hivatalosan is műemlékváros. Itt emelkednek az aranyozott kupola jú regi templomok, az iskolák, a volt banyagrófi és kamarai paloták, a gazdag patríciusok lakóhazai ás itt magasodik-uralkodik az Övár. A szegény bányászok manzárdtetős múlt századi házsorai felszorultak a hegy­oldalakra. Jellegzetes pontja a városnak ♦ A selmeci főutca a barokk Szentháromság-szobor a fő­utcán. a legfestöibb része pedig a két­tornyú Kálvária, az egyik több mint 700 méter magas hegy tetején. A XI—Xll. században ide költözte­tett német, flandriai. alsószász bányá­szok nem szűz területre jöttek. A hegy­vidék érceiről mar a rómaiak is tud­lak, az Árpadok idején pedig Benedek- rendi szerzetesek bányászták az ara­nyat, az ezüstöt, a rezet. IV. Béla 1217- ben adott bányavárosi jogokat Selmec- nek. A német eredetű középkori múlt máig is rányomja bélyegét a városra — különösen építészeti szempontból —, bár fokozatosan elszlovákosodott. A bá­nyászaton kívül szakiskolái, bányászati és erdészeti akadémiája emelte Európa- hirűvé Selmecbányát. Bar a Klopacs- kából — ebből a vártoronyszerű épü­letből — hajnalonként már nem hal­latszik a bányába hívó fakalapács sza­pora kopogása a deszkán, a bányászko­dás ma is él. Sőt, a Selmec körüli erc- bányaműveles 1950 óta ismét fellen­dült, s a városban uj ipartelepek is lé­tesültek. Elhagyva a Horna Resla utolsó ha­zát, hátat fordítunk a városnak és az erdei úton elindulunk a várost környező 25 bányató egyikéhez, a közeli Kiinger­hez. Keskeny erdei úton ereszkedünk le. Utunkon elkísérnek a fák; a fenyő, a tölgy, a kőris, a gyertyán, a fürtös­juhar, a kecskefűz. Lejjebb gyakori a mogyoró, a fagyai, a fekete áfonya, a borostyán, a boróka és a málna. És ekkor váratlanul felcsillan a fenyöerdök keretében a tó zöld tükre. Partján üdü- löházak, sátrak és természetesen ven­déglők. Az egyikben megpihenünk. A kert maga az erdő. Néhány lépésre bo­roka- és málnabokor. Borókapálinkát és málnaszörpöt ren­delünk. O. J. .1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents