Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-12 / 36. szám

Molnár Anna kétszeres magyar bajnok Egyéniben ezüstérem ■ Uelcznay is dobogóra került Péntektől vasárnapig Bu­dapesten rendezték meg az évi országos egyéni asz­talitenisz-bajnokságot. Az ez­úttal 56. alkalommal eldön­tésre váró bajnoki címekért 1* férfi és 57 női asztaliteni- saezo a Játékcsarnokban kezdte a selejtezőket. Az in­dulásra jogosult vidéki ver­senyzők (33) egy harmadát a MÍMTF. asztaliteniszezői ad­ták. Az első napon a vegyes-, majd az egynemű párosok álltak asztalhoz és a késő esti órákban már ismeretes­sé vált a döntőben szereplő párok neve is. A vegyespá­rosoknál a Klampár—Molnár kettős meglepően magabizto­san és jól játszott és a látot­tak alapján nem jelentett meglepetést döntőbe kerülé­sük.. Ellenfelük a nagy ta­pasztalattal rendelkező Jó­nyer—Magos pár lett a dön­tőben. Molnár a női párosok versenyén is tovább folytatta jó szereplését. Szendivel (FTC), az oldalán az Európa bajnok Magos—Lottaler (Sta­tisztika) kettős ellen harcol­ták ki a döntőbe jutást, ahol a Kisházi—Papp (Statisztika) kettőssel kellett megküzde­niük. A szombati versenynapon a férfi és a női egyéni ver­senyt bonyolították le egé­szen a döntőkig. Molnár itt is folytatta jó játékát. Ellen­felei Papp (Statisztika) Her­nádi (31. sz. Építők) majd az elődöntőben Magos (Statiszti­ka) mindössze egy-egy játsz­máig méltó ellenfele a MÉM­3^ Molnár Anna, aki a MÉM­TE színeiben versenyezve, két bajnoki címet és egy má­sodik helyezést szerzett a va­sárnap befejeződött magyar bajnokságon. TE versenyzőjének. Döntő­beli ellenfele a Kisházit verő Lotaller lett. A férfiak ver­senyén Beleznay a tőle meg­szokott biztos játékkal került az elődöntőbe Klampár el­lenfeleként. Ötjátszmás ha­talmas küzdelem után ma­radt alul és ez számára az igen értékes harmadik helyet jelentette. Vasárnap délelőtt a sport- csarnokban rendezték az öt bajnoki szám döntőjét, mérv­ben Molnár háromban volt érdekelt. Elsőként a női egyénit játszották le. Itt még várnunk kellett az első mis­kolci aranyérem megszületé­II tőrpengék jobban villogtak „Heeej!... Olééé!... Hopp- laaa !.. Aztán a pillanat tört része után: „Állj! Párád, Riposzt balra, penge „meg- ült”, tus. 4:2. Nyert...” És ki tudja hányszor is­métlődött ez a sportcsarnok szűkre szabott, egyébként is két oszloppal „ékített” edző­termében a négy páston küzdő vívónők harcát ve­zénylő bírák szájából. A fa­lak mellett szorongó nézők, no. meg az éppen „pihenő” versenyzők csak kapkodták a fejüket. Különösen az utób­biak. mert a gyorsan pergő ..forgószínpad” nem nagyon engedte üldögélni azt a 25 vivónőt, akik a megyei fel­nőtt tőrbajnokságon a három borsodi »portikor színeiben indultak. A középdöntők, s különö­sen a finálé aztán már több lélegzethez juttatott minden­kit. „Pástra léptek” a vil­lany találatjelzők, és minden ment. mint a karikacsapás. Persze, az izgalom is foko­zódott. — Tartok ettől a döntőtől — mondta a végküzdelmek' előtt a nagy esélyes Csépá- nyiné —, mert Fejesné. meg a pataki Tóth Zsuzsa ugyan­csak ..hegyes”... és a vívás­nál elég egy asszónyi kiha­gyás. már kész is a baj! S a szőke Kati. az ózdiak kitűnő I. osztályú vívónője alaposan rászólt a dolgokra. Hihetetlen rövid idő alatt 4:l-re vesztett klubtársa, az ugyancsak I. osztályúnak mi­nősített Fejesnével szemben. Persze, így is az északi gyár- városba vándorolt a ba inoki Wany, amit az is elősegített, hogy a kilences döntő mező­nyében öt ózdi (!) vívónő küzdött a három sárospataki és egyetlen miskolci verseny­zővel szemben. így nem cso­da, hogy az igen izgalmas, és színvonalas verseny az óz­diak fölénye jegyében zajlott le, s ez Szir^yéri György jó munkájának is fokmérője. A kardversenyen már ko­rántsem villogtak olyan jól a pengék — annak ellenére, hogy itt három I. osztályú vívó is indult — mint a tő- rözőknél. Ugyanez a viadal 1 is az ózdiak erejét bizony­gatta, hiszen az első négy helyen az ÖKSE vívói végez­tek. de itt a ' mezőny — a három sportkörtől 17 vívó lépett pástra — nem volt teljes. Hiányoztak a legjobb miskolci Ijardozók — Patócs és Gellért Ákos —. akik a fővárosban rendezett junior- versen.yen szerepellek. A színvonal ígv jó közepesnek volt mondható, s az eredmé­nyek a papírforma jegyében alakultak. Igazán nagv harc csak az arany- és ezüstérem­ért folyt, amely a holtver­seny utáni újravíváenál Hor­váth javára dőlt el. A női tőrverseny .jegyzőköny­ve: 1. Fejesné (OKSE) 7 gy„ 2. Csépánvine (OKSE) 6 gy„ 3. Tóth Zs (Sárospatak) 4 gy. 20 kt.. 4. Csizi (ÖKSE) 4 gy. 21 kt„ 3. Tamáska (Sárospatak) .2 gy. 19 kt.. 6. Homoki (Sárospatak) 3 gy. 20 kt.. 7. Soós (OKSE) 1 gy., 8. Erdei (DVTK) 0 gy., 9. Ste­fan ek lí. (ÖKSE) 0 gy. A kardverseny végeredménye: 1. Horváth (OKSE) 7.gy.,|2. Lin­dák (OKSE) 7 gy.. 3. Bozóki (ÖKSE) 6 gy., 4. Révai (OKSE) 5 gy.. 5. Szabó (DYTK) 4 gy.. 0. Gábri (DVTK) 3 gy.. 7. Méhész (OKSE) 2'gy.. 8. Jirkovszkv (OK­SE) 1 gy. 39 kt.. 9. Keresztúri (Sárospatak) 1 gv.. :tn kV. MONOSTORI GYULA sére, Lotaller ugyanis ezúttal nyugodtabb volt és győzel­mével a bajnoki címet is megszerezte. Molnár Anna megismételte két évvel ez­előtti eredményét, a női egyé­niben ezüstérmei szerzett. A női párosoknál végié meg­született az első magyar baj­noki cím. A Molnár—Szendi pár nehéz mérkőzésen győ­zött és az eredményhirdetés­kor a dobogó legmagasabb fokára állhatták. Ez egyben azt is jelentette, hogy Mol­nár Anna első felnőtt ma­gyar bajnoki címét szerezte. Nem sokáig váratott a ma­gára a második győzelem. Vegyespárosban a Klampár —Molnár kettős a döntő játszmában 20:15-ös állásról legyőzte a többszörös bajnok Jónyer—Magos párt. Klam- párnak ez mór a 3. bajnoki címet jelentette. Egyéniben Jónyer előtt' lett első, míg férfi párosban Jónver—Klam­pár világbajnokkettös diadal­maskodott. Molnár Anna két arany- és egy ezüstérmével az országos bajnokság leg­eredményesebb női verseny­zője volt. Ketyegnek a sakkórák A Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban megindították a sakkórakat, elkezdték Miskolc város 1973. évi egyéni sakkbaj­nokságál, amely egyúttal a ma­gyar bajnokság miskolci döntője is. A felnőtt férfiak mezőnyé­ben 24 versenyző üli asztalhoz. Ezek közül 6 csillagos 1., 11 pedig I. osztályú minősítéssel rendel­kezik. A TI. osztályt! hatan, a III.-at pedig egy sakkozó kép­viseli. Sportkörönként a DVTK- tól 1, az M. Spartacusbó! 5. az M. VIMELUX-bÓl 7, a MEAFC- bóJ 1, az M. Közlekedéstől 6. a SÜMSÉ-böl pedig 4 sakkozó in­dult. A játékn-apokat . kedden és pen te ken 17—21 óráig tartják, s a bajnokságot s-vájci rendszer­ben. 11 lord ülőn keresztül bo­nyolítják le. Az I—IV. helyezet­tek jogot nyernek a márciusi megyei döntőn való indulásra. Két forduló után csupán 6 versenyző szerzett 2—2 pontot. Ezek: Grescsák (DVTK), Bese- nyei és Peremiezki (M. Közleke­dés), Háj er és Kurucsai (M. Spartacus), valamint Mihók (MEAFC). Meglepetés Kurucsai és Mihók pontveszteség nélküli rajtja, mivel mindketten csilla­gos, illetve I. osztályú minősíté­sű versenyzőket győztek le! OB II.: Miskolci -Spartacus—M. VIMELUX 8:6. Budapesten ér­tékeltek a valalkozó bárom füg­gőben maradt játszmáját. Az értékelés szerint: Kovács A.— Gergely 1:0, Puhl—Bellér 1:0. Keczel—Nemesvölgyi döntetlen. Az első forduló után a Mis­kolci Spartacus 3 ponttal a ne­gyedik. a viMTSLUX 6 ponttal a 12. helyen áll az OB II-ben. A DVTK OB I-es csapata 5 ponttal a 10. helyen áll. Idegenben is győzelem DVTK—SZIGETVÁR 66:46 (28:24) Záporban, hófúvásban 430 kilóméiért utazni még akkor sem kellemes, ha autóbuszon teszi meg az ember. Ennyit tettek meg, s ilyen körülmé­nyek között utaztak első ide­genbeli győzelmükért a DV­TK kosaraslányai a messzi Szigetvárra. A Szigetvári ÁFÉSZ még nyeretlen, s érthetően meg­próbálta otthonában tartani a két pontot, de a fegyelmezett játékot produkáló Diósgyőr ellen nem volt mit tennie. A II. félidőben már teljesen át­adták a terepet. A diósgyőriek közül külö­nösen Daróczy volt elemében, aki egymaga 30 pontot szer­zett, A többi kosárdobó: Lu­kács (9), Simkó (8). Medgyesi (7). Csathó (4), Holyevácz és Bokorovicsné (2—2). A csapat nagyon boldogan tért haza, s még az sem za­varta a nagyon .jó hangula­tot. hogy visszafelé Mezőkö­vesdnél 75 perc kényszerpi­henőt tartottak az autóbusz javítása miatt. A juniorokról se feledkez­zünk meg: DVTK—Szigetvári ÁFÉSZ 52:44 Ez volt a diós­győri juniorlányok harmadik győzelme. H. K. Vízipóló-eredmény, meg egy kis foci MVSC—Papp J. SE 5:4 (2:3) A Népkert öreg faóriásai­nak kopasz gallyain kopog­tak az esőcseppek. Sár. cson­tig ható nyirkosság, boron- gós. vigasztalan idő .. Ki megy ilyenkor meccsre, kü­lönösen, ha az csak előkészü­leti jellegű?... Hát nem so­kan. Azért csak áztak, vagy annyian a vizes betonlép­csőkön, és csendes egyked­vűséggel figyelték a „sáros lábú” gyerekek biikózűsát a bokáig érő salakkal — meg egymással — a kilónyira ne­hezedett bőrgolyóért. Molnár „Piktorék" vala­mivel vidámabban voltak, ök, mármint a „vallás”, a Lendületesek a fiatalok DVTK—Egri Dózsa (2:0) Ha lett volna náluk, jó néhány diósgyőri szurkoló még iránytűt is szívesen elő­vett volna, hogy kitalálja, merre induljon a stadiont megállótól. Csak az utolsó pillanatban dóit el ugyanis, hogy hol rendezik meg a DVTK—Egri Dózsa előkészü­leti labdarúgó-mérkőzést. A figyelmes szemlélő azonban hamar jó útra tért. hiszen látni lehetett már messziről, hogy mindenki a salakos pá­lya felé igyekszik. A meg­enyhült időben tehát nem merték kockára tenni az amúgy is rossz állapotban le­vő füves pálya talaját. Mintegy 600-an gyűltek ösz- sze a vörös salak körül, s többen először. Hidegkútit, az egriek újdonsült edzőjét ke­resték. A sokszoros váloga­tott „Öreg” ott állt a pálya szélén, s folytatta az ismer­kedést néhány napja megis­mert játékosaival. A délelőtti teremfoci minden bizonnyal kellemesebb emlékeket je­lent majd számára, hiszen ott veretlen csapatban játsz­hatott. A délutáni viszont nem sok jóval kecsegtetett — az egriek számára. Nemcsak a mérkőzés vár­ható kimenetele, hanem a palva talaja is téma volt tegnap délután az oldalvonal mentén. A vörös salák néha bizony tócsákkal volt „díszít­ve”, de ha arra gondolunk, hogy még csak február ele­jén, járunk, akkor maradha- tósnak minősíthető. A DVTK fiataljainak minden­esetre jó volt a talaj, mert igen hamar megkezdték a golgyartást. Landi, az egriek kapusa már a 3. percben kereshetve a Kiss ál­tal az egyik védőtől ellopott lab­dát. Maga mögött, a hálóban ta­lálta meg. (1:0). Somodi, aki balszélsöt látszott ezen a találkozón, hozzákezdett h gólgvártáeban való részvétéi­hez. bár egyelőre ..csak” a ki­szolgálásban jeleskedett. A 7. percben például olyan pontosan gurított a 11-es pontra Tatarelé. hogy a középesatárnak nem volt nehéz gólszerzői erényeit fitog­tatni. (2:0). A II. félidő 13. percében So­modi ismét észrevett egy helyze­tet. az előretörő Földesi elé per- riítette a labdát, aki azt a kifutó kapus mellett egyből a jo*>b sa­rokba lőtte. (3:0). Ezután három csatár maradt a diósgyőri csapatban, hisfcen Si- kora és Tatár helyére Kendi es Oláh állt be. Észre lehetett vem ni ezt abból iá. hogy a második félidő 18. peresben Földesi hiá­ba indította tanári módon előre­törő társát, Oláh nem tudta ugyanazt produkálni, mint Ta­tár, nem tudta levenni a lab­dát. A 20. percben ismét Somodi indult el, megpróbált átemelni a kapuson, de a labda kipattant, s ezután Kiss sem tudott az .üres ka-puba lőni. Eddig Somodi két gólt készített elő. most azonban már a góllö­véshez is kedve (amadl. A 28. percben Kanditól kapott egv hosszú indítást, amit először a kapufara lőtt. A labda leragadt a sárban, s a lendületben levő balszélső még a kapus és a vé­dők előtt eierte, es nehez szög­ből háxobr. perditette. 4:0. Most mar nyoma sem volt az eled félidő nagyobb részében ta­pasztalható „egyenlösdinek”, a DVTK egyre jobban kapujához szögezte ellenfelét. Az utolsó gól mégis olyan szituációban szüle­tett. amikor a labda a diósgyőri térfélén volt. A 36. percben Ismét egy. hosz- iWAi vágtát láttunk Somoditól, aki szorongatott helyzetben is jó ütemben tudott lőni, kapusról, maid pedig labda ka­pufáról vágódott a hálóba, 5:0. A/. edzömérközésből nem lehet messzemenő tanulsá­gokat levonni, de úgy tűnik, van egy olyan új fegyvere a Diósgyőrnek, amit eddig nem sikerült , megfelelően alkal­mazni. Helyesebben: most már van olyan embere, aki eredményessé tudja tenni a vendégek „ősi fegyverét”; a védekezésből való gyors in- dításos „hosszú vágtás” gól­szerzést. A diósgyőriek összeállítása ez volt: Veréb — Tamás, Sa­lamon, Hajas, Kolláth, (a második félidő közepén a cserék után megsérült, s vég. leg elhagyta a pályát) — Földesi, Sikora (Kendi) — Fekete, Kiss, Tatár (Oláh), Somodi. Az Egri Dózsa kezdőcsa­pata: Landi — Kárpáti, Ko­vács, Czeczeli — Ambrus, Lakatos, — Vígh, Patkós, Szűcs, Simon, Bajnóczy. (horvath) * Somodi két gólt előkészített és kettőt lőtt a DVTK—Egri Dózsa (5:0) előkészületi mérkőzésen (Szabó István felvétele) jó. meleg öltözőben — a gyú­ró jóvoltából — citromos li­monádéval „melegítették” magukát a második 45 perc­re. * .4 partvonal mellett Szent­mar jay edző ugyancsak mér­gelődött. — Egyszerűen érthetetlen — hajtogatta többször is —, hogy három nap alatt eny- nyire ..elfelejtenek” futbal­lozni! Sátoraljaújhelyen iga­zán jól játszottak a hét köz­ben. s azt reméltem, itt is ragad rájuk valami — Hát ragadt — jegyeztem meg ..lesről” — a sár. t — Az igaz — igy a mester —. de a Honvéd-gyerekek is ezen a talajon játszanak, és nem is rosszul! * Ez utóbbi nem a vendég­látóknak kijáró kötelező ud­variasság volt, hanem a szak­ember tárgyilagos megállapí­tása. Szűcsék sziklaszilérdan őrködtek kapujuk - előtt, a mezőnyben Völgyesi, Körösi­vel karöltve tette-vette a sá­ros bőrgolyót, eml pedig Schuller és Kapu a mezőny legjobbjának bizonyult. Pa­rajaival együtt egyenesen „életveszélyt” jelentett, a kü­lönben jól védő liapcsák, majd Serfőzö kapujára .. . De csak addig, amíg érővel is bírták! Mert az utolsó ne­gyedórára, 4:2-es vezetés el­lenére is, teljesen összecsuk- lottak... És vesztettek. A zöld-fehérek? Vagy 70 percig, mintha nem vették volna komolyan a találkozót. A máskor olyan betonerős védelem „átjáróház” volt. Csak Kása tette oda olykor a „csülköt”, de ő sem bírt Pa- rajdival. Szabó most is kitű­nően osztogatott, de az első 45 percben Kun kapujára csak Lukács volt igazán ve­szélyes. A „váltás” szemre erőteljesebben játszott, mert Nagy Gyuri mesteri irányítá­sa. meg az egyre jobban fá­radó Honvéd-játékosok ezt lehetővé tették. De ha — Rajkin szerint —, amit pro­dukáltak, még „nem is az az igazi” ... mégis nyertek. * A krónikába pedig ez kerül: MVSC—Papp J. SE 5:4 (2:3). Nép­kert. 10-0 nézó. MVSC: Rapcsák (Serfőzö) — Kronpaszky, Herr, Kóda, István. Locker (Molnár I.), Marosi (Nagy), Lukács (Kun­falvi), Szabó (Béres), Denvko (Krisztián) Karczagi (Sárközi) Papp József SE: Kun (Viktorlk) — Bencze, Szűcs. Bazsonyi. Völ­gyesi (Adonics), Körösi, Schul­ler. Fekete. Para.jdi, Csernyiczki (Gyovai). Kapu. Góllövők : Króm* paszta (ll-esböl), Lukács. Kosa. Kunfalvi. Molnár, ill. Parajdi(2), Csemyiczki. Schuller (ll-esböl). (monostori) 1. Atalanta—Milan 1:1 x 2. Fiorentina—Verona 2:6 1 3. Intern.—Samptíoria 0:0 x 4. Juventus—Lazio 1:0 1 5. Lanerossi—Napoli 1:0 1 6. Palermo—Cagliari 0:1 2 7. Róma—Bologna • :1? 8. Ternana—Torino 0:0 x 9. Arezzo—Varese 0:0 x 10. Aseoli—Catanzaro 0:0 x 11. Genoa—Cesena 2:1 l 12. AS Reggina—Foggia 1:2 2 13. Taranto—Reggiana 0:0 x Pótmérkőzések: 14. Brescia—Catania 1:0 1 15. Novara—Brindisi 0:0 x 16. Monza—Mantova l* 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents