Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-15 / 12. szám

Ií>\ szál virág — maréknyi élet Dísznövények a lakásban (Vadas Zsuzsa felv.) Az. urbanizálódás, a termé­szettől való elszakadás nyo­masztó hatásának enyhítésé­re minél több pázsitfelületet, szép parkot próbálnak létre­hozni városunkban szakem­bereink. Ám ez kevés, hiszen az emberek már évszázadok óta otthonukat is különböző növényekkel, virágokkal dí­szítették, tették és teszik ott­honossá, kellemessé. Egy dísznövény, egy szál virág — maréknyi élet a természet szépségéből. És nem luxus. De tudni kell, melyek a szobanövények életfeltételei, s hogyan kell őket szakszerű­en gondozni. A növények életszükséglete a napién}', a levegő, a víz, a táptalaj és a hő. Lakásunk­ban a növények a napfényt az ablaküvegen keresztül kapják. Ügyelni kell, hogy a téli hónapokban is ele­gendő világosságot biztosít­sunk számukra. Helyes, ha a függönyöket is félrehúzzuk az ablakok elől. Ezt növé­nyeink meghálálják: levele­ik zömökén maradnak, ha­ragoszöldek lesznek, a tarka levelűek színezete pedig élén­ken rajzolódik ki. Ügyelni kell a téli hóna­pokban a lakás szellőztetésé­nél. hogy a hideg levegő ne csapja meg virágainkat és ne legyenek huzatban. (Ez utób­bi a legártalmasabb a nö­vényre.) Mértékletesen kell öntözni a virágokat, lehető­leg az edényükbe öntsük a vizet, ne az alatta elhelye­zett tányérba. Központi fűté- ses lakásokban a szárazabb levegő miatt a növények több vizet igényelnek. Arra kell törekednünk, hogv föld­iük állandóan nedves legyen, de semmiképpen sem latya­kos. Nagyon meghálálják növé­nyeink a zuhanyozást. Lehet langyos vízzel is zuhanyozni, de a víz hőmérséklete 24—26 Celsius foknál ne legyen me­legebb. Ám sokáig ne tartsuk zuhany alatt a cserepes vi­rágot, mert a földből a sok víz a tápértékét kilúgozza. BARNA FERENC Hogyan éljen az idős ember? „Elérkezett, hogy lázad kipihend. Ahogy kívántad, körülfog a csend.” (Benjamin László) A megérdemelt pihenés­nek is megvannak a maga szépségei, de a nyugalom éveit meg kell tölteni tarta­lommal. öregségünk alaku­lásáért — mint ahogy egész sorsunkért, életünkért is — mi vagyunk a felelősek. Ezekkel a gondolatokkal kezdi dr. Marék Antal a ..Hogyan éljen az idős em­ber’’ című, immár több ki­adást megért ismeretterjesz­tő könyvét. Mint írja: szá­zadunk első fele a gyermeké volt, másik fele valószínűleg az öregeké lesz. (JA statisztika szerint a vi­lágon 200 millióra tehető a 60 éven felüliek száma, s a legújabb népszámlálás ada­tai szerint hazánkban is csaknem 1 millió 400 ezren vannak azok. akik túllépték a hatodik X-et. Ám egyes kutatók az emberi kor esz­ményi határát általában 150 esztendőben feltételezik. S hogy ez nem túlzás, azt ma már matuzsálemi kort meg- élt emberek néldázzák. A hosszú élet titkát szá­zadok óta kutatták. Sokféle feltevés alaku’t ki az örege­dés okairól. Ám még máig sem sikerült bizonyítani, hoev azt csunán e°vik, vaev másik szervünk elgyengülé­se okozná. Fsv tény: életta­ni lag a legtöbb szerv a mfi- ködéscsökkenés irányába vál­tozik. Vannak akik idegenkedve és aggodalmaskodva gondol­nak a nyugdíjas évek, az öregség beköszöntére. „A nap végtelen hosszú annak, aki nem tudja, hogyan érté­kesítse és használja fel” — mondta Goethe. Törekedni kell tehát arra, hogy tartal­massá tegyük idős korunk napjait. Az idős kor egyik legna­gyobb öröme az olvasás, hi­szen most már megfelelő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy minél több író monda­nivalóját ismerjük meg. Aki addig nem nagyon olvasott, annak tanácsos könnyebb művekkel kezdeni, s fokoza­tosan haladni a nehezebb művek felé. Marék doktor tanácsa: az idős ember ne olvasson sokáig, alkalman­ként keljen fel a karosszék­ből. s járkáljon egyet. Rendkívül hasznos időtöl­tés a sport. A szellemileg el­fáradt szervezetet felfrissíti, az elhízási hajlamot ' meg­szünteti. Éppen ezért ajánla­tos a naponkénti reggeli torna. Ám a testedzés leg­hasznosabb és legtermészete­sebb módja a természetjárás. A környezetváltozás csilla- pítia az idegeket. A jó alvás pedig a hosszú élet epvik titka. És a vidámság. E«v példa rá: eav karlsbadi fő­orvos egyszer Capriban járt, és ott egv 80 éves halászt lá­tott, amint éopen kievezett a tenderre. Megkérdezte tő­ié, minek köszönheti mawas korát? A halász- így vála­szolt: — Sempre allegra mente! Sempre allegromente! Min­dig vidáman! Mindig vidá­man! — legyen ez a nyug­díjasok jelszóvá. Országjárás autóbusszal A Diósgyőri Gépgyár dol­gozói — idősek és fiatalok — az elmúlt évben mintegy 300 kirándulást tettek az ország különböző vidékeire a vál­lalat két autóbuszával. Az üzemi kollektívák, szocialis­ta brigádok és KlSZ-alap- szervek minden esetben jő munkájuk jutalmául vehet­ték igénybe a vállalati jár­műveket. A7. id'én megkezdik a két-, három-, sőt négynapos or­szágjáró túrákat is. így. lehe­tőség nyílik az ország távo­labbi, történelmi nevezetes­ségű tájainak megismerésé­re is. Két-három esetben a szomszédos Csehszlovákiába és a testvéri Lengyelország­ba is szervernek kirándulá­sokat. Népszerű lesz a Magda és a Pölyi Sok miskolci otthonban is közismertek és kedveltek a sátoraljaújhelyi konyhabú­tor-garnitúrák. A Tisza Bú­toripari Vállalat sátoraljaúj­helyi gyára az idén 44 mil­lió forint értékűt készít ezek­ből a garnitúrákból. Ezeket nemcsak Borsodban, hanem az ország mintegy 300 üzle­tében hozzák forgalomba. A gyár műszaki szakem­berei évről évre figyelem­mel kísérik, hogyan alakul­nak a vásárlói igények. En­nek megfelelően ebben az évben is két újabb bútortí­pussal bővítik választékukat. Az egyik a kislakásokban is praktikusan elhelyezhető „Magda” konyhagarnitúra, míg a másik a fehér-zöld, piros és a nyers furnérhoz hasonló színekben készülő „Pötyi” bútorcsalád. Ez utóbbinak különösen nagy sikert jósolnak az újhelyiek. Hiszen nemcsak a konyha, az elő- és fürdőszobák bebútoro­zására, hanem az egyre na­gyobb számban épülő ví- kendházak berendezésére is kiválóan alkalmas. A babaklinika „pácienseit" Budi Józsefné „operálja", A kedves játékok „kórháza" a Búza téren, a vásárcsarnok olda­lában található. Bizonyára sok családnál fekszik elhagyatva egy-egy kis „beteg”, „akit" újjávarázsolhat a hozzáértő szak­ember. Innen minden baba „gyógyultan” távozik. (Vadas Zsuzsa felv.) Jó tanácsok — háziasszonyoknak Vitamindús étrend „Beutazási vízumot” ugyan nem kapott, de a külföldi körút után — úgy látszik — hazánkba látogat az influen­za. És ez nekünk, háziasz- szonyoknak, megint plusz gondot, feladatot jelent. Mert ugyebár a vitaminok bizto­sítása a mi feladatunk. De... Még nem hevertük ki az ünnepi kiadásokat, ugyan­akkor a zöldség, gyümölcs áruválasztéka januárban hiá­nyos. Ennek ellenére ne­künk, „konyhamérnököknek” fel kell venni a harcot a ví­rusokkal is. Mert nincs vá­lasztásunk, főzési terveinket módosítanunk kell, minden­képpen biztosítanunk keli a család C-vitamin szükségle­tét. Tanaié asszonyok A diósgyőri csokoládé­üzemben több mint 500 nő dolgozik. Részesei a párt-, szakszervezeti és KISZ po­litikai oktatásnak. Ebben az oktatási évben például 272 csokoládéüzemi dolgozó — legtöbbjük nő — vesz részt a különböző szemináriumok munkájában. A szakszerve­zeti politikai oktatás részve­vői (egyébként ebben az ok­tatási formában képezik ma­gukat a legtöbben, összesen 202-en) e hét szerda délután­ján az időszerű politikai kérdésekről hallanak elő­adást, rendeznek vitát. A családra nem Síposék csak egyben különböznek a bérház többi lakójától: három gyerekük van. A szépen berendezett lakásban megtalálni mindent, ami egy asszony munkáját otthon megkönnyítheti. A férj gépkocsivezető, keveset van otthon, az országot járja. Reggel hétkor elmegy, késő délután van, mire hazaér. — Ha hazaér — mondja Sípos Fe­rencivé. — Ha nincs köd, ha nem kell várni valahol, ha ... A nagyfiú iskolás. Másodikos. Napkö­zis. Két lányuk bölcsödébe, illetve óvo­dába jár. — Az időt kérdezi, hogy mire jut? Ha a férjem nem indul nagyon korán, akkor ő megy a kicsivel. A bölcsőde húszpercnyire van. A kislányt én kísé­rem el, kicsi még, egyedül nem mehet. Hatkor kelek. Leugrom tejért, kenyérért, reggelit adok, elkészítem őket. A reggel egy nagy-nagy futás. Hétre járok. Pénztáros vagyok. Elkésnem nem lehet. Fél négy is van, mire végzek. Az óvo­dába menet vásárolok. Ez félóra. A böl- csibe megyünk a kicsiért. így felpakol­va érek haza. Öt óra, negyed hat körül. Éppen csak leteszem a gyerekeket Kap­kodva takarítok. Éppen csak. Mire vé­gigmegyek a lakáson, elmosom a teg­napi edényt, hat óra. Odakészítem a va­csorát. Ha a férjem hazaér, akkor jobb, mert ö segít. Ha csak később ér haza, akkor... Ügy hét óra tájban vacsorá­zunk. Közben a fiú tanul. Segíteni kel­lene neki, de erre vagy jut idő, vagy nem. Szorgalmas, nincs vele baj eddig. Vacsora után leszedek. Fél nyolc, há­romnegyed. Most kellene leülni a gye­rekekkel, de mosni kell, vasalni kell, varrni kell. Valami mindig akad. Még varrni a legjobb, mert leül az ember és legalább szólhat a gyerekhez. — Könyv? — Valaha nagyon szerettem, most is veszünk, de mikor olvassak? Televí­ziónk van. Azt szoktam nézni. Igaz, a végére majdnem elalszom. A műsor előtt még megfürdetem a gyerekeket. Vége a napnak. A férfi szerencsés esetben ötre ér haza. Ha ezt előre tudja, akkor telefo­non szól és ő megy a kicsiért. Otthon segít. Vacsoráig. — A lakásban is mindig akad valami munka. Barkácsolgatok. A gyerek füze­teit is én nézem meg. Amikor úgy jön. hogy este érek haza, akkor csak reggel látom őket. — Moziban mikor voltak? — Nem járunk. — Színházba? — Csak a televízió. Nincs időnk más­ra. Még a szombat-vasárnap is úgy mú­lik el, hogy mindig csinálunk valamit. Nagyobb mosás, takarítás. A gyerekeket néha elviszem sétálni. A fiú már mécs­esén is volt velem. — Mikor beszélgetnek? Családról? Gondokról? — Reggel. A reggel akármilyen futás is, ellopunk egy tíz percet, amíg a gye­rekek alszanak még. Főzünk egy feke­tét. Ez a tiz perc van naponta, no meg a televízió mellejt este futva elmondjuk egymásnak, ami történt. Nem merem megkérdezni, hogy így képzelték-e el az életüket? A számadás­ból az derül ki, hogy a családra, az ott­honi beszélgetésekre, a gyerekekkel való foglalkozásra nem, vagy alig marad idő. A kisfiú mondta, hogy vasárnap azért jó, mert nem kell napközibe menni és birkózni lehet apával a szőnyegen. Bár­ha lenne olyan időbeosztás, hogy min­dennap birkózni lehessen! Tűnődve mondta Síposné: — Ha két órám lenne még naponta. Csak két rövid óra, akkor, akkor igen, leülhetnénk, mesélhetnék, játszanék ve­lük. Talán a több okos háztartási gép, az olcsóbb és jobb készétel, a szolgáltatá­sok háziasszonyokat kielégítő színvona­la osztana a terheken. Talán, ha a gye­rekek nőnek, könnyebb lesz, de félő, hogy addigra elfelejtjük, hogy beszél­getni, játszani is lehet. Síposék gondjá­ra orvosságot adni rendkívül nehéz, hi­szen legtöbben hasonlóképpen élünk. Talán a vasárnapokat lehetne megmen­teni, lehetne úgy szervezni, hogy együtt 'egyen, gond és munka nélkül legyen együtt a család. Egy kirándulás, egy nagy séta, vagy bármilyen más közös program adhatna annyi melegséget, kö­zelséget a gyerekeknek, amennyi a sie­tős hétköznapokra elég, — és amennyit minden szülő a gyerekének adni kö­teles. B. G. Azt olvastam, hogy az ang­liai influenza gyorsan lezaj­lik, de ez nem nyugtatott meg. Én mindenesetre véde­kezem ! > A háztartási „fegyvertár” legfontosabb kellékének kell lennie a citromnak. A reg­gelik változataiban jómagam a teát helyezem előtérbe. Hűtsük meg egy kicsit, mert az igen forró tea csökkenti a citrom C-vitamin-tartalmát. És bármi is legyen a vacso­ra, ismét szervírozom a cit­romos teát. (Aki nem ked­veli. fél pohárral fogyasszon — de logvasszon!) Másik fontos kellék a sa­vanyú káposzta. Ha lehet, nyersen fogyasszuk, salátá­nak. hideg vacsorákhoz, s ad­junk gyermekeinknek ked­venc zsíros kenyerükhöz is. A hideg vacsorák szintén na­gyon jó kiegészítője a vö­röshagyma, ugyancsak salá­tának és nyersen is. Este / a fokhagymás pirítóssal nö­velhetjük aznapi C-vitamin „bevételünket”. (Ha este fo­gyasztjuk, reggel már nem „illatozunk” tőle.) Másik jó vitaminforrós a sárgarépa. A gyerekeknek nyersen, akinek úgy nem iz­ük, annak párolva, vagy főz­ve, salátának adjuk. Miután vegetás vízben puhára főz­tük, kevés zellerrel vagy ka­ralábéval ízesítjük, sós, cuk­ros, citromos lé ráöntése után pár csepp olajat is ada­golhatunk hozzá. Egyébként mindenfajta savanyításhoz jobb mostanában citromot használni. És végül, de nem utolsó­sorban, itt van az alma; Nyersen, nyersen, nyersen! Jó! mossuk meg, és héjával együtt fogyasszuk. Ha eddig csak tv-nézés közben rág­csáltuk,' most sohase hiá­nyozzék az asztalról. Ha mégis elérne bennünket a „divatos” vírus, a vitamin­dús táplálkozás akkor is elő­nyünkre válik, hiszen kóny- nyebben viselhetjük el a be­tegséget, s hamarabb állha­tunk talpra. fODOR ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents