Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-15 / 12. szám
a miskolciaké a szó A villamoson történt Egy félig telt villamoson már Vasgyártól kezdve figyeltem három barna képű, fekete hajú gyereket. Közülük ketten — olyan tíz-tizenegy év körüliek — kényelmesen ücsörögtek az üléseken. Vidáman mosolyogtak, nevetgéltek, feszeleg- tek. Az egyik — hat-hét év körüli — csak állt az ajtónál, mint aki már a legközelebbi megállónál le akar szállni. Ám amikor még a Tanácsház téren sem szállt le, megkérdeztem tőle: — Miért nem ülsz le, kisfiam? Van hely bőven. — Csak. — Hát tulajdonképpen meddig utazol? — Amíg nem jön az ellenőr. — És visszafelé hogyan mész? — Ugyanígy — válaszolt a világ legtermészetesebb hangján. így tényleg olcsó a közlekedés... Ügy látszik, a potyautasok ismerik az ellenőröket '... És fordítva? P. I. Miskolc Nagy az üzlet, de... Kik „játszanak” így? * A Csabai kapui bérházak között látható ez a — gyermekek számára nyáron oly kedves játék — forgóhinta. Felháborító, hogy ilyen vandál módon bánjanak el a kihelyezett játékokkal. Ezt a pusztítást valószínűleg nem gyermekek követték el. Bárkik is tették, el kell venni a kedvüket az ilyen „szórakozástól”. (Vadas Zsuzsa felvétele) Amikor a hiúit évben átadták a Győri kapui lakótelepen az új, reprezentatív ABC-áru- házat, mindannyian örömmel fogadtuk. Szép is. jó is, csak egy kis „szépséghibája” van. Sok esetben tapasztaltam már, hogsr olyan „hétköznapi” élelmiszereket nem talál benne a vevő, amelyeket a legkisebb fűszer- boltban is megkaphat. Több alkalommal előfordult már, hogy Több emberséget! Még az elmúlt év tavaszán jelentettem a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnak, hogy sem a konyhában, sem a szobában nem tudok fűteni, valószínűleg kéménydugulás miatt. A MIK-től kijöttek, s megállapították, hogy a felettem lakó Dohányos Imrénél van a hiba. Én magam is több esetben kértem, engedélyezze a kémény rendbehozatalát, a MIK-től is kapott felszólítást, mégis itt vagyok a tél kellős közepén, fűtctlen lakásban. Hetvennégy éves, idős asszony vagyok, s nem tudom megérteni, hogy valakit ne lehessen kötelezni arra, hogy engedélyezze a munkálatok elvégzését. Elképzelhető. hogy hideg, fűtetlen lakásban milyen az életem — írja levelében Vágási Ernő- né. Miskolc, Széchenyi u. 68. szám alatti lakos. ’ Telefonon érdeklődtünk a MIK-nél. ahol elmondották, hogy valóban több alkalommal személyesen is keresték a lakót, és levélben is felszólították. hogy járuljon hozzá a kémény rendbehozatalához, de vagy nem tartózkodott otthon, vagy megtagadta a kérés teljesítését. Sajnos, beleegyezése nélkül a munkát nem lehet elvégezni. * Bizony vannak olyanok, akiket csak a törvény szigora taníthat emberségre! Panaszosunk jogorvoslattal él- * hét! szombaton délután nem volt kenyér, hús, vagy máskor egy doboz sűrített paradicsomért kellett bejárnom a környéket, amíg kaptam. Reméljük, hogy ezek kezdeti gondok, s á lövőben mindazt megtaláljuk az üzletben, amire szükségünk van. Cs. Józsefné, Miskolc, Győri kapu Olvasónknak egyéni szempontból igaza van, de példája nem túl általános és nem is jellemző. A miskolcialt többsége — elsősorban a bérletesek — jóval olcsóbban utazik. A városban ugyanis kedvezményes áron. havonta 120 ezer autóbusz és villamosbérletet adnak el, Korábbi üzletnyitást kérünk Sokan utazunk naponta kora reggel munkahelyünkre, a Lenin Kohászati Művekbe. A villamosról a Győri kapuban széliünk le, és a 10-es kapunál megyünk be a gyárba. Az lenne a kérésünk, hogy a gyár közelében levő 151. sz. fűszerbolt már kora reggel legyen nyitva, hogy tudjunk magunknak egész napra élelmiszert vásárolni — írja levelében Salop János szakszervezeti főbizalmi, harminckét munkatársa nevében. * Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Mátyás Lajos ígéretet tett, hogy megvizsgálják a kérést, és amennyiben lehetőség van rá, teljesítik. ráfizetés kerül ami a felhasznált jegyekkel együtt csupán 70 százalékát fedezi a városi tömegközlekedés költségeinek. A szakemberek azt is kiszámolták, hogy a bérletesek Miskolcon átlagosan négyszer annyit utaznak, mint ahány villamos- vagy autóbuszjegyet a bérletük 1971 decemberében költöztem a diósgyőri városközpontba. 1972 tavaszán a ház előtt levő parkosításra kihagyott terepet rendezték földgyaluval. A talajegyengetés útjába állott két darab beon- panel lap — amelyek selejtesek voltak —, méretük mintegy 3x4 méter. Mi lett volna a teendő? Egy daruval kiemelni a földből és a többi selejt be- tr.T-.hn7 elszállítani. Ehelyett mi történt? A földgyaluval addig gyalulták a talajt, míg a betonlap a ház alapjának faláig érve, a parkírozandó föld alá nem került. A múlt nyáron hozzákezdtek az épületet körülvevő betonjárda építéséhez. Igen ám, de a selejt betonlap a munkának útjában volt, s ezért egy járdakészítő mintegy 8 órai munkával, vésővel faragta le azt a kb. 50—60 cm-es részt, mely akadályozta a járda elkészülését. Csakhogy a munkát kis „szépséghibával” végezte, mert ottfelejtette a lapból kiálló vashuzalokat, melyek az égnek meredezve veszélyeztették az árából vehetnének. Ez a kedvezmény évente több mint 40 millió forintjába kerül az államnak. A közlekedési tarifák megállapításánál azonban még így sem a központi költségvetést terhelő kiadások az elsődlegesek. Annak idején, amikor a kalauználküli közlekedés bevezetése szóba került, a város vezetői és a minisztérium is kikötötték, hogy a közlekedési díjak Miskolcon egyetlen fillérrel sem emelkedhetnek. Ennek a feltételnek a KN bevezetésekor eleget is tettek: a Szentpéteri kapu és Lillafüred közötti utazás díja évek óta nem változott. Az érvényes közlekedési tarifákat pedig saját elhatározásából sem a Miskolci Közlekedési Vállalat. sem a városi tanács nem változtathatja meg. A jelenleg érvényben levő helyi közlekedési tarifákat a KPM jóváhagyásával állapították meg. * Kovács L ászióné. Tóth utcai lakos azt kérdezi: Mikor lesz Miskolcnak saját vidámparkja és állatkertje? Az elmúlt húsz év alatt Lélektelen munka arra járók testi épségét. Ez év második munkanapján ismét hozzáfogták a földmunkához. A vashuzalok ismét akadályt jelentettek. Megint kerítettek az építkezésről egy embert, aki csaknem kétórai munkával lefűrészelte azokat. A lélektelen munka tipikus példáját írtam le. 15—20 perc alatt a daru segítségével A MÁV Miskolci Járműjavító Üzem műszaki és szakszervezeti könyvtára az elmúlt évben szép eredményi ért el a könyvterjesztésben. A Kossuth Könyvkiadó helyi könyvterjesztői, Kubi Lajos és Tanyi Ferencné 35 000 forint értékben adtak el „A címzett kézbesítse a csomagot?” címmel az elmúlt évben a postai szállíugyanis már meglehetősen sok pénzt gyűjtöttek össze az iskolásgyerekektől erre a célra. Egy kisebb miskolci állatkert és vidámpark létesítése legalább 10—15 éve foglalkoztatja a város vezetőit. Néhány más város — Debrecen, Veszprém, Székesfehérvár és Ózd — mintájára itt is szeretnének vidámparkot, vagy állatkertet létrehozni. Már elképzelések is vannak. Az egyik szerint a miskolci vidámparkot a DVTK stadion és a Kilián lakótelep közötti szabad területen építenék meg. Mások azt javasolják, hogy a diósgyőri vár közvetlen környékén, a leendő falumúzeum szomszédsága lenne erre a célra a legideálisabb környezet. Egy harmadik elképzelés szerint a Szentpéteri kapui hegyoldal északi végében kellene megépíteni a tervezett gyermekparadicsomot. Kidolgozott tervek azonban egyelőre nincsenek, mert pénz sincs erre a célra. A város negyedik ötéves beruházási programjában — ismert pénzügyi okok miatt — ez a téma nem szerepel. A legtöbbet talán a már jól bevált kezdeményezés, a Miskolc a fiatalokért — fiatalok Miskolcért ifjúsági mozgalom keretében — társadalmi munka formájában lehelne elérni. (lohucskyj két dolgozó 8—9 órás munkáját lehetett vona magtakarítani. A seiejt betonlapok a magánépítkezéseknél még felhasználhatóik lennének és a kertészek munkáját sem akadályoznák évről évre. Tenni még most sem késő. Kovács Gyula Miskolc. III., Kuruc u. 31. III,3. könyvet az üzem dolgozóinak, míg a Művelt Nép szép- irodalmi ifjúsági és ismeret- terjesztő könyveinek terjesztője, Lévay Ernőné 50 000 forint összegben, kétezer darab könyvet értékesített. Pál István Miskolc már tással kapcsolatban bíráló cikk jelent meg. Erre a Miskolci Postaigazgatóságtól Szeles Mihály osztályvezető válaszolt, amelyből kivonatosan a következőket közöljük: „Az ügyben lefolytatott vizsgálat során megállapítottam, hogy a Martintelepen az Alföld utcát a közelmúltban rendbe hozták, burkolattal látták el, s így az ide érkező csomagok házhoz szállítása lehetővé vált. Jogtalan fekbér kifizetését, vagy bármiféle visszaélést a vizsgálat során nem tapasztaltam.* Rovatvezető: MOLNÁR S ANDORNE. Telefonszáma: 18-224. Közöljük kedves megrendelőinkkel, hogy a DELI HÍRLAP egyes hirdetési díjtételeit 1973. JANUAR 1-Töl mérsékeltük Felvilágosítást vállalatunk hirdetési ügyintézői és hirdetöirodánk adnak. Hirdessen olcsóbban! Hirdessen a DÉLI HÍRLAPBAN! Kétszeres Reprezentatív levélpapír-mappát vásároltam, s az árát eléggé „borsosnak” találtam. Tudomásul vettem, ha nem a szokvány levelet akarom elküldeni kedves ismerősömnek, hát eny- nyibe kerül. A második kellemetlen meglepetés akkor ért, amikor a postán dupla díjat kellett fizetnem, mert nem szabványméretű a boríték. Túlságosan drágának találtam ezt a kétszeri ráfizetést — írja levelében H. Éva miskolci levélírónk. Szerkesszen velünk! „Én az az átíagáiiampolgár vagyok, akiről pár hónappá! ezelőtt egy statisztikai jelentés kapcsán megírták, hogyan é!, mit eszik, mennyit fogyaszt, hogyan szórakozik és mennyit költ egy év alatt” — írja egyik Szentpéteri kapui olvasónk. így folytatja: „Azért hangsúlyozom ezt, mert az országban én, a miskolci állampolgár költők legtöbbet közlekedésre. Pedig azon a lakótelepen dolgozom, ahol lakunk, s ezért bérletre sincs szükségem. A hegyeket, erdőket viszont nagyon szeretjük. És pontosan ez az, amiért toiiat fogtam. Mert ha négytagú családommal ki akarok jutni Lillafüredre, ez 32 forintomba kerül, s még vissza is kell jönni... Úgy hiszem, a budapesti közlekedési tarifák figyelembevételével ezt joggal sokoM''“" A.%kílamnah is sokba A könyvterjesztés eredményei Most házhoz szállítják a csomagot