Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-11 / 9. szám

Lesz mit aprítani a tejbe Négy napig friss a fóliás kenyér A kísérletképpen sütött és forgalomba hozott fóliás ke- , nvér óriási sikert aratott Ka­zincbarcikán. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondot­ta. hogy márciusban már rendszeresen kapható lesz a frisseségét négy napig meg­őrző kenyér a vállalat üzle­teiben és a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat szakbolt­jaiban. Igaz. van egy szép­séghibája ennek az „űjmo- di kenyérnek”. A légmente­sen záró fólia miatt a tésztából távozó gőzöktől — megpuhul a héj, ám köztu­dott, hogy a legtöbb fogyasz­tó a ropogós héjú cipót sze­reti. Ij ABC-áriiházak Ez az érdekes bejelentés a megyei tanácson tegnap tar­tott megbeszélésen hangzott el, ahol — az MSZMP me­gyei bizottságának 1971. ok­tóber 15-i határozata értel­mében —■ a kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok ve­zetői a megye munkáslakta kerületeinek áruellátását vi­tatták meg. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese beveze­tőjében örömmel nyugtázta, hogy' a munkáslakta területek üzleteinek száma és vá­lasztéka örvendetesen ja- vult, s a gyümölcs kis­mértékű árnövekedése mellett a zöldségfélék fo­gyasztói árát sikerült sta­bilizálnia. Még ebben az ötéves tervben számos új üzlet nyílik Mis­kolcon, így' például az 1500 négyzetméter alapterületű Búza téri szövetkezeti ABC- áruház. Két-három esztendő múlva nyit új üzletet — a Beloiannisz és a Széchenyi utca sarkán — a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat, és sor kerül a Búza téri piac rekonstrukciójára is. Természetjárás Borsodban Ma délelőtt ..A természet­járás fejlesztesenek íeladatai Borsodban” címmel ankétot rendezett a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának sportbizottsága. Többek kö­zött szóba került, hogy'an le­hetne a sok ezer borsodi ter­mészetjárónak még több ked­vet csinálni, még jobb felté­teleket teremteni a termé­szetjáráshoz. Az elmúlt esztendőben to­vább javult a fogyasztói ér­dekek védelme, igaz, hogy a kereskedelmi felügyelőség há­rom esetben járt el a vásár­lók megkárosítói ellen. A ki­szabott pénzbírság összege meghaladta a 130 ezer forin­tot. Ponyvás helyett termoszkocsi A bizottsági ülés részvevői hasznos észrevételekkel egé­szítették ki az elnökhelyet­tes összefoglalóját. A hús­ipari vállalat képviselője el­mondotta. hogy két éren belül megszű­nik a ..ponyvás” hússizál- lítás. mert a vállalat 35 darab zárt. úgynevezett termoszkocsit kap. Az AGROKONZUM igaz­gatója arról számolhatott be. hogy az elmúlt évben 12 új cikkel nőtt a csomagolva for­galomba hozott termékek száma, s az öt közül egy fó­liás csomagoló Özdon teljesít szolgalatot. A zöldség- és gyümölcsellátás további javí­tása érdekében szükséges — mondotta az igazgató. —, hogy a 200 vagonos hűtőtároló és a 300 vagonos burgonyatáro­ló közeljövőre tervezett megépítésén felül még leg­alább 500 vagon kapacitású fedett tároló készüljön. Ki csomagolja? A tegnapi megbeszélésen néhány téma körül vita ala­kult ki. Ilyen volt például, hogy ki csomagolja a kenye­ret, Az ipar, vagy a keres­kedelem? És ki viselje a cso­magolás költségeit? Köztu­dott. hogy hazánkban is meg­kezdődik a korszerű kenyér­csomagoló gépek gyártása, csakúgy, mint a gőzöket át­engedő zsugorfólia készítése. Külföldön a sütőüzem csomagolja termékeit. Ez látszik ésszerűbbnek, hi­szen így a kenyér a szál­lítás ideje alatt sincs ki­téve a szennyeződésnek. Mindemellett sem a megyei, sem pedig a városi élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat nem zárkózik ei attól, hogy a nagyobb üzletekben — amint kapható lesz — gépe­ket állítson be. Mikor taz premier? A Miskolci Sütőipari Vál­lalat még a múlt évben ren­delt ilyen gépeket, de a szál­lításra még várni kell. csak­úgy. mint az új kenyérgyár megnyitására. Mint ismere­tes, legalább fél évvel eltoló­dik a múlt év végére terve­zett premier. Emiatt a vál­lalat egyelőre nem készít a kazincbarcikaihoz hasonló, négy napig nem száradó, úgy­nevezett fóliás kenyeret. Ha az új, a hírek szerint hazánk legkorszerűbb sütőüzemének számító gyárat átadják, ak­kor majd a miskolciak is megismerkedhetnek ezzel az újfajta, nem száradó kenyér­rel. (brockó) Múzeumműhely. Sok órás munka kell ahhoz, amíg a cserepekből edény, a rozsdás vasdarabokból pedig ismét kard lesz. A Herman Ottó Múzeum restaurátorainak folyamatos elfoglaltságot ad a régi korok emlékeinek helyreállítása. Ez a nagy fi­gyelmet, türelmet és hozzá­értést igénylő munka a ku­lisszák mögött zajlik, hogy aztán a többszáz éves hasz­nálati tárgyak és eszközök régi pompájukban kerülje­nek a közönség elé. Jelenleg a Muhi határban talált kel­ta edényeket ragasztják és fényképezik, s a fegyvereket varázsolják újjá. (Vadas Zsuzsa felvétele) MEDOSZ szakcsoüort- ülés Ma délelőtt az SZMT-szék- házban a MEDOSZ megyei bizottságának szervezésében megkezdődött a költségveté­si szakemberek szakcsoport­ülése. A részvevők először azt a jelentést hallgatták és vitatták meg, amely a fizikai dolgozók hátrányos helyzet­ben levő gyermekeinek meg­segítéséről számolt be. Ezt követően szóbeli tájékoztatás hangzott el a költségvetési szervek tömegpolitikai okta­tásának helyzetéről. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács. +; Deb­recenben az Aranybika Szál­lóban tart sajtótájékoztatót az INTERPRESZ kiadói és nyomdai tevékenységéről. * Kazincbarcikán együttműkö­dési szerződést írnak alá a BVK és a Budapesti Hungá­ria Vegyiművek vezetői, afe Pécsett a költő születésének 130. évfordulója alkalmából úttörő kulturális szemlét tar­tanak a Petőfi Sándor Film­színházban. ff őszintén és kritikusan Gondolatok a beszámoló laooy ülésekhez A beszámoló taggyűlések időszakának még csak a kezdetén vagyunk. Miskolcon — a hét elejéig — mindössze tizenkét taggyűlést tartottak meg s az ezeken szerzett tapasztalatok összegezése nem adhat olyan képet, amiből levonhatnék az általános tanulságot. Amit a már megtartott taggyűlésekről mondhatunk, az tömören így foglalható össze: a megjelentek száma — 83 százalék — lehetne nagyobb s reméljük, lesz is; ami viszont e fontos, számadó és (feladatokat meghatározó tanácskozások aktivitását illeti, az dicséretes. Természetesen jogos az az igény, hogy még élénkebbek. még kritikusabbak, még vitakészebbek legyenek a beszámoló taggyűlések. Van abban igazság, hogy a részvevők érdeklő­dése és részvétele a vitában — a beszámolók milyenségének a függvénye. A jó, a lényeget felölelő és továbbadó beszá­moló viszont a taggyűléseket előkészítő munkával függ össze. S bár — mint mondottuk — az eddigi tapasztalatokból nem vonható le messzemenő következtetés, az mindenesetre ki­derült, hogy több esetben megfeledkeztek a vezetőségek az előkészítés leglényegesebb kérdéséről; történetesen arról, hogy személyesen beszéljenek közös dolgaikról az alapszer­vezet valamennyi tagjával. Ez ugyan ellentmond az előbbi értékelésnek, amely szerint dicséretes volt az aktivitás. A körülmény azonban inkább a párttagok felelősségérzetét tükrözi, mintsem — a beszélgetés vonatkozásában — a jó előkészítést. Annyit kell e megjegyzéshez fűznünk: ha min­den esetben megtörténik a véleménykérés, akkor, még iga- zabb lesz a beszámoló és még eredményesebb a tanácskozás. Tekintettel arra, hogy e napokban csak a kezdet kezdeté­nél járunk, hadd hívjuk fel a figyelmet, mennyire fontos — a beszélgetésen túl — az, hogy közös tevékenység révén ké­szüljön el a számvetés. Az alapszervezeti vezetőség beszá­molóját nem egyszerűen megkönnyíti, hanem a helyzet fel­mérését teszi valósabbá. ha a pártcsoportüléseken véleményt mondanak mindenki munkájáról. Az így szerzett tapasztala­tokat a vezetőség részletesen megtárgyalja s ezek ismereté­ben úgy készíti el beszámolóját a taggyűlésre, hogy — hjr nem feltétlenül szükséges — ott már csak az egész alap­szervezetet érintő, a legfőbb kérdések szerepelnek. így lesz a beszámoló — a kollektív munka segítségével — tömör, lényeget adó, a legfontosabb dolgokra figyelmet irányító. Mik is a legfontosabb dolgaink? A X. kongresszus által' meghatározott feladatok, s ezek mikénti, helyi vonatkozású végrehajtásának ellenőrzése úgy, ahogy azt a KB november 14—15-i ülésén hozott állásfoglalás elvárja. Nyilvánvalóan számot kell adnunk az alapszervezet tavalyi év során hozott határozatainak végrehajtásáról, az egy esztendővel ezelőtt felvetett kérdések, elhangzott javaslatok sorsáról, ha azok még ma is „élők". Önmagától értetődik, hogy a beszámoló taggyűlések nem­csak a beszámolásnak tesznek eleget. Egyben megjelölik az 1973-as esztendőben végzendő legfontosabb konkrét, helyi feladatokat is. Ez az év — miként az elmúlt is — a gazda­sági élet fellendítésének esztendeje. Természetes hát, hogy az e témakörbe tartozó dolgainkat vizsgáljuk meg, pontosabban azt: a pártszervezet milyen politikai munkát végezzen az üzem- és munkaszervezés, a termelékenység, a munkaver­seny, a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás — egyszóval a X. kongresszus által megfogalmazott, teendők eredményesebb megoldása érdekében. A feladat akkor éri el célját, ha — száraz számok, hosszas fejtegetések nélkül — az alapszer­vezet őszinte mérleget von tavalyi munkájáról s ahhoz iga­zítja az ez évit. Azt mondtuk: őszinteség. Alapvető követelmény! A helyzet reális megítéléséhez, a munka további javításához elenged­hetetlenül szükséges. Legyen őszinte, személyekre szóló a kritika, mea culpa nélküli az önmegítélés, tárgyilagos a kon­zekvencia és ne maradjon el a dicséret, az elismerés se. Csupán ez adhat biztosítékot annak az elvárásnak a teljesí­téséhez, amely így fogalmazódott meg: magasabb szinten! Vezető helyen a világon A Szovjetunió negyedmil- liárd lakosa közül több mint WO milliónak van középfo­„Munkásőr-szívveS álljanak helyt!” AZ OPRENDEK SÁNDOR ZÁSZLÓALJ FELHÍVÁSSAL FORDULT AZ ORSZÁG MUNKÁSÖREIHEZ Tegnap délután az SZMT székhazában tartotta meg ün­nepi egységgyülését az Oprendek Sándorról elnevezett városi munkásőr-zászlóalj. Az ünnepi egységgyűlésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség országos parancsnoka; Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Havasi Béla, a megyei párt-vb tagja, a városi pártbizottság első titkára: Tóth Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, az SZMT vezető titkára, és dr. Kállai László, a munkásőrség megyei parancsnoka. Meg jelentek az ünnepi egységgyűlésen az állami és társadalmi szervezetek, fegyveres testületek, valamint a bázisüzemek vezetői, küldöttei is.' A zászlóalj ünnepi egység- gyűlésén Bistei Imre zászló- aljparancsnok ismertette az egység elmúlt évi sikeres munkáját, hangoztatta a miskolci pártszervezetekkel, a társ fegyveres testületek­kel, a bázisüzemek munká­saival és vezetőivel fenntar­tott jó kapcsolatot, és meg­köszönte a városi párt-vég­rehajtóbizoltsag tamogalasat. Beszámolójának végeztével javasolta: az Oprendek Sán­dor munkásőr-zászlóalj intéz­zen felhívást az ország vala­mennyi munkásőréhez, hogy internacionalista érzelmeitől vezérelve adjanak vért az oly sokat szenvedő vietnami ha­zafiak megsegítésére. A zász­lóalj őszinte hozzáállással fe­jezte ki egyetértését a javas­lattal. A továbbiakban dr. Kállai László, a munkásőrség me­gyei parancsnoka mondott rövid beszédet, s ebben beje­lentette. hogy mivel a zászlóalj egymás után har­madszor nyerte el a megye legjobb munkásőr-zászlóaljá- nak kijáró vándorserleget — a ‘serleg végleg az egységnél marad. A megyei parancsnok fel­szólalása után dr. Havasi Bé­la mondott rövid beszédet. — Ma mindenütt lényeg, hogy példamutató helytállás­sal segítsük elő a X. kong­resszus határozatait, s a jó végrehajtásra kérjük a mun­kásőröket is. — A továbbiak­ban meleg szavakkal búcsúz­tatta a leszerelőket és a tar­talékállományba vonulókat, majd köszöntötte az esküt te­vő új munkásőröket, s kérte őket: munkásör-szívvel állja­nak helyt! Papp Árpád, a munkásőr­ség országos parancsnoka a Központi Bizottság és az or­szágos parancsnokság nevé­ben gratulált a sikerhez, el­ismerő szavakkal méltatta a vietnami hazafiak megsegíté­sére meghirdetett felhívást. Az ünnepi egységgyűlésen Papp Árpád és dr. Havasi Béla nyújtotta át a kitünte­téseket és az okleveleket, s külön is köszöntötték azokat, akik 15 és 10 éves szolgálat után kapták meg az érdem­érmeket kú. vagy magasabb iskolai végzettsége. A szocialista forradalom előtt az ország lakosságának háromnegyed része írástudatlan volt. H Kaukázus, Közép-Ázsia, Szi­béria negyvennél több nem­zetisége még saját ábécé-vei sem rendelkezett. Ma a Szov­jetunióban nemcsak teljes az ími-olvasni tudás, de az or­szág az egyetemi, főiskolai hallgatók és a szakiskolai tanulók számát tekintve ve­zető helyen áll a világon. Kirgiziában például —amely a cári Oroszország egyik leg­elmaradottabb peremterülete volt — ma 10 000 lakosra 135 egyetemi és főiskolai hallga­tó jut, ' KlOSZ-aktívaériekezlet Ma délután fél 3-kor a Pe­tőfi pártszervezet helyisegé­ben (Miskolc, Széchényi u. 105.) aktívaértekezletet tart a KIOSZ megyei vezetősége. Az időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekről dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos «li­nóké tart tájékoztatót.

Next

/
Thumbnails
Contents