Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-15 / 12. szám

Helyünk a világban Társadalmi szolgáltatások Hegesztők a IV-es kohó átépítésénél Ózdon (Strohmayer felv.) Megfelel-e az új lakás 7 Bontásra ítélt negyedek A KSH közelmúltban meg­jelent kiadványa (Társadal­mi szolgáltatások) az úgyne­vezett fejlettségi index alap­ján (amelyet sokkal bonyo­lultabb kiszámítani, mint az általánosan használt muta­tót, az egy főre eső nemzeti jövedelmet! 58 országot rang­sorol, köztük hazánkat is. Ez az új mérőszám már je­lentőségének megfelelő súly- lyal veszi figyelembe a tár­sadalmi szolgáltatásokat; azo­kat a javakat, melyeknek je­lentősége a lakosság életszín­vonalában, közérzetében lé­nyegesen nagyobbak, a gaz­dasági mércszámok által jel­zett arányoknál. illeoelőziük Olaszországot is Hazánk a fejlettségi index alapján 58 Ország rangsorá­ban a 17. helyet foglalja el, megelőzve Olaszországot, Ju­goszláviát, Brazíliát és Ja­pánt. Igaz, ha csak az egy főre eső termékmennyiséget számítjuk, öt hellyel hátrább kerülünk, de — mint utal­tunk rá — a fejlettségi mu­tató megbízhatóbb, mint min­den más, korábban használt mérőszám. Az egy főre eső bruttó nemzeti termék alap­ján például az első helyen álló USA értéke több mint ötszörösen meghaladja a ma­gyarországi mutatót; ugyan­akkor a komplex, úgyneve­zett fejlettségi index csak 50 százalékkal magasabb az Egyesült Államokban, mint Magyarországon. Táplálkozás, lakáshelyzet Az egészségügyi szint egyik alapvető mutatója, a szüle­téskor várható átlagos élet­tartam, hazánkban valamivel magasabb, mint ez a fejlett­ség általános színvonala alap­A magyar papíripar diós­győri gyáregységében ezek­ben a napokban a szokott­nál is jobb kedvvel dolgoz­nak a gyermekes szülők. Nem csoda, egy-két hét múl­va új otthonba költöznek óvodás korú gyermekeik. A gyáregységnek régi gond­ja volt az óvodai férőhelyek számának, gyarapítása. A ré­gi óvoda még ma is a köz­ponti irodaépületben (ame­lyet egyébként már régóta műemlékké nyilvánítottak) üzemel, s jelenleg 38 gyer­meket tud befogadni. A ma­gyar papíripar vezetői mél­tányolták a diósgyőri papír­gyári dolgozók régi kérését, s a központi fejlesztési alap­ból mintegy 2 millió forintot biztosítottak óvodaépítésre. A festői környezetben, a Csanyik-völgy bejárata kö­zelében elhelyezett óvodát a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói építették. Tavaly, év végén készült el, műsza­ki átadása december 29-én fejeződött be. Azóta takarít­ják, csinosítják. A tervek szerint az 50 papírgyári dol­gozó gyermekének helyet k ján várható lenne. A táp­lálkozási helyzet (az állati fehérjefogyasztás minőségi ismérve szerint mérve) egy árnyalattal rosszabb, mint ez az összefüggések általános rendszere alapján várható lenne. Az általános iskolai képzés aránya magasabb, a szakismereteket adó képzésé alacsonyabb az átlagosnál. A lakáshelyzet mérőszáma marad el legnagyobb arány­ban a feltételezhetőtől, jelez­ve lakásviszonyainknak a gazdasági, szociális, kulturá­lis élet többi szektorához vi­szonyított elmaradottságát. Persze, a IV. ötéves terv építési programjának várha­tóan sikeres megvalósítása jócskán segít, hogy előrébb rukkoljunk a nemzetközi me­zőnyben. Gyermekgondozási segéty Még néhány, kommentár nélküli adat a kiadványból, amely jelzi a társadalmi szol­gáltatásaink átlagot meghala­dó fejlettségi szintjét. A gyermekgondozási se­gélyt eddig csaknem félmil­lióan vették igénybe, s egy­szerre általában 180 ezer kisr mama marad otthon. Tízezer lakosra nálunk több orvos jut, mint például Belgium­ban, Franciaországban, Finn­országban. Önmagában is sokat mond az a tény, hogy minden fő­városi színházlátogató átla­gosan 21 forintos jegyéhez 22 forinttal járul hozzá az ál­lam, a vidéki színházak nézői pedig a 15 forint mellé 41 forintot kapnak. Az úgynevezett parkellá­tottsági mutató viszont ked­vezőtlenebb helyzetre utal. Az egy lakosra jutó parkte­rület (1970-es adatok alap­ján) Miskolcon 5,8 négyzet- méter, Szegeden 20.1. de Bu­dapesten csak 5. Viszont Londonban egy lakosra 43, testvérvárosunkban, Katowi­cében 12 és Hamburgban 14,4 négyzetméter park jut. B. I. adó új létesítményt február 1-én adják át rendeltetésé­nek. Az elmúlt években a kor­mány többször is foglalko­zott a lakossági szolgáltatá­sok helyzetének javításával. Szükség volt erre azért is, mert megnövekedett hazánk­ban a háztartások „géppark­ja”. A Miskolci városi Tanács az elmúlt évben hárommillió forintot adott a VIMELUX- Válialatnak azzal a kikötés­sel, hogy a lakossági szol­gáltatások bővítésére, fejlesz­tésére használja fel. Ferenci Tibor, a vállalat termelési főmérnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy ebből a pénzből elsősorban a 22 ezer forint jutalom Az idén is megrendezik a .Borsodi és az Ózdi Szénbányák szocialista brigádjainak vetél­kedőjét. Az egyes kollektí­vák január 31-ig jelentkez­hetnek az üzemi szakszerve­zeti bizottságoknál a vetél­kedőre, amelyeknek üzemi döntőit szeptember 30-ig bo­nyolítják le. A vállalati szinten meg­tartott döntők első három helyezett szocialista brigádja 10, 7, illetve 5000 forint juta­lomban részesül. A győztes brigádok az iparági, majd az országos döntőn mérhetik össze tudásukat más megyék bányász szocialista brigád­jaival. Az országos döntőn ered­ményesen helytálló brigádo­kat további, 3-tól 15 000 fo­rintig terjedő pénzjutalom­ban részesítik. Fiataloknak — munkafegyelemről Az idén is több érdekes is­meretterjesztő előadást ren­dez a klubtagok számára az LKM háromszorosan kiváló ifjúsági klubja. Január 18- án, szerdán délután fél há­romkor jogi előadást hall­gathatnak a fiatalok, amelyet eszmecsere követ. Ez annál is inkább érdekesnek, izgal­masnak ígérkezik, mivel az előadás a munkaviszony, a munkavégzés, a munkafe­gyelem és a munkaerkölcs számtalan, a fiatalok soka­ságát érdeklő kérdéseivel foglalkozik. KISZ-titkárok a (sunyikban Az év elején hathetes KISZ-titkári továbbképző tanfolyam kezdődött a csa- nyiki KISZ-iskolán. A feb­ruár 10-ig tartó tanfolyamon , Hajdú, Szabolcs és Borsod megye ötven tsz-ének, álla­mi gazdaságának KISZ-tit- kárai, illetve a KlSZ-szerve- zetek vezetőségi tagjai vesz­nek részt. A fiatalok előadássorozatot hallhatnak. Feldolgozzák a társadalmi és módszertani ismeretek, valamint az ifjú­sági mozgalom nevelőmun­kájának legfontosabb tudni­valóit. Részt vesznek mód­szertani foglalkozásokon is, ahol a gyakorlatban ismer­kednek a különböző kultu­rális és sportrendezvények, illetve vetélkedők szervezé­sének, lebonyolításának sajá­tosságaival. háztartási gépei, az erősára­mú és elektroakusztikai be­rendezések sorozatszerű ja­vításának megszervezésére költöttek a legtöbbet. Most épül a központi telephely, ahol az első épületrész tíz, a másik hétmillió forintba kerül. Sokat segített a ta­nács három milliója. A vál­lalat is tartalékolta éveken át fejlesztési alapját, sőt, 1975-ig teljes mértékben le­kötötte, hogy a központi te­lephely mielőbb rendelkezés­re álljon. A javítóműhelyek­ben termelés folyik majd, a gépeket típusonként, sorozat­ban újítjáik fel, így történik a karbantartás is. Ehhez új műszerészesztergák, fúrógé­Miskolcon 1964-ben kezd­tek meg szisztematikusan az elavult, szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő la­kótelepek felszámolását. Az akkoriban végzett felmérés szerint 1795 lakást ítéltek le­bontásra. Az I. kerületben 17, a II-ban 31, a Ill-ban 34, összesen tehát 82 kisebb-na- gyobb lakótelepet kell fel­számolni ehhez. Négvszá/al bontottak le Legutóbbi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága számba vette mennyi mála- dozó falú, öreg házikót sike­rült „eltüntetni”, hány csa­lád költözött kényelmes, egészséges új otthonba azóta. Nem volt könnyű, feladat el­készíteni az értékelést, hi­szen — mint az igazgatási osztály vezetője hangsúlyoz­ta — a 65-ös felmérés na­gyon szerényen becsülte meg az elavult otthonok számát. Ráadásul az azóta eltelt pék, elektromos mérőberen­dezések szükségesek. A főmérnök elmondta, hogy számítaniuk kell a jövő év végétől Miskolcon is üzemel­tethető színes tévék javítá­sára. Ezekhez a speciális és drága berendezésekhez költ­séges műszerekre is szükség lesz. Beszerzésük körülbelül egymillió forintba kerül. A vállalat továbbra is vé­gez majd a helyszínen gyors javításokat. A háztartási gé­peket nem kell beszállítani, csak olyan esetekben, amikor már elengedhetetlenül szük­séges. a műszeres vizsgálat (nagy) években sok olyan viskó épült a peremiteruleteaben — többnyire engedély nélkül —, mely új korában sem fe­lelt meg a követelmény elv­nek. Üj bér-, illetve szövetke­zeti lakások biztosításával, a minőségi cserék során fel­szabaduló bérlakások kiuta­lásával, valamint a kölcsön­nel támogatott lakóházépíté­si akcióval sikerült töbo mint négyszáz elavult házból kiköltöztetni a lakókat. A vállalatok is segítették ezt a munkát, így például a Lenin Kohászati Művek, amely számos dolgozójának a csa­ládját költöztette korszerű új otthonba, nem sajnálva az anyagi áldozatot. Sok ez, vagy kevés? Ügy halad-e az elavult lakótele­pek felszámolása, ahogy ter­vezték? A végrehajtó bizott­ság így összegezte a ténye­ket: 1969-ben és 70-ben a városfejlesztési tervekben megjelölt szanálásokon felül, évente 100—110 lakást biz­tosítottak azoknak a csalá­doknak, amelyeknek korsze­rűtlen otthonát lebontásra ítélték. Ezt az ütemet azon­ban nem sikerült tartani az elmúlt két évben. Egyrészt a szanálási feladatok növeke­dése. másrészt amiatt, hogy — olvasóink által is ismert okokból — a tervezettnél ke­vesebb lakás felépítésére fu­totta az előirányzott összeg­ből. v Újabb felmérés A testület úgy határozott, hogy egy újabb, a jelenlegi helyzetet pontosan feltáró vizsgálat alapján készüljön ütemterv az elavult lakóte­lepek felszámolására, s gyor­sítsák meg ezt a munkát. Célszerű megváltoztatni a módszert is: ne néhány épü­let, hanem egy-egy elavult negyed teljes lebontását tűz­zék ki célul. A főkérdés természetesen az — ismerve a lakásépítési gondokat —, hogyan lehet növelni a bontás ütemét? Az elavult házikok tulajdono­sainak többsége ugyanis az alacsony keresetű, sokgyer­mekes családok közé tarto­zik, s számukra nem min­dig jelent kedvező megol­dást a kényelmes, komfor­tos, ám magas bérű és re- zsijű új lakás. Növeli a gon­dokat, hogy városszerte egy­re fogy — a szanálások kö­vetkeztében — az olyan, komfortnélküli kisebb laká­sok száma, amelyek e csalá­doknak megfelelnének. Kedvpzfpénve« kő'c«önnel A szociális, körülmények pontos felmérésével osztá­lyozni kell tehát az elavult lakóte'epeken élőket. Sokuk számára elérhető — anyagi helyzetüket tekintve — a tanácsi, bér-, illetve szövet­kezeti lakás, különösen, ha régi otthonukat szanálásra jelölik ki. s így viszonylag kis anyagi áldozattal jutnak az újhoz. Igen ám. de ehhez az szükségeltetik, hogy a ter­vezésnél, az új lakónegyedek területének kijelölésénél le­hetőség szerint a lebontásra ítélt negyedeket vegyék szá­mításba elsősorban. A szervezésen is múlik, hogy az eddiginél többen él­jenek azzal a lehetőséggel, ami az állami kölcsönnel tá­mogatott lakóházépítési ak­cióban rejlik. Sokan azt hi­szik. hogy kedvezményes köl­csönt csak a cigánylakosság részére biztosítanak. A csa­lád szociális körülményei döntik el a jogosultságot! Ám az is hiba lenne, ha az elavultak helyett korszerűbb, de még mindig szétszórt földszintes kis házak épül­nének százával. A tanácsi vezetők — az OTP-ve] kö­zösen — keresik a megoldást arra, hogyan lehet az eddi­ginél jobban szorgalmazni a telepszerű, társasházéoitést. BÉKÉS l#/.SO Átadás: február 1-én Új papírgyári óvoda Tanácsi támogatással fejlesztik a szolgáltatást Készülődnek a színes tévék fogadására

Next

/
Thumbnails
Contents