Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-11 / 9. szám

I ♦ rudas és tapasztalat — győzelem! A városi asztalitenisz bajnokság férfi páros számát az „alkalmi” kettős: Dubéczi (MÉMTE), Ignácz (DVTK) nyerte. (Szabó István felvétele) 99 A krohaíáli, kötéltáncosok... ” Túl a tizedik edzcsen Ilyenkor, télvíz idején olyan kihalt a Kubik, mint egy kulissza-város, amelyből éppen kiköltöztek a filmesek. Csak a klubház folyosója meg az öltözők hangosak. Ott egymást váltják az ala­pozó szakosztályok. — Akrobaták, kötéltánco­sok sorakozó — humorizál az ajtóban Foxi Maxi stílusban Locker Zoli — mert máris kezdődik a szenzációs pro- dukcióóoó! — Még jó hogy „erőmű - vészt” nem mondtál — jegy­zi meg „lesről” Szentmarjay edző -r mert ahogy így vé­gignézlek benneteket, hát... de majd teszünk rá egy „la­páttal”. A vékony dongájú Karca­ginak a torz fintor is lefa­gyott az arcáról e szavak hallatán, aztán még inkább elkomorult, amint engem ész­revett. — Legalább délelőtt tet­szett volna jönni. A mester most kétszeresen „megfür­det” bennünket. Ha nem ismerném Szent- rnarjay Tibort és munkamód­szerét már évek óta, talán el is hinném a dupla verej­tékezésre célzó szavakat, de hát így?.És az a másfél óra nem is hozott mást, mint amit vártam: szimpla alapo­zási munka folyt az MVSC labdarúgóinál. Sztriptíz — szózatokkal helyett mosoly vibrál majd az arcokon... Egy darabig így is volt, aztán a lelkese­dés lehervadt. Egymás után kerültek a kispadra a mele­gítő felsők a fiúkról, amint a gyakorlatok szaporodtak. — Fülledt itt a levegő — magyarázta Marosi a „sztrip­tízt”. — Érdekes, — kontrázott Herr Pista — a szabadban is az volt! Azért őróla is lekerült az edzőruha, amikor a második „kínzó-szer”, a gumikö­tél jött műsorra. Közben sűrűn hangzott a mesteri „szózat”. Sárközihez például: — Ködös, ne ködösíts. Szeretem, ha egyszerre dol­gozik a gárda! Krompaszky is megkapta a maga intelmét. — Gyula, most nem érvé­nyesül az „idősebbek abba­hagyhatják” jelszó. Nyomás! A kapitány pedig összeszo- ritötta a fogát és példát mu­tatott. Különösen a svédszek­rényen produkált Molnár „Piktorral”, Herr Pistával karöltve remek „hasizomfej- lesztő” dolgokat. Mármint azoknak akik nézték őket. Mert a nevetőgörcs is fej­leszti a hasizmokat... Per­sze a többiek gyakorlata sem volt olyan, amitől a torná­szokat a sárga irigység gyö­törné. Dekát a zöld-fehér „aranylábúak” nem is tor­nászoknak készülnek! A „só­hajok hídján” azaz a svédpa- don végzett gyakorlatok, meg — Szerelést a szertárba és készülj fel a szabadtéri futásra! A mester szíve Molnár „Piktor” szenvedő arccal fordult Szén tmar jay felé. — Mester, van magának szíve? Volt. Egy-egy hósapkát is adatott minden fiú fejére, hogy — meg ne fázzanak. A 400—200 méternek váltako­zása közben aztán arra is volt ideje, hogy rövid tájé­koztatást adjon. — A tizedik edzésnél tar­tunk, következtetéseket le­vonni tehát még nem lehet. Mindenesetre jól haladunk és már izomláz sincs a fiúk­nál. Sajnos Istvánnak ujj- csonttörése van, Demkó meg még az alapozás előtt megsé­rült. Buczkó és Kása is kisebb húzódással bajlódik, de keddre, amikor Mezőkövesd­re utazunk, már remélhető­leg mindnyájan egészségesek lesznek. * Aztán harsam az edzés vé­gét jelző sípszó és a szertár előterében heverő labdák mintha kajánul vigyorogtak volna a csapzottan befelé sorjázó gazdáikra. MONOSTORI GYULA Furcsa ösztönzés Jól emlékszünk még arra, milyen óriási feltűnést kel­tett az 1966-os labdarúgó VB előtti eset, amikor el­tűnt a Jules Rimet Kupa. Nemrégen egy sokkal kisebb jelentőségű trófea eltűnéséről számolt be a zürichi Sport. A Belga Kupát 1971-ben az AC Beerschoot csapata nyer­te. A serleget egy vitrinben őrizték az egyesület klubhá­zában, a rajongók mindenkor megtekinthették a szinte ereklyének számító trófeát. Igen ám, de a labda gömbö­lyű, s a szerencse íorgandó! A tavalyi bajnoki idényben a volt kupagyőztesnek annyi­ra rosszul ment, hogy a táb­lázat alsó végén zárta az évet. Egy napon aztán az egye­sületi vezetők hiába keresték a klubház vitrinjében kiállí­tott ezüst kupát, mert az bizony eltűnt. Később kide­rült, hogy az értékes tiszte­letdíjat ellopták. Aztán né­hány nap múlva levelet ka­pott a klub vezetősége, amelyben a következő állt: ..Amennyiben a továbbiakban újra rendesen futballoztok, visszakapjátok a kupát. Ad­dig viszont nem látjátok, mert nem érdemlitek meg!” A névtelen levélíró hasonló szövegű hirdetést a holland újságokban is közzétett, an­nak reményében, hogy ezzel jobb teljesítményre sarkallja a bajnokságban gyengén sze­replő együttest... De mivel lehetne a mi csapatainkat „feldobni”? Profik között A hivatásos ökölvívók tá­borában. — különösen a nyu­gatiakat illetően — Igen sok az olyan versenyző, aki ko­rábban mint amatőr sporto­lók szereztek maguknak hír­nevet. A jelenlegi világrang­listán is öt korábbi olimpiai bajnok található. A hivatásos ökölvívó világ jelenlegi legjobbjai a követ­kezők. Légsúly: V. Borkorsor (thaiföldi); barmatsúly: E. Pinder (panamai); pehely­súly: J. Legra (spanyol); kis- •könnyűsúly; R. Arredondo (mexikói); könnyűsúly: R. Gonzalez (mexikói); kisváltó- súlv: B. Arcari (olasz); vál­tósúly: M. Napoles (mexikói); nagyváltósúly: K. Wajima (japán); középsúly: C. Mon- zon (argentin); félnehézsúly: P. Foster (amerikai); nehéz­súly: J. Frazier (amerikai). Sorsoltak a középiskolás kosarasoknál Feltűnt, hogy már most is miyen jelentős szerepet ját­szik a labda. Szinte minden gyakorlatot labdába „csoma­golva tálalt” Szentmarjay edző a fiúknak: remélve, hogy az ilyenkor szokásos görcsös, erőlködő tekintetek a bordásfalak nyikorgása is azt jelezte, hogy itt bizony komoly erőfejlesztés, alapozó munka folyik. A másfél óra már erősen a vége felé közeledett, ami­kor az edző kiadta az utolsó vezényszót. Senki sem vitaija, hogy a labdarúgás elismert professzorainak szerte a világon a brazil futballistákat tartják. Sikereik kétségtelenül bizonyítják is, hogy a zöld gyepen nagyszerűen meg is állják helyü­ket, de van valami, amiben ismereteik meglehetősen hiányosak: az írás és olvasás „mestersége”. Legalábbis az derül ki abból a határo­zatból, melyet mostanában hoztak nyilvánosságra a hírügynökségek. A brazil művelődési és közoktatásügyi miniszter, Jarbas Passa- -inlio az országos kongresszus elé olyan határozatot terjesztett, mely­nek egyik pontja kimondta: ,,.. . minden brazil labdarúgónak meg kell tanulnia írni és olvasni, mert nem elég az, ha csak a futball- pályán áll helyt.” Az indokolás is érdekesen hangzott: „ . . . nem vet jó fényt egy országra, ha sportolói az autogramgyííjtők füzeteibe csak segítséggel tudják nevüket beírni!” A mi futballistáinkat nemcsak azért nem fenyegeti hasonló hatá­rozat. mer; ők ismerik az írást és olvasni is tudnak, hanem mert tő­lük autogramot lassan már a kutya sem kér! A középiskolások kosár­labda-bajnokságának küzdel­mei túllépték a megxre hatá­rait: a legjobbak már a te­rületi döntőkbe jutásért in­dulnak harcba. Borsodot a két nem küz­delmeiben két (!) miskolci csapat — négy kiliános és 3 földesista — képviseli a két korcsoport mezőnyében. Az MKSZ-ben most készí­tették el a megyei bajnok- csapatok párosítását, mely­nek értelmében a listán sze­replő együttesek február 15- ig kétfordulós találkozók alapján döntik el a területi négyes döntőbe jutás jogát. A Kilián csapatainak páro­sítását kedvezőnek mondhat­juk, hiszen a leány serdülő­csapat a Nyíregyházi Krúdy Szakközépiskola ellenében, a leány ifjúsági együttes f Debreceni Tóth Árpád Gim­náziummal szemben és a fiú ifjúsági gárda a Debreceni Szakközépiskola ellen határo­zottan esélyes a továbbjutás­ra, csak a serdülő fiúcsapat helyzete látszik nehéznek az Egri Szakközépiskolásokkal szemben. A kettős akadály sikerrel történő vétele eseté­ben a serdülők Debrecenben, az ifjúságiak Szolnokon igyekeznek a területi döntő első két helyén végezni, hogy az országos hatos döntőbe kerülhessenek. A Kilián csa­patainak első mérkőzéseire február 6-án Miskolcon, majd egy hét múlva a máso­dik fordulóra az ellenfelek otthonában kerül sor. A földesistáknak korántsem volt szerencséjük a sorsolásnál. \ serdülő fiú csapit kivételével igen nehéz ellenfeleket kaptak, igaz viszont az is, hogy a l’öl- des kosarasai már nehezebb fel­adatokat is megoldottak: helyze­tük tehát most sem reménytelen. \ serdülő fiúk ellenfele a Bp. Zrínyi Gimnázium csapata, az if­júsági fiúké is fővárosi együttes, i Kölcsey Gimnázium gárdája. \z ifjúsági leányok a Nagykő­rösi Gimnázium ellen lépnek majd pályára. A továbbbjutó ser­dülő csapat Kecskeméten, az if­júsági csapatok pedig Eszter­gomban játszanak a területi dön­tőkben. min den télé Öntudatos bajszok és szakáliak Látványosán mondta fel állását a Montserrat nevű spanyol hajó legénységének tizenöt tagja, amiért elöljáróik nem engedték meg, hogy bajuszt, illetve szakálít viseljenek. A fedélzetről peckesen le­vonuló tengerészeket a földön a feleségek és menyasszonyok sor­fala fogadta, s a hölgyek ezt kiabálták: „Nekünk szakállas és ba­juszos férjek kellenek!” A hintó és a kocsi M, amikor újabb és újabb tí­pusú vonatok, autók és repülök ejtik csodálatba a világot, sokan elfelejtették már, hogy Magyar- ország egykor két jelentős köz- leketlési újítással szolgált Euró­pának: a hinlóval és a kocsival. Nem érdektelen tehát történetü­ket felidézni. A szekér időtlen idők óta is­meretes volt, hisz számos kínai, egyiptomi, babiloni, trójai, római é.s más emlék tesz róla tanúsá­got. Egész más közlekedési esz­köz volt azonban a hintó. Míg a szekér dereka közvetlenül a tengelyen nyugszik, a hintó de­reka szíjakon függ. Először Ma­gyarországon jelent meg az 1300- as évek közepén. Külföldön először az 1450-es években bukkant fel a magyar találmányű hintó, mégpedig Franciaországban. Mikor V. Lász­ló magyar király megkérte VII. Károly francia király leányát, Magdolnái, az ajándékba küldött ritkaságok között különös bámu­latot keltett „egy hintáié és igen pompás szekér”. Franciaország­ban ugyanis akkor még csak a tengelyen nyugvó szekereket is­merték. A XV. század végén felbuk­kant kocsi ugyancsak nagy cso­dálatot keltett. „Igen fontos újí­tás, mert szinte gyorsabban le­het rajta közlekedni, mint lóhá­ton” — emlékeznek meg róla a korabeli írások. A kocsi szó első írásos nyo­mára a magyar királyi udvar 1494-i számadásában bukkantak. Egy „kochy” édes és savanyú narancsot vittek Budáról Viseg- rádra, majd ugyancsak „kochyn” mécseseket és gyertyát szállítot­tak. Azt is vitathatatlanul bizo­nyítják a korabeli feljegyzések, hogy a kocsi a Komárom me­gyei Kocs községből származik. Aforizmák A rágalmazó síremlékéhez teljesen elegendők voltak azok a kövek, amelyeket másokra vetett. A kulcslyukon keresztül mindig többet lehet látni, mint a nyitott ajtón át. Mennyi szeszt kell meginnia az emberiségnek, hogy végre kijózanodjék? ' Az illető olyan hangosan panaszkodott a lárma miatt, hogy végül is csendháborító lett. Minden embernek van elegendő ereje ahhoz, hogy alá­ássa a saját egészségét. Az ostobákról legkönnyebb aszerint Ítélni, hogy kit tarta­nak okosnak (A. Ligov) Szava tartó autós „Inkább megölöm magam, de nem viszem más parkoló­helyre a kocsimat” — szólt a rendőrökkel folytatott vita során Bruce Lund muskegoni lakos, majd szavait tett is kö­vette. Este két rendőr kopogott Lund családi házának ajta­ján. és a zárt ajtón keresztül felszólította, hogy vigye né­hány méterrel távolabb gép­kocsiját, mert az elzárja egy másik garázshoz vezető utal. Lund erre nem volt hajlan­dó, így a vita veszekedéssé fajult. Végül a vérmes autó- tulajdonos fegyvert ragadott, a lövés eldörrent, és a rend­őrök a házba behatolva már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Aranyfogú macska Shiramir valószínűleg az egyet­len olyan sziámi macska a vilá­gon, amelynek aranyfoga van. Amikor a közelmúltban kitörte egyik fogát, gazdája, egy Los Angeies-i fogorvos, gipszminta nyomán 18 karátos aranyból mii- fogat készített a kétéves cicá­nak. A műfog behelyezésekor a pácienst elaltatta. Alagút — fóliából >(c A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban 1968- ban kezdték meg intenzíven felhasználni a fóliát a nagyüze­mek kertészeteiben. 1972-ben a fóliasátrak és alagutak te­rülete 1300—1400 hektár, ebből 200 hektár a termálvízzel és egyéb alkalmatossággal fűtött terület. '1973-ra várhatóan a fólia alatti korai zöldség- és virágtermesztés 2000 hektár fölé emelkedik. A képen: 500 négyzetméter fóliadgyban ter­mesztik a primőröket a csepeli Duna Tsz-ben. \ írni nehezebb

Next

/
Thumbnails
Contents