Déli Hírlap, 1973. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-28 / 50. szám

— ■MS jfc A korszerű áruk új formákat — érdekes, látványos tároknak szinte meg kell szólalniuk tálalást” kívánnak. A kirakati gi- (Herényi felv.) Kereskedő művészi Ember vénával? a kirakatban Elhunyt Várad! Endre Bizalom Váradi Endre, a párt és a munkásmozgalom regi harco­sa. a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetettje 72 éves korában elhunyt. Búcsúzta­tása a hamvasztás után. ké­sőbbi időpontban fog meg­történni. MSZMP Miskolc városi Bizottsága REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tar­tott az Országos Béketanács. Egerben a tanácsválasztá­sok előkészítéséről tanácskoz­nak a Hazafias Népfront He­ves megyei, járási és városi titkárai. ★ Gyulán úi AFIT- üdülőt adtak át rendeltetésé­nek. * Nyíregyházán, a Mó­ricz Zsisrmond Színházban megnyitják a nyíregyházi művészeti heteket. ★ Salgó­tarjánban összeült a Magyar Vöröskereszt Ndarád megvei szervezetének küldöttértekez­lete * Szolnokon finn ven­dégek részvételével magyar— finn barátsági estet rendez­nek. jjc Tatabányán az egész­séges életmódról, az ifjúság szexuális neveléséről tanács­kozik a Komárom megyei egészségügyi bizottság. * Veszprémben megalakult a Magyar Tudományos Akadé­mia közép-dunántúli köz­pontja. Az autójavító műhelyekben ma már műszerekkel derítik fel a gépkocsik rejtett hibáit, s állítják be az alkatrészek pontos működését. E berendezések jóval megbízhatóbbak, mint a leggyakorlottabb szerelő füle. szeme, keze. Az is köz­tudomású. hogy a maganiparosok általában nem rendel­keznek e drága eszközökkel. Mi magyarázza hát. hogy sokan mégis a magániparosra esküsznek, hozzá viszik javítani fél­tett gépkocsijukat, akkor is. ha ceruzája néha vastagabban fog a számlázásnál? A kérdést nem én agyaltam ki, tegnap fogalmazódott meg a járási-városi népi ellenőrzés ülésén, melyen a szolgáltatá­sokkal kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait összegezték. A magánkisíparosoknál Sokszor olyan alkatrész is megta­lálható, mely az állami szektorban hiánycikk — de nem ez a fő ok. A vitában szót kérők általában azzal magyarázták a gépkocsitulajdonosok választását, hogy a magánkézben levő műhelyekbe beléphet az autó tulajdonosa, s ha akarja, végignézheti a javítást. Ellenőrizheti, mit szed ki és mit rak vissza a ..járgányba" a mester. Erre a nagyüzemekké fejlődó szervizekben nincs mód. De miért kell ellenőrizni az iparos működését? — vetettek lel a vitában a logikusan következő kérdést. Azért, mert a bizalom még nem jellemzi a szolgáltatók és a megrendelők viszonyát. Van alapja a kételynek? Az ülés több résztvevője még elég élénken emlékszik a XVI. számú Autójavítónál folytatott vizsgálatra. E vizsgálat közérdekű bejelentés, pontosabban bejelentések alapján in­dult. A panaszosok azt állították: az említett autójavító egyik-másik részlegében előfordult, hogy a hibát felületesen, csak úgy tessék-lássék módon javították ki. Sőt még arra is volt példa, hogy a szinte új alkatrészeket ócskábbra cserél­ték ki a szerelők. Az ellenőrzés — ha nem is mindenben — igazolta a panasztevőket. Megállapították, hogy az autójavító néhány dolgozójáról aligha lehetne megmintázni a feddhe­tetlen iparos szobrát. A vizsgálat óta egy év, vagy talán több is eltelt. Az autó­javító vállalat vezetősége szigorú intézkedéseket hozott. Nem eredménytelenül, hiszen a vállalat vezetőinek állítása szerint tavaly senki sem panaszkodott náluk amiatt, hogy eltulajdo­nították gépkocsijának valamelyik alkatrészét, sőt munkájuk minőségét sem illette megalapozott kifogás. De lóm, egy év kevés ahhoz, hogy a régebbi vétségek nyomtalanul kitörlődjenek az ügyfelek emlékezetéből. Lehet, azzal vádolnak majd egyesek, hogy ok nélkül vai- kólok a régmúlt dolgokban. Nincs igazuk. Mint a NEB-ülés vitája is mutatja, a szolgáltatóipar kényes terület. Könnyű hibázni, s nehéz helyrehozni a hibát. Van valami, ami a drága műszereknél is értékesebb: a szakmai becsület. És ez nemcsak az autójavító szakmára érvényes! (békés) Megválasztották a pamutíonó pártbizottságát Műterme azonos alkotásával. (Ki lehet ö, s mit csinál?) El­ismerem. nem valami szelle­mes megfogalmazása ez egy szakmának; az állítás azonban iga/., ismeretlen ismerősünkről, a kirakatrendezőről van szó, akit olykor (főleg, ha csinos fiatal lány) munkája közben is elnézegetünk. Ember a kira­katban. Kicsit bizarr látvány. Az élő alak, a mozgás vonzza a szemünket. (A mozgás ma­ga az elet . . .) A kirakatok azonban jobbára mozdulatla­nok, statikusak. De erről majd később. Tulajdonképpen mi a fel­adata? Az értelmező szótár után, szabadon: a kirakatban levő tárgyak ízléses, hatásos elrendezése, a kirakatok dí­szítése. A kirakatrendező olyan szeméi}', aki mindezzel hivatásszerűen foglalkozik. A szótár zárójelben meg­jegyzi: kereskedelmi alkal­mazott. Kereskedelmi alkal­mazott, művészi vénával — toldhatnánk meg a szótárt, de még így sem lenne teljes a meghatározás. Mesterség, művészet, ke­reskedelem — hogyan lehet mindennek a szintézisét meg­teremteni a „műteremben”, ami maga a kirakat? A témához amolyan szak- tanácsadónak Nagy Ferencet, iparcikk kiskereskedelmi vál­lalatunk rendezőjét kértem fel. Miskolcon hetvenhét boltjuk van, százötven kira­katuk — innen vesszük a mintát. Nagy Ferenc maga’is több tucat kirakatban dolgo­zott már ezek közül, a vá­rosnak harminc kirakatren­dezőjével van igen jó kollé- giális viszonyban. Egy kirakatra egy nap jut. az „alkotás” optimális körül­mények között egy hónapig látható. (Azt hiszem, hogy egy- egy kirakatot sokkal többen néznek meg, mint egy szép és értékes tárlatot.) A kirakatren­dező önálló szakember. De azért figyelembe kell vennie az adott üzlet vezetőjének speciá­lis kívánságait, természetesen van szakmai vezetője is . . . Munkáját leginkább mégis a technikai feltételek határozzák meg. Az építészek között áligha vannak kirakattervezők. Az üzletek építésekor vagy át­alakításánál nemigen gon­dolnak a kirakatra. Legtöbb­ször vasbeton falakba ütkö­zik a rendező. (Mindez szó szerint értendő.) Így hát hiába tanulta meg, hogy a tér — mert a kirakat egy kis „kukucska” színpad — leg­teljesebb kihasználása a cél: a három dimenzióban kon­struált kirakat a korszerű. Küzd hát a betonnal — leg­többször eredményesen. (A kirakatrendezők nagy több­sége fiatal s ambiciózus em­ber.) Az üzletvezetővel — akinek a reklámgrafikáról, stilizációról, asszociációról egészen más fogalmai van­nak, mint a rendezőnek — már nehezebb megmérkőzni. Nincs nagyobb méreg, mintha a kész kirakathoz hozzányúlnak. Nem, most nem a szétbontásra gondo­lunk, hanem arra, ha kivesz­nek valamilyen árut, vagy ha a kereskedők növelik a vá­lasztékot a kirakatban. (A sok suta „kompozíció” nem­csak a rendezők hibája.) A vevő kérésére persze ki kell emelni az árut, de az egyen­súlyt legalább szakember próbálja helyreállítani! v Kirakatrendezőket csak Pes- ten képeznek: érettségi után sajátíthatják el a szakmát. Ér­teniük kell a reklámhoz, a gra­fikához, megfelelő anyag- és áruismeretté! kei! rendelkez­niük és sorolhatnánk tovább. De mindenekfeiett fantáziára, al­kotókészségre van szükség. És persze sok korszerű tapaszta­latra. .Fórumuk nincs. Miskol­con nem működik a kirakat­rendezői szakosztály. A Belke­reskedelmi Minisztérium Kira­kat című lapja nem a kirakat- rendezéssel foglalkozik. Nyitott szemmel kell jár­niuk, ellesni egymástól a titkokat, s kísérletezni a kicsi, régi kirakatokban. Meg­lehet, hogy maguk is csalód­nak, ha kész a mű, de szét­szedni nincs idő: minden­napra jut egy kirakat... Elismerés? Elismerés van. de nincs igazi kirakat-kritika. Az utóbbi négy évben a borsodiak 39 285 liter vérrel segítették a betegek gyógyu­lását: 1968-ban a megye lakóinak 2,9, az elmúlt évben már 4,5 százaléka adott vért. A városok között Ózd vezet: lakóinak 9,7 százaléka .vett részt a véradásban. (Lenin- városban 9.4. Miskolcon 8.8. Kazincbarcikán 7,1 százalék a véradók aránya.) A vörös­keresztes vezetőségek éven­ként többször szerveznek véradást, hogy e fontos moz­galom folyamatossá váljon. A nagyüzemekben havonta várják a véradókat. A vér­ellátó állomás közelében úgy­nevezett készenléti brigádo­kat szerveznek, vércsoport­nyilvántartással, hogy szük­ség esetén azonnal behívhas­sák a megfelelő vércsoport­tal rendelkezőket az állomás­ra. A megye városaiban és községeiben a 125 ezer vér­hevesebb baleset volt a FÉMVILL-nél Egy év alatt mintegy 35— 40 százalékkal csökkent a balesetek miatt kiesett mun­kanapok száma a FÉMVILL Nagykereskedelmi Vállalat­nál. A szép eredményt azzal érték el. hogy a korábbinál jobban ügyelnek a dolgozók védőfelszereléssel való ellá­tására s megszervezték a rendszeres munkásvédelmi oktatást. Az idei esztendőben még nagyobb erőfeszítéseket tesznek a balesetek csök­kentésére. zött összesen 1378 véradóna­pot szerveztek. Négy év alatt 28 százalékkal növekedett a számuk: 35 ezer ember első ízben sietett a betegek segít­ségére. Az április 4., május 1-i megemlékezéseket az ünne­pet megelőző tanítási napok egyikén tartják az iskolák­ban. Ezek az ünnepségek ter­mészetesen nem érinthetik a tanórai munkát. Az idén jú­niusban ünnepük az iskolák államosításának 25. évfor­dulóját. Erről a pedagógusok és a tanulóifjúság körében egyaránt megemlékeznek, A Művelődésügyi Minisztéri­um javasolja, hogy a nevelők körében a pedagógusnapi ün­nepségeken, a tanulók köré­A Pamutfonó Vállalat mis­kolci gyárában tegnap dél­előtt pártbizottságot választó küldöttértekezletet tartottak. Ferenczi József műszaki ve­zető üdvözölte az alapszer­vezetekből jelölt küldötteket és a vendégeket. Részt vett a tanácskozáson Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára, Veres János, a városi pártbizottság gazdasági osztályának veze­tője és dr. Szigethy Tibor, a fonoda igazgatója. A műit évi munkáról Hárskúti Fe­renc csűcsvezetöségi titkár számolt be. A vitában többen is hang­súlyozták, hogy a Pamutfonó­ipari Vállalat miskolci gyá­rában sokat fejlődött 'a párt­élet és különösen egyes alap­szervezetekben sok fiatal párttag tevékenykedik ered­ményesen. Drótos László fel­szólalásában elmondta: vá­ben pedig' az osztályfőnöki, vagy a történelem, illetve a világnézetünk alapjai órákon méltassák az államosítás tár­sadalmi, politikai és pedagó­giai jelentőségét. Lenin születésének 103., Marx Károly születésének 155. évfordulójáról az általá­nos és a középiskolák, vala­mint a szakmunkásképző is­kolák az osztályfőnöki és tör­ténelemórákon. a történelem szakkörökön, illetve az ifjú­sági mozgalom rendezvényein emlékesnek meg. rosunk legjelentősebb kömy- nyüipari üzeme a csaknem két évtized alatt sokszor ad­ta tanújelét annak, hogy Mis­kolc politikai életében aktív szerepet vállal (kommunista vasárnapok, vietnami műsza­kok stb.). A városi pártbi­zottság titkára arra kérte a gyár kommunistáit, hogy az üzemi pártbizottság megvá­lasztása után éljenek na­gyobb jogkörükkel, de ugyan­akkor érezzék a nagyobb fe­lelősséget is. és támaszkodja­nak mindig a tagság vélemé­nyére. Ezt követőem a küldöttek megválasztották a fonoda pártbizottságát, majd a vég­rehajtó bizottságot. A Pamut- fonóipari Vállaltat miskolci gyára pártbizottságának tit­kára Gajdost Lajosné lett. Közérdekű közlemény Az Egészségügyi Minisztérium 90.091/1973. (IX. 1.) sz. közlemé­nye alapján felhívással fordu­lunk a Miskolc I. kér. területen állandó bejelentett lakással ren­delkező azon mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tag hadigondo­zottakhoz, (hadirokkant, hadi­özvegy. hadiárva), akiknek ré­szére nem állapítottak meg pénzellátást, vagy azért szüntet­ték meg, mert az előírt érték­határt meghaladó mezőgazdasági jellegű jövedelemmel rendelkez­tek. Kérjük a fent nevezett szemé­lyeket. hogy eredeti bizonyító iratokkal saját érdekükben je­lentkezzenek az I. kér. Hivatai szociális csoportjánál, T. kér., Vörösmarty u. 16 . II. e. 92. sz. szoba, szerdai, vagy pénteki na­pokon 8—16 óráig. Miskolc megyei vár«« Tanácsa v. B. I. kér. Hivatala egésEségügyi osztály Vörösmarty u. 16., pí.: 7«. + Ilyen volt a korszerű kirakat huszonöt évvel ezelőtt Gy — (Jzdon a lakosság 9,7 százaléka Negyvenezer liter vér (Tudósítónktól) ’ adó részére 1968. és 1972. kő­Neves évfordulókra ?' i ■ emlékeznek

Next

/
Thumbnails
Contents